Search

Search Results

• A tévedés jelentőségének egyes aspektusai az élet, testi épség elleni bűncselekmények körében

  Katalin Mónusné Kiss

  Views:

  37

  I examined one of the grounds for the preclusion of punishability and grounds for the termination of punishability, which is error. Grounds for the preclusion of punishability and grounds for the termination of punishability, mean that punishability shall be precluded.

  The error means- 27.§- the perpetrator shall not be punishable for a fact, of which he was not aware on perpetration. The person, who commits an act in the erroneous hypothesis that it is not dangerous for society and who has reasonable ground for this hypothesis, shall not be punishable. Error shall not exclude punishability, if it is caused by negligence, and the law also punishes perpetration deriving from negligence.

  I examined how often the judge accept an error, if the person believe that he’s in the right, because he was attecked, or direct emergency menace. Or maybe he believes, that he is in danger of his life.   Is it exceptional or not? What examine judge? It isn’t only hypothetical question, because very complicated task for the judge.

• A pénzügyi fogyazstóvédelmi szabályok aktuális változásai az Európai Unió jogalkotási folyamatainak tükrében

  Zsolt Hajnal

  Views:

  45

  Without abstract.

• A felmondási rendszerek dogmatikai csoportosítása

  75-77

  Zsolt Csák

  Views:

  22

  Without abstract.

• Békefenntartás és humanitárius intervenció a ruandai népirtás idején

  86-92

  Alexandra Pető

  Views:

  49

  Without abstract

• Az alternatív vitarendezés lehetőségei és korlátai az egészségügyi szolgáltatók és a betegek közötti konfliktusok tekintetében

  55-63

  Judit Zákány

  Views:

  47

  Without abstract

• The Modification of Public Procurement Contracts

  57-62

  Izabel Ágnes Tarkó

  Views:

  45

  In the recent study we examine the Public Procurement Law as a clear framework for possibilities to amend procurement contracts after completion of the tender procedure in Hungary.

  Under the amendments, further modification of procurement contracts is permitted if the modifications are non-substantial; or substantial, but in exceptional circumstances could apply regardless of whether the modifications are substantial or not.

  Substantial modifications are modifications that would have made a difference to bidding or participation or selection of tenderers, or where the economic balance – risks and their compensatory measures – are changed in the favour of the supplier, or including work not provided for by the initial contract, replacing the supplier.

  Substantial modifications are permitted only if the tender documentation has clearly provided for the possibility and if the conditions on which the modifications plus the extent and nature of possible modifications are acceptable, or if the modifications are made within a specific negotiating procedure, or if the supplier is replaced due to restructuring or transfer of enterprises by law.

  So far the contracting authorities are very limited in the scope of modifications. This meant the Act CXLIII of 2015 on Public Procurement provides quite strict conditions to bind economically more successful contracts. Additionally we examine the new EU Directive on public procurement and Case Pressetext (C-454/06) of the European Court provides the guidelines which even substantial modifications of contracts are permitted without carrying out a new tender procedure.

• Liability for dameges caused by a person of lack of discretionary power

  92-101

  Nelli Varga

  Views:

  160

  The new Hungarian Civil Code also modernizes the non-contractual liability law in several aspects. Even if the so-called general clause of non-contractual liability reamains unchanged, its contstitutive elements are regulated in detail in the new Civil Code. The new Code also introduces some new provisions with regard to liability for dameges caused by a person of lack of discretionary power. The objektive of this survey is to present these changes and to examine its possible impacts on judicial practice.

• A cselekvőképességet korlátozó gondnokság

  Mariann Andrea Fehér

  Views:

  14

  Without abstract.

• To apply or not to apply, that is the question The inter-temporal applicability of EC Law in the ’new’ Member States after accession

  Lóránt Havas

  Views:

  31

  Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik az acquis communautaires időbeli alkalmazásához köthető. Pontosan melyik pillanattól és mely ügyekre alkalmazzuk az új jogrendet? A Csatlakozási Szerződésekben ez a kérdés a következő módon nyert szabályozást: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények (…) által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”

  Az így kimondott alapelv alkalmazása azonban nehézségekbe ütközhet, mégpedig az olyan jogi szituációkban, amelyek a csatlakozást megelőző periódusban jöttek létre és jogi hatásaikat vagy azok egy részét már a csatlakozás utáni közegben fejtik ki. Az ilyen helyzetek egy részére még a csatlakozást megelőző jogrend szabályait kell alkalmazni (C-321/97 Andersson vagy C-302/04 Ynos), míg más esetekben (C-43/95 Data Delecta vagy C-122/96 Saldanha) a Közösségi jog alkalmazandó a csatlakozás időpontjától kezdődően. Az ezen esetek közötti különbségtételt szolgálják az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának szabályai, amelyeket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából szűrhetünk le.

  A dolgozat sorra veszi az általam fontosnak tartott jogeseteket az 1973-ban eldöntött Westzucker ügytől egészen a 2006. januárjában, az Ynos v Varga János ügyben hozott ítéletig.

  A Metallurgiki-ban kimondott tétel szerint „a Közösségi jog ab initio és in toto alkalmazandó az új tagállamokra a csatlakozás időpontjától, ettől eltérni csak az átmeneti intézkedésekben előírt módon lehet”. A már említett Data Delecta vagy Saldanha esetekben úgy tűnhet, hogy az EB kiterjesztő módon értelmezi az alapelvet és olyan helyzetekre is előírja a Közösségi jog alkalmazandóságát, amelyek tényállásbeli elemei egytől-egyig a csatlakozás előtti periódusban valósultak meg; azonban az eljárás elhúzódása folytán a nemzeti procedurális szabályokat már a Közösségi jog fényében kell vizsgálni.

  Az Andersson ügy jelentős hozadéka a különbségtétel a már véglegesen rendezést nyert esetek (situation définitivement fixée) valamint a függő szituációk (situation continue en cours) között. Az előbbi esetekre a csatlakozás előtti szabályok, míg az utóbbira a csatlakozás utáni (európa-jogi) szabályok érvényesek.

  Az egyik első magyar döntéshozatali kérelem nyomán született Ynos ítéletben az EB úgy találta, hogy a kérdéses esetre nem a Közösségi jog az alkalmazandó. A Bíróság ítélete egyfelől illeszkedik az Andersson által meghatározott csapásirányba, másfelől azonban intő jelként is lehet értelmezni az “új fiúk” irányába. A minden korábbi csatlakozási hullámnál nagyobb léptékű 2004-es kibővülés után az Európai Bíróság talán nem véletlenül óvatosabban bánik az acquis alkalmazandóságának kérdésével.

• A jogi személy büntetőjogi felelőssége

  Zsuzsa Gyöngyvér Kovács

  Views:

  72

  Without abstract.

• Bűnhődés bűn nélkül - A kikényszerített elsajátított hamis vallomás

  66-71

  Zsuzsanna Siket

  Views:

  45

  Without abstract.

• Gondolatébresztő a PPP magyarországi alkalmazásához

  66-73

  Judit Varga

  Views:

  62

  Without abstract.

• Gyermektartásdíjat megállapító határozatok hazai és külföldi végrehajtásának elméleti és gyakorlati kérdései

  9-21

  Szilvia Kerekes

  Views:

  52

  Without abstract