Keresés

Keresési eredmények

• Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. Hungarian Polis Studies 14. Debrecen 2007. 313 oldal

  Vincze Attila

  Megtekintések száma:

  23

  Absztrakt nélkül.

• A magyar öröklési jog fragmentálódása, változásai

  81-103

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  187

  Az örökléshez való jogot az Alaptörvény elismeri, a részletes anyagi jogi szabályok a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvében kerültek rögzítésre. Az utóbbi években a jogalkotó a magánjogi kódexünkön túlmenő egyéb jogszabályokban anyagi jogi öröklési szabályokat fogalmazott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra is megfelelően alkalmazni kell, ami azt jelenti, hogy a bejegyzett élettárs is törvényes örökös. A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének speciális szabályait rögzíti a földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény). 2023. január 1-jén lép hatályba egy újabb törvény (2021. évi CXLIII. törvény), ami a Ptk-beli öröklési jogi rendelkezéseket egészíti ki, az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére. Az államot az öröklési jogi jogviszonyokban képviselő állami szerv kijelöléséről egy külön miniszteri rendelet rendelkezik. A jelen írás azt elemzi, hogy mindezen összetett, szórt szabályozás hogyan nehezíti a jogalkalmazást, mennyiben akadályozza a hagyatéki eljárások gyors lefolytatását. A jelen írás kritikával illeti a fragmentált szabályozást és javaslatot tesz a külön törvények szabályainak a Ptk.-ba történő integrálására, ugyanis ez hozzájárulhat a hatékonyabb jogalkalmazáshoz.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  362

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• A fogyasztói adásvétel és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tagállami szabályozásának összehasonlító elemzése - Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia

  Szikora Veronika

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  113

  -

• Barbár vádlottak – gondolatok Móricz Zsigmond Barbárok c. novellája nyomán

  11-21

  Fejesné Varga Zita

  Megtekintések száma:

  109

  Zsigmond Móricz's works from the 1930s present areas barely affected by civilization; his short stories titled 'Barbarians' were published in 1932.

  The short story 'Barbarian' is about 2 shepherds - in the rigid world of shepherds living away from civilization - killing shepherd Bodri, his little son and his 3 shepherd dogs, just for the benefit of taking Bodri's 300 sheeps. The short story 'Barbarians' displays the confrontation of the good and the bad, with the moral content that sin never goes unpunished - be it moral contempt, social exclusion, public contempt, gnawing guilt, or even the judgement of a criminal court.

  Móricz does not exactly describe the age when his story takes place, but it may be inferred.

  The shortstory is made up of 3 chapters. From a legal perspective the short story can be considered a judicial decision, which is made up of statements of facts, evidence evaluation and decision. From a procedural perspective the investigation process and the trial phase can be separated. Criminal law and criminal procedural elements in effect at the time of writing the story and presently are well recognizable.

  In the story the statutory definition of two crimes can be observed: murder and cruelty to animals. The motives of the homicide as well as aggravating circumstances are clear: pre-arranged, crime against property, to the detriment of several people, repeat offender, offence against a person under fourteen years of age.

  The end of the story takes us to the idea that the word communicated by the judge: "barbarians", can be considered as a real punishment in itself for the defendants, followed by death by hanging. The judgment is therefore twofold: punishment according to the law, as well as by human society.

• Élő szövet fémvázon, avagy a „platformmunkás” igényérvényesítési lehetőségei

  141-161

  Kiss Gergely Árpád

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  81

  Jelen kutatásban célunk az, hogy bemutassuk a platformmunkavégzéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat, fókuszálva azok alanyaira, és az esetleges joghézagokra, egyéb jogalkotási és jogalkalmazási anomáliákra.

  A tanulmány alapvetően két nagyobb alappillérre épít, amelyekben – talán nem túl szokványos módon – kiemelkedő hangsúlyt kap a munkavállalói státusszal kapcsolatos klasszifikációs kérdések régi és aktuális problémaköre mellett a munkáltatók helyzete, egészen pontosan a munkáltatói jogosultságok és kötelezettségek telepítése, érvényesíthetősége.

  Kár lenne tagadni, hogy az e körben született tanulmányok többsége – teljesen érthető okokból – elsősorban a munkavállalói klasszifikációra koncentrál, azonban jelen tanulmányunkban a hangsúlyt a felek egymáshoz való viszonyára kívánjuk helyezni, hiszen a jogviszony teljességében akkor értelmezhető és elemezhető, ha a munkát végző személyek körülményeinek feltérképezése mellett a platform és a munkáltató között megoszló, parciális jogosultság-gyakorlást is kellő mértékben górcső alá vesszük.

• Új kihívások a középszintű államigazgatásban 2016-tól napjainkig A területi kormányhivatalok és járások továbbfejlesztésének főbb lépései és iránya

  2-11

  Barta Attila

  Jakab Viktória

  Megtekintések száma:

  113

  This paper deals with the alteration of sub-national representation of government. Nowadays in Hungary the aforementioned institutions are called county (capital) government offices. The overview gives rise to the following research questions:

  Who are these representatives and what is the role of territorial government offices?

  Why interesting the Hungarian administrative improvement?

  What the future holds?

  The study concludes that the Hungarian Government has a comprehensive plan on the development of public administration until 2020, and the government offices and their districts play a pivotal role in this plan.

• Lex-Mercatoria elvek: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás sarokköve

  5-27

  Al Bitar Rachid

  Megtekintések száma:

  61

  A nemzetközi kereskedelmi választottbíróság egy vitarendezési mechanizmus; így lehetővé teszi a vitás felek számára, hogy ügyeiket a nemzeti bíróságokon kívül rendezzék. Másrészt a lex mercatoria olyan szabályrendszerként határozható meg, amely magában foglalja a kereskedők által a középkorban használt szokásokat, így az angol „merchant law” megnevezést. A globalizációt követően, pontosabban a huszadik században mindkét fent említett koncepciót a világ legtöbb jogrendszere átvette és fejlesztette. A tanulmány célja a lex mercatoria meghatározása történetének, fejlődésének feltárásával, valamint minden elemének vizsgálatával, valamint, hogy tanulmányozza a lex mercatoria elveinek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokra gyakorolt hatását.

• Előszó

  5-7.

  Szikora Veronika

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  45

  -

• Problémás magánjogi elemek a helyi rendeletalkotásban

  2-11

  Árva Zsuzsanna

  Szabó Judit

  Megtekintések száma:

  102

  Local governments may establish legal relationships governed by civil law in numerous ways, for example, through the creation of associations, various institutional agreements or they can also do so by means of enacting regulations. In line with the stipulations of the Fundamental Law of Hungary, local governments may adopt regulations on two legal bases: if authorized by law or if they want to regulate a local public affair; however, the regulation may not contradict any higher form of legislation. While in the first case it is not only the right but also the obligation of local governments to enact regulations that can even be sanctioned, in the second case it is almost completely optional. The scope of public affairs regulated by local governments is rather broad. While the smaller local governments typically limit their activities to the regulation of the most urgent matters, the larger local governments enact regulations in a wide range of issues also due to the volume of their responsibilities. In many instances a part of these regulations does not remain within the framework of supremacy but also includes numerous elements of civil law. These could include matters related to parking or municipal housing, as well as problems in connection with public services. Norms regulating peaceful public coexistence represent a separate subject area as in many cases they wish to regulate legal relationships pertaining to privacy. In the case of the latter issue, the clause stating that the local regulations shall not contradict any higher form of law is especially central, as it necessitates the extensive knowledge of civil and in some cases even constitutional law to ensure that such a regulation is enacted that fully complies with the laws.

  This paper introduces and examines those local government regulations that include elements of civil law also and which typically cause problems, with special emphasis on the rules of peaceful public coexistence. Some of these problems are revealed within the scope of legal supervision practiced over local governments, while in other cases the body reviewing the regulation acts in response to citizens’ initiatives.

• Az egyenlő bánásmód elméleti kérdései a munkajog jogági besorolása vonatkozásában

  57-79

  Herdon István

  Takács Dóra

  Megtekintések száma:

  142

  A munkajog jogáig besorolását érintően számos hazai és nemzetközi tudományos vita van napirenden. Egyfelől a munkajogot a magánjog rendszerébe kategorizálhatjuk akkor, ha a munkaviszonyok létrejöttét vizsgáljuk. A munkaviszony jogalapja ugyanis kizárólag a munkaszerződés lehet, így a munkajog valamelyest illeszkedik a klasszikus magánjogba. Másfelől viszont a munkaviszony tartalmát nem csak a munkaszerződés, hanem több más norma képes alakítani. E normák jellemzően közjogi tartalommal bírnak, és mint munkajog úgynevezett közjogi elemei, a felek szerződési szabadságát igyekeznek korlátozni. A közjogi elemek létét ugyanis tipikusan azzal igazolja a jogalkotó, hogy a munkaviszonyban a felek között szubordináció van, így a magánjogban jellemző mellérendelt szerződéses egyensúly megbillent a munkáltató javára. A közjogi elemek jelenléte és így különösen az egyenlő bánásmód előírása e megbillent egyensúlyt kívánja helyreállítani a munkajogban oly módon, hogy korlátozza a felek közötti szerződéses szabadságot. A jelen írásunkban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a közjogi elemek jelenléte miatt a munkajog bír-e önálló jogági sajátossággal. Mindemellett pedig az egyenlő bánásmód alapelvére fókuszálva vizsgáljuk azt, hogy miként értelmezhető a diszkrimináció tilalma a munkajogban és a klasszikus magánjogban, valamint ezen általános magatartási követelmény alkalmas-e arra, hogy a felek közötti megbomlott egyensúlyt helyreállítsa. Végül pedig feltesszük azt a költői kérdést: ha az egyenlő bánásmód követelménye alkalmas az egyensúlyi állapot helyreállítására, akkor miért van szükség további közjogi elemekre a munkajogban?

• Az orvostudomány elméleti, gyakorlati eredményei és a büntetőjog kapcsolata

  1-8

  Béky Ágnes Enikő

  Megtekintések száma:

  84

  In the 19th Century the results of the natural sciences – physics, chemistry –, the technical
  achievements incorporated in the medical science, and made the medical science an intensive
  progress. This article presents the scientific results, which have the largest relevance regard
  the criminal law and which have a significant impact on the science of criminal law and its
  affiliates.
  The advance of medical science results the appearance on the one part the expansion of the
  medical knowledge and medical tasks, on the other hand new offenses and new types of
  evidence. The practical application of the results of medical research into the criminal
  procedure (blood tests, DNA test, etc.) allows primary the faster detection in the investigative
  stage of criminal proceedings, and the making of more reasonable judgments. On the territory
  of psychiatry are very important the results of research of the state of consciousness, that
  influence the offenders culpableness, because they give an answer to the question, in what
  consciousness was the offender at the time of the crime.
  This article submitted the most important correspondences of the medical science and
  criminal law, and it is established, that the results of the medical science support the further
  development of the criminal law and its affiliates.

• A személyes szabadsághoz való jog érvényesülése a Bűnvádi Perrendtartásban

  Szabó Zsanett

  Megtekintések száma:

  65

  In this study, first of all I am dealing with the question, how the right to personal liberty prevails in the Bűnvádi Perrendtartás, however at the beginning I would like to introduce how the law for the personal liberty formed and how it appeared in Hungary and in the international documents, so in the British, American and French law as well.

  The most serious barrier of the personal liberty is the criminal law, so i find it especially important to examine that for this reason what kind of safeguards were placed into the Bűnvádi Perrendtartás.

  In general it can be said that the most important guarantees of the personal liberty are found in the principles of the criminal law, for example presumption of innocence, and through this it prevails in the Bűnvádi Perrendtartás' system.

  Firstable the limitation of the personal liberty has to be looked in the coercive measures, so I studied the pre-trial detention institution, that besides the basic principle what kind of safeguards were brought in by the legislature.

  In the end, it can be said that the right to personal liberty influences the whole Bűnvádi Perrendtartás, and in the cases where there were limitations, they always solved it with a safeguard.

• A természetvédelmi igazgatás szervezetrendszere Magyarországon

  Bányai Orsolya

  Megtekintések száma:

  20

  Absztrakt nélkül.

• Az ítélkezési szabály, mint az eljárásjogok létezését megalapozó kategória Hart szabály-elméletében

  Nyilas Anna

  Megtekintések száma:

  33

  Absztrakt nélkül.

• A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

  Szilágyi Bernadett

  Megtekintések száma:

  26

  Absztrakt nélkül.

• Néhány gondolat a női munkavállalók közösségi szintű védelméről

  38-46

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  57

  Absztrakt nélkül.

• Az egészségügyi ellátás során bekövetkező károkért való felelősség alapvető jellemzői Franciaországban

  53-58

  Zákány Judit

  Megtekintések száma:

  61

  Absztrakt nélkül

• A fogantatás, és ami mögötte van – egyes speciális kérdések a büntetőjog szemszögéből

  38-58

  Belinszky Adrienn

  Megtekintések száma:

  87

  Absztrakt nélkül

• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása és joggyakorlata Romániában

  213-241

  Kovács Bálint

  Megtekintések száma:

  92

• Az új Polgári Perrendtartás osztott tárgyalási rendszere az 1911. évi I. törvénycikk tükrében

  88-96

  Ferenczi Áron

  Megtekintések száma:

  75

  n my paper, I dealt with the divided trial system, because in the Conception of the New Code of Civil Procedure arised the idea, that the first-instance procedure will be regulated by the divided trial system. During my studies, I researched the trial system of the Act I of 1911, and I analyzed the sentencing practice in this era.

  First, I presented the matter of the trial system, as well as the two dominant trends in Hungary relating to the creation of civil action. The difference between the two trends, that distinct mesne process creates the civil action. According to one of them, the civil action is created when the defendant gets the statement of claim, or, on the other hand, when the defendant submits countermotion.

  In the next chapter, I intended to present the point of intersection of action, which legal institution separates the first-instance procedure to pre-trial hearing and the trial on the merits.

  After this chapter, I reportedtheresults of sentencing practice and cametotwoconclusions. Ontheonehand, thepre-trialhearinghangedfirefor a longtimebecause of theappealproceedings. Ontheotherhand, thesentencing practice wasnotconsistent, becausethecourtsused an incorrectterminology. Thecourtsdismissedtheproceedingsbeforethesubmission ofcountermotion, butaccordingtotheAct of 1911 themesneprocess of creating a civil actionwastosubmit a countermotion.

  Inconclusion, I thinkthe divided trial system of the New Code of Civil Procedure will be totally different than the divided trial system of the Act of 1911.

• A kisajátítás helye új magánjogi kódexünkben

  Andorkó Imre

  Megtekintések száma:

  103

  The expropriation is a neglected legal institution in the Hungarian law, especially in the civil law. Although the expropriation usually appears in the civil law codes of the European states, it is ambiguous of the aspect of the civil law. However, it cannot be ignored that the civil law aspects of the expropriation are very important.In the civil law literature the expropriation is discussed either as the original way of acquisition of property or as the limit of the public property relations.My lecture is about the theoretical problems of the expropriation in the system of civil law. This article will provide an overview of doctrinal opinions about expropriation law in the delayed codification and in the new Hungarian civil law codex.

• A polgári eljárások egyszerűsítése az Európai Unióban, különös tekintettel a kis pertárgyértékű ügyek szabályozására

  Nyilas Anna

  Megtekintések száma:

  23

  Introduced to reduce obstacles to the free movement of goods and persons, judicial cooperation in civil matters has become part and parcel of the new European area of justice. Creation of this area is meant to simplify the existing legal environment and to reinforce citizens' feeling of being part of a common entity. The Conclusions of the Tampere European Council state in this respect that “in a genuine European Area of Justice individuals and businesses should not be prevented or discouraged from exercising their rights by the incompatibility or complexity of legal or administrative systems in the Member States.”

  At present, the judicial cooperation in civil procedures is based on the Hague Programme, adopted by the 2004 Europen Council in Bruxelles.The Hague Programme requires that the Commission should translate the Hague objectives into concrete measures. To this end, the Annex to the Communication from the Commission to the Council and the. European Parliament on the Hague Programme, consists of an Action Plan listing the main actions and measures to be taken over the next five years, including a specific set of deadlines for their presentation to the Council and the European Parliament.

  The chapter dealing with this area is named „Strengthening justice”, and it includes amongst others the following tasks:

  • Specific Programme on Judicial Cooperation in Civil and Commercial Matters (2007)
  • Support by the Union to networks of judicial organisations and institutions (continuous)
  • Creating a „European Judicial culture”
  • Evaluation of quality of justice (Communication - 2006)
  • Creation, from the existing structures, of an effective European training network for judicial authorities for both civil and criminal matters (2007)

  The European Union has set itself the objective of maintaining and developing the European Union as an area of freedom, security and justice in which the free movement of persons is ensured. For the gradual establishment of such an area, the Community is to adopt, among others, the measures relating to judicial cooperation in civil matters needed for the proper functioning of the internal market.

  The Community has among other measures already adopted Council Regulation (EC) No 1348/2000 of 29 May 2000, on the service in the Member States of judicial and extrajudicial documents in civil or commercial matters; Council Decision 2001/470/EC of 28 May 2001, establishing a European Judicial Network in civil and commercial matters; Council Regulation (EC) No 44/2001 of 22 December 2000 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters; Regulation (EC) No 805/2004 of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004, creating a European Enforcement Order for uncontested claims; Council Directive 2002/8/EC, of 27 January 2003, to improve access to justice in cross-border disputes by establishing minimum common rules relating to legal aid for such disputes; Council Regulation (EC) 2201/2003, of 27 November 2003, concerning jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and the matters of parental responsibility, repealing Regulation (EC) 1347/2000; Regulation (EC) No 805/2004, of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004, creating a European Enforcement Order for uncontested claims; Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council creating a European order for payment procedure; Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing a European Small Claims Procedure.

  The disproportionate cost of litigation for small claims has led many Member States to provide simplified procedures for claims of small value which are intended to provide access to justice at a lower cost, thus influencing one of the three factors that determine the rationales in dispute resolution. The details of these procedures have been investigated and documented in detail in studies prepared for the Commission. The evidence from these reports suggests that the costs and timescale associated with the domestic simplified measures, and thus their use and utility to claimants, varies widely. A 1995 study for the Commission found evidence of how costs of cross-border claims were significant compared to the size of most potential claims, and that these costs varied substantially between Member States. The total costs of pursuing a cross-border claim with a value of € 2.000 was found to vary, depending on the combination of Member States, from € 980 to € 6.600, with an average quoted figure of € 2.489 for a proceeding at the plaintiff’s residence. The study also showed that due to different and conflicting costing rules part of the costs have to be paid even by successful plaintiffs.

  On 20 December 2002, the Commission adopted a Green Paper on a European order for payment procedure and on measures to simplify and speed up small claims litigation. The Green Paper launched a consultation on measures concerning the simplification and the speeding up of small claims litigation.

  The European Small Claims Procedure is meant to simplify and speed up litigation concerning small claims, whilst reducing costs, by offering an optional tool in addition to the possibilities existing under the laws of the Member States. This Regulation should also make it simpler to obtain the recognition and enforcement of a judgment given in a European Small Claims Procedure in another Member State, including judgements which were initially of a purely domestic nature. In order to facilitate the introduction of the procedure, the claimant should commence the European Small Claims Procedure by completing a claim form and lodging it at the competent court or tribunal. In order to reduce costs and delays, documents should be served on the parties by registered letter with acknowledgment of receipt, or by any simpler means such as simple letter, fax or email. The procedure should be a written procedure, unless an oral hearing is considered necessary by the court. The parties should not be obliged to be represented by a lawyer. The court should be given the possibility to hold a hearing through an audio, video or email conference. It should also be given the possibility to determine the means of proof and the extent of the taking of evidence according to its discretion and admit the taking of evidence through telephone, written statements of witnesses, and audio, video or email conferences. The court should respect the principle of an adversarial process. In order to speed up the resolution of disputes, the judgment should be rendered within six months following the registration of the claim. In order to speed up the recovery of small claims, the judgment should be immediately enforceable notwithstanding any possible appeal and without the condition of the provision of a security. In order to reduce costs, when the unsuccessful party is a natural person and is not represented by a lawyer or another legal professional, he should not be obliged to reimburse the fees of a lawyer or another legal professional of the other party. In order to facilitate recognition and enforcement, a judgment given in a Member State in a European Small Claims Procedure should be recognised and enforceable in another Member State without the need for a declaration of enforceability and without any possibility of opposing its recognition. Since the objectives of the action to be taken namely the establishment of a procedure to simplify and speed up litigation concerning small claims, and reduce costs, cannot be sufficiently achieved by the Member States and can therefore be better achieved at Community level, the Community may adopt measures in accordance with the principle of subsidiarity as set out in Article 5 of the Treaty. In accordance with the principle of proportionality as set out in that Article this Regulation does not go beyond what is necessary to achieve those objectives.

  The European Council underlines the need further to enhance work on the creation of a Europe for citizens and the essential role that the setting up of a European Area for Justice will play in thisrespect. A number of measures have already been carried out. Further efforts should be made to facilitate access to justice and judicial cooperation as well as the full employment of mutual recognition. It is of particular importance that borders between countries in Europe no longer constitute an obstacle to the settlement of civil law matters or to the bringing of court proceedings and the enforcement of decisions in civil matters.

• Time management of civil procedures in European countries

  Nyilas Anna

  Megtekintések száma:

  34

  Absztrakt nélkül.

• A szabadalmi jogi szerződés és hatásai a hazai jogban

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  27

  Significant changes have happened on the field of intellectual property law in the last few years. The emphasis placed on the material relations and economy became stronger. These changes caused that creations of the man came into the limelight. Of course the legal background became also very important.

  We can feel the re-regulation of this legal field. Legal institutions became regulated in new Acts to be adjusted modified circumstances. There were several causes of the necessity of these changes. First of all, the new economic and social environment after the change of the regime claimed to modify the legal materials. On the other hand the international environment changed rapidly and it is still in progress. So the Republic of Hungary had to face with the obligations that are stated in international treaties and we had to put a strong emphasis on our member status in the European Union: EU regulations and directives. By now we can tell that re-codifying this area is over, we can only expect to small modification in the near future.

  Modifications in most of the cases prepared for the future. But it does not mean that we can count on a very crystallized legal material. In the dynamically developing world of IP law it is not rare to use smaller modifications. We have to examine the legal practice too, that helps us finding the correct way in the fast changing economical and social relations. Performing the harmonization duty, legislator could not always take into consideration the national significances, legal practice. The lack of examining these circumstances can cause modifications in the legal material.

  The Patent Law Treaty adopted at Geneva on June 1st, 2000. The provisions of the Treaty and the Regulations shall apply to national and regional applications for patents for invention and for invention and for patents of addition, which are filed with or for the Office of a Contracting Party. The Patent Law Treaty became applicable on April 28th, 2005.

  Hungary joined the Treaty at the beginning, because of the need in 2008 to change the Hungarian patent law. The Treaty suggests the European Patent Convention, however in many ways it is the complementary. The Treaty gives types of applications permitted to be filed as international applications under the Patent Cooperation Treaty, divisional applications of the types of applications referred to in item.

  Earlier the rules of Hungarian patent law were complicated, the process of registry was less favorable for the patentee. The harmonization of process rules effects that the patentee cannot lose his patent rights. The new rules introduce an electronic process in patent law, which makes the process easier, cheaper, and faster. But not all the procedures became electronic: only the lodgment of petition. In the future that should be better to reach electronic procedure on every level.

  The harmonization of patent rules means liberalization, the notification will be easier and faster, which effected growth in the trust of business. Process rules need more harmonization in the future, and hopefully the final goal will be one global process at in all member states of the European Union.