Keresés

Keresési eredmények

• A szociális munka törvénye – a szociális munka új korszaka Szlovákiában?

  Botek Ondrej

  Megtekintések száma:

  79

  A szlovák parlament július 9-én hagyta jóvá a szociális munka törvényét, amelyet néhány nappal később a Szlovák Köztársaság elnöke is aláírt. A jelen cikk célja bemutatni ezt a fontos törvényt, megemlíteni főbb területeit, felvázolni szükségességének hátterét, készítésének folyamatát. Szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos ez a törvény a fejlődés, a szociális munkások státuszának és a szociális munka társadalmi megítélésének megváltoztatása szempontjából. Szlovákiában a szociális munka jelenlegi státusza egészen sajátos:

  • Nagyszámú, megfelelő végzettség nélküli „szociális munkás”
  • A szociális munka egyetemi oktatását 22 évvel ezelőtt indították újra, az első szociális munkások 18 évvel ezelőtt diplomáztak
  • Nagyszámú végzős szociális munkás (2012-ben 7500)  
  • A gyakorlatban dolgozó szociális munkások alacsony száma

  Ezen tények alapján a szociális munka törvénye meghatározza, kit nevezünk szociális munkásnak, szociális asszisztensnek és egyéb szakértőnek a szociális munka területén.

  A törvény egy másik fontos része a Szociális Munkások Kamarájának létrehozása. Ez egy szakmai egyesület, amely a szakma szociális munkások általi irányítását hivatott ellátni. Fő feladatai a következők:

  • Tagfelvétel és a szakemberek regisztrálása
  • Tanúsítványok specializációkról
  • Etikai és fegyelmi kérdések
  • Ingyenes tanácsadás
  • Jogvédelem

  A törvény harmadik része a posztgraduális képzés új rendszerét és a specializációt mint a szociális munka fejlesztésének szükséges részét mutatja be. A szociális munka törvény meghatározza mind a specializációkat oktató intézményeinek, mind pedig a jelentkezők akkreditációjának feltételeit. A szociális munka törvény ezen része hangsúlyozza a folyamatos továbbképzés és a szociális munka fejlesztése fenntarthatóságának fontosságát.

• Szociális munka virtuális térben

  Csoba Judit

  Diebel Andrea

  Megtekintések száma:

  287

  A Covid-19 világjárvány miatt kialakult egészségügyi válság új, váratlan helyzetbe hozta a szociális munkásokat képző egyetemeket is. A pandémia időszaka alatt szervezett „on-line” szemeszterek során egyre többször hangzott el a kérdés: hogyan lehet a szociális munkások számára gyakorlatalapú képzési programot szervezni „karanténban”? Hogyan fejleszthetők a szakmához elengedhetetlenül szükséges gyakorlati készségek, ha a tereptanárokkal, a szociális szolgáltatókkal és a célcsoporttal korlátozott a kapcsolattartás?
  A megváltozott körülményeket figyelembe véve és azt feltételezve, hogy a világ nem lesz ugyanaz a világjárvány után, mint annak előtte, úgy véltük, itt az ideje a szociális munkások gyakorlati képzésének és munkaformáinak újra gondolására és olyan technikák, gyakorlati képzési módszerek megismerésére, amelyek jobban megfelelnek egyfelől a környezeti kihívásoknak, másfelől az egyetemekre belépő, 21. századi digitális generációhoz tartozó hallgatók kompetenciáinak, tanulási formáinak.
  Az „on-line szemeszterek” időszakában kialakult képzési innovációk és a gyakorlati képzés során is hatékonyan alkalmazható jó gyakorlatok megismerése érdekében a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának szociális munkás képzésében résztvevő tereptanárok és hallgatók körében fókuszcsoportos interjúkat szerveztünk, hogy a következő kérdésekre választ kapjunk: Milyen új gyakorlati képzési formák alakultak ki a „karantén” időszakban? Milyen előnyei vannak az online oktatásnak? Mit tartanának meg a tereptanárok a jelenleg kikísérletezett munkaformákból a válság utáni időszakban?
  Kutatásunk első eredményei azt bizonyítják, hogy a szociális munkás képzést is erősen érintő korlátozások a várakozásokkal ellentétben nem szükségszerűen jártak kizárólag veszteségekkel az oktatási formákat illetően. Sok vonatkozásban a képzési lehetőségek a személyes találkozások korlátozásának idején még bővültek is. A digitális eszközök és munkaformák intenzív használatával ugyanis elérhetővé váltak pl. távoli helyszínek, célcsoportok, speciális tudáselemek kerültek be a képzésbe, új lehetőségek nyíltak a személyes készségek fejlesztésére és a digitális szociális munka jelenleginél jóval szélesebb körű alkalmazására.
  Kutatásunk eredményeit összefoglaló tanulmányunkban a szociális munkás hallgatók gyakorlati képzését érintő, a pandémia okozta válsághelyzettel kapcsolatban megjelenő kételyeket, a kihívásokra adott válaszokat és képzési innovációkat mutatjuk be.

• Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem: Az 1877-ben alapított Rabbiképző Intézettől a Zsidó Egyetem Szociális Munkás képzéséig

  Háberman Zoltán

  Megtekintések száma:

  195

  Az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézet a modern tudományosság és a zsidó vallási hagyományok összekapcsolását tűzte ki célul. Az Intézmény aranykora és tudományos világhíre után azonban a Holokauszt kegyetlen rombolása következett. Ezután a kommunista diktatúra negyven éve tette még nehezebbé a zsidó közösség életét. Az üldözések ellenére, a zsidó Holokauszt túlélők, a második, harmadik generációval együtt, a 90-es évektől a hagyományokat gyorsan feltámasztotta és a zsidó közösség újból aktív, szervezett közösséggé vált. Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből egyetem lett, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem. Ennek a folyamatnak a része, hogy 1995-ben elindult a szociális munkások képzése is. A tanulmány a Budapesten 150 éve folyamatosan működő intézmény történeti vázlata. Hogyan és miért jött létre? Hogyan keresi ma is a helyét és milyen válaszokat ad a szociális problémákra ma? A szociális munkás képzés szakmai értékeit, elveit tekinti át valamint a speciális, az Egyetem zsidóságot érintő sajátosságait próbálja érzékeltetni.

• Kutassunk együtt – A kutatási gyakorlat és a kutatótáborok szerepe a szociális munka oktatásában

  Borda Viktória

  Brettner Zsuzsanna

  Mucsi Georgina

  Vojtek Éva

  Megtekintések száma:

  163

  Napjainkban a szociális képzésekben az elméleti és gyakorlati képzés viszonyának újragondolása ismét kiemelt feladatként fogalmazódik meg. Nehéz a képzésekben a gyakorlat ideális mértékét, illetve azokat az ismereteket, kompetenciákat meghatározni, amelyek megfelelően reflektálnak a munkaerőpiac eltérő igényeire. A társadalmi-gazdasági átalakulások következtében folyamatosan változik az az ismerethalmaz, amely közvetlenül meghatározza a szociális munkás eszköztárát a gyakorlati tevékenység során. Ennek következtében a képzés fontos elemévé vált a tanulási folyamat tudatosítása, amelyben az ismeretszerzésre, a tudás követhetőségére összpontosítanak a hallgatók. A gyakorlat alapú tanulás megteremti azt a tanulási környezetet, amelyben, a tudás és az információk megértésére, az értékék, az attitűdök és a professzionalitás fejlesztésére nyílik lehetőség. Ebbe a megközelítésbe jól illeszkedik a kutatótáborok szervezése, ahol a hallgatók többek között kutatásmódszertani ismereteiket mélyíthetik el. Látnunk kell, hogy a tanulás, nem egy egzakt módon definiálható cselekvés, sokkal inkább egy komplex, erősen a szituáció által meghatározott fogalom, hiszen a különböző emberek különböző módon tanulnak, de ugyanaz az ember is más és más módon sajátít el ismereteket különböző helyzetekben. Különösen igaz ez a kutatótáborokra, ahol a speciális tanulási környezet az ismeretek proceduálissá válásának katalizátora is egyben. A táborozás a szociális tanulásban kiemelkedően fontos és hatékony szintér. „A probléma megoldása és az élményre, valamint az új tapasztalásokra való reflexió nyomán marad meg a tapasztalás egy későbbi helyzetben felhasználható tudásként.” (Gruber és Garabás, 2018 pp.74) A hallgatók részeseivé válnak a kutatás tervezésének és kivitelezésének egyaránt, akár a kutatási célok meghatározásától, az adatok felvételén és feldolgozásán keresztül, egészen az eredmények publikálásáig. A tanulmányozott jelenségek, folyamatok, összefüggések gyakran a társadalom komplexitásának megtapasztalható bizonyítékai olyan résztvevők számára, akik a vizsgálttól lényegesen különböző szocioökonómiai környezetből érkeznek. Fontos szempont a kutatótáborok tanmenetbe történő beemelésénél a kutatótáborok közösségformáló szerepe is. A hallgatói létszámok csökkenése és az a tény, hogy mára a nappali tagozaton tanulók jelentős hányada is önfenntartóként, munkaviszonnyal rendelkezik, jelentősen befolyásolja a közösségi aktivitások számát és minőségét. A kutatótáborok a kutatásmódszertani ismeretek bővítésén túl alkalmat teremtenek az együttműködések kialakítására és fejlesztésére, közös élményszerzésre és feldolgozásra.

• „Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig

  Vass Balázs Ákos

  Megtekintések száma:

  151

  Hogyan élik meg a szociális munkások munkájukat a mindennapokban? Milyen változásokon keresztül alakul a pályájuk? A válaszokhoz egy nagyváros 13 szociális munkásának megkérdezésével próbáltam közelebb kerülni 2006-ban és 2016–2017-ben.

  Az interjúalanyok számos munkahelyváltáson és kisebb változásokon mentek keresztül. Többségüknél a munkával kapcsolatos attitűdváltozások voltak megragadhatók, kisebb részüknél tartósabb belső változások. Megfogalmaztak változásokat a szakma, a társadalom vonatkozásában is. Szinte mindegyikük úgy érzi, a szakmában el tudna helyezkedni akár a külső lehetőségek, akár személyes kvalitásaik miatt.

  Az eredmények hozzájárulhatnak annak a pályaképnek az árnyalásához, melyről globálisabb információkat utoljára a képzés során kaptunk.

• "A szociális munkához képzettség kell" - interjú Ferge Zsuzsával

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  143

  Egy 2010-ben készült interjút ismét megjelentetünk. Akkoriban, a HÁLÓ folyóirat szerkesztőjeként Ferge Zsuzsát kérdeztem, és a szociális munkás képzés húsz éves jubileuma volt a beszélgetés elindítója. A Ferge Zsuzsával készült interjú adalék a szakma történethez, de nem csupán múltidézés, hanem tele van kritikai és megbeszélni való gondolattal. Az elmúlt közel egy évtizedben nemhogy fogyatkoztak volna az párbeszédre váró témák, inkább gyarapodtak és többnyire megbeszélés nélkül maradtak. Ideje lenne ezen változtatni! A Ferge Zsuzsával készült interjút abban a reményben adom újra át az olvasóknak, hogy lesznek, akiknek élvezetes olvasmány lesz, és lesznek az olvasók között, akiket írásra, megbeszélésre inspirál.