Keresés

Keresési eredmények

• A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség és az ügyvédi felelősség összehasonlítása a felelősségi mérce szempontjából

  128-148.

  Zsurzsa Zsolt

  Megtekintések száma:

  400

  A tanulmány elsősorban a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség egyik speciális alakzatára, a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre koncentrál. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a bíróságokkal szemben indított kártérítési perek elhanyagolható hányadában marasztalják az eljárt bíróságokat a jogértelmezési vagy jogalkalmazási hibáikkal a feleknek okozott károk miatt. Indokolt ezért annak vizsgálata, hogy ennek a jelenségnek milyen okai lehetnek, valamint, hogy ezek az okok indokolják-e ezt a gyakorlatot. A vizsgálat eredményeként több olyan tényező is azonosítható, amelyek külön-külön is rendkívüli módon megnehezíthetnék a bíróságokkal szembeni igényérvényesítést, kombinálva pedig szinte lehetetlenné teszik azt. Ezen tényezők között elsősorban a kirívóan súlyos jogsértés doktrínáját, valamint a keresetet a jogerős bírósági döntések tartalmi immunitására hivatkozással elutasító ítéleteket lehet megjelölni.

  Kutatásmódszertani szempontból célszerű volt a bíróságok kárfelelőssége kapcsán tett megállapításokat szembe állítani az ügyvédség kárfelelősségének bírói gyakorlatával, ahol egyértelműen megállapítható volt, hogy a bíróságok sokkal szigorúbb elvárhatósági mércét támasztanak, mint a bíróságokkal szemben, holott a két jogászi hivatásrend társadalmi felelőssége és munkaterhe ezt nem indokolná. Összehasonlításra került a két jogászi hivatásrend kárfelelősségének történeti kialakulása, a felelősségük jogszabályi háttere és a kapcsolódó joggyakorlat, rövid kitekintést téve külföldi példákra is. Az átfogó elemzés alapján javaslatok megfogalmazására kerül sor a jogalkalmazás és a jogalkotó számára is.

• Jogalkotási folyamatok és az IKT

  Bubori Nóra Beáta

  Fekete Kristóf Benedek

  Hatler Georgina

  Kéri Valentin

  Megtekintések száma:

  210

  Korunk jogalkotási metódusai folyamatosan gyorsulnak, a szabályozás ágai egyre szerteágazóbbak. Az állandóan változó (globalizálódó) élethelyzeteink megkövetelik, hogy a jogi szabályozás is lépést tartson, mind időben, mind pedig minőségben megfelelő választ adjon. A megfelelő, vagy ha úgy tetszik minőségi válaszok nyilvánvalóan a jogalkotáson keresztül érkeznek, és annak végtermékeiben, a jogszabályokban öltenek testet. A kérdés már csak az, hogy milyenek is ezek a minőségi "termékek", illetve az, hogy milyen szerep jut a modern (digitális) technológiá(k)nak a jogalkotási folyamatokban.

  Jelen munka igyekszik röviden bemutatni, hogy a magyar jogtudomány álláspontja szerint mi is számít minőségi jogalkotásnak továbbá, röviden vázolja a technológiai eredményeinek az előbb említett folyamatoknak betöltött szerepét, annak összefüggéseit a különböző jogalkotási folyamatokban itthon és külföldön.

• A jogkövetkezményeket érintő problémák a munkaszerződés egyes hibatípusainál

  19-26

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  186

  Rechtsvolgenabziehungsproblemen bei einigen Fehlertypender der Arbeitvertragsbindung

  In diesem Beitrag werden die am öften vorkommene Fehler analisiert, die an der Arbeitvertragsschliesung tauchen auf. Fünf solcher Fehlertypen werden in diesem Beitrag verhandelt. Diese Vehlertiepen tauchen am öften bei den arbeitvertragsahnliche dauerhafte Unternehmens-, und Mandatsvertrage, genau so wie, bei dem Konkrenzabziehendsvertrag auf. Auserdem die Analisierung dehnt auf solche Vertragsproblemen auch aus, die bei der Arbeitzeitbestimmung und bei der handlungsfahikkeit der Verttragsparteien, eben so wie bei dem „Reservatio mentalis” auftauchen.

• Felfedezni a fedezetlent? – Körkép hedge fundokban rejlő lehetőségekről és kockázatokról

  3-19

  Bujtár Zsolt

  Kecskés András

  Megtekintések száma:

  374

  The first thing that comes to one’s mind about hedge funds is risk taking and excelled level of profitability. However, the operation of hedge funds is a disputed and sometimes contradicted process and market participants often express their doubt about the effects of the phenomenon. Therfore, the role of legal regulation is crucial at this field. Avoiding the effect of the afore mentioned regulations is however still intended by many funds that operate all over the world. This paper intends to offer a deeper insight in to the world of hedge funds and the regulatory background. In light of the 2007-2009 financial crisis the topic seems to be evergreen and the future of hedge funds largely depends on the application of the regulatory reforms based on the recent experiences.

• A CISG és a UPICC gyakorlati jelentőségének megítélése

  21-40

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  563

  Jelen tanulmány elsődleges célja a jogirodalom által kifejezetten jelentősnek titulált, a nemzetközi kereskedelmi jog területén megalkotott jogi szabályozók közül a Bécsi Vételi Egyezmény (CISG) és a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC) értékelésének útján annak megállapítása, hogy a vizsgálat tárgyává tett jogi instrumentumoknak mekkora a tényleges gyakorlati relevanciája, alkalmazási volumene. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a tanulmány a CISG tekintetében a rendelkezésre álló empirikus kutatások eredményeire, míg a UPICC vonatkozásában az elérhető esetjogi kivonatokra támaszkodik. A Bécsi Vételi Egyezmény esetében megállapítható, hogy az Egyezmény gyakorlati alkalmazásának volumene mérsékelt, elmarad attól a sikerességtől, amit a jogirodalom tulajdonít a számára, míg a UPICC közzétett joggyakorlatának a revíziója eredményeként egyértelműen rögzíthető, hogy az UNIDROIT Alapelvek elsődlegesen a nemzeti jog, valamint a nemzetközi egyezmények értelmezését, kiegészítését hivatott elősegíteni, a felek hajlandósága a UPICC elsődleges alkalmazása iránt rendkívül csekély mértékű.A tanulmány továbbá foglalkozik a jogi szabályozók nemzeti jogalkotásra gyakorolt hatásaival is, mely körben mindkét instrumentum vonatkozásában megfigyelhető a jelentős mértékű befolyás az egyes országok polgári anyagi jogi kodifikációja tekintetében.

• A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:

  118-127.

  dr. Molnár Tamás

  Megtekintések száma:

  372

  Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.

  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.

  A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.

  A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.

• Recenzió a Czene Klára - Papp Tekla - Farkas Csaba –Strihó Krisztina „Társasági jog” című egyetemi jegyzetéhez (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar; Szeged)

  67-69

  Boóc Ádám

  Megtekintések száma:

  131

  Absztrakt nélkül

• Apa csak egy van? A gyermeket tévesen magáénak tudó apa családjogi védőhálója

  135-151

  Varga Nelli

  Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  351

  A származás tudata szerves részét képezi identitásunknak, a szülő-gyermek kapcsolat pedig az egyik legmeghatározóbb társadalmi viszony életünk során. A vélelmezett apa meghatározott ideig sajátjának hisz egy valójában mástól származó gyermeket és legyen bármilyen rövid is ezen periódus, nagy valószínűséggel kialakul egyfajta tudati és érzelmi kötődés közte és a gyermek között. Ha egy ilyen, az önértékelés alapját adó ismeretről, a származásunkról tévesen gondolkodunk, és erről egyik napról a másikra szembesítenek bennünket, az minden bizonnyal traumatikus élményhez, az identitásunk sérüléséhez vezet.

  A jelen tanulmányban egy jogalkalmazó bőrébe bújva teszünk kísérletet a leírt történeti tényállás és az ahhoz kapcsolódó releváns törvényi tényállás(ok) összevetésére. Mit tud reagálni a családi jog, ha „az alma messze esik a fájától”? Abból indulunk ki, hogy a történeti tényállás elsősorban egy családi konfliktust tár elénk, így kézenfekvő a családjog által nyújtott védelem igénybevétele volna. Kérdésként merül fel azonban, hogy a családjog egymaga képes-e teljesen kompenzálni a vélelmezett apa leírt érdeksérelmét, vagy adott esetben ehhez más jogterületnek is aktiválnia kell-e magát?

• Az egészségügyi dolgozók munkajogi felelőssége az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a betegnek okozott kárért

  45-53

  Marsi Edit

  Kiss János Márk

  Megtekintések száma:

  344

  The doctor-patient relationship requires set rules for liability considering the nature of professional norms on medicine and the protection of human life and health. According to these rules, the healthcare provideris vicariously liable for damages suffered as a consequence of healthcare servicesprovided to the patient. In such cases– on the grounds of labor law rules – the healthcare providermay transfer liability to its employee. Considering recent amendments of labor law regulations, it is essential to summarize and analyze relevant labor law norms relatedto medical liability.

  The employee’s liability for damages is based on the employment relationship between the healthcare provider and the employee. Despite of the healthcare provider’s liability for damages, the employee’s liability is always personal.

  According to the new labor code the employee’s liability for damages is only ascertainable if the tortfeasor did not act like a reasonable person would have actedunder given circumstances. This means that the tortfeasor’sintention or negligence is irrelevant in the course of ascertaining liability. The purpose of our study is to provide a review of the strict measure of due care in health care services, and to summarize rules about the healthcare professional’s liability for damages.

• „Ki sótalanítja Karthágó földjeit?” – A volt Jugoszlávia területén zajlott fegyveres konfliktusok (1991-1999) egyes nemzetközi környezetvédelmi jogi vetületei

  Végh Károly

  Megtekintések száma:

  142

   

  Általánosan elfogadott nézet, hogy egyetlen háború sem vívható meg anélkül, hogy ne ártana a természetnek, sőt, ne rombolná le azt; ennél fogva, hosszú időn át a háborúk e hatását elkerülhetetlen következménynek tekintették, melynek megakadályozására nem született átfogó, nemzetközi rezsim.

  A nemzetközi közösségben, az 1990-es években kiteljesedő értékrendváltozás nyomán, azonban egyre erősödött az igény a környezet védelmének háborúk idejére való kiterjesztése iránt is. E folyamattal egyidejűleg a világ számos régiójában törtek ki fegyveres konfliktusok, melyek sajátos esettanulmányokként mutatják be a nemzetközi jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése közötti, gyakran ellentmondásos kapcsolatot.

  A tanulmány középpontjába állított, a volt Jugoszlávia területén zajlott konfliktusok számos súlyos kérdésre és hiányosságra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, elsősorban két területen: bizonyos, veszélyesnek tekinthető objektumok támadását, valamint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatát illetően, mindkét esetben felvetve a támadásokban közvetlenül érintett Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), valamint tagállamainak esetleges nemzetközi jogi felelősségét.

  A tanulmány első részében vizsgált veszélyes objektumok támadását illetően átfogó képet az UNEP által készített jelentés biztosít, mely azonban maga is több tekintetben árnyalt, olykor ellentmondásosnak tekinthető megállapítást is tartalmaz. A támadások pontos környezeti hatásának tisztázatlansága mellett számos további kérdést hagy nyitva a releváns nemzetközi jogi szabályozás is. Az 1949-es genfi egyezmények és 1977-s kiegészítő jegyzőkönyveik szabályai alapján ugyanis a támadott objektumok nem minősülnek veszélyesnek, ennél fogva kiemelten védettnek, annak ellenére, hogy támadásaik kimutatható környezeti károkat okoztak.

  A tanulmány, és egyben a vizsgált jogterület kulcsproblémája azonban a jogsértés minimális határértékének tisztázatlansága, illetve ésszerűtlenül magasra helyezése, melynek révén csupán a rendkívül nagy területet érintő és páratlanul súlyos szennyezés minősül az egyezmények megsértésének. A szerző megítélése szerint e kritériumrendszer átértelmezése lehet az első lépés a környezet háborúk idején való hatékony védelme kidolgozásához.

  A második vizsgált kérdésként vizsgált szegényített uránium tartalmú lövedékek használata a megosztott és kiforratlan tudományos álláspont miatt további jogbizonytalanságot eredményez.

  Noha e lövedékek a hatályos nemzetközi hadijogi szabályozás alapján nem minősülnek kifejezetten tiltott fegyvereknek, az ilyen lövedéket alkalmazó feleket kifejezett körültekintési és elővigyázatossági kötelezettség terheli a polgári lakosságot érintő káros mellékhatásokat illetően.

  E kérdés tehát továbbra is lezáratlan, azonban a szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a jövőben e mellékhatások tudományos alapossággal is bebizonyosodnak, a NATO, illetve tagállamai nemzetközi jogi felelőssége felmerüljön.

  Összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos szabályozás, az elmúlt évek fejlődési tendenciái ellenére továbbra is több hiányossággal küzd, különösen a felelősség megállapítása és a kikényszerítési eljárások tekintetében.

  Noha az elkezdett folyamatok a jövőben kiteljesedhetnek, mindaddig, amíg a jelen nemzetközi rendszerben a háborúindítás továbbra is az államok gyakorlatának része, a környezet háborúk idején való védelmének lehetőségei korlátozottak maradnak.

• Fogyasztói magáncsőd az Európai Unióban

  153-163

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  325

  A modern polgári jogrendszerek szinte mindegyike kiemelt alanyi jogként tekint a tulajdonjogra, amely azt jelenti, hogy megfelelő bírósági eljárás nélkül a személyeket megillető tulajdonjog nem korlátozható és nem vonható el. A fizetésképtelenségi eljárások esetében a tulajdonhoz való alanyi jog sérelmet szenved, hiszen az adóst megfosztjuk az őt megillető tulajdonjogától. Ezen helyzetekben az adós és a hitelező tulajdonjogi igénye feszül egymásnak, akár olyan szinten is, hogy az adós megélhetése veszélybe kerül a hitelezői igények kielégítése által. A fizetésképtelenségi eljárások során a kötelezett magatartása következtében a jogosult oldalán megbomlott tulajdonjogi jogviszonyt kell úgy helyreállítanunk a kötelezett vagyona terhére, hogy biztosítjuk az adós érdekeinek védelmét is, az eljárás mindkét fél érdekeit szem előtt tartó voltát. A nemzeti jogalkotóknak több szempontot is figyelembe véve kell tehát megalkotni azokat az anyagi és eljárási jogszabályokat, amelyek alapján a magánszemélyek vagyona is fizetésképtelenségi eljárás alá vonható. Mindezt egy olyan környezetben kell a nemzeti jogalkotóknak megtennie, amikor a globalizáció hatása miatt már közel sem biztos, hogy az adós és hitelező azonos ország állampolgára. Épp ezért fontos azt is megnézni, hogy az Európai Unió a tagállamai számára hogyan szabályozza a nemzeti határokon átnyúló, de az Európai Unió tagállamai közötti fizetésképtelenségi eljárásokat.

• Skócia és Anglia – reform a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok terén

  35-42

  Tárczy Edit Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  202

  After the implementation of the 2005/29/EC Directive on unfair commercial practices (hereafter: UCPD) in the United Kingdom is has been discovered that the misleading and the aggressive practices are targeting many people. Some of them moreover damage the reputation of the traders who act legally, and the reputation of the market.

  So, the Scottish Law Commission and the Law Commission for England and Wales want to create a new system on remedies. Because of this aim the two commission started a consultation in April, it ended in July. 

  Presently, The Consumer Protection from Unfair Trading Regulations 2008 (hereafter: CPRs) – which was one of the regulations which have implemented the rules of the UCPD – contains rules on the liability for unfair commercial practices, and - according to the rules – the realization of the practices is an offence.

  But in respect of civil law the rules don’t have unity: the rules of misrepresentation are applied in the case of misleading practices, but in the case of aggressive practices there aren’t rules.

  The two commissions want to create a new consumer protection act, which will complete the rules of the CPRs. In this act there will be two levels of remedies:

  • on the first level the main aim will be the restoration of original condition (before the contract)
  • on the second level the main aim will be the compensation.

  The commissions hope that after the reform the following will be:

  • because of the clearer rules the claims will become more successful
  • because of the clearer rules the traders’ - who are acting legally - costs will decrease
  • the costs of the organizations – which are dealing with consumer protection – will decrease after the reform, and the proceedings of them – perhaps – become more successful.

  The two commissions will publish the data from the consultation in March 2012.

• A közösségi közlekedés egyes fenntarthatósági aspektusai

  49-70

  Dr. Lovas Dóra

  Megtekintések száma:

  286

  A szakirodalmi munkákat vizsgálva az látszik, hogy azok leginkább a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátására, azaz a környezeti fenntarthatóságára összpontosítanak. Viszont kevés szó esik a közlekedés gazdasági, és még kevesebb a társadalmi fenntarthatóságáról. Célszerűbb a tágabb fenntarthatóság fogalmat megvilágítani, mert így komplexen figyelembe vehetőek a közlekedési ágazatban rejlő lehetőségek, problémák és azok fenntartható megoldásai.

  A fenntartható közlekedés megvalósulásához fontos lenne, hogy a lakosság az „egyéni motorizált közlekedési módok” helyett a közösségi közlekedést – vagy egyéb alternatív módokat pl.: kerékpárt – vegye igénybe, de ameddig annak kialakítása és megszervezése – többnyire politika érzékenysége miatt − nem veszi figyelembe a komplex fenntarthatósági szempontokat, − ez eljutási időt, az elérhetőséget, a biztonságot, a megfizethető árakat és a közösségi közlekedés megítélésének kérdését − az erőfeszítések nem érik el a kívánt célokat.

  A tanulmány nem törekszik a közösségi közlekedés fenntarthatóságának komplex megvilágítására, csupán annak egyes aspektusait világítja meg, hazai és külföldi szakirodalmak elemzésével, a jogi aspektusok mellett inkább a szakpolitikai kérdésekre helyezve a hangsúlyt. Az elemzés nem terjed ki a Magyarországi helyzet részletes ismertetésére, csupán az európai uniós országokban közös problémákat világítja meg, hazai példákkal szemléltetve.

  Megállapításom szerint a közösségi közlekedés környezeti (klímapolitikai) fenntarthatóságának megvalósításához hangsúlyosabban kell részt vennie az európai uniós kormányzati szintnek, míg a társadalmi és gazdasági aspektusoknál a tagállami kormányzati szint (országos, regionális, helyi) dominanciájának kell érvényesülnie.

• Az egyéni szabadságot sértő bűncselekmények versus az oktatáshoz való hozzáférés garantálásával kapcsolatos, pandémiával összefüggő korlátozások

  12-22.

  IANCU Elena-Ana

  TUȘA Enache

  Megtekintések száma:

  318

  A tanulmányban megvizsgáljuk a világjárvánnyal sújtott országok kormányai által a világjárvány kezelése során érvényesített, pandémiával összefüggő korlátozások és a társadalom azon felfogása közötti különbségeket, amelyek szerint a kormányok – mobilitásuk korlátozásával – megfosztották az egyéneket szabadságuktól, beleértve a utazással kapcsolatban – az oktatásban való részvétel lehetőségére is kihatóan – bevezetett korlátozásokat is. Egyes esetekben a korlátozó intézkedések által érintett közösségek tovább mentek, és a kormányokat „személyi szabadság megsértése” bűncselekményével vádolják, amely az egyes országok büntető törvénykönyveiben is megtalálható deliktum. A hatóságokkal szemben felhozott vádakat megalapozatlannak, eltúlzottnak és teljesen hibásnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy ezek a társadalmi kommunikáció hiányosságaiból, a közösség tagjainak – változó paradigmákból eredő – felfogásbeli különbségeiből és az elégtelen jogi képzettségből adódnak; ezek alapján egyesek összetévesztik a személyi szabadság megsértésének bűncselekményét a korlátozások érvényesítésével. Habár a jogrendszerben a kérdéssel kapcsolatos bűncselekményekről rendelkező szabályok a büntető törvénykönyvekben szerepelnek – ilyen például a román jogban a Btk. 205. cikkelye az „Egyéni szabadság elleni bűncselekmények” név alatt, amely a „Személy elleni bűncselekmények” nevet viselő I. Címben található, s a jogtudományok érdeklődési körébe tartozik –, elemezzük a hatóságok által a járvány kezelése során érvényesített korlátozások hatásait is. Ennek érdekében egyrészt kiemeljük azokat az anyagi büntetőjogi szempontokat, amelyek szükségesek egy cselekmény személyi szabadság megsértése bűncselekményének minősítéséhez a román, a magyar, az olasz és a görög büntető törvénykönyv rendelkezései szerint, másrészt bemutatunk néhány, a koronavírus-válság – oktatást érintő – kezelésével kapcsolatos szempontot.

• Új kihívások a középszintű államigazgatásban 2016-tól napjainkig A területi kormányhivatalok és járások továbbfejlesztésének főbb lépései és iránya

  2-11

  Barta Attila

  Jakab Viktória

  Megtekintések száma:

  353

  This paper deals with the alteration of sub-national representation of government. Nowadays in Hungary the aforementioned institutions are called county (capital) government offices. The overview gives rise to the following research questions:

  Who are these representatives and what is the role of territorial government offices?

  Why interesting the Hungarian administrative improvement?

  What the future holds?

  The study concludes that the Hungarian Government has a comprehensive plan on the development of public administration until 2020, and the government offices and their districts play a pivotal role in this plan.

• Értelmezési anomáliák a Bécsi Vételi Egyezmény kártérítési gyakorlatában

  14-26.

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  473

  A dolgozat az ENSZ, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló egyezményének a kártérítési joggyakorlatával kapcsolatos értelmezési anomáliákról szól.

  Az Egyezmény rendelkezései univerzális jellegűek, így egységes értelmezést és alkalmazást követelnek meg a részes államok bíróságaitól, ezért a szabályok értelmezésével és a joghézagok kitöltésével foglalkozó 7. Cikk elengedhetetlen az Egyezmény sikeres alkalmazásához. Dolgozatomban a vonatkozó ítélkezési gyakorlat elemzésével, elsősorban arra kerestem választ, hogy a különböző országok ítészei érvényesítik-e az Egyezmény univerzialitását, a kártérítés értékelése tekintetében. A kérdés megválaszolása érdekében az Egyezmény kártérítési joggyakorlatát a 7. Cikk által támasztott értelmezési alapelvek relációjában értékeltem. Ennek keretén belül a 74. Cikk joggyakorlatának szisztematikus felülvizsgálatát végeztem el, összesen 144 jogesetet elemezve, a 2006-tól 2016-ig terjedő időszak tekintetében. 

  A felülvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy kilenc olyan döntés született amikor a bíróság nemzeti kárfelelősségi doktrínát, jogintézményt, jogszabályt, vagy joggyakorlatot alkalmazott a 74. Cikk értelmezése során. Ez a megközelítés nyilvánvalóan nem segíti elő az egységesség megvalósítását. A nemzetközileg egységes szabályozás ugyanis csak akkor valósul meg, ha azt egységesen alkalmazzák. A 7. Cikk által támasztott értemezési követelményekből az következik, hogy az Egyezmény rendelkezéseit autonóm módon, a lehetséges nemzeti felfogástól megkülönböztetve szükséges értelmezni. A dolgozat keretében feltárt jogi problémák azokat a kérdéseket próbálják kiemelni, amelyek nagyobb figyelmet igényelnek a bíróságok részéről, erősítve ezzel az Egyezmény univerzális jellegét.

• Farkas Csaba–Jenovai Petra–Nótári Tamás–Papp Tekla: Társasági jog. Szeged, Lectum Kiadó, 2009. 534 oldal

  23-25

  Strihó Krisztina

  Szabó Imre

  Megtekintések száma:

  282

  Absztrakt nélkül.

• Benedikt Carpzov két műve a debreceni levéltárban

  1-11.

  Biczó András

  Megtekintések száma:

  301

  Jelen tanulmány célja, hogy kultúrtörténeti adalékkal gazdagítson egy a 18. századi magyar büntetőjogtörténet szempontjából fontos kutatási témát. Benedikt Carpzov a 17. századi neves szász jogtudós magyar büntetőjogra gyakorolt hatásának mélyebb feltárása az egyes magyar bírói fórumok esetjogában a 18. századi magyar büntető jogtörténeti kutatások egyik érdekes irányaként határozható meg. Az eddig vizsgált büntetőperanyag alapján Carpzov műveit Debrecen szabad királyi városban is alkalmazták és két munkája fenn is maradt a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában. Jelen kutatás erre a két kötetre (közülük is elsősorban a büntetőjogtörténet szempontjából jelentősebbre) fókuszál és próbál meg minél több részletet feltárni különösen azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhettek a kötetek Debrecenbe. A művek vizsgálata, a debreceni büntetőperanyag elemzésén túl, azért lehet hasznos a „carpzovi hatás” kutatása szempontjából, mert a kötetekben található bejegyzések, aláhúzások és más szövegkiemelések vizsgálata segítheti annak megértését, hogy hogyan értelmezték a debreceni jogalkalmazók Carpzov műveit. Jelen írás bevezető tanulmányként a Carpzov-kötetekben található bejegyzések mélyebb vizsgálatát kívánja megalapozni és előkészíteni.

• A digitális bizonyítékok bírósági érékelése

  1-19

  Dr. Bodnár András Péter

  Megtekintések száma:

  119

  Vitán felül áll, hogy a digitális fejlődés az élet minden területén, így a büntetőeljárás területén is érezteti hatását. Ma már nem is képzelhető el olyan bűncselekmény, amelynek ne lenne digitális nyoma, amellyel kapcsolatban nem keletkeznének bizonyítékok digitális formában. Tanulmányomban arra keresem a választ miképpen történik a digitális bizonyítékok értékelése a büntetőeljárásban. Esetleg különbözik-e azok megítélése a hagyományos értelemben vett bizonyítékoktól.

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Magyarországon

  35-63.

  Fézer Tamás

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  519

  -

• Beszámoló a Rézler Gyula Konferencián elhangzottakról

  Nádházy Zsolt

  Megtekintések száma:

  182

  Absztrakt nélkül.

• Atipikus szerződések Magyarországon és Szerbiában

  1-16

  Papp Tekla

  Dudás Attila

  Megtekintések száma:

  273

  The paper analyzes the notion and types of atypical contracts, primarily in the Hungarian and
  Serbian law, but also in wider, European perspective. The analysis sheds light on the different
  terms used in different legal systems to denominate contracts that do not fit explicitly into the
  range of nominate contracts, that is into the range of contract-types envisaged by the civil
  code or code of obligations, respectively. According to the Hungarian legal literature, all civil
  law contracts are divided into two main groups: nominate and innominate contracts. The
  former group is further divided into the categories of typical and atypical contracts, while the
  latter into the categories of mixed contracts and de facto innominate contracts.
  The authors conclude that there is a tendency in Europe, both in the jurisprudence, the
  legislation and the application of law, to create a unified and coherent law of contracts, which
  affects the range of atypical contracts as well. Most notably, the Draft Common Frame of
  Reference, the normative proposal of the Study Group on a European Civil Code and the
  Research Group on EC Private Law (Acquis Group), contains model rules on franchise, timesharing,
  commercial agency and treatment contracts, just as rules on electronic commerce, on
  the one hand. The legislation of the European Union, on the other, aims at the highest possible
  level of harmonisation of laws which, from the aspect of protection of consumers and
  competition law, affects the range and statutory content of atypical contracts. Finally, the
  paper refers to a series of decisions of the Court of Justice of the European Union that tackle
  certain features of the atypical contracts, whereby the Court in the determination of issues of
  contract law applies a rather functional approach.

• A fogyasztói adásvétel és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tagállami szabályozásának összehasonlító elemzése - Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia

  Szikora Veronika

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  474

  -

• Hibás teljesítés a FIDIC Sárga Könyvben - gyakorlati szemmel

  21-46

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  155

  A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által megalkotott FIDIC Könyvek az építési beruházások vonatkozásában, a projekt típusa szerint különböző szerződésmintákat tartalmaznak, melyeknek az elsődleges célja a legjobb gyakorlat összefoglalása, és az arányos kockázatmegosztás. A FIDIC Könyvek a legnépszerűbb szerződéses feltételeknek minősülnek világszerte az építési projektek vonatkozásában. A Sárga Könyv a második leggyakrabban használt szerződésminta, melynek lényege, hogy a vállalkozó kötelezettsége a tervek elkészítésére és a kivitelezésre is kiterjed. A kivitelezési szerződések esetében a hibás teljesítés az egyik leggyakoribb szerződésszegési esetkör, ezért a felek számára kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a megrendelő milyen szavatossági jogokat, milyen feltételek mellett gyakorolhat. Kellékszavatossági jogokról a Sárga Könyv is rendelkezik, ezért bizonyos esetkörökben megfigyelhető a Ptk. és a Sárga Könyv konkurálása, ami megnehezíti a szerződés összeállítását, figyelemmel arra is, hogy a Sárga Könyv szabályai az angolszász eredetük miatt sok esetben nehezen értelmezhetők. A tanulmány a Sárga Könyv értelmezésével kapcsolatos álláspontok vázolását követően összehasonlító jogi szempontból veszi górcső alá a Ptk. és a Sárga Könyv releváns szabályait abból a célból, hogy meghatározza a Sárga Könyv szerinti hibás teljesítés egyes esetköreit, és a rendelkezésre álló kellékszavatossági jogokat, valamint, hogy azokat a megrendelő milyen eljárásrendben gyakorolhatja. A szerző az egyes fejezetek végén összehasonlító táblázatokon keresztül mutatja be a Ptk. és a Sárga Könyv szabályanyagát, majd a tanulmány végén megfogalmazza az előnyöket és hátrányokat, mind megrendelői, mind vállalkozói oldalon. 

• Előszó

  5-7.

  Szikora Veronika

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  357

  -