Search

Search Results

• Problems Concerning The State As a Legal Entity

  László Pribula

  Views:

  53

  Az állam a polgári jog egyik leggyakrabban szereplő jogalanya. A klasszikus magánjog egyik alapvető elve, hogy a jogalanyok között a jogképesség szempontjából nem tehető különbség (azaz valamennyi jogalany jogképessége egyenlő, feltétlen és általános), hiszen a polgári jog az egymásnak mellérendelt jogalanyok vagyoni és bizonyos személyi jogviszonyait tárgyalja. Az alapelvet azonban a szocialista jogi felfogás nem osztotta, hiszen az állam kiemelt jogalanyisága az egyébként klasszikus magánjogi alapokon (is) nyugvó Polgári Törvénykönyvbe is belekerült. Ennek értelmében a jogi személyek csoportjától eltérően – ahol a főszabály a korlátozott, tehát a feladathoz kötődő jogalanyiság volt – az állam volt a természetes személyek körén kívül eső egyetlen olyan jogalany, amelyik jogképessége korlátlan volt, lévén az államnak nincs behatárolt feladatköre. E felfogás a rendszerváltozás után túlhaladottá vált, azonban mintegy tíz évig tartott az államra vonatkozó Ptk. anyag „rendbetétele”. Az állam jogalanyiságának kiemelt vagy a többi jogalannyal azonos szerepének egyik nagy próbatétele volt a metróper, ahol lényegében két felfogás küzdött egymással: az egyik szerint az állam ugyanolyan feltételekkel vállal polgári jogi kötelezettséget, mint bármely más jogalany, a másik szerint az állam kötelezettségvállalása a költségvetési törvény keretei által behatárolt. Ez a két felfogás különbségét jól mutatják a metróperrel kapcsolatos ítéletek. A Ptk. legutóbbi, ez irányú módosítása ugyan igyekezett e kérdést részben rendezni, de hosszú évekig még sok jogvita várható az állam jogalanyiságával kapcsolatban.

• Regulatory issues of intellectual property rights

  27-33.

  György Csécsy

  Views:

  166

  The study finds that the regulation of intellectual property is dominated by civil law rules. The old Civil Code expressed the correlation with the law of intellectual property and regulated the legal protection of know-how, however, the legal material could be found in the separate legal acts organically related to it. The new Civil Code, Act V of 2013 is no longer entitled as intellectual property rights but “copyright and industrial property rights”, and know-how has been protected as a form of trade secret. The homogeneous nature of copyright is broken by Act XCIII of 2016, which provides for collective rights management. In the field of industrial property protection, the most problematic legal institution was know-how. The LIV Act of 2018, which was born after the rules of the new Civil Code, opens a new chapter in the regulation of know-how. In this connection, the law transposes Directive 2016/943/EU into the Hungarian law. The legislator therefore chose the solution that it has incorporated the new conceptual approach, legal institutions, and rules of procedure for the protection of business secrets into national law not by creating them in the Civil Code but by creating new legislation. In this way, the private secrets of natural and legal persons will continue to enjoy the protection of personal rights, while trade secrets and know-how will enjoy protection based on the logic and sanction system of intellectual property protection.

• Rethinking principles of civil procedure - expectations and experiences:

  118-127.

  Tamás dr. Molnár

  Views:

  218

  The central topic of the present study is certain features of the principles re-regulated during the codification of the Hungarian Code of Civil Procedure. It can be said that the number and content of the principles have also become more concentrated as a result of codification.

  The Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter “CPC”) brought a number of conceptual changes, which can also be observed in terms of principles. The principles chapter of the CPC has been renewed, some principles that are not yet known in Hungarian civil procedure law have been laid down. The present study reviews these changes and also seeks to take a position on the content of the principles, with a separate examination of the Principle of Concentration of Proceedings, which has also been identified as a priority objective by the legislator.

  The paper analyzes the academic debates on the principles and attempts to answer whether the experience of the period since its entry into force has met some of the expectations for the reform of the principles. The study examines the changed regulations that have led to opposing views in the literature.

  An important topic of the study is that, in line with the divided structure of the proceeding, the court's intervention activities have also changed. This change can also be observed in the principles, as the Principle of Court's Obligation to Intervene has emerged as a new principle. Some features of the Principle of Truth-telling and Principle of Good Faith are also analyzed.

  The study seeks to shed light on the fundamental issues of civil procedure through foreign examples, in which certain elements of German legislation are mainly mentioned.

• Periodic Property in the Regulation of the Romanian Civil Code

  Irina Sferdian

  Views:

  99

  Időszakos vagy megosztott idejű tulajdonlás a közös tulajdon speciális esete új szabályként került a román polgári törvénykönyvbe 2011. október elsejétől.

  A tulajdonjog részjogosítványai nem feltétlenül egyformán és egyidejűleg gyakorolhatók. A tulajdon részjogosítványai közül a birtoklás annak ellenére folyamatosnak tekinthető, hogy egymást követő időszakok, szünetek vannak az ingóságok használatában.

  Külön fejezetben kerül bemutatásra az időszakos tulajdon fogalma, meghatározása.

  Az időszakos tulajdon több módon is keletkezhet, így megállapodással vagy végrendeleti örökléssel. Bemutatásra kerül, hogyan gyakorolhatja a tulajdonos ebben a tulajdonosi formában a tulajdoni részjogosítványokat. A polgári perrel kapcsolatos szabályok körében ismerhetjük meg a jogviták elrendezési lehetőségeit, így a társtulajdonos kérheti a közös tulajdon megszüntetését, de pénzbeli kompenzációt is követelhet a társtulajdonostól.

• The role of interest in civil processes

  42-46

  Tibor Kiss

  Views:

  291

  The study reviews the enforcement of various interest-related claims in civil litigation and their special litigation rules, emphasizing that there are few specific norms in the Code of Civil Procedure from a procedural point of view compared to the enforcement of pecuniary claims. The study compares the interest provisions of the Act III. of 1952 and the Act CXXX of 2016, and seeks to provide adequate answers to enforcement issues arising from regulatory gaps. The article states that the law generally sets out some specific procedural provisions for contributions to be enforced together with the principal claim, which are also subject to interest as a contribution to the principal claim. The number of purely interest-specific provisions in our current law is negligible. The analysis covers the following specific legal provisions concerning interest: the amount in dispute, appeal against the interest provisions of the judgment at first instance, the admissibility at second instance of an increase of the claim for payment of interest, the admissibility of an application for review only of the provisions of a final judgment concerning interest. The study evaluates trends in court practice through analysis of ad hoc court decisions. The author states that uniform and coherent case law is in the best interests of the claimants based on clear legal provisions.

• Is the COVID-19 Really a Technical Question on the Part of the Attorney?

  5-19

  Judit Balogh

  Views:

  140

  Abstract: The COVID-19 pandemic has disrupted our daily lives in spring 2020. Many of the effects of the closures and home-working practices that accompanied the epidemic are still being felt in civil procedure today, whether positive or negative. On the positive side, the courts and authorities have recognised the potential of online communication, so that some of the proceedings can be moved online even in periods when there is no epidemic, saving time and energy. There are mixed views on the benefits of the fact that courts are ordering more only written preparation for the commencement of civil litigation proceedings than in the past. Lastly, it is negative that, to date, no satisfactory solution has been found for dealing with cases of absence due to sudden illness. This study examines the practice in the field of sickness absence: on the basis of an order of the Hungarian High Court (Curia) of February 2021, issued under the specific circumstances of a case of emergency, it seeks to shed light on the real content and role of the right to representation (and the substitution of the attorney) in civil proceedings.

• Interpreting freedom of contract in modern civil law

  Ágnes Enikő Béky

  Views:

  149

  A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.

  A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.

  A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.

• Product warranty – a new legal institution in the protection of the consumer interest

  2-7

  Zoltán Ambrus

  Views:

  54

  This study presents the product warranty, a new element of the Hungarian system of law. The author describes the main features of product warranty in comparison with warranty and product liability. The author states some comments on the regulation. In the end the importance of product warranty is presented by stating a case.

   

  Egy új jogi szabályozás megjelenésekor adott a lehetőség az elméleti és gyakorlati szakemberek számára, hogy a korábbi normaszöveghez történő hasonlítással tárják fel és elemezzék a változásokat. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) nem vitásan érinti a civiljog teljes spektrumát, új elemekkel frissítve a már kialakult magánjogi intézményrendszert. Jelen írás a termékszavatosság szabályainak elemző bemutatására tesz kísérletet.

  A magyar jogi szabályozásban előzmények nélküli jogintézményről van szó, ezért a meghatározó jellemzők bemutatása más, a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogintézményekhez történő hasonlítással történik meg. Ennek során a kiindulási alapot a hibás teljesítésből eredő igények „anyajogának” tekinthető kellékszavatosság jelenti, ezen túlmenően a hibás teljesítéssel okozott károk megtérítésére (a továbbiakban: kártérítés), valamint termékfelelősségre vonatkozó szabályok kapnak szerepet.

  A termékszavatosságra vonatkozó rendelkezések a Ptk.-nak a kötelmi jogi szabályokat tartalmazó hatodik könyvében, annak XXIV. fejezetében, a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseknél szerepelnek a kellékszavatosságra és kártérítésére vonatkozó szabályokkal együtt. A hibás teljesítésből eredő fogyasztói igények körében további igényérvényesítési lehetőséget teremtő termékfelelősségi szabályok ettől eltérően a szerződésen kívül okozott kárért való felelősséggel szabályai között, a LXXII. fejezetben kaptak helyet.

• A meghatalmazottakra vonatkozó szabályok a hatályos Polgári Perrendtartás és a 2008. évi XXX. törvény tükrében

  Ágnes Dóra Alföldi

  Views:

  51

  Without abstract.

• Historical overview of liability for materail effects and warranty regulations

  13-24

  Martina Bartha-Tóth

  Views:

  178

  The liability of material effects and warranty are classic legal institutions of civil law and they are both important in the field of consumer law. The present study essentially considers the regulatory system of these jurisdictions in Hungary.

  The review starts with the private-law cases, developed at the begining of the 20th century, wich legislative provisions finally remained outside of scope. Then the Code Civil of 1959 and the Code Civil of 2013 are assessed in the review. The study does not cover the examinition of the provisions of the lower level of legislation, such as the „ warranty based on legislation compulsorily”.

  The essay focuses mainly on identifying the specifities, potential shortcomings and the shortcomings of the regulatory models used in our country. It also seeks to find the points of turn and the points of motivations, of legal policy that have made significant changes in the lives of the legal institutions.

  On the bases of this reasoning, the next tematica is observed in the test. The first large structural element is described in a description of the 1900s, 1913 and 1928 private-law codices, wich have shown a significant similarity in terms of the legal institutions.

   

  Then it follows with the introduction of Code Civil of 1959. The point of view of the legal intitutions the code was modified only two times during its long term. The first modification was in 1977, the secound in 2003 with regard to the harmonisation of European Union law.

   

  Finally comes the summary of the current Code Civil, wich has enacted some innovations in the aspect of the topic. Altough previous legislation wich based on the harmonisation has not been required significant reforms.

• Szakértői bizonyítás a polgári peres eljárásban

  1-20

  Tamás Grósz

  Views:

  165

  Without abstract

• A büntetőjogi és a polgári jogi felelősség jogkövetkezményeinek összevetése

  47-60

  Nikolett Zoványi

  Views:

  85

  Without abstract

• Thoughts on the relation between the right to life and the reasons for excluding criminal responsibility

  3-9

  Viktória Deák

  Views:

  172

  A modern polgári demokratikus berendezkedésű államokban az élethez való jog alkotmányos alapjog, mely a legnagyobb értéket, az emberi életet védi. Bár e jog elismerése és védelme megkérdőjelezhetetlen a modern társadalmakban, mégis számos esetben merülhet fel az élethez való jog korlátozhatóságának problematikája.

  Munkámban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az élethez való jog a jogellenességet kizáró okok tükrében korlátozható alapjognak tekinthető-e, avagy sem. Miután megvizsgáltam e jog megjelenését az Alkotmányban, illetve az Alaptörvényben, illetve megvizsgáltam a kapcsolatát a jogos védelemmel és a végszükséggel, arra jutottam, hogy ezek a jogellenességet kizáró okok kétség kívül az élethez való jog korlátait jelentik. 

  Az Alaptörvény újítása, hogy a jogos védelmet alapjogi szintre emelte. Az Alkotmány és a régi Btk. hatálya alatt sem volt vitás, hogy az élet ellen irányuló jogtalan támadás a támadó életének kioltása árán is elhárítható. A problémát az jelenti, ha az egymásnak feszülő jogi érdekek, a védett jogi tárgyak heterogének, mely eset fennállhat a tisztán vagyon elleni támadások esetén. Különösen problematikus az új Btk. által bevezetett szituációs jogos védelemnek az az esete, mely felhatalmazást ad a lakásba éjjel történő jogtalan behatolás esetén a behatoló életének kioltására. Mivel ebben az esetben nem tisztázott, hogy a támadás az élet, avagy a vagyoni javak ellen irányul, véleményem szerint helyesebb lett volna meghagyni a bírói szabad mérlegelés lehetőségét.

  A végszükséggel kapcsolatban a bizonyos hivatást űző személyek megítélése a problematikus, ugyanis a törvény kizárja e jog hatálya alól azokat, akiknek a veszély vállalása foglalkozásuknál fogva kötelességük. Tekintettel arra, hogy mind a jogos védelem, mind a végszükség megengedhetőségének indoka az, hogy az emberi természettel összeegyeztethető, jómagam nem látom indokát annak, hogy ebből a jogból bárki is ki legyen zárva.

• Claims for legal fees not recoverable in probate and enforcement proceedings

  23-47

  Tibor Kiss

  Views:

  50

  In practice, we often encounter cases where the court in charge does not recognise the legal representation provided during the non-litigation proceedings at the stage of the judicial remedy as a service that can be remunerated with attorney's fees and takes the position that the party is obliged to bear the costs incurred in this respect and cannot pass them on to the opposing party. The paper explores these anomalies in the context of the judicial remedies in relation to the notarial probate proceedings and enforcement proceedings by bailiffs as civil non-contentious proceedings, focusing on judicial practice. The author's aim is to explore whether the current approach of the judiciary is in line with the relevant existing legal provisions or whether there is a misinterpretation of the law.

• Judicial practice regarding the compensation for personal injuries caused by the circumstances of penal institutions, violating the fundamental rights of convicts and detainees of other dues

  49-62

  Botond Nagy

  Views:

  316

  The studied topic is the judicial practice regarding the compensation for personal injuries caused by the circumstances of penal institutions, which violate the fundamental rights of convicts and detainees of other dues. Dual research questions have been posed because of the characteristics of the covered topic. The first one is related to civil law and is about demandants’, defendants’ and courts’ attitudes and tendencies relating to the topic in question. The second question, inseparably stemming from the previous one, is from the field of penal execution: what kind of traits can be abstracted from the judicial decisions when it comes to the condition of Hungarian penal institutions.  To answer these, empirical methodology must be applied. Accordingly, I examined 91 judicial decisions from 2014 to 2020. Thus, this study depicts the entirety of the relevant time range, meaning that the demandants’, defendants’ and courts’ characteristics are introduced in their arc of development, rather than pointwisely. In my study I delineate the demandants’ actions firstly: their claims, their supposedly violated rights and the ontological phenomena causing harm. Secondly, as displaying the defendants’ statements of defence, I specify the legal arguments brought on in order to support the claim that the penal institutions caused no harm to those held captive, or that they cannot be obliged to pay compensation. Afterwards, I examine the judicial practice. Firstly, I write about the ways courts treat the claims of ascertainment, namely whether or not the rights of those who are captivated were violated. Subsequently, I portray the claims of detain, about which I illustrate the relevant regime of liability and its partial requirements. Then I write about the matrix of the compensation for personal injury and the indemnification for the prison circumstances, the relation and the delimitation of the two. Finally, I answer the research questions. I draw an ideal model about the first question, in which the parties adduce correctly and make fair judgements.  By these the demandants can make sure that the violation of their rights is ascertained and that they are given compensation.  By following the model, the defendant can achieve the lowest amount of compensation possible, while the court can make the correct decision from a dogmatic point of view. As for the penal executive question, I give suggestions to solve the problem of the circumstances of penal institutions violating fundamental rights.

• A polgári jog és a munkajog összehasonlítása az alapelvek tükrében

  13-21

  László Bodó

  Views:

  192

  Without abstract

• Family businesses and shareholders' agreements - possible links

  99-124

  Zoltán József Fazakas

  Views:

  97

  The concept of a family company is not defined in current law. In the case of companies in which members of a family have a decisive influence, it allows only a formal approach. However, in addition to the formal approach, the substance of the company, the specific nature of family interests and values, justify an examination of the company from other points of view, which allow not only the long-term commercial economic activity but also the specific nature of family relationships to be examined on the basis of company law. It is therefore of the utmost importance that family companies should reflect family relationships, the need to operate intergenerationally and protect the family nature of the company, and ensure the family's long-term prosperity. The combination of the formal and substantive elements makes it possible to conclude that family companies are special legal entities in which a particular family community has a decisive influence, has and represents specific interests and values, among which the protection of family assets, the aim of intergenerational operation and the safeguarding of the long-term well-being of family members are to be highlighted. The Civil Code provides for multiple means of achieving these interests, in addition to the classic instruments of company law, including the possibility of shareholders’ agreement.

• A polgári eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogás egyes jogalkalmazási kérdései

  Lóránt Vasady

  Views:

  67

  Without abstract.

• What are the limits? - Thoughts about Certain Issues of the Active Judicial Role

  61-73.

  Attila Dr. Kiss

  Views:

  207

  The Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure introduced the image of the managerial judge into the Hungarian civil litigation. This perception means that the judge has to take part actively in the litigation. It is not just the notion of the Hungarian legislator but it is also an international requirement. The new principle – so called court inducements – entitles and obligates the judge to offer some kind of support to the parties in order to faciliate to concentrate the actions. That means the judge has to conduct substantively the proceedings, which may expand on the merits, if the party’s case initiation statement is incomplete, not sufficiently detailed or contradictory. However, this support is not equal to giving advices like a legal counsel does. The judge can not overtake the function and task of neither the party nor the legal counsel. The judicial activitiy is meant to provide the party’s opportunity to enforce his claims and a proper level of legal protection. This image of an active and managerial judge originates from the Austrian social model of litigation which goes back to 1895. But it is also not unfamiliar to the Hungarian litigation because the Act I of 1911 on the Civil Procedure was based on an active role of the judge too. My goal is to ascertain what the essence and function of the active role of the judge is. I also examine that in what kind of situations and in what procedural phases the judge can offer support to the parties. Furthermore I intend to define the limits of the judicial management. In addition, I analyse how some interpretative organisations view the issues that appeared in the judicial practice.

• “And who will desalt Carthage’s grounds?” – International environmental legal approaches of the Yugoslavian wars 1991-1999

  Károly Végh

  Views:

  40

  Általánosan elfogadott nézet, hogy egyetlen háború sem vívható meg anélkül, hogy ne ártana a természetnek, sőt, ne rombolná le azt; ennél fogva, hosszú időn át a háborúk e hatását elkerülhetetlen következménynek tekintették, melynek megakadályozására nem született átfogó, nemzetközi rezsim.

  A nemzetközi közösségben, az 1990-es években kiteljesedő értékrendváltozás nyomán, azonban egyre erősödött az igény a környezet védelmének háborúk idejére való kiterjesztése iránt is. E folyamattal egyidejűleg a világ számos régiójában törtek ki fegyveres konfliktusok, melyek sajátos esettanulmányokként mutatják be a nemzetközi jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése közötti, gyakran ellentmondásos kapcsolatot.

  A tanulmány középpontjába állított, a volt Jugoszlávia területén zajlott konfliktusok számos súlyos kérdésre és hiányosságra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, elsősorban két területen: bizonyos, veszélyesnek tekinthető objektumok támadását, valamint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatát illetően, mindkét esetben felvetve a támadásokban közvetlenül érintett Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), valamint tagállamainak esetleges nemzetközi jogi felelősségét.

  A tanulmány első részében vizsgált veszélyes objektumok támadását illetően átfogó képet az UNEP által készített jelentés biztosít, mely azonban maga is több tekintetben árnyalt, olykor ellentmondásosnak tekinthető megállapítást is tartalmaz. A támadások pontos környezeti hatásának tisztázatlansága mellett számos további kérdést hagy nyitva a releváns nemzetközi jogi szabályozás is. Az 1949-es genfi egyezmények és 1977-s kiegészítő jegyzőkönyveik szabályai alapján ugyanis a támadott objektumok nem minősülnek veszélyesnek, ennél fogva kiemelten védettnek, annak ellenére, hogy támadásaik kimutatható környezeti károkat okoztak.

  A tanulmány, és egyben a vizsgált jogterület kulcsproblémája azonban a jogsértés minimális határértékének tisztázatlansága, illetve ésszerűtlenül magasra helyezése, melynek révén csupán a rendkívül nagy területet érintő és páratlanul súlyos szennyezés minősül az egyezmények megsértésének. A szerző megítélése szerint e kritériumrendszer átértelmezése lehet az első lépés a környezet háborúk idején való hatékony védelme kidolgozásához.

  A második vizsgált kérdésként vizsgált szegényített uránium tartalmú lövedékek használata a megosztott és kiforratlan tudományos álláspont miatt további jogbizonytalanságot eredményez.

  Noha e lövedékek a hatályos nemzetközi hadijogi szabályozás alapján nem minősülnek kifejezetten tiltott fegyvereknek, az ilyen lövedéket alkalmazó feleket kifejezett körültekintési és elővigyázatossági kötelezettség terheli a polgári lakosságot érintő káros mellékhatásokat illetően.

  E kérdés tehát továbbra is lezáratlan, azonban a szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a jövőben e mellékhatások tudományos alapossággal is bebizonyosodnak, a NATO, illetve tagállamai nemzetközi jogi felelőssége felmerüljön.

  Összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos szabályozás, az elmúlt évek fejlődési tendenciái ellenére továbbra is több hiányossággal küzd, különösen a felelősség megállapítása és a kikényszerítési eljárások tekintetében.

  Noha az elkezdett folyamatok a jövőben kiteljesedhetnek, mindaddig, amíg a jelen nemzetközi rendszerben a háborúindítás továbbra is az államok gyakorlatának része, a környezet háborúk idején való védelmének lehetőségei korlátozottak maradnak.

• Thoughts for emptying real estate – litigation or non-litigation procedure –

  Éva Kavecsánszki

  Views:

  165

  In many cases, owners have problems recovering their rented or arbitrarily occupied real estate. News often report difficult situations in connection with the evacuation of real estate. More instructive cases have also drawn attention to the severity of the problem. The study describes the rules for (litigation and non-litigation) court proceedings for the evacuation of real estate and does not deal with the enforcement procedures ordered by a notary.

  The possibility to initiate emptying real estate non-litigation procedure - according to Vht. 183rd-184th § - is not well known widely. According to most people, almost the only possible way to reclaim the real estate is to litigate, although the possibility of initiating the non-litigation procedure has been provided for years, provided the conditions of the law are met. Emptying of real estate in non-litigious procedure is possible in the case of real estates by arbitrarily occupied real estates, fixed-term tenancy agreemens of residential premises and other non-residential premises, as well as other types of properties specifically designated by law.

  The study presents the possible ways of carrying out the real estate evacuation, the enforcement procedure following the litigation procedure and the enforcement procedure initiated on the basis of a court non-litigation procedure, focusing primarily on proceedings commenced after 1. January 2018. The study deals with the legal background to the non-litigation and litigation procedure, the order for enforcement, the issuing, the service of an enforceable instrument, the possibilities provided by law in the event of non-execution, the short presentation of remedies. It also deals with some of the innovations introduced by law CXXX of 2016 on Civil Procedure Rules, suspension of enforcement, as well as the applicability of the eviction moratorium in each case. In the emptying of real estate, debtors often face criminal law. The most frequent criminal cases during the emptying of the real estate are presented in the study too (breach of seal, assault on a public official).

• A new draft of classification of claims: Reinstating of Bankruptcy Rules in the Provisional Judicial Rules

  66-77.

  Máté Pétervári

  Views:

  150

  After the failure of the Hungarian Independence War of 1848-1849, the neoabsolutism which was the ruling of the Franz Joseph I from 1851 to 1860 reformed the Hungarian legal system. The emperor aimed at legal unification of Austrian Empire therefore he introduced the Austrian codes to Hungary. In 1860 the Austrian emperor eased the absolutistic government attitude with the issuing of the October Diploma and restored the Hungarian jurisdiction and public administration system which functioned before 1847. He charged the Lord Chief Justice, gr. György Apponyi who was recently appointed by him with the realisation of this restitution. That’s why Apponyi summoned a meeting for the Hungarian lawyers in 1861 which called the Conference of the Lord Chief Justice. This assembly specified the material and procedural law for the Hungarian courts.

  In this paper I examine the effect of this conference on the bankruptcy law, and I present the provisions of the Conference of Lord Chief Justice concerning bankruptcy law and the driving forces of the regulation based on the assembly’s records. The conference put into force the first Hungarian Bankruptcy Act (Act 22 of 1840) instead of the Austrian provisional bankruptcy procedure. The Hungarian literature typically includes about this regulation that the assembly only adjusted material and procedural rules of the Bankruptcy Act to the requirements of the civil era. I demonstrated with archival sources and views of conference’s participants that the modifications generated bigger changes in the Hungarian bankruptcy practice. In addition, the first appearance of the deed of arrangement without bankruptcy proceedings in Hungary was connected to the neoabsolutism of which the Hungarian lawyers expressed their opinions.

• The impact of inflation on private law relationships

  45-72

  Tibor Kiss

  Views:

  236

  Not for decades have we seen price rises in Hungary, or in Europe and the world in general, such as those faced by the developed world in 2022. Inflation in Hungary was 24.5% in December 2022 and in January 2023, the indicator stood at 25.7%. This article provides a summary of the key concepts related to inflation, going beyond a definitional approach to inflation to cover its types and the most important principles and methods of measuring it. Economic foundations fundamentally determine private legal relations and legal institutions. In such a situation, crisis legislation is triggered, primarily in areas that have the greatest impact on the functioning of the economy and on consumers' daily lives. The present article reviews those important civil law structures and the rules governing them in the Civil Code and other statutory and governmental regulations, the content of which is justified to be amended in a persistent inflationary environment, but which have not been the focus of the legislator so far, emphasizing the need to adapt private law norms to the changed economic environment. The article examines those legal acts in which the legislator has set out in the text of the act data referring to value or price, nominally defining and quantifying in concrete terms the price or value that plays a significant role in a given private legal relationship. This type of legislation, however, does not take into account the changes in value relations at all, so that in an inflationary environment, the price and value figures nominally fixed in the private law norm are not adapted to economic processes, i.e. they are not in line with the current price level determined by economic fundamentals. The author outlines proposals and regulatory techniques for amending the law to adapt these legal provisions to the changed price and value conditions.

• Contract law effects of the Digital Single Market Strategy on the Hungarian civil law

  108-120

  Máté Árva

  Views:

  147

  The necessity of framing contract law fulfilling the expectations of the digital era is among the main purposes of the Digital Single Market Strategy, that has been introduced by the European Committe in 2015. Within the Strategy two directive proposals have been presented: the directive of the European Parliament and of the Council on certain aspects concerning contracts for the supply of digital content and the directive of the European Parliament and of the Council on certain aspects concerning contracts for the online and other distance sales of goods. These include the concept of conformity with the contract, the meaning of which raises several questions to be answered regarding the Hungarian legal system.

  My treatise focuses on the investigation of the criteria of conformity with the contract with special regard to the definiton of the directive proposals. In the first place I outline the elements of conformity with the contract, then I attempt to create a comprehensive definition of it. Thereafter I analyse the rules of the Hungarian Civil Code that are connected to the category of the conformity. Furthermore, I investigate the necessity of the integration of the conformity with the contract into the the Hungarian civil law. Finally, I present a future legislative concept that could be regarded as a possible way of adaptation of this legal category.

• Enforceability of the civil law in connection with organ donation, the lack of legal framework

  Nóra Kiss

  Views:

  62

  Developments in the last centuries in the fields of pharmacy and surgery have had a beneficial effect on the treatment of various diseases and injuries. As a result these two areas have attracted the support and admiration both of the scientific world and the general public.

  The examination of the effects of taking part by human beings has become unavoidable in the healing process. This relationship is unusually complex regards scientific opportunities and fragile in respect of people’s defencelessness.

  Important legal background material is available today relating to organ transplantations. It must be recognized, however, that this legal corpus has been a long time in the making and is still taking shape even today. Although people are trying to establish suitable legal framework for medical law, there are still some weak points and „prejudices”. Nowadays it is necessary to make an attempt at reconciling medical science and law not forgetting about the fact that their approaches are different.

  Medical law is not just about damages. Informing about the topic, the rights and the possibilities, preventing the trials: all of these things are more important. First of all, this is a life-saving procedure and money can not „repair” the problem in that case. Although it sounds cliché, it is true: you can not replace the unpurchasable organ by money. On the other hand, this should be a teamwork between the donors and recipients. They have to cooperate. The „job” of the law – which tries to be objective while it makes rules- should be to consider both views.

  It is well-known that the waitinglists are very long. What is the reason? What kind of solution is able to make the waiting-time shorter? These are very serious questions but the efficient transplantation is the most important. Transplantation is one thing and surviving it is another. And top of all that there is the problem of the „tragedy of the transplantation”: it is often said that donors have no rights. Which should/ can be preferred : the right to live or the right to voluntarism?! Can you decide which system (opt-in or opt-out donation system) gives better solution?!

  Giving a right answer is not so easy. Opt-out system may increase the level of available organs but it does not mean necessarily that there will be more organs for donation with absolute certainty. That is why you can not say simply that the „donor-licence” is a bad idea. There are lot of „ingredients” you should consider: technical developments, public education and last but not least social acceptance. According to the law in the opt-out system doctors should not ask the relatives about their opinions but it is said they usually do it. Is this an efficient system?!

  In my opinion an effective „dialogue” is needed -not only between law and medical science but between the organ donation systems, too- for the sake of a „flexible” legal background which can take part actively in our everydays in the 21st century.