Évf. 17 szám 3-4 (2020)

Tanulmányok

A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:

Megjelent december 30, 2020
Szerző
dr. Molnár Tamás
a:1:{s:5:"hu_HU";s:47:"Debrecen Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar";}
Megtekintés
Kulcsszavak
alapelvek polgári perrendtartás polgári per
Hogyan kell idézni
Selected stlye: APA
dr. Molnár, T. (2020). A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok: . Debreceni Jogi Műhely, 17(3-4), 118–127. https://doi.org/10.24169/DJM/2020/3-4/10
Licenc

Copyright (c) 2020 Debreceni Jogi Műhely

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.

A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.

A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.