Keresés
Keresési eredmények
-
The Use of Partial Least Squares to define the Characteristics in the Environment of Higher Education Institutions and their Effects on Entrepreneurial Academic Education, a Case Study: Torreon, Mexico
1-14.Megtekintések száma:279Because university incubators have a favorable effect on student’s entrepreneurial intents, Higher Education Institutions (HEIs) are essential to the delivery of entrepreneurship education. By analyzing the perceptions of students who received master diploma in management-business fields in Torreon, Mexico in 2021, the aim of the research is to identify the internal and external aspects of the HEI environment and their impact on entrepreneurial education using Partial Least Squares methodology with the help of the SmartPLS software, 156 responses from the statistical tool provided 120 responses. Three of the original hypotheses were confirmed, while four variables—two associated with HEI ecosystem external factors and two with entrepreneurial education elements—had to be removed since they were not accepted. The findings will lead to a better comprehension of the elements influencing master students' entrepreneurial perspective to create stronger relationship with elements of the HEI ecosystem.
-
The Dunning–Kruger Effect in Knowledge Management Examination of BSc Level Business Students
14-21Megtekintések száma:600The Dunning-Kruger effect (DKE) in higher education evaluation is one of the current research areas of psychology, educational science, and management science (in our case). Its importance is that the less prepared one is, the less accurately one can judge what performance is expected of him. What is more, he will err more and will overestimate himself. The present study aims better to understand the phenomenon with new, small-sample empirical results. The study is part of a research series that has been ongoing at the University of Debrecen since 2015. It not only quantitatively expands the literature but also includes the course of Knowledge Management among those examined. During the research, students were asked both before the examination (N = 63) and after the examination (N = 76) to guess how many points they would achieve on a multiple-choice test. It supports the presence of DKE, both in the case of pre-examination and post-examination self-evaluations. Using four multivariate linear regression models, we examined whether the sign value or absolute value of the errors made during the guesses show a correlation - in addition to the available control variables - with the test score. Our results showed that the more accurate the pre-examination and post-examination estimations were, the higher the students' actual score was, while the less they tended to overestimate their preparation. This supports the presence of DKE, both in the case of pre-exam and post-exam self-evaluation.
-
A Z generáció felsőoktatással kapcsolatos motivációinak és elvárásainak vizsgálata
1-13Megtekintések száma:764Jelenleg a középfokú intézményekben tanulók, akik az elkövetkezendő néhány évben válnak “vevőivé” a felsőoktatásnak, az úgynevezett Z generáció tagjai. A Z generáció az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek végéig született és jelentősen különbözik az őt megelőző Y generáció tagjaitól. Nevezik őket a Megosztó Generációnak, de Digitális Generációnak is. Az ő generációjuknak teljesen mások a tanulási szokásai, a tanulással, tudással kapcsolatos elvárásai. Ez felveti a kérdést, hogy a hagyományos tanítási, oktatási módszerek mennyire alkalmasak az ő fejlesztésükre, hatékony képzésükre. Jelen tanulmányban a szerzők kvalitatív módszerekkel vizsgálják a középfokú intézmények jelenleg 11. évfolyamos hallgatóit, általánosságban a felsőoktatással, kiemelten pedig az üzleti felsőoktatással szembeni elvárásaik tekintetében.
-
Leadership vizsgálat módszertani megalapozása a felsőoktatásban
1-11Megtekintések száma:287A jelenlegi felsőoktatási és piacorientált közegben a felsőoktatási intézményeknek is követniük kell a változásokat, melyeket fel kell tudniuk mérni és azokra mielőbb reagálni. A felsőoktatási intézmények vezetőinek olyan személyes képességekkel kell rendelkezniük, amelyek birtokában hozzá tudnak járulni az intézmény eredményességéhez, valamint képesek motiválni az intézmények munkatársait. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja milyen mérési modell alkalmazása lehet eredményes a felsőoktatási intézményekben, amely alapján meghatározhatóak azon vezetői kompetenciák, viselkedések, tulajdonságok, amelyek hozzájárulhatnak az intézmény eredményes működéséhez, valamint a felsőoktatásban tapasztalt versenyben a fennmaradáshoz.
-
A felsőoktatás nemzetköziesedésének történelmi vetületei, mint az innováció és a tudásáramlás történelmi példái
87-97Megtekintések száma:402A felsőoktatás nemzetköziesedése az oktatásszervezés egyik kiemelkedő aktualitással bíró részterülete, amely megoldást jelenthet a magyar felsőoktatásban a demográfiai okokból várhatóan bekövetkező hallgatói létszámcsökkenésre. A felsőoktatás nemzetköziesedése azonban annak ellenére sem újkeletű jelenség, hogy annak népszerűsége az elmúlt évtizedek során jelentősen emelkedett, mára igen elterjedtté vált. A cikk célja, hogy bemutassa a felsőoktatás nemzetköziesedésének történelmi vetületeit, példáit szakirodalmi források és kutatás alapján.
-
Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel
382-392Megtekintések száma:570A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.
-
Innovative Strategies and Student Academic Performance: Machine Learning Insights on International Students in Chinese Universities
37-60Megtekintések száma:321The higher education sector in China has faced unprecedented challenges recently due to the global COVID-19 pandemic. The influx of international students, a vital component of the nation's academic landscape, presented distinct challenges, including maintaining academic achievements through various online platforms, which necessitated innovative strategies to ensure that their educational pursuits remained rewarding despite these challenges. This study aims to explore the innovative strategies adopted by Chinese higher education institutions in response to the COVID-19 pandemic and examine their impact on the academic achievements of international students. This study employs a comprehensive approach that incorporates questionnaire surveys and dominant Machine Learning Algorithms, such as Multiple Linear Regression (MLR), Decision Tree Model (DTM), Support Vector Regression Model (SVRM), and K-nearest neighbors (KNN). By employing rigorous data-gathering approaches, our study aimed to address a set of particular questions: How did these innovative strategies improve students' academic performance in the face of environmental emergencies? To what extent did international students benefit from these adaptations? Through investigation of these concerns, our research provides insight into the effectiveness of these strategies and their possible significance for future educational methodologies. Innovative strategies positively correlated with student academic performance during the COVID-19 pandemic in Chinese higher Education. This research highlights how overcoming these challenges can have broader implications for shaping resilient global education systems in future crises. The study accurately predicted academic performance, highlighting the importance of innovative teaching approaches in the context of the COVID-19 pandemic. This study might influence educational policies and practices. Educational institutions can make informed decisions about emergency preparedness and development by assessing results using a creative approach. Our findings bring depth to the global conversation on higher Education under challenging circumstances, showing how Innovation might alleviate the adverse impacts on international students' learning experiences.
-
Possible ways of IP Commercialisation in the European Higher Education Ecosystem
56-74Megtekintések száma:588Strong links between universities, and companies can play crucial role in promoting taking into practice of ideas that drive the knowledge society, and in raising competitiveness and living standards. In academic terms of IP management, all activities aimed at sharing knowledge generated in research institutions as a knowledge transfer including scientific publishing, conference presentations, collaborative research with external partners, and contract-based clustering activities, such as licensing and spin-offs. In a narrower sense, the IP management means technology transfer is aimed at placing a given technology on the market, and includes any process by which the recovery partner becomes able to produce new products or services. IP with traditional university mission, values, and activities primarily focusing an active university role in entrepreneurship and contracts with private sector for IP commercialization. This paper gives a comprehensive overview about IP management in universities of the European Higher Education System including the following aspects: partnerships (licensing, industry collaborators); IP invention (disclosures, patenting); proof of concept research bridging the gap between lab discoveries and market application (highly innovative R&D to solve practical problems and commercialization research aiming patented technologies towards business exploitations) and commercialization (start-up incubators and strengthening the entrepreneurial attitudes and competencies). The methodology based on secondary research analysing EU, OECD, on-line literature sources and relevant, up-to date statistical data as well. The conclusions and recommendations based on this „desk research” work reflects the authors.
-
Felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelése
223-231Megtekintések száma:382Az önértékelés fontos szerepet tölt be mindennapi életünkben, meghatározó jellemzőnk, hogy milyennek látjuk magunkat. Az emberek azonban általában túlzottan optimistán ítélik meg saját szociális és intellektuális tevékenységeik minőségét, különösen a gyengén teljesítők hajlamosak arra, hogy túlértékeljék saját teljesítményüket, mivel hozzá nem értésük miatt nem ismerik fel képességeik, tudásuk hiányát. Tanulmányunkban ezt a jelenséget vizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók körében. Eredményeink szerint általános fölülbecslési tendencia jellemző, a szerényebb eredményt felmutatók jellemzően kevésbé pontosan, és jelentősen túlértékelik saját teljesítményüket, miközben a legjobb eredményt elérők pontosabban mérik fel eredményüket és inkább alulértékelik azt. Kimutatható a nemek közötti különbség is. A férfiak kevésbé pontosan, saját magukat felülértékelve ítélik meg tudásuk minőségét a nőkhöz képest.
-
Vállalkozói képzés a 21. században a felsőoktatásban – lehetőségek, módszerek, jó gyakorlatok
1-18Megtekintések száma:684A 21. század kihívásai a felsőoktatást is elérték és sürgős megoldásokat igényelnek. Európában a felsőoktatási intézmények által kínált vállalkozói kurzusok, programok átlagosan 10 éves múltra tekintenek vissza. Miközben az üzleti képzések ezen ága folyamatosan a legitimációjáért küzd, tisztán látszik az, hogy amit kínál a végzett hallgatók számára, az egy fontos előny a munkaerőpiacon és a gazdasági életben. Ezen tanulmány célja, hogy válaszokat adjon a következő kérdésekre: Miért olyan fontos a vállalkozói képzés napjainkban? Milyen módszertant használnak leggyakrabban a vállalkozó képzésben? Milyen eredményeket tudnak felmutatni a felsőoktatásban működő vállalkozói kurzusok? A kérdésekre a témához kapcsolódó legfrissebb szakirodalomból, esettanulmányokból és a Debreceni Egyetemen 2010 óta folyó Team Academy, csapatvállalkozói képzés alumni körében végzett primer kutatás eredményei alapján fogunk választ adni. A Team Academy Debrecen a Finnországban 1993 óta létező Tiimiakatemia oktatási módszert alkalmazza, amely egy innovatív oktatási módszertan. Kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a vállalkozói készségek taníthatóságával kapcsolatos kihívásokra adható válaszok legfontosabb területei: a cselekvő tanulás, a motiváció, a közösségi és a csapatban tanulás, a coaching és a mentoring.
-
A magyar agrár-felsőoktatás aktuális helyzete
263-281Megtekintések száma:326Cikkünkben áttekintést nyújtunk a magyar agrárium, és a magyar agrár-felsőoktatás jelenlegi helyzetére vonatkozóan. Bemutatjuk az agrárium helyzetének alakulását a világ különböző nemzetgazdaságaiban, illetve a hazai agráriumot is. Ismertetjük az ágazatban dolgozók képzettségi szintjét és életkorát. Kitérünk az agrárfelsőoktatási mutatószámokra, problémákra, jövőképre.
-
Intézményi szolgáltatásokról a külföldi hallgatók szemével - mitől lesz egy intézmény multikulturális?
343-363Megtekintések száma:349A felsőoktatás valamennyi nemzet, így a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír, így a jövőre vonatkozóan meghatározónak tartottuk, hogy a hazánkban tanulmányokat folytató külföldi hallgatói mobilitást feltérképezzük. A hazánkat jellemző demográfiai hullámvölgy ma már a felsőoktatásban is érezteti hatását, így az intézmények működésének és fenntarthatóságának a szempontjából kiemelt jelentősége van nemzetköziesedének. Ma már nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a hazai felsőoktatási intézmények számára létkérdés – és a jövőre vonatkozóan ez a folyamat csak tovább erősödhet –, hogy a csökkenő hazai keresletet mennyiben tudják mérsékelni azzal, ha műhelyeiket vonzóvá teszik a külföldi hallgatók, kutatók számára.
-
Minőségfejlesztés a felsőoktatásban - indikátorok és visszajelzések szerepe a tantárgyfejlesztésben
1-10Megtekintések száma:288Napjainkra a vevőközpontúság és a folyamatokban való gondolkodás a tartós versenyképesség csaknem megkerülhetetlen alappillére lett az üzleti világ számára. Ez a szemlélet elégedett vevőket, csökkenő költségeket, hatékony munkavállalókat jelent az elkötelezetteknek. Ugyanakkor a felsőoktatás szereplői ezzel a gondolkodásmóddal még csak ismerkednek. Számos tényező katalizálja a minőség kérdésének előtérbe kerülését, folyamatszempontú megközelítését. Ez a megközelítés nem új a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem számára. A Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék, amely az egyetem vezető oktatója és kutatója a minőségmenedzsmentnek, gyakorlati válaszokat, megoldásokat keres ebben a helyzetben saját tevékenységei fejlesztésére. Ehhez kapcsolódva cikkem különböző példákat mutat be a felsőoktatási folyamatok különböző szintjein.
-
Hallgatói vélemények szakmai gyakorlatról és tanulás melletti munkavégzésről
286-297Megtekintések száma:627A felsőoktatásban világszerte egyre fontosabbá válik a tanulmányok alatti munkavégzés, nem kivétel ez alól Magyarország sem. Erre az igényre nem csak a hallgatók, de intézményi szinten a felsőoktatás is felfigyelt, több szak esetben is bevezetve a kötelező szakmai gyakorlatot, sőt, a duális képzést, máshol pedig valamilyen formában elismerve ezek valamilyen opcionális megfelelőjét. Jelen tanulmány egy 2015 őszén elvégzett kérdőíves vizsgálat adatait elemzi, melyet hét, gazdaságtudományokhoz kötődő szak hallgatói töltöttek ki a Debreceni Egyetemen (N = 589). A főbb eredmények szerint a szakmai gyakorlatot hosszabb távú beruházásnak tekintik a hallgatók (nem a rövid távú díjazás a legfontosabb; ugyanakkor a személyes érdeklődés háttérbe szorul); az átlagos hallgató (a válaszadók háromnegyede) legfeljebb heti körülbelül 20 órát lenne hajlandó tanulmányok mellett dolgozni; a hallgatók többsége diákmunkában gondolkozik; a munkavállalás oltárán leginkább a szórakozással és a sporttal töltött időt áldoznák fel, ezeket a barátokra és a családra, és legvégül a tanulásra fordítandó idő követi. Az eredmények szerint összefügg a munkavállalási hajlandósággal a hallgató szakja, évfolyama, az, hogy mely tevékenységeket mennyire tart fontosnak a munkához képest (tanulással, családdal, barátokkal, sporttal, szórakozással töltött idő), és az is, hogy mennyire érdeklődésének megfelelően keres gyakorlati lehetőséget.
-
Milyen imázst közvetítenek a magyar felsőoktatási intézmények honlapjai?
355-370Megtekintések száma:351Jelen dolgozatban a felsőoktatási online marketing magyarországi gyakorlatát elemezzük feltáró jelleggel. Kutatásunkban a Magyarországon működő államilag elismert felsőoktatási intézmények teljes körének honlapjait néhány kiválasztott, a közönség felé mutatott imázs nyitottságát mérő mutató alapján vizsgáljuk. E szempontok szerint összevetjük az állami intézményeket a nem állami (ezen belül az egyházi) fenntartásúakkal, illetve az egyetemi besorolással rendelkezőket a főiskolákkal (mind a 2000 előtti, mind az aktuális státuszok szerint). Legfőbb megállapításunk, hogy a honlapok statisztikailag alátámaszthatóan közvetítenek valamely intézmény-csoportra jellemző imázst. Vannak ugyanis olyan jelzések, amelyek differenciálnak állami és nem állami intézmények, egyetemek és főiskolák között. Ezek közül mi a következőket azonosítottuk: a főoldalon közölt képek száma, slider jelenléte, a honlap akadálymentesített és idegen nyelvű elérhetősége, illetve a feltüntetett közösségimédia-elérhetőségek. Az állami intézmények, illetve az egyetemek minden vizsgált dimenzióban nyitottabb imázst közvetítettek honlapjukon.
-
Tools to Develop End-User Programming Skills from Primary School to Higher Education
30-40Megtekintések száma:387Some years ago at the MIDK2013 Conference [16] we presented a concept regarding the use of a new generation of computer programming novice languages (in fact, an environment, called ‘block languages’). We showed how we imagine the use of this kind of language for different ages and at different levels of education. Now we would like to present the results of our projects related to this concept and our psychological and pedagogical experiences. Furthermore we would like to present further tools to develop end-user programming skills from primary school to higher education.
-
A globalizáció hatása a felsőoktatásban, az online oktatás előnyei és hátrányai
1-9Megtekintések száma:373Jelen dolgozat a PADME (Pallas Athéné Domus Meriti) Alapítvány támogatásával valósult meg. Az elektronikus oktatásnak számos előnye és hátránya van. Ezek közül szeretnék rávilágítani néhány fontosabbra, valamint ismertetni azon felméréseim eredményeimet, amelyeken az egyetemi hallgatók modellalkotási, absztrakciós és lexikális tudását mértem fel az online oktatás előtt és után.
-
Team Coaching eszközök alkalmazása az egyetemi oktatásban - esettanulmány
445-456Megtekintések száma:6972010-ben egy innovatív finn felsőoktatási módszertan (Tiimiakatemia - Team Akadémia) került bevezetésre a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán, amelyet az OECD is jó gyakorlatként ismert el és már 1993 óta működik a Jyvaskylai JAMK University of Applied Sciences egyetemen. Ebben az oktatási rendszerben csapat vállalkozókat képzünk, akik együtt, csapatokba rendeződve dolgoznak. Ebben a kutatásban a szerzők szeretnék azt megvizsgálni, hogyan alkalmazható a team coaching eszközrendszere a csapat vállalkozók képzésében, kiváló teljesítményű csapatok létrehozására. Tuckman öt szakaszt nevesít a csapatok kialakulási folyamatában: formálódás, viharzás, normalizálódás, teljesítés és a lezárás szakaszokat. Egy új csapattól nem várható el, hogy úgy teljesítsenek, mint egy kiváló csapat, az első találkozás alkalmával. Időbe telik, amíg egy csapat kialakul és gyakran végig felismerhető szakaszokon át fejlődnek, onnantól kezdve, hogy ők egy csapat idegen odáig, hogy ők egy egyesített csapat közös célokkal. Először ezt kell megérteni ahhoz, hogy segíteni tudjunk a csapatunknak a gyors hatékony csapattá válásban. E tanulmány szerzői team coachként dolgoznak a Team Academy Debrecenben. Az elmúlt 6 évben számos csapattal dolgoztunk együtt és szereztünk tapasztalatokat arról, hogy milyen csoport dinamikák vannak jelen és hogy ezek hogyan változnak a tanulási folyamat során. Nagy viharzásokat látunk az egyes csapatoknál és ennek ellenére sikerült kiváló teljesítményű csapatokat is építenünk. Tapasztalataink esettanulmányok formájában kerülnek bemutatásra, elemzések és következtetések levonása kíséretében. Csakúgy, mint az EFQM modell esetében tapasztalható, hogy a globális piacon versenyezve a legjobb csapatok nyújtják a legjobb teljesítményeket.
-
A környezetmérnök képzés fejlesztési lehetőségei – SWOT analízis
75-80Megtekintések száma:355Napjainkban számos olyan környezetvédelmi problémával küzdünk, amelyek megoldásához naprakész ismeretekkel rendelkező környezetvédelmi szakemberekre van szükség. A környezetvédelmi problémák okozói között meghatározóak a már hosszú ideje működő iparvállalatok, melyek esetében egyrészt a meglevő környezeti károk felmérése és felszámolása, másrészt a megelőzés lehet a cél. Az egyetemek megfelelő oktatási és kutatási programokkal képesek lennének biztosítani a szükséges tudást és készségeket. A kutatásban a hazai felsőoktatási intézmények környezetmérnöki oktatási programjainak átfogó vizsgálatát végeztük el. A különböző oktatási programok erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetéseit elemeztük, melyek alapján végül javaslatokat tettünk a környezetmérnöki képzés fejlesztésének lehetséges irányaira.
-
Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva
150-164Megtekintések száma:417A tanulmányban a sportszolgáltatások minőségi aspektusaival kapcsolatos kutatásokat és a minőség értelmezésével kapcsolatos minőségi modelleket elemezzük. A primer kutatás eredményei, öt hazai kutatóegyetem hallgatóinak véleményét dolgozza fel az egyetemi szabadidősport szolgáltatásokkal kapcsolatban. A sportszolgáltatások a szolgáltató ipar része, működésük és fenntarthatóságuk a piaci szabályozások mentén alakul. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szabadidősport szolgáltatások a versenypiaci környezetben kapnak helyet, sok esetben az egyetemeknek külső sportszolgáltatókkal kell versenyezniük a fiatal generációk bizalmának elnyeréséért. Minőségi vizsgálatukhoz a sportcentrumok esetében alkalmazott QSport-14 mérési skálát használtuk. Utóbbi skála három szempont szerint osztja fel a sportszolgáltatásokat, nevezetesen az (1) oktatók, az (2) infrastrukturális létesítmények és eszközök és végül a kínált (3) sportprogramok szerint. A külső sportszolgáltatók és az egyetemi sportszolgáltatások természetéből fakadó különbségek és sajátosságok miatt a mérési skálát egyetemi környezetre adaptáltuk.
-
Áttekintés a vezetői információs rendszerek magyar felsőoktatásban való megjelenéséről a Debreceni Egyetem példáján keresztül
60-68Megtekintések száma:291Az elmúlt években a magyar felsőoktatásban az egyre csökkenő hallgatói létszám komoly versenyhelyzetet teremtett az intézmények között, amelyben már nemcsak a hazai, hanem a külföldi egyetemek is versenytársnak bizonyulnak. Ahhoz, hogy a hazai intézmények ebben a versenyben megfelelő mértékben helyt tudjanak állni, a vezetőket olyan megfelelően strukturált, naprakész információval szükséges ellátni, amelyek képesek támogatni a döntéshozatalt. A Debreceni Egyetemen sikeresen adaptált vezetői információs rendszer évek óta működik és az adatszolgáltatásokban, ad hoc jelentésekben jelentős támogatást nyújt, azonban még sok területen van előre lépési lehetőség. A tanulmány a Debreceni Egyetem példáján keresztül a vezetői információs rendszerek fontosságára hívja fel a figyelmet.
-
Matematikai kompetencia- és attitűdvizsgálat mérnökhallgatók körében
43-55Megtekintések száma:356A tanulási folyamat hatékonyságáról manapság egyre több szó esik a felsőoktatásban, ezen belül a műszaki felsőoktatásban is. A hatékonyság mérése az elvárt kompetenciák rendszerének célszerű kialakításával és a kompetenciák megszerzésének ellenőrzésével lehetséges. Ebben a cikkben egy olyan felmérést mutatunk be, melyet mérnöki alapdiplomával (főiskolai, BSc) rendelkező hallgatók körében készült, akik mesterképzésen folytatják tanulmányaikat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egyes problémakörökhöz kapcsolódó gondolati sémák megmaradtak-e, képesek-e megfelelően reagálni a kérdésfelvetésekre, rendelkeznek-e a matematika tanulása során megszerezhető kompetenciákkal. A lexikális tudás felmérése nem volt cél, a feladatok nehézségi szintje nem érte el az alapképzések számonkéréseinek átlagos szintjét. A kérdőív első része a korábbi tanulmányokra, valamint a matematika tanulásához kapcsolódó emlékekre, tapasztalatokra, illetve az ismeretek alkalmazhatóságára kérdez rá.
-
Heutagógiai módszerek alkalmazása a vállalkozói képzésekben
364-373Megtekintések száma:311Kuit és Fell (2010) szerint az oktatóknak ma az a feladata, hogy a tanulóknak az élethosszig tartó tanulási készségét fejlesszék, akik képesek arra, hogy hatékonyan és kreatívan alkalmazzák a készségeiket és a kompetenciáikat az új helyzetekben egy állandóan változó világban. Kamenetz (2010) szerint ma már sem a pedagógiai, de még az andragógiai oktatási módszerek sem megfelelőek arra, hogy felkészítsék a tanulókat a munkahelyen való helytállásra, ezért sokkal inkább egy önirányított és önmeghatározott megközelítés szükséges, amelyben a tanuló reflektál arra, hogy mit és hogyan tanult meg, és amelyben az oktató megtanítja a tanulót, hogy hogyan tanítsa önmagát. A heutagógia koncepciója olyan alapelveket és gyakorlatokat nyújt, amelyek választ adhatnak a fentiekben felsorolt kihívásokra a felsőoktatásban. A szerzők tanulmányukban azt vizsgálják, hogy hogyan adaptálhatóak a heutagógiai módszerek a vállalkozói kurzusokon és hogyan értékelik a hallgatók ezeket a kurzusokat.
-
Segmenting the Impact of Organizational Structure and Leadership on Project Resilient and Project Success in the Ethiopian Construction Industry: a FIMIX-PLS & PLS-POS Approach
73-103Megtekintések száma:419This research looks at the vital roles of leadership and organisation design in the attainment of project resilience and success in the construction sector. Informed by contemporary theories on organisational resilience and leadership, a framework was developed and rigorously tested against data using Partial Least Squares Structural Equation Modelling (PLS-SEM) and with more advanced techniques of segmentation (FIMIX-PLS and PLS-POS) to identify and take into consideration unobserved heterogeneity. Using data collected from project professionals, resilient leadership and adaptive organisation design were shown to be critical to project resilience, but the effect of leadership and organisation design on project resilience differed from segment to segment as well as across demographics. The ex-post analysis suggested that the awareness of resilience, practical experience and higher education exacerbated the relationships between aspects of resilient leadership and project resilience, as well as between adaptive organisation design and project resilience. The analysis also showed that relationships between leadership, organisational structure, and resilience can be mediated by demographic factors, such as awareness, experience, and education. The findings highlighted the importance of fostering inclusive, participative type leadership styles and continuous forms of experiential learning to enhance resilience outcomes. The value of specific indicators such as team participation in decision making or the leader's self-confidence was also identified as being critical aspects of resilient organisational structures and effective leadership. The implications of this study were important for each group of stakeholders: organisations should encourage resilience-based leadership, experiment with multi-dimensional flexible team structures and create a culture of continued, experiential learning and communications as knowledge and industries evolve. The theoretical contributions that validated the effects of segments of latent variables and offered insight into the added value of using segmentation were positive contributions to theory. Limitations, such as sample size and sector, stimulate avenues for future work and in particular reinforce the case for longitudinal, cross-sector research to build sectors’ internal and external constructs of project resilience. Future research needs to apply multi-facilitated empirical, qualitative and advanced analytics means to enable further quantification, and complexity in project survival, success and resilience.
-
A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései
88-97Megtekintések száma:648Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.
