Évf. 17 szám 3-4 (2020)

Tanulmányok

Hol a határ? - Gondolatok az aktív bírói szerepfelfogás egyes kérdéseiről

Megjelent december 30, 2020
Szerző
Dr. Kiss Attila
Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Megtekintés
Kulcsszavak
polgári eljárásjog a bíróság közrehatási tevékenysége bírói aktivitás anyagi pervezetés perkoncentráció
Hogyan kell idézni
Selected stlye: APA
Dr. Kiss, A. (2020). Hol a határ? - Gondolatok az aktív bírói szerepfelfogás egyes kérdéseiről. Debreceni Jogi Műhely, 17(3-4), 61–73. https://doi.org/10.24169/DJM/2020/3-4/6
Licenc

Copyright (c) 2020 Debreceni Jogi Műhely

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. a permenedzser bíró képét vezette be a magyar perjogban. E felfogás szerint a bírónak aktívan részt kell vennie az eljárás során, amely nem csupán a jogalkotó szándéka, hanem nemzetközi elvárás is egyben. A bíróság közrehatási tevékenysége elnevezésű alapelv arra hatalmazza fel és kötelezi a bírót, hogy a felek eljárástámogatási kötelezettségének teljesítéséhez járuljon hozzá a per koncentrálása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy anyagi pervezetést kell alkalmaznia, amennyiben a felek perfelvételi nyilatkozatai hiányosak, homályosak, nem kellően részletezettek vagy éppen ellentmondóak. Ugyanakkor ez az aktív közrehatás semmiképp sem jelenthet jogi tanácsadást, ugyanis a bíró nem veheti sem a felek, sem a jogi képviselők feladatait. A bírói aktivitás célja a felek igényérvényesítési lehetőségének és a jogvédelem megfelelő szintű biztosítása. Az aktív bíró képe eredetileg az 1895-ben törvényi szintre ültetett osztrák szociális perjogmodellből származik. Azonban a magyar perjogtól sem idegen e felfogás, hiszen az 1911. évi I. törvénycikk (Plósz-féle Pp.) is szintén a bírói aktivitáson alapult. A tanulmány célja, hogy meghatározza az aktív bírói szerepfelfogás lényegét és rendeltetését. Ezentúl megvizsgálom, hogy milyen helyzetekben és milyen eljárási szakaszokban indokolt a bírói közrehatás. Továbbá elsősorban egyes jogértelmező testületek állásfoglalásainak elemzésével a bíró aktivitás korlátjait is meghatározni szándékozom.