Keresés

Keresési eredmények

• Az egészséges környezethez való jog elméleti megközelítésben

  24-38

  Hermann Veronika

  Megtekintések száma:

  213

  A környezeti tárgyú nemzetközi jogi dokumentumok 1972 óta tartó gyarapodásával párhuzamosan lett vizsgálatok tárgya a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének kapcsolata. Az emberi jogok védelme és a környezetvédelem közötti összefüggések felismerése, valamint e két védelmi rendszer összekapcsolása hívta fel a figyelmet egy meghatározott tulajdonsággal bíró – egészséges – környezethez való jog elismerésének az igényére. A környezet védelme az emberiség akut feladatai között szerepel. A környezetet minden lehetséges eszközzel védeni kell, egyrészt önvédelmi okokból, másrészt morális kötelességből. Egy potenciális eszköz lehet a környezet emberi jogi eszközökkel történő védelme, amely az egészséges környezethez való jog megfelelő szabályozásában ölthet testet. De vajon illeszkedik-e ez az elképzelés az emberi jogok rendszerébe? Választ keresvén e kérdésre, az alábbiakban elemzem a környezeti jogok és az emberi jogok kapcsolatrendszerét, továbbá az emberi jogi attribútumokat, annak érdekében, hogy bemutassam, általában milyen feltételek alapján illeszkedhet egy jog az emberi jogok kategóriájába. ezek alapján válaszolom meg a kérdést, hogy elméletileg illeszkedhet-e egy meghatározott tulajdonságú környezethez való jog az emberi jogok halmazába.

• A nemzeti kisebbségek védelme és az Emberi Jogok Európai Bírósága

  138-160

  Merkel Csenge

  Megtekintések száma:

  166

  Jelen tanulmány az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kisebbségeket érintő joggyakorlatát mutatja be. Az évtizedek alatt kialakult gazdag esetjog egyre konkrétabban ismert el kisebbségi jogokat az Emberi Jogok Európai Egyezményének égisze alatt. Ilyen különös jogok többek között az önmeghatározáshoz való jog, a kulturális jogok, a nyelvi jogok, a kisebbségekkel összefüggő egyesülési jog és véleménynyilvánítási szabadság. Az EJEB néhány ügyben már hivatkozott a kulturális sokféleségre is mint védendő értékre, emiatt elképzelhető, hogy a jövőben még szélesebb védelmet biztosít majd a kisebbségek tagjai számára.

• Az őslakos népek kulturális identitáshoz való joga az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága joggyakorlatában

  145-163

  Zombory Katarzyna

  Megtekintések száma:

  245

  Jelen tanulmány a kulturális identitás védelmét vizsgálja az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságának (EJAB) gyakorlatában, ahol a kérdéskör elsősorban az őslakos népek kontextusában jelenik meg. Az EJAB a kulturális identitáshoz való jog védelmét – az ezt garantáló, anyagi jogi norma hiányában – jellemzően az élethez és a tulajdonhoz való jogból, valamint egyéb, első generációs emberi jogokból vezeti le evolutív módon, az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére (EJAE) támaszkodva. 2020 tavaszán a Lhaka Honhat kontra Argentína ügyben hozott ítéletében az EJAB új perspektívát nyitott a kulturális identitáshoz való jog védelmére, mert megállapította, hogy a kulturális jogok önállóan, autonóm módon is érvényesíthetők az EJAB előtt, az EJAE 26. cikke alapján. Ez, az EJAB eddigi joggyakorlatához képest haladó szemlélet egyúttal új lehetőségeket nyit meg az EJAE 26. cikkéből eredeztethető környezetvédelmi jogok érvényesíthetősége terén is.

• A sztrájkhoz való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában

  115-133

  Bagdi Katalin

  Megtekintések száma:

  225

  A sztrájkhoz való jog a munkaharc egyik formájaként a kollektív munkajog területének kiemelkedően fontos és sokat tárgyalt kérdésköre, különösen korlátozhatóságának terjedelme miatt. A munkajogviszony egyik meghatározó jellemzője, hogy a munkáltató és a munkavállaló között hierarchikus viszony alakul ki (függő munka), amelyben az utóbbi alárendelt helyzetben van. A munkavállaló személyi és gazdasági függése a munkáltatótól előbbi gazdasági és szociális kiszolgáltatottságát eredményezi, ami a felek között a polgári jogra jellemző egyensúlyi helyzetet megbontja, és így egyfajta erőbeli egyenlőtlenség alakul ki köztük. Ezen helyzetek kiegyensúlyozására szolgáló eszközök egyike a sztrájkhoz való jog, amely lényegében a munkavállaló ellenállási joga, „a kollektív önrendelkezés egyik kifejező formája”.

• Többpólusú alapjogvédelmi rendszer a gyakorlatban – a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének tükrében

  120-141

  Szabó Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  136

  Az európai integráció politikai folyamattá szélesedésével az európai alkotmányos térség többszintűvé alakult. Ebben az alkotmányos térségben párhuzamos alkotmányként funkcionálnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EU alapszerződéseinek alkotmányos értékű rendelkezései az Unió Alapjogi Chartájával együtt olvasva, valamint az uniós tagállamok alkotmányai. A jogrendszer differenciálódásával szükségképpen együtt jár az ún. normatorlódás, a normakonfliktusok számának növekedése, tekintettel arra, hogy egyes életviszonyokat – különösen az alapjogok vonatkozásában – több normacsoport is szabályoz. Az egyéni alapjogvédelem területén kínálkozó lehetőségeket így a három fórum együttműködése határozhatja meg. A nemzeti jogalkalmazókat elsősorban saját nemzeti alkotmányuk köti – a becsatornázott nemzetközi emberi jogi és alapjogi standardok módosíthatják ugyan a nemzeti jog alkalmazását, az alapjogvédelem végső fundamentuma azonban továbbra is a nemzeti jog és jogvédelem marad.

• Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága őslakos népekkel kapcsolatos joggyakorlata, különös tekintettel az Ogoni-ügyre

  127-143

  Marinkás György

  Megtekintések száma:

  165

  Jelen írás célja, hogy bemutassa azt a hosszú és küzdelmes munkát, amelynek eredményeként az őslakos népek jogai elismerést nyertek az afrikai emberi jogvédelmi mechanizmus keretein belül. A nehézségeket egyrészről az okozta, hogy az Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartája (a továbbiakban: Afrikai Charta) expressis verbis nem utal az őslakos népekre, az a meglévő anyagi jogi normák evolutív értelmezése révén alkalmazható az ő esetükben. Másrészről, a gyarmati sorból frissen felszabadult államok féltve őrizték szuverenitásukat, ennek ékes bizonyítéka az Afrikai egységszervezet (a továbbiakban: AESZ) Chartájának 3. cikke, mely garantálja a belügyekbe való beavatkozás tilalmát, valamint az állam szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását.

• Adequacy of Transparency and Sustainability in Fashion Supply Chain to Protect the Fashion Workers

  105-129

  Sultana Dewan Afrina

  Megtekintések száma:

  344

  A globális divatipar jellemzője, hogy dinamikus és összetett ellátási lánccal rendelkezik. A ruházati termékek, illetve a lábbelik különböző márkákon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, a fejlődő országoktól a nyugati országokig. Az ellátási lánc alján dolgozó munkavállalók kizsákmányolása együtt jár azzal, hogy az ellátási lánc tetején lévő szereplők óriási haszonra tesznek szert. A munkásokkal való közvetlen kapcsolat hiánya miatt a márkák tulajdonosai és a viszonteladók gyakran figyelmen kívül hagyják a munkások jogaival való visszaélést a termékeik előállítása során. A divatipar dolgozóit érintő munkakörülmények javításához és a jogaik biztosításához a munkajogi szabályok önmagukban nem elegendőek. A márkák tulajdonosainak és a viszonteladóknak létfontosságú szerepük van a munkakörülmények megváltoztatásában. Olyan “puha jogi” megoldások beépítésével, mint az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelvei, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átvilágítási útmutatója, a felelősségteljes üzleti magatartás elérhető. Ha az önkéntes kezdeményezéseket beépítik a márkatulajdonosok és a viszonteladók üzleti magatartásaiba, jelentősen javulnak a munkavállalók jogai. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2016-os átláthatóság tervezet hogyan befolyásolta a munkavállalók védelmét a globális divatiparban, és az átláthatósági és fenntartható fejlődési célok beépítése mennyire csökkentette a munkások kizsákmányolását. Az emberi jogok védelméről szóló jelentések elemzésével az ILO rendszeresen vizsgálja a kérdést.

  The global fashion industry is characterized by a dynamic and complex supply chain. Clothing products and footwear reach consumers through various brands, from developing countries to Western countries. The exploitation of workers at the bottom of the supply chain goes hand in hand with huge benefits for those at the top of the supply chain. Due to the lack of direct contact with workers, brand owners and resellers often ignore the abuse of workers ’rights in the production of their products. Labor law rules alone are not enough to improve working conditions and ensure the rights of workers in the fashion industry. Brand owners and resellers have a vital role to play in changing their working conditions. By incorporating “soft law” solutions such as the UN Business and Human Rights Guidelines and the Organization for Economic Co-operation and Development’s Screening Guide, responsible business conduct can be achieved. Incorporating voluntary initiatives into the business behaviors of brand owners and resellers has a significant impact on improving employee rights. In this study, I assess how the 2016 Transparency Draft has affected the protection of workers in the global fashion industry, how much the inclusion of Transparency and Sustainable Development Goals has improved the situation of exploitation of workers. The ILO regularly examines the issue through its analysis of human rights reports.

• Egy új elfogadhatósági kritérium – a jelentős hátrány vizsgálata az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában

  131-138

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  106

  1950-ben történt elfogadása óta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményt (a továbbiakban: Emberi Jogok Európai Egyezménye, vagy Egyezmény) napjainkig 14 alkalommal módosították és egészítették ki. A kiegészítések elsősorban egy vagy több új, az Egyezményben eredetileg nem szereplő joggal bővítették a védelemben részesítendő értékek körét, míg a módosítások többnyire az Egyezmény által életre hívott (és 1998. november 1-jéig működött) Emberi Jogok Európai Bizottsága és Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásrendjét változtatták meg. Az 1994. május 11-én aláírásra megnyitott és 1998. november 1-jén hatályba lépett 11. kiegészítő jegyzőkönyv célja részben az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának gyorsítása, részben pedig egy állandó, folyamatosan ülésező bírói fórum létrehozatala volt. A jegyzőkönyv hatálybalépése óta eltelt évek egyértelműen igazolták az új működési rend sikerességét és egyben szükségességét is.

• A szociális farmszolgáltatást igénybe vevő fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alapjogi védelme

  83-100

  Orosz Flóra

  Megtekintések száma:

  171

  Jelen tanulmány a szociális farmszolgáltatást igénybe vevő hátrányos helyzetű személyeket – azok közül is kifejezetten a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket – megillető azon alapjogokat vizsgálja, melyek elengedhetetlenek számukra foglalkoztatásuk biztosítása érdekében. Ezek az emberek nagyon gyakran kiszorulnak a munkaerő-piacról, sőt meg sem tudnak jelenni ott. Ezért bírnak nagy jelentőséggel számukra az Alaptörvényben biztosított alapjogok, melyek lehetővé teszik ezeknek az embereknek (is), hogy egyenlően bánjanak velük, és lehetőséget kapjanak a foglalkoztatásra. Az alkotmányos védelem megvalósulását továbbá munkajogi és szociális jogi jogszabályok is megerősítik.

• Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának hatása a magyar büntetőeljárási törvényre

  128-150

  Szabó Krisztián

  Megtekintések száma:

  274

  Jelen tanulmány az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) legújabb magyar vonatkozású ítéleteit vizsgálja a büntető eljárásjoghoz kapcsolódóan. Előkérdésként felmerül, hogy miért szükséges az EJEB esetjogát és annak a hazai jogalkotásra és jogalkalmazásra gyakorolt hatását vizsgálni. Noha az EJEB „jogosan tart igényt arra, hogy alakítólag hasson a tagállamok jogrendszereire”, az „olykor számunkra szokatlan ’kontinentális esetjog’ építőköveiként" megjelenő strasbourgi döntések egyedi ügyekben születnek, és általános kötelező erővel nem rendelkeznek. A Bíróság mindig az elé terjesztett ügy egyedi körülményeit vizsgálja, és arról dönt, hogy a konkrét esetben sérültek-e az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) rendelkezései. Magát a nemzeti jogszabályt azonban az EJEB sohasem minősíti, azt in abstracto nem vizsgálja.

• Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga

  200-218

  Mészáros Gábor

  Megtekintések száma:

  127

  Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jogrend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.

• Jogállam – cselekvő állam: Magyary Zoltán jogállam-felfogásának rekonstrukciója

  9-26

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  167

  Magyary Zoltán a modern közigazgatás-tudomány és államelmélet nemzetközileg is ismert gondolkodója alapvetőnek tekintette a jogállamiság értékeit, de fellépett a jogi formalizmus okozta anomáliákkal szemben. Fontosnak tartotta védeni az alapvető jogokat, így a közigazgatási határozatok teljeskörű bírósági felülvizsgálatát szorgalmazta. Ugyanakkor prioritás volt számára a közigazgatás, végső soron a végrehajtó hatalom hatékony és eredményes működése. A jogállamiság kritériumai és a hatékony, eredményes működés érintkezési pontjait műveiben nem tisztázta teljes körűen, így az utókor számára különböző interpretációs lehetőségek adódnak szemléletmódja feltárása során.