Search

Search Results

• Válság – változás – válasz

  Views:

  70

  A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amelyet 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente-kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek fenntarthatósága, migráció, függőségek stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját. A helyi szociális ellátórendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá az egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai. A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit − az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig − magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért. A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évben (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát, döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően, milyen az intézményi penetráció). (Lásd a LOSS-modell ábráját.) A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes. Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás) (Hirchman alapján). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak. Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munka világába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anómiaszint), képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárjon, a társadalom érték- és érdekrendszerét megóvja (Durcheim alapján). Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás –, amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.) (Schumacher és Fukuyama nyomán.)

• Recenzió

  Views:

  64

  Boros Julianna (2017): Egyéni utak, társadalmi helyzetek Cigány/roma felnőttek életútja egy kvalitatív kutatás eredményeinek tükrében című könyvről

• Zsidó közösségek túlélési stratégiái: Középkori gettók és közösségek

  Views:

  331

  Judaism lived in a traditional society, which we call the Kehila, from the time of the Talmud (2nd to 6th centuries) until the European Enlightenment. Even after this time, some Jewish communities continued to live in this traditional community of values and rules, essentially defined by the Hebrew Bible (Tanach) and the Talmud. I would like to briefly describe this traditional Jewish society, the Kehila, highlighting only a few segments of it, which was a typical form of Jewish life between the 16th and 18th centuries. I will then turn to the social role of the family in the context of the Kehila, the traditional Jewish societas. My focus is on the so-called Ashkenazi, European Jewry. My approach is social-historical, and I use the methods of Jewish studies.
  Jewish communities that have existed for thousands of years have survived to the present day despite often brutally hostile environments. In this paper, I want to examine some of the sociological characteristics of medieval Jewish communities. Are there any particular principles or patterns that we can observe and draw general conclusions from? How did Jewish communities survive for thousands of years?
  In addition to presenting the medieval Kehila, the Jewish community, I would like to draw some conclusions. Jewish communities, as I will try to present descriptively, subordinated the individual and even the family to the interests of the community. The survival of the community was more important than the will, happiness, and interests of the individual and/or the family. Everything was subordinated to the interests of the majority. The operating mechanisms of the community implemented the total supremacy of the collective over the institution of the individual and even the family. This may have been one of the secrets of its success.
  The Jews could adapt, their traditional-spiritual way of life predestined them to do so, and their survival was successful.

• Recenzió

  Views:

  31

  Az Inkluzív nevelés – inkluzív társadalom c. könyvről
  Szerkesztette: Semsei Imre – Kovács Klára

• A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata I. - Néhány elméleti és módszertani összefüggés

  Views:

  459

  Preventive and intervention services in the early years of life are crucial for the development of the child, the strengthening of the family, and the future of society. A theoretical grounding of early childhood intervention and an overview of international trends and practices help to identify the points of policy intervention in Hungary and to define the directions for the development of the care system. Building on international experience, previous research and development results, the integration of the adaptable elements of coordinated, integrated service systems based on interdisciplinary teamwork into the Hungarian model will contribute to the development of a more efficient system. In this way, the problems of children with developmental differences, delayed development and at-risk will be detected and identified at an earlier age, and then they and their families could have access to appropriate, needs-based care and services in a timely manner.

• Önkéntesek a jövő alkimistái

  Éva Fekete

  Views:

  190

  A 21. században az alulról jövő kezdeményezések egy új generációja, a forprofit szektor módszereit és a nonprofit szektor céljait ötvöző társadalmi innovációk sora bukkant fel világszerte, így hazánkban is. A szélesebb társadalmi kört vagy lokális közösségeket érintő problémákat felismerő és azonosító fiatalok saját válaszokat és megoldásokat adnak azokra a kérdésekre, melyeket kormányzati vagy egyéb felülről jövő kezdeményezések és beavatkozások nem voltak képesek hathatósan megválaszolni.

  Írásomban végzős mesterszakos hallgatóként végzett kutatásom eredményeit mutatom be. A 2018-ban elvégzett kutatásban azt vizsgáltam, hogy az egyes társadalmi innovációk ötletgazdái milyen hatások összességével váltak a társadalom alkimistáivá, milyen benyomások, attitűdök ismerhetők fel közös jegyekként életútjukban, maguk mely hatásokat azonosítják fordulópontként életükben, melyeknek hatására a társadalmi problémák megoldására irányuló törekvéseik hivatásukká váltak. A kutatás kitért arra is, hogy mit gondolnak a közösségi szolgálat elvégzésével érintett csoportok a társadalmi alkimistákról, véleményük szerint alkalmas-e a közösségi szolgálat arra, hogy megalapozza a fiatalok későbbi társadalmi felelősségvállalását és aktivitását.

  A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalkori önkéntesség, mint közösségi aktivitás, a korai pozitív tapasztalatok és az önkéntesség élményszerűsége, a felkészítést végzők támogató figyelme, valamint a felkészítésre szánt idő jelentősen befolyásolja a fiatalok későbbi, felnőttkori társadalmi aktivitását. A középiskolás csoportok, bár nagyra tartják azokat, akik a közösségért tesznek, a kötelező szolgálatot nem érzik motivációnak arra, hogy csatlakozzanak kezdeményezésekhez.

• A szociális munka etika oktatása

  Views:

  227

  How does the teaching of ethics appear in the education of social work and is this enough? I would like to answer to these questions in this article. In my thesis I tried to approach the topic from several aspects. On the one hand, I prepared questionnaires for bachelor students participating in various social work trainings. On the other hand I interviewed students, entrants and tutors. Finally, I reviewed the curriculums of these trainings, searching for subjects, which name refers that the subject includes aspects of social work ethics.
  Why is this topic so important? That is because social work is a profession of human rights, which not only aims to get people to respect rights but to guarantee their implementation and realization. Indeed, the task is to develop and protect these fundamental human rights, too. However, this is only possible if the social workers are aware of the Code of Ethics and the professional values, as essential parts of professional competences.
  The research concluded that the ethics education in universities and colleges is not structured and focused enough and still there are some social work students and professionals who do not know the Code of Ethics, did not hear about the Association of Social Work Ethics. Consequently, they may have difficulties to solve pivotal problems, and recognize dilemmas in the field of ethics.
  Nincs szociális munka szakmai etika nélkül. Ebben valószínűleg mindannyian egyetértünk, ahogy a szakirodalomban is olvasható „…a szociális munkában minden döntés tartalmaz etikai aspektusokat” (Loewenberg, Dolgoff 1988a: 181). Mégis, annak ellenére, hogy a szociális munkának szerves része a szakmai etika – vagy annak kellene lennie –, igen kevés tanulmány található ebben a témában a hazai szakirodalomban. Hogyan lehetséges az, hogy úgy kell kutatni, vadászni a kapcsolódó olvasmányokat? Pedig szükség lenne szakirodalomra, hiszen a „hatékony gyakorlat feltétele a dilemmákhoz való tudatos viszonyulás” (Andok, Tímár 2002: 88). Hogyan jelenik meg az etika oktatása a képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás.

• Kutatások a hazai szociális munka problématerületein

  Views:

  187

  Recenzió
  B. Erdős Márta (főszerk.); Talyigás Katalin (főszerk.); Budai István (szerk.); Fábián Gergely (szerk.); Hegyesi Gábor (szerk.); Héderné Berta Edina (szerk.); Kozma Judit (szerk.); Szöllősi Gábor (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. 7. kötet: Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában II. Budapest, Magyarország: MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság (2021), 397 p. ISBN 978-963-8302-55-7

• Az LMBTQ közösség nemzetközi és hazai elfogadottságának vizsgálata

  Views:

  10

  In our study, we examined the acceptance of the LGBTQ community in Hungary and internationally along different dimensions using a hybrid approach. Using the quantitative data analysis method, we investigated Hungarian LGBTQ acceptance in an international context using longitudinal data from the European Social Survey. In the focus group qualitative study, we investigated the attitudes, acceptance and opinions of university students in Debrecen. The results of the 2020 Hungarian survey show that the acceptance of LGBTQ people is lower among older, primary-educated, right-wing, religious people. Compared to 2016 and 2018, Hungarian society has become more tolerant despite the anti-LGBTQ public mood, which is in line with international trends. The results of the 2022 focus group survey also confirmed the trends identified by the ESS. Acceptance is influenced by the political and legal environment in Hungary and the media representation created by these influences. In addition to these macro- factors, family, educational institution, and religion play an important role as micro- factors. All of these have an impact on acceptance and can perpetuate prejudices and stereotypes towards the LGBTQ community.

• Ha egy ló nem akarja húzni a szekeret

  Views:

  36

  Recenzió
  Sebály Bernadett−Vojtonovszki Bálint A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma − A közösségszervezés alapjai c. könyvéről. Ford.: Nagy Nikoletta. Budapest, Napvilág Kiadó, 2016. c. könyvről

• A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére

  Views:

  265

  The article responds to Balázs Krémer's article "From the Social Worker of Power to the Power of Social Work - Discussion Paper on the Crisis of Social Work" and the related online professional debate. In my article, I summarize my views on the historical and social embeddedness of social work in Hungary, including the apparent contrast between social policy and person-oriented social work, the contrast between improvisational and standardized social work, the phenomenon of client management, and the empowerment to interpret the social profession.

• Elöljáróban

  Views:

  12

  In memoriam Ferge Zsuzsa (1931 – 2024)

  
  „…a szociálpolitika és a szociális munka lényege a jogok és az emberi méltóság tisztelete, amelyek nélkül nincs élhető, modern, demokratikus társadalom.” (2008)

• Recenzió helyett – Szubjektív és elfogult vélemény a Ferge Zsuzsával készült interjúkötetről

  Views:

  30

  -

• Kutassunk együtt – A kutatási gyakorlat és a kutatótáborok szerepe a szociális munka oktatásában

  Views:

  125

  Rethinking the relation of theory and practice is in the focus nowadays regarding social studies. Define the ideal rate of practice in study programs is not easy, just as to determine those competencies and knowledge that able to reply to the differing needs of the labor market. The need-to-know basis which defines directly the tools of a practicing social worker is changing steadily by the societal- and economic transformation. Accordingly to this phenomenon, raise awareness relating to the learning process, innovative tools for both informal and formal (extra-)curricular trainings have become important features of education. In this learning environment, students are able to focus on better knowledge, understanding, and traceability of their individual growth.  Moreover, innovative methods create an opportunity to develop values, attitudes, and professionalism. Organizing and implementing research-camps, where students can deepen their knowledge of social research methods, is perfectly fits this approach. We have to see that learning is not an activity we can define precisely, rather something complex, strongly determined by the situation, as different people learn differently, indeed, the same person has different ways to get the knowledge in different situations. This is particularly true for research-camps where the specific learning environment has catalyzing role in transforming procedural knowledge. One advantage of procedural knowledge is that it can involve more senses, such as hands-on experience, practice at solving problems, understanding of the limitations of a specific solution, etc. Camping is an outstanding and effective stage in social learning as well. Experience as usable knowledge in subsequent situations may remain by reflecting on solving problems and experiences. (Gruber & Garabás, 2018) In the practice of the Department of Community and Social Studies (University of Pécs) students participate in research planning and implementing from the setting of targets through data collection and processing till publishing results. Studied phenomenons, processes, and correlations are often the proofs of the complexity of society for those with significantly different socio-economic backgrounds. The community-shaping effect is another crucial aspect in the integration of research-camps into our curriculum. The decreasing number of full-time students and the fact that most of them are employees (self-supporters) affect the quantity and the quality of community activities. Research-camps, besides deepening and exploiting knowledge, create opportunities for collaboration and savoring mutual experiences.

• A kora gyermekkori intervenció elmélete és gyakorlata II.

  Views:

  178

  Preventive and intervention services in the early years of life are crucial for the development of the child, the strengthening of the family, and the future of society. A theoretical grounding of early childhood intervention and an overview of international trends and practices help to identify the points of policy intervention in Hungary and to define the directions for the development of the care system. Building on international experience, previous research and development results, the integration of the adaptable elements of coordinated, integrated service systems based on interdisciplinary teamwork into the Hungarian model will contribute to the development of a more efficient system. In this way, the problems of children with developmental differences, delayed development and at-risk will be detected and identified at an earlier age, and then they and their families could have access to appropriate, needs-based care and services in a timely manner.

• Egy tanulmánykötet összefoglalója - Recenzió

  Views:

  71

  Csizmadia Zoltán–Tóth Péter (szerk.) (2014): Helyi társadalom és intézményrendszer Győrben. Universitas – Győr Nonprofit Kft., Győr

• „Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig

  Views:

  135

  How do social workers see their work, their calling? What changes did they go through, and how did they value these? To have an answer, I interviewed 13 social workers of a city in 2006 and in 2016 and 2017.

  The interviewees have already changed their workplace and gone through other changes in their life, which they experienced differently. Most of them showed alternations in their attitude toward their work, one-third presented prolonged changes in their internal thinking and personality. They sense and follow changes in their profession, and in the society. Almost all of them think that they have the opportunity to find a new job either up to their circumstances or their personal qualities.

  The outcome of this research can contribute to the general opinion about social workers’ career path, about which information is usually gathered during their studies.

• Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása

  Views:

  147

  Persons living with mental disorders and homelessness belong to a particularly vulnerable client group. The stigma associated with mental illness reinforces the stigmatization of homelessness. If someone receives a psychiatric diagnosis, society treats it as a label and categorizes the person. Fear of being labeled undermines the motivation of people with mental disorders to seek help. A good example of this is the case of people living in homelessness and with mental disorders, who do not want to take on another stigma in addition to the stigma of homelessness and therefore do not use help or services in connection with their mental problems. Another difficulty is the problem of accessibility to services. The F3 report on the 2020 homeless data collection "After the criminal law - before the pandemic" Péter Győri's summary work Becoming homeless - services - perspectives shows that 29% of the respondents were receiving psychiatric treatment. The misconception that "homeless people are mentally ill, psychiatric patients" can be found in the work of Péter Győri (Győri, 2020). At the same time, we know that not all people with mental disorders appear in the care system, so there may be more than 29% of people who are affected by the problem. The Budapest Methodological Social Center and Institutions (BMSZKI) has developed a complex rehabilitation service for people living in homelessness and with mental disorders in cooperation with the Awakenings Foundation. The purpose of this paper is to present this practice.

• Jövőkép – értelmi sérült emberek perspektívái a család szemszögéből

  Views:

  600

  A Magyarországon élő értelmi fogyatékos emberek intézményi léte, főként a gyermekkor és az időskor közötti intézményi űr számos kérdést vet fel az érintett családok életében. A felnőttkori elhelyezés kérdésessége, a lehetőségek szűkössége és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép több mint negyvenezer embert érint az országban. A kutatás során a Debrecenben és környékén élő értelmi sérült gyermeket nevelő családok perspektíváit és a jövőhöz kapcsolódó stratégiáit vizsgáltuk, félig strukturált interjúkat alkalmazva. A húsz, különböző fogyatékossági szinttel rendelkező gyermeket nevelő család felnőttkorral bekövetkező kétségeit a következő dimenziók vizsgálatán keresztül végeztük: általános információk; a múltban és jelenleg igénybe vett intézményi forma; a társadalom szerepe; az ellátórendszer értékelése; a felnőttkor alternatívái; jövőkép. Markánsan megmutatkoztak a jövő bizonytalanságából fakadó életvezetési és döntési stratégiák, melyek kiváltképp a jövőre vonatkozó kérdések tagadásával és kizárásával jellemezhetőek. A szülői igények és a rendelkezésre álló lehetőségek közötti konszenzus hiánya, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések végletessége mélyen gyökerező problémákat jelez.