Keresés
Keresési eredmények
-
Válság – változás – válasz
Megtekintések száma:156A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amelyet 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente-kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek fenntarthatósága, migráció, függőségek stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját. A helyi szociális ellátórendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá az egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai. A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit − az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig − magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért. A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évben (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát, döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően, milyen az intézményi penetráció). (Lásd a LOSS-modell ábráját.) A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes. Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás) (Hirchman alapján). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak. Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munka világába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anómiaszint), képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárjon, a társadalom érték- és érdekrendszerét megóvja (Durcheim alapján). Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás –, amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.) (Schumacher és Fukuyama nyomán.)
-
Csöbörből vödörbe – A „gyermekvédelemből” a „felnőttvédelembe” és vissza?
Megtekintések száma:109A tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon a hajléktalan élethelyzetben lévő emberek körében melyek azok a főbb jellemzők, amelyek a gyermekvédelemből a hajléktalanságba sodródott volt állami gondozottakat megkülönböztetik hajléktalan sorstársaiktól. Az elemzés során a hátrányok és megfosztottságok többszörös halmozódása miatt különös figyelem irányul a volt állami gondozott roma nőkre. A tanulmány arra is keresi a választ, hogy melyek azok a főbb jellemzők, amelyek a gyermekvédelem részeként működő családok átmeneti otthonaiban gyermekeikkel együtt élő otthontalan felnőtteket megkülönböztetik a felnőttvédelem keretében működő hajléktalanellátást igénybe vevő hajléktalan társaiktól.
A vizsgálat a – több ezer megkérdezettre irányuló - évente lebonyolított ún. Február harmadika országos hajléktalan adatfelvétel adatainak elemzésén keresztül keresi a feltett kérdésekre a válaszokat. A számok nyelvén, az egyszerű statisztikai elemzésen keresztül is láthatóvá válnak azok a főbb (részben születéskori) meghatározottságok, melyek a társadalom és a nagy rendszerek működésén keresztül halmozott hátrányokká szerveződnek – s ennek következtében megnövelik az esélyét annak, hogy valaki a „gyermekvédelminek” nevezett rendszerből előbb vagy utóbb az általunk itt „felnőttvédelminek” titulált rendszerben köt ki, majd gyereke sorsszerűen ugyanezt az utat járja be. -
Recenzió
Megtekintések száma:140Boros Julianna (2017): Egyéni utak, társadalmi helyzetek Cigány/roma felnőttek életútja egy kvalitatív kutatás eredményeinek tükrében című könyvről
-
Zsidó közösségek túlélési stratégiái: Középkori gettók és közösségek
Megtekintések száma:583A zsidóság hagyományos társadalomban élt a Talmud korától (II.-VI. század) kezdve az európai felvilágosodásig, melyet Kehilának nevezünk. Röviden be szeretném mutatni ezt a hagyományos zsidó társadalmat, a Kehilát, annak persze csak néhány szegmensét emelem ki, mely a XVI. és a XVIII. század közötti zsidó élet típusos formációja volt. Majd a család társadalmi szerepére térek ki a Kehila, a hagyományos zsidó societas kontextusában. Fókuszpontom az úgynevezett askenáz, európai zsidóság. Megközelítésem társadalomtörténeti, és a zsidó vallástudomány módszereit alkalmazom.
A több ezer éve létező zsidó közösségek a sokszor brutálisan ellenséges környezet ellenére fennmaradtak a mai napig. Jelen tanulmányban meg szeretném vizsgálni a középkori zsidó közösségek néhány szociológiai jellemzőjét. Van-e valamilyen különleges elv vagy séma, amit megfigyelhetünk, és általános következtetéseket vonhatunk le? Hogyan maradtak fenn a zsidó közösségek évezredeken át?
A zsidó közösségek, mint azt megpróbálom leíró formában prezentálni, alárendelték az individuumot és még a családot is a közösség érdekeinek. A környezet ellenséges és fizikailag is fenyegető volt. A külső társadalom kirekesztése miatt egy sajátos, erősen integrált közösségi létbe kényszerültek a zsidók, hogy túléljenek és fennmaradjanak. A közösség fennmaradása fontosabb volt, mint az egyének vagy/és a család akarata, boldogsága, érdekei. Minden alá volt rendelve a többség érdekeinek. A közösség működési mechanizmusai a kollektív teljes felsőbbrendűségét valósította meg az egyének és még a család intézménye felett is. A Kehila, a spiritualitás és jóléti gondoskodás összekapcsolódásán alapuló közösség, melynek célja a zsidóság gazdasági és szellemi fennmaradása volt.
A zsidóság alkalmazkodni tudott, erre hagyományörző-spirituális életformájuk is predesztinálta őket, fennmaradásuk sikeres volt. -
Jövőkép – értelmi sérült emberek perspektívái a család szemszögéből
Megtekintések száma:808A Magyarországon élő értelmi fogyatékos emberek intézményi léte, főként a gyermekkor és az időskor közötti intézményi űr számos kérdést vet fel az érintett családok életében. A felnőttkori elhelyezés kérdésessége, a lehetőségek szűkössége és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép több mint negyvenezer embert érint az országban. A kutatás során a Debrecenben és környékén élő értelmi sérült gyermeket nevelő családok perspektíváit és a jövőhöz kapcsolódó stratégiáit vizsgáltuk, félig strukturált interjúkat alkalmazva. A húsz, különböző fogyatékossági szinttel rendelkező gyermeket nevelő család felnőttkorral bekövetkező kétségeit a következő dimenziók vizsgálatán keresztül végeztük: általános információk; a múltban és jelenleg igénybe vett intézményi forma; a társadalom szerepe; az ellátórendszer értékelése; a felnőttkor alternatívái; jövőkép. Markánsan megmutatkoztak a jövő bizonytalanságából fakadó életvezetési és döntési stratégiák, melyek kiváltképp a jövőre vonatkozó kérdések tagadásával és kizárásával jellemezhetőek. A szülői igények és a rendelkezésre álló lehetőségek közötti konszenzus hiánya, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések végletessége mélyen gyökerező problémákat jelez.
-
Gyerekszegénység
Megtekintések száma:46A gyerekszegénység az elmúlt időszakban meghatározó témájává vált a hazai sajtónak éppen úgy, mint a hazai és külföldi, nemzetközi szakmai és politikaformáló szakirodalomnak. Az utóbbi területen ez jóval hosszabb múltra tekinthet már vissza. Évtizedek óta záporoznak a tények, a tudományos tapasztalatok és eredmények arra vonatkozóan, hogy miért kell kitüntetett, ha úgy tetszik privilegizált elsőbbséget adni a gyerekekre irányuló közpolitikáknak. Mindezek a tények és az azok alapján leírható beavatkozási szükségletek nem csupán morális tételezésekhez vezetnek el — a gyermeki jogokat sérti a nélkülözésben töltött gyermekkor -, hanem azt is alátámasztják, hogy minden társadalom elsődleges érdeke a gyerekekbe, a gyerekkorba történő beruházás - a jövő záloga a gyerek.
-
Recenzió
Megtekintések száma:123Az Inkluzív nevelés – inkluzív társadalom c. könyvről
Szerkesztette: Semsei Imre – Kovács Klára -
A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata I. - Néhány elméleti és módszertani összefüggés
Megtekintések száma:1146A korai életszakaszban nyújtott prevenciós és intervenciós szolgáltatások kiemelt jelentőségűek a gyermek fejlődése, a család megerősítése és a társadalom jövője szempontjából. A kora gyermekkori intervenció elméleti megalapozása, a nemzetközi trendek és gyakorlat áttekintése segíti a hazai beavatkozási pontok meghatározását, az ellátórendszer fejlesztési irányainak kijelölését. A nemzetközi tapasztalatokra és a korábbi kutatási, fejlesztési eredményekre építve a koordinált, integrált, interdiszciplináris team működésen alapuló szolgáltatói rendszerek adaptálható elemeinek hazai modellbe való integrálása egy hatékonyabban működő rendszer kialakításához járul hozzá. Ezzel segítve elő, hogy az eltérő, megkésett fejlődésű és veszélyeztetett gyermekek problémája minél korábbi életkorban felismerésre és azonosításra kerüljön, és ennek nyomán családjaikkal együtt időben hozzájussanak a megfelelő, szükségletalapú ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz.
-
Az emberi méltóságtól való megfosztottság megélése egy szociális intézményben
Megtekintések száma:233Az esettanulmány egy hajléktalan személyek átmeneti szállása igénybe vevőjének intézményi tapasztalatait járja körül. A tanulmány az ügyfelek saját méltóságukkal kapcsolatos megélésének fókuszával született. Egy perspektívát kíván nyújtani arról, min érdemes gondolkodni, ha a szociális munka válságára gondolunk vagy milyen irányok láthatóak, amin elindulhatunk egy szakmai értékek alapján működő szociális munka felé. A szociális munka alapvető célja az emberi méltóság védelme elsősorban olyan egyének, csoportok és közösségek tekintetében, akiknek alacsony vagy kifejezetten kirekesztett társadalmi státusza miatt nagy a kockázata annak, hogy az sérül vagy elveszik. Ezzel az írással azt szeretném megmutatni, hogy hogyan és milyen könnyen válhatnak szolgáltatások, intézmények, szakemberek maguk is a méltóságtól való megfosztásban partnerek, annak ellenére, hogy funkciójuk szerint pont annak megvédését kéne kieszközölniük.
-
Családi és szociális kapcsolatok a nyugati határszélen: Módszertani kitekintés a belső „kliensmigráció” kapcsolathálózati vizsgálataiba
Megtekintések száma:256A belső migráció kliensvándorlásainak nyomon követésében kiemelkedik a problémamegoldást segítő szociális erőforrások vizsgálata. A tanulmány kiemelten foglalkozik a családi és a tágabb értelemben vett szociális kapcsolati háló feltérképezésével, strukturált kérdéseken keresztül segít elmélyíteni az adott vizsgálati terület rizikófaktorait. A kapcsolatok minősége meghatározói a minőségi életvitelnek, azok intenzitása, mélysége és tartalma komoly erőpotenciálok a kliens személyes életterében. A személyes kapcsolatok mellett kiemelkedő szerepet töltenek be a vándorló kliensek életében azok a szolgáltatói kapcsolatok, amelyek az életminőség javítását vagy szinten tartását támogatják, segítik. A tanulmány további célja az esetdiagnosztikát támogató szakirodalom, módszertan áttekintése az egyéni és családi esetmunka praxisából, amely segít értelmezni a belső kliensmigrációhoz kötődő hiányforrások rendszerét, és ezáltal megfelelő irányba lendíteni a komplex segítő munka súlypontjait.
-
Kutatások a hazai szociális munka problématerületein
Megtekintések száma:305Recenzió
B. Erdős Márta (főszerk.); Talyigás Katalin (főszerk.); Budai István (szerk.); Fábián Gergely (szerk.); Hegyesi Gábor (szerk.); Héderné Berta Edina (szerk.); Kozma Judit (szerk.); Szöllősi Gábor (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. 7. kötet: Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában II. Budapest, Magyarország: MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság (2021), 397 p. ISBN 978-963-8302-55-7 -
Önkéntesek a jövő alkimistái
Megtekintések száma:286A 21. században az alulról jövő kezdeményezések egy új generációja, a forprofit szektor módszereit és a nonprofit szektor céljait ötvöző társadalmi innovációk sora bukkant fel világszerte, így hazánkban is. A szélesebb társadalmi kört vagy lokális közösségeket érintő problémákat felismerő és azonosító fiatalok saját válaszokat és megoldásokat adnak azokra a kérdésekre, melyeket kormányzati vagy egyéb felülről jövő kezdeményezések és beavatkozások nem voltak képesek hathatósan megválaszolni.
Írásomban végzős mesterszakos hallgatóként végzett kutatásom eredményeit mutatom be. A 2018-ban elvégzett kutatásban azt vizsgáltam, hogy az egyes társadalmi innovációk ötletgazdái milyen hatások összességével váltak a társadalom alkimistáivá, milyen benyomások, attitűdök ismerhetők fel közös jegyekként életútjukban, maguk mely hatásokat azonosítják fordulópontként életükben, melyeknek hatására a társadalmi problémák megoldására irányuló törekvéseik hivatásukká váltak. A kutatás kitért arra is, hogy mit gondolnak a közösségi szolgálat elvégzésével érintett csoportok a társadalmi alkimistákról, véleményük szerint alkalmas-e a közösségi szolgálat arra, hogy megalapozza a fiatalok későbbi társadalmi felelősségvállalását és aktivitását.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalkori önkéntesség, mint közösségi aktivitás, a korai pozitív tapasztalatok és az önkéntesség élményszerűsége, a felkészítést végzők támogató figyelme, valamint a felkészítésre szánt idő jelentősen befolyásolja a fiatalok későbbi, felnőttkori társadalmi aktivitását. A középiskolás csoportok, bár nagyra tartják azokat, akik a közösségért tesznek, a kötelező szolgálatot nem érzik motivációnak arra, hogy csatlakozzanak kezdeményezésekhez.
-
„Túl szép, hogy igaz legyen” Az LMBTQ közösség nemzetközi és hazai elfogadottságának vizsgálata
Megtekintések száma:727A tanulmányunkban az LMBTQ közösség hazai és nemzetközi elfogadottságát különböző dimenziók mentén vizsgáltuk hibrid módszert alkalmazva. A kvantitatív adatelemzés módszerével az European Social Survey longitudinális adatait felhasználva vizsgáltuk a magyar LMBTQ elfogadottságot nemzetközi kontextusban. A fókuszcsoportos kvalitatív vizsgálat során debreceni egyetemisták körében vizsgáltuk az egyetemisták attitűdjeit, elfogadási hajlandóságukat és véleményeiket. A 2020-as magyar survey eredmények azt mutatják, hogy az idősebbek, alapfokú végzettségűek, jobboldaliak, vallásosak körében alacsonyabb az LMBTQ emberek elfogadottsága. 2016-hoz és 2018-hoz képest toleránsabb lett a magyar társadalom a melegellenes közhangulat ellenére is, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak. A 2022-es fókuszcsoportos kutatás eredményei is alátámasztották az ESS által megfogalmazott tendenciákat. Az elfogadást befolyásolja a magyarországi politikai és jogi környezet, illetve az ezen hatások által megkreált médiareprezentáció. Ezen makro tényezőkön túl fontos szerepet játszanak a család, az oktatási intézmény és a vallás, mint mikro tényezők. Mindezek hatást gyakorolnak az elfogadásra és konzerválhatják az előítéleteket és a sztereotípiákat az LMBTQ közösség irányába.
-
A szociális munka etika oktatása
Megtekintések száma:520Hogyan jelenik meg az etika oktatása a szociális munkás képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás. Dolgozatomban a témát igyekeztem több oldalról megközelíteni. Egyrészt kérdőíveket készítettem különböző szociális munkás képzésekben résztvevő alapszakos diákokkal. Másrészt interjúkat készítettem diákokkal, pályakezdőkkel, illetve a képzésekben résztvevő oktatókkal. Végül átnéztem a különböző képzések tanterveit, olyan tantárgyakat keresve, amelyek a nevéből kiderülne, hogy kifejezetten a szociális munka etika vonatkozásait tartalmazza.
Hogy miért is olyan fontos ez a téma? Azért, mert a szociális munka egy emberjogi szakma, ami nem csak arra törekszik, hogy a társadalom az emberi jogokat tiszteletben tartsa, hanem ezeknek a jogoknak a megfelelő érvényesítésére és megvalósítására is törekszik. Sőt az is feladata, hogy alakítsa és védje az alapvető emberi jogokat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szociális munkások ismerik az Etikai Kódexet és a szakmai értékeket, amik a szakmai kompetencia alapvető részei.
A kutatás alapján arra jutottam, hogy bár van valamiféle szaketika oktatás az egyetemeken és főiskolákon, ez mégsem elegendő, mert vannak – még ha nem is olyan sokan, mint azt gondoltam –, akik nem ismerik pontosan az Etikai Kódexet, nem hallottak az Etikai Kollégiumról, nem tudják hova fordulhatnak nehézség esetén, nem biztosak abban mi etikus, és nem feltétlenül ismerik fel a dilemmákat. -
A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére
Megtekintések száma:456A cikk válasz Krémer Balázs „A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé Vitairat a szociális munka válságáról” című írására és az ahhoz kapcsolódó online szakmai vitára. Írásomban összefoglalom a meglátásaimat a szociális munka magyarországi történelmi-társadalmi beágyazottságával kapcsolatban, kitérve a szociálpolitika és a személyorientált szociális munka látszólagos ellentétére, az improvizatív és sztenderdizált szociális munka ellentétére, a kliensek irányításának jelenségére és az empowerment szociális szakmára értelmezésére.
-
Elöljáróban
Megtekintések száma:432In memoriam Ferge Zsuzsa (1931 – 2024)
„…a szociálpolitika és a szociális munka lényege a jogok és az emberi méltóság tisztelete, amelyek nélkül nincs élhető, modern, demokratikus társadalom.” (2008) -
Ha egy ló nem akarja húzni a szekeret
Megtekintések száma:133Recenzió
Sebály Bernadett−Vojtonovszki Bálint A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma − A közösségszervezés alapjai c. könyvéről. Ford.: Nagy Nikoletta. Budapest, Napvilág Kiadó, 2016. c. könyvről -
A szociális munka pályaválasztása: A hallgatói motivációk értelmezése a motivációs népi szókincs és a társadalmi normarendszer elméleti keretében
Megtekintések száma:44A recenzió alapjául szolgáló tanulmány szerzője és címe:
Anna Charlotta Petersén: New insights on motives for choosing social work as a career: answers from students and newly qualified social workers
-
Kutassunk együtt – A kutatási gyakorlat és a kutatótáborok szerepe a szociális munka oktatásában
Megtekintések száma:261Napjainkban a szociális képzésekben az elméleti és gyakorlati képzés viszonyának újragondolása ismét kiemelt feladatként fogalmazódik meg. Nehéz a képzésekben a gyakorlat ideális mértékét, illetve azokat az ismereteket, kompetenciákat meghatározni, amelyek megfelelően reflektálnak a munkaerőpiac eltérő igényeire. A társadalmi-gazdasági átalakulások következtében folyamatosan változik az az ismerethalmaz, amely közvetlenül meghatározza a szociális munkás eszköztárát a gyakorlati tevékenység során. Ennek következtében a képzés fontos elemévé vált a tanulási folyamat tudatosítása, amelyben az ismeretszerzésre, a tudás követhetőségére összpontosítanak a hallgatók. A gyakorlat alapú tanulás megteremti azt a tanulási környezetet, amelyben, a tudás és az információk megértésére, az értékék, az attitűdök és a professzionalitás fejlesztésére nyílik lehetőség. Ebbe a megközelítésbe jól illeszkedik a kutatótáborok szervezése, ahol a hallgatók többek között kutatásmódszertani ismereteiket mélyíthetik el. Látnunk kell, hogy a tanulás, nem egy egzakt módon definiálható cselekvés, sokkal inkább egy komplex, erősen a szituáció által meghatározott fogalom, hiszen a különböző emberek különböző módon tanulnak, de ugyanaz az ember is más és más módon sajátít el ismereteket különböző helyzetekben. Különösen igaz ez a kutatótáborokra, ahol a speciális tanulási környezet az ismeretek proceduálissá válásának katalizátora is egyben. A táborozás a szociális tanulásban kiemelkedően fontos és hatékony szintér. „A probléma megoldása és az élményre, valamint az új tapasztalásokra való reflexió nyomán marad meg a tapasztalás egy későbbi helyzetben felhasználható tudásként.” (Gruber és Garabás, 2018 pp.74) A hallgatók részeseivé válnak a kutatás tervezésének és kivitelezésének egyaránt, akár a kutatási célok meghatározásától, az adatok felvételén és feldolgozásán keresztül, egészen az eredmények publikálásáig. A tanulmányozott jelenségek, folyamatok, összefüggések gyakran a társadalom komplexitásának megtapasztalható bizonyítékai olyan résztvevők számára, akik a vizsgálttól lényegesen különböző szocioökonómiai környezetből érkeznek. Fontos szempont a kutatótáborok tanmenetbe történő beemelésénél a kutatótáborok közösségformáló szerepe is. A hallgatói létszámok csökkenése és az a tény, hogy mára a nappali tagozaton tanulók jelentős hányada is önfenntartóként, munkaviszonnyal rendelkezik, jelentősen befolyásolja a közösségi aktivitások számát és minőségét. A kutatótáborok a kutatásmódszertani ismeretek bővítésén túl alkalmat teremtenek az együttműködések kialakítására és fejlesztésére, közös élményszerzésre és feldolgozásra.
-
A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata II.
Megtekintések száma:457A korai életszakaszban nyújtott prevenciós és intervenciós szolgáltatások kiemelt jelentőségűek a gyermek fejlődése, a család megerősítése és a társadalom jövője szempontjából. A kora gyermekkori intervenció elméleti megalapozása, a nemzetközi trendek és gyakorlat áttekintése segíti a hazai beavatkozási pontok meghatározását, az ellátórendszer fejlesztési irányainak kijelölését. A nemzetközi tapasztalatokra és a korábbi kutatási, fejlesztési eredményekre építve a koordinált, integrált, interdiszciplináris team működésen alapuló szolgáltatói rendszerek adaptálható elemeinek hazai modellbe való integrálása egy hatékonyabban működő rendszer kialakításához járul hozzá. Ezzel segítve elő, hogy az eltérő, megkésett fejlődésű és veszélyeztetett gyermekek problémája minél korábbi életkorban felismerésre és azonosításra kerüljön, és ennek nyomán családjaikkal együtt időben hozzájussanak a megfelelő, szükségletalapú ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz.
-
Recenzió helyett – Szubjektív és elfogult vélemény a Ferge Zsuzsával készült interjúkötetről
Megtekintések száma:103-
-
A deprofesszionalizáció hazai és nemzetközi folyamatai
Megtekintések száma:82A szociális szakmai képzések kialakulása hazánkban az 1980-as évek végére, a 90-es évek elejére tehető. A szakma fejlődésének lendületet adott, hogy a szociális jogokon alapuló szolgáltatások az EU csatlakozás előfeltételét jelentették, ami felgyorsította a törvényalkotási munkát ezen a területen. A fejlett országokban az 1970-es évektől az információs társadalom kialakulása, a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika, a menedzseri megközelítés átalakította a szociális szolgáltatásokat: már nem közvetlenül maguk biztosítják a szolgáltatásokat, hanem vásárolják ezeket a piacról, a közvetlen gondoskodást általában alacsonyabban képzett vagy éppen képzetlen munkavállalókra bízzák, ami a közös tudásalap létét erősen megkérdőjelezi. Hazánkban is jól felismerhetőek a deprofesszionalizáció egyes vonásai, ugyanakkor erős professzionalizáció zajlik egyes részterületeken, elsősorban a civil szférában.
-
„Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig
Megtekintések száma:238Hogyan élik meg a szociális munkások munkájukat a mindennapokban? Milyen változásokon keresztül alakul a pályájuk? A válaszokhoz egy nagyváros 13 szociális munkásának megkérdezésével próbáltam közelebb kerülni 2006-ban és 2016–2017-ben.
Az interjúalanyok számos munkahelyváltáson és kisebb változásokon mentek keresztül. Többségüknél a munkával kapcsolatos attitűdváltozások voltak megragadhatók, kisebb részüknél tartósabb belső változások. Megfogalmaztak változásokat a szakma, a társadalom vonatkozásában is. Szinte mindegyikük úgy érzi, a szakmában el tudna helyezkedni akár a külső lehetőségek, akár személyes kvalitásaik miatt.
Az eredmények hozzájárulhatnak annak a pályaképnek az árnyalásához, melyről globálisabb információkat utoljára a képzés során kaptunk.
-
Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása
Megtekintések száma:466A mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek különösen sérülékeny klienscsoportba tartoznak. A mentális zavarhoz kapcsolódó stigma erősíti a hajléktalanságból adódó stigmatizációt. Ha valaki pszichiátriai diagnózist kap, azt a társadalom címkeként kezeli, bekategorizálja az illetőt. A címkézéstől való félelem aláássa a mentális zavarral élő személyek motivációját a segítségkérés tekintetében. Jól példázza ezt a hajléktalanságban, mentális zavarral élő emberek esete, akik a hajléktalanság stigmáján túl nem szeretnének újabb stigmát magukra venni és ezért a mentális problémájuk kapcsán nem vesznek igénybe segítséget, szolgáltatást. További nehézségként említhető a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség problémája. A Február Harmadika Munkacsoport jelentés a 2020 évi hajléktalan adatfelvételről – „Büntető törvény után – világjárvány előtt. Hajléktalanná válás- szolgáltatások-perspektívák” - című Győri Péter összefoglaló munkájában látható, hogy a megkérdezettek 29 % volt pszichiátriai kezelésen. Az tévhit, hogy a „hajléktalanok elmebetegek, pszichiátriai betegek” olvashatjuk Győri Péter munkájában (Győri, 2020). Ugyanakkor tudjuk, hogy nem minden mentális zavarral élő személy jelenik meg az ellátórendszerben, így 29 %-nál több személy lehet, aki érintett a problémával. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), az Ébredések Alapítvánnyal együttműködve, komplex rehabilitációs szolgáltatást fejlesztett a hajléktalanságban, mentális zavarral élő személyek számára. Jelen írás célja ezen gyakorlat bemutatása.
-
Egy tanulmánykötet összefoglalója - Recenzió
Megtekintések száma:146Csizmadia Zoltán–Tóth Péter (szerk.) (2014): Helyi társadalom és intézményrendszer Győrben. Universitas – Győr Nonprofit Kft., Győr