Keresés

Keresési eredmények

• A természettudományos bizonytalanság szerepe a környezeti felelősség érvényesíthetőségében

  67-85

  Sulyok Katalin

  Megtekintések száma:

  361

  A tanulmány a környezeti felelősség közjogi érvényesítésének szabályait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok és a jogalkalmazói gyakorlat az okozati kapcsolat bizonytalanságát hogyan kezeli, és egy szennyezéssel okozott károk feltárására és felszámolására vonatkozó felelősséget kire telepíti. A tanulmány kiindulópontja, hogy a természettudomány eredményeinek bizonytalan mivolta kihat a környezeti felelősség érvényesíthetőségére, mivel egy szennyezés és annak forrása közötti okozati kapcsolatot nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. E cikk először a természettudományos bizonytalanság forrásait ismerteti, kitérve a bizonytalanság immanens jellegére. Majd bemutatja, hogy a kauzalitási bizonytalanságot hogyan kezeli a hatályos jogi szabályozás, végül javaslatokat tesz arra, hogy milyen jogalkotási lépések tennék méltányosabbá a környezeti felelősség telepítését olyan esetekben, amikor nem állapítható meg egyértelműen a kauzalitási kapcsolat a szennyezés és a szennyező között.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  498

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A multifunkcionális és fenntartható mezőgazdaság európai modellje

  128-137

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  596

  Könyvismertető Käb Peter: Agrarrechtliche probleme einer multifunktionalen Landwirtschaft. Baden-Baden, Nomos, 2010. és  Eickstedt von Falkrembert: Vom Landwirt zum Landschaftspfleger: Umweltrechtliche Verhaltenssteuerung im Rahmen der Gemeinsamen Agrarpolitik am Beispiel des Akcerbaus. Baden-Baden, Nomos, 2010. című könyveiről. A Nomos kiadó sorozatának címe: Schriften zum Agrar-, Umwelt- und Verbraucherschutzrecht; az 58. és 61. kötetekről van szó.

• Elosztott mesterséges intelligencia fejlesztés blokklánc alapon az adatvédelem érvényesülése érdekében

  9-27

  Eszteri Dániel

  Megtekintések száma:

  768

  A tanulmány célja bemutatni néhány olyan alapvető adatvédelmi jogi elvet, amelyek alkalmazásával megfeleltethető lehet a blokkláncban kezelt személyes adatok és azokkal végzett automatikus döntéshozatal technológiája az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírásainak. Az ilyen típusú rendszerek fejlesztése során a „beépített adatvédelem” elvére helyezi az elemzés a hangsúlyt. Feltevésem, hogy mivel a blokklánc elosztott alapú adatkezelést lehetővé tévő hálózat, ezért az abban résztvevő minden egyes csomópont adatkezelése vagy adatfeldolgozása során érvényesülnie kell bizonyos előre meghatározott, már a fejlesztés során kollektívan beépített és jelen lévő absztrakt adatkezelési mintázatoknak. A jobb megértés érdekében az emberi tudatot és annak tudatos és tudattalan tartalmakkal való „feltöltését” hoztam analógiaként. Fő célom ezáltal rávilágítani arra, hogy a blokklánc és a gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligencia két olyan technológia, amelyek összekapcsolása alkalmas komoly automatikus döntéshozó rendszerek (ún. „elosztott MI”) fejlesztésére. Ezen elosztott MI-t használó rendszerek adatvédelmi jogi megfelelése a nagyon komoly kockázatok miatt olyan kulcskérdés, amivel – a technológia fejlődési irányait szem előtt tartva – érdemes komolyabban is foglalkozni.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  427

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A természet jogai jelenségről világi és egyházi felfogásban

  43-64

  Tahyné Kovács Ágnes

  Megtekintések száma:

  329

  A környezeti problémák megfékezésében és a káros folyamatok visszafordításában az emberiség útkeresése látható. A jogi kultúrák a történelem során világképtől függően magukon viselték az ember természethez való viszonyának leképeződéseit. A tanulmány egy viszonylag új szabályozási koncepció – a természet jogai jelenség – egyes eseteit mutatja be a szabályozási szinteken való megjelenés szerint. Majd, közös elemeinek összegzése után, összeveti azt az ember és természet viszonyára vonatkozó katolikus egyházi társadalmi tanításában megjelenő szemléletmóddal.

• Az NFT-k jogi aspektusai

  60-77

  Breszkovics Botond

  Megtekintések száma:

  419

  A tanulmány középpontjában az NFT-k, avagy a nem helyettesíthető tokenek állnak. Ennek megfelelően a tanulmány egyrészt bemutatja az NFT-k mint új kriptoeszköz kategória kialakulásának folyamatát és okát. Ezt követően a tanulmány keretei között vizsgálat tárgyát képezi az NFT-piacterek működése, az NFT-k különböző értékesítési módjai. A hatályos magyar szerzői jogi törvény tükrében az NFT-k szekunder piacon történő kereskedését követően az adott NFT szerzői jogi jogosultja és tulajdonosa között látszólag kialakuló kollízió kerül feloldásra.

• A nemzedékek közötti igazságosság jogfilozófiai alapjai

  8-22

  Sanden Joachim

  Fodor László(Fordító)

  Megtekintések száma:

  606

  Az igazságosság normatív fogalma már az ókorban is vitatott volt, különféle koncepciói fogalmazódtak meg és érvényesülnek ma is. Az igazságosságról nem általános vagy erkölcsi értelemben, hanem jogi összefüggéseiben kívánok szólni, mégpedig különös figyelemmel a környezet, illetve az erőforrások igénybevételének a kérdéseire. Ez nem jelenti persze azt, hogy az igazságosság klasszikus alaptézisei ebben az összefüggésben érvényüket vesztették volna.

• A pszichoaktív szerhasználók állatokhoz fűződő viszonya

  134-149

  Vetter Szilvia

  Paulovics Anita

  Megtekintések száma:

  311

  A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés alapján bemutassa a pszichoaktív szerek használata és az állattartás, állatvédelem közötti sokrétű kapcsolatot. Bár a kérdés jelentős hatással van az emberi egészségre és az állatvédelemre egyaránt, a terület alulkutatott, illetve nem állnak rendelkezésre kidolgozott protokollok sem. Egyelőre kevés az ismeret arról, hogy az állattartás pozitív egészségügyi és pszichológiai hatásait hogyan lehetne hatékonyan hasznosítani az addikcióval küzdő személyek rehabilitációjában. Bár vannak bíztató kezdeményezések, az akadémiai közeg, a szakemberek és az állam oldaláról hiányzik a rendszerszintű megközelítés a kérdés tekintetében. Magyarországon mind a pszichoaktív szerek fogyasztása, mind az állattartás részletes és korszerű jogi háttérrel rendelkezik, azonban ezek összefüggéseinek feltérképezése még várat magára. Míg a szakirodalom inkább az addiktív viselkedéssel összefüggő agresszív, állatbántalmazó cselekedetekre fókuszál, a gyakorlati szakemberek a társállatok lehetséges pozitív hatását hangsúlyozzák a felépülés során. Mindezek fényében a jövőben további kutatások javasoltak, és érdemes lenne megfontolni az állatok rendszerszintű, következetes és tudatos integrálását a függőségben szenvedők rehabilitációs folyamataiba jogszabályi szinten és egyes terápiás protokollok szintjén egyaránt.

• Az elkövető személyiségének jelentősége a büntetéskiszabásban, különös tekintettel az előéletre

  91-108

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  467

  A büntetéskiszabás folyamatában a terhelt személyi körülményeinek vizsgálatához hozzátartozik előéletének alapos feltárása is, vagyis annak kiderítése, hogy követett-e el korábban bűncselekményt, volt-e büntetve, amennyiben igen, akkor hányszor, mikor, milyen bűncselekmény miatt és végül, de nem utolsó sorban, hogy milyen büntetési nemre ítélték. Ezek a tényezők ugyanis nagymértékben befolyásolhatják a kiszabott büntetést, hiszen a büntetlen előéletet többnyire enyhítő körülményként veszi figyelembe a bíróság, míg a bűnismétlőkre, visszaesőkre, mint a társadalomra fokozott veszélyt jelentő elkövetőkre, szigorúbb büntetőjogi szabályok vonatkoznak. Az elmúlt néhány évtized hazai büntetőjogi szakirodalma meglehetősen szűkölködik az elkövető előéletének alaposabb vizsgálatát végző tanulmányokban. Ezért írásommal és kutatásommal a szakirodalom ebbéli adósságait is szeretném törleszteni, azzal, hogy ezúttal az elkövető előéletét, mint büntetéskiszabási szempontot vizsgálom. Célom, hogy bemutassam a hatályos jogszabályi környezeten túl az elkövető előélete kapcsán kialakult és követett bírói gyakorlatot és annak esetleges anomáliáira is felhívjam a figyelmet.

• Fenntartható fejlődés az Európai Unióban: Ismertetés Horváth Zsuzsanna könyvéről

  158-163

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  606

  Könyvismertető Horváth Zsuzsanna: Fenntartható fejlődés: Fenntartható termelés és fogyasztás az Európai Unióban. Dóm–Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2016. című könyvéről.

• A főszerkesztő előszava

  9-11

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  397

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló, 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata is.

• A bizalom csapdája: az online grooming mint kapcsolati kockázat – fogalmi értelmezések, szabályozási keretek és prevenciós kihívások

  7-26

  Kovács-Szépvölgyi Enikő

  Cs. Kiss Zsófia

  Megtekintések száma:

  243

  A digitális környezetben jelen lévő kapcsolati kockázatok között a gyermekeket érintő grooming egyre nagyobb arányban fordul elő. A fogalom nem egységesen meghatározott: a tudományos diskurzus szűkebb és tágabb értelmezéseket különböztet meg attól függően, hogy a grooming célja kizárólag szexuális visszaélés vagy más típusú manipuláció. A gyermekek védelmét szolgáló nemzetközi és európai uniós jogi keretrendszerek egyre határozottabban kezelik a jelenséget, amely időközben a nemzeti büntetőjogi szabályozásban is megjelent. A kriminalizáció mellett azonban kiemelt figyelmet érdemel a prevenció, amelyben meghatározó szerepet játszik a gyermeket nevelő felnőttek tájékozottsága. A tanulmány empirikus kutatási eredmények alapján azonosítja azokat a hiányterületeket, ahol a szülők és nevelők ismereteinek fejlesztése elengedhetetlen a megelőzés érdekében.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  510

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A jóléti szolgáltatások decentralizációja Franciaországban

  65-80

  Józsa Zoltán

  Megtekintések száma:

  228

  A nyolcvanas-kilencvenes években, a nyugat-európai országokban az intézményi reformok egyik meghatározó iránya az állami funkciók decentralizálása volt. A közfeladatok megosztásának egyre szélesedő gyakorlata azt ígérte, hogy ha az állam közelebb kerül a polgárokhoz, akkor növekszik a közszolgáltatások hatékonysága, javulhat az elszámoltathatóság és erősödhet a részvétel is. Ugyanakkor viszonylag kevés megbízható adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel járt egyes feladatok decentralizálása. Nyitott kérdés, hogy a reformok szándékolt következményei mellett jelentkeztek-e nem kívánatos mellékhatások? Mivel magyarázható ezek kialakulása?

• A közbeszerzésekhez kapcsolódó költségekről

  103-127

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  223

  A közbeszerzési jog – a pénzügyi jog más területeihez hasonlóan – alapvető változásokon ment át a 2011–2012-es években. Az új jogintézmények, szabályozási technikák mellett azonban a jogalkotó olyan részletszabályokat is megállapított, amelyek az egy-egy közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségtényezőket is érintették. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy áttekintse azokat a főbb jogszabályi rendelkezéseket, jogintézményeket, amelyek befolyásolják, illetve meghatározzák, hogy mennyibe is kerül egy közbeszerzési eljárás az ajánlatkérőként meghatározott szer- vezetek részére, azaz milyen kiadásokat kell teljesíteni jogszabály alapján ahhoz, hogy egy, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó közbeszerzés realizálható legyen. Emellett azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen költségvonzatok vannak jelen a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásoknál, továbbá ezeknek milyen befolyásoló szerepük van (lehet) a jogalanyok magatartásaira.

• Az ügyfél és a hatósági döntéshozatal a digitalizáció korában

  74-101

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  717

  A tanulmány a magyar közigazgatási hatósági eljárás digitális átalakulását és az automatizáció előretörését vizsgálja. A tanulmány statisztikai adatok alapján rávilágít arra, hogy a digitális közigazgatási eljárás kapcsán elsősorban az ügyfélfókuszú szolgáltatások fontossága jelenik meg mint a digitális közigazgatás mércéje. Az elektronikus kapcsolattartási lehetőségek, az online tájékoztatás és az elektronikus kérelmek benyújtása dominálja a digitalizációt, nem pedig az eljárások teljes automatizációja. A tanulmány középpontjában a digitális hatósági eljárás világa áll abból a szempontból, hogy az ügyfél számára ez miben nyilvánul meg elsősorban: amikor információigényét szeretné kielégíteni a hatóságokkal való kapcsolatfelvétel módját és az eljárás megindítását tekintve, meg tudja-e indítani az eljárást. Ez a rész a jogi alapok mellett elsősorban a lehetőségekre fókuszál. Ezt követően pedig azt járja körbe, hogy az érdemi döntés meghozatalára vonatkozó digitális megoldások (automatizáció) az ügyfél szemszögéből nézve milyen következményekkel járnak. A tanulmány ezen része így inkább a folyamatok normatív oldalára koncentrál, és végül ezt elemzi. Megállapítja, hogy az automatikus döntéshozatal főként a közhiteles hatósági nyilvántartásokra épülő regisztratív aktusok és határozat jellegű okiratokban testet öltő döntések terepe, de már vannak példák arra, is, hogy a döntéshozatali mechanizmus automatizálása megjelenik a tények előállítása kapcsán is. Bár az összetettebb automatizmus még csak a szárnyait bontogatja, az elmúlt évek gyors technikai fejlődése és újdonságai kapcsán a jogrendszernek lépést kell tartani a digitalizációval, és nem megadni magát neki.

• Az egészséges környezethez való jog elméleti megközelítésben

  24-38

  Hermann Veronika

  Megtekintések száma:

  388

  A környezeti tárgyú nemzetközi jogi dokumentumok 1972 óta tartó gyarapodásával párhuzamosan lett vizsgálatok tárgya a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének kapcsolata. Az emberi jogok védelme és a környezetvédelem közötti összefüggések felismerése, valamint e két védelmi rendszer összekapcsolása hívta fel a figyelmet egy meghatározott tulajdonsággal bíró – egészséges – környezethez való jog elismerésének az igényére. A környezet védelme az emberiség akut feladatai között szerepel. A környezetet minden lehetséges eszközzel védeni kell, egyrészt önvédelmi okokból, másrészt morális kötelességből. Egy potenciális eszköz lehet a környezet emberi jogi eszközökkel történő védelme, amely az egészséges környezethez való jog megfelelő szabályozásában ölthet testet. De vajon illeszkedik-e ez az elképzelés az emberi jogok rendszerébe? Választ keresvén e kérdésre, az alábbiakban elemzem a környezeti jogok és az emberi jogok kapcsolatrendszerét, továbbá az emberi jogi attribútumokat, annak érdekében, hogy bemutassam, általában milyen feltételek alapján illeszkedhet egy jog az emberi jogok kategóriájába. ezek alapján válaszolom meg a kérdést, hogy elméletileg illeszkedhet-e egy meghatározott tulajdonságú környezethez való jog az emberi jogok halmazába.

• Környezeti adóharmonizáció és versenykonform szabályozás az Európai Unió Bírósága gyakorlatának fényében

  95-117

  Deák Dániel

  Megtekintések száma:

  312

  A környezeti adók alkalmazása kihívás a gazdaságpolitika számára, amellyel szemben támasztható elvárás piacgazdasági viszonyok között a gazdasági növekedés biztosítása. ez az elvárás viszont tendenciájában ellentmond az ökológiai egyensúly kívánatos fenntartásának. A fenntartható fejlődés jegyében bevezetett gazdaságpolitika ugyan azt a kincstári optimizmust sugározza, hogy a növekedés és a környezeti egyensúly szempontjai egymással összebékíthetők, az egyre nyomasztóbb ökológiai válság tényei azonban nyomatékosan figyelmeztetnek bennünket a gazdasági növekedés termodinamikai korlátaira. Az alábbi tanulmány tárgya általában véve a környezeti adók – az ökológiai válságra reflektálva az ökoadók – alkalmazásának magyarázata és igazolása, különösen pedig az európai fejlemények felmérése és az Európai Bíróság ez irányú gyakorlatának vizsgálata.

• Igényérvényesítési fórumrendszerek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények és az elhúzódó polgári perek okozta alapjogsérelmek tükrében

  90-110

  Boda Zoltán

  Megtekintések száma:

  309

  Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekkel, illetve az észszerű időn túli bírósági eljárások okozta alapjogsérelmekkel kapcsolatos igényérvényesítés egy rendkívül komplikált folyamat lehet, hiszen az elhelyezésből adódó sérelmek kapcsán a Bv. tv. szerinti nemperes eljárásban vagy személyiségi jogsértés miatti polgári perben, az elhúzódó (polgári) bírósági eljárás miatt szintén nemperes eljárásban, a túlmutató személyiségi jogsértés miatt pedig polgári perben kell fellépni. Ráadásul a jogvédelmet áthatja egyfajta dogmatikai bizonytalanság is, hiszen a büntetés-végrehajtási szabályok a polgári anyagi jog és eljárásjog szabályrendszerével találkozhatnak. Ebben az „útvesztőben” mindezen felül a felsőbírósági határozatok sem segítenek egyértelműen eligazodni. Az általam számba vett kérdések megválaszolása komoly dogmatikai vitákat szül, ezáltal kétségessé válik a lehetséges jogorvoslatok hatékonysága is.

• A kevesebb néha több? A másodfokú felülbírálat terjedelmének garanciális szerepe a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikkben

  93-105

  Kelemen Bálint Csaba

  Megtekintések száma:

  316

  Az első magyar büntetőeljárási kódex megalkotásának idején a jogirodalom a másodfokú bíróság korlátozott revíziós jogkörét valójában a fellebbezés vádlott érdekében felállított korlátjának tekintette, azt így foglalta dogmatikai rendszerbe. Ez, a mai – az eljárás gyorsítását és a könnyítését középpontba helyező – eljárásjogi gondolkodástól igencsak idegen gondolat felveti a kérdést: milyen elvek mentén tekinthető a vádlottra nézve garanciálisnak a korlátozott felülbírálat? Jelen tanulmányban célom e kérdés megválaszolásának érdekében feltárni azon princípiumok rendszerét, amelyek meghatározták a századfordulós jogtudománynak a másodfokú bíróság felülbírálati jogköréről alkotott gondolkodását.

• Különleges szakismeret birtokában: Recenzió „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” című kötetről

  221-224

  Kovács Orsolya Eszter

  Megtekintések száma:

  190

  A recenzió Nogel Mónika 2020 őszén „A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” címmel megjelent kötetét mutatja be. Az ismertető a szerző gondolatmenetéből elsősorban azt az ívet emeli ki, melyben a hiteltérdemlőség fogalmával és a tudományos-szakmai megalapozottság kritériumrendszerének megalkotásával állítja helyre az igazságügyi szakértők tevékenységébe vetett bizalmat.

• Szólásszabadság és befogadó társadalom

  9-32

  Tóth Gábor Attila

  Megtekintések száma:

  255

  Ez a szöveg a szólásszabadság talán legégetőbb problémájával, a gyűlöletbeszéddel foglalkozik. A gyűlöletbeszéd elterjedése együtt jár a közállapotok romlásával, és elősegítheti a demokrácia felszámolását. Ahol a gyűlöletbeszéd kliséi bekerülnek a közvélemény alakítóinak hétköznapi szótárába és az állam nevében eljárók toposzai közé, ott a célba vett csoportok tagjai kitaszítottá válnak, és megnő a velük szembeni erőszak esélye. A nácik hatalomra jutásától a ruandai népirtáson át a roma honfitársaink elleni gyilkos támadásokig megannyi szörnyű tanulság támasztja alá, hogy a gyűlölködő szavakat gyilkos tettek követik.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  592

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató és döntéshozó rendszerek kockázatai a vállalatok vezetői szintű döntéshozatalában: Szakirodalmi áttekintés

  152-177

  Kappel Gergely

  Megtekintések száma:

  777

  A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) alapú döntéshozó és döntéstámogató rendszerek vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások vezetői szintű döntéshozatalában jelentkező kockázatait vizsgálja. A globális trendek és a digitális fejlődés hatására a vállalatok vezetésének egyre komplexebb döntéseket kell meghozniuk, amelyek támogatására kétségtelenül alkalmasak lehetnek az MI-alapú döntéshozó és döntéstámogató rendszerek. Mindazonáltal ez számos kockázatot rejthet magában, így a tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a jogi, etikai és üzleti kockázatokat, amelyek az ilyen típusú MI rendszerek alkalmazásával kapcsolatban felmerülnek, különös tekintettel a vállalatvezetők döntéseire. Az elemzés egy szakirodalmi áttekintésre épül, amelyet végül a tanulmány összehasonlít a Stanford University által évente közzétett AI Index Report-okban található kérdőíves válaszokkal.