Keresés

Keresési eredmények

• Az ELTE szociális munka alapképzés innovatív elemei és útkeresési törekvései

  Bulyáki Tünde

  Mihály Bulcsú

  Rácz Andrea

  Megtekintések száma:

  483

  Tanulmányunkban az ELTE TáTK szociális munka BA képzés kapcsán az elmúlt évek kihívásait szeretnénk bemutatni, és azt, hogy milyen innovatív képzési módszerekben gondolkoztunk. A képzés gyakorlati fókuszára helyezzük a hangsúlyt, középpontba állítva a készségfejlesztést célzó tárgyakat és a terepgyakorlatokat. Fontos megjegyezni, hogy a COVID-19 1. és 2. hulláma is számos kihívást hozott a képzés megszervezése és lebonyolítása terén, így azokra is kitérünk.

• Szolgáltatások átalakulóban – Pillanatkép 2016 tavaszáról

  Darvas Ágnes

  Mózer Péter

  Tánczos Éva

  Megtekintések száma:

  421

  -

• Merre tovább szociális munka? az online konferencia szerkesztett változata

  Hegyesi Gábor

  Rácz Andrea

  Megtekintések száma:

  984

  Az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszék panelbeszélgetést szervezett hat ország képviselőivel 2020. június 11-én arról, hogy a COVID-19 hatására a szociális munka területén milyen változások történtek.

• Úton az időskor felé

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  1733

  A tanulmány a demográfiai változások társadalmi kockázatainak kutatásához kapcsolódva azt a kérdést veti fel, hogy az 1946–64 között és ezen belül kiemelten az 50-es évek első felében az un. „Ratkó korszakban” születettek nagy demográfiai hullámának beérkezése az időskorba milyen ellátási kihívásokat és kockázatokat vet fel az idősellátás területén. Kiinduló felvetése az, hogy a kedvezőtlen hazai egészségmutatók, és a felvetődő pszichoszociális nehézségek jelentős kockázatot jelentenek, és kiemelik a prevenció fontosságát, miközben az idősekkel foglalkozó segítő tevékenységben a primer prevenció korlátozottan jelenik meg, a másodlagos prevenció módszertani eszköztára elégtelen, és az idősellátásban hiányoznak az ehhez kapcsolódó ellátási hátterek. A tanulmányban vázolt kutatás középpontjában e problémakörhöz kapcsolódó elméleti, módszertani és ellátás fejlesztési kérdések vizsgálata áll. Ennek az összetett kérdéskörnek a feldolgozása kapcsán ebben a tanulmányban a szakirodalmi-elméleti hátterek áttekintését mutatjuk be egy „desk-based reseach” keretében, arra törekedve, hogy az időskor felé vivő változások elemzésén keresztül egy olyan kutatási keret koncepciót alakítsunk ki, amely a modern gerontológia elméleti-ismereti talaján az idősödés tranzitív változásainak integratív megközelítését teszi lehetővé.

• Szociális munka, mint hivatásrend

  Katz Katalin

  Megtekintések száma:

  694

  Katz Katalin a jeruzsálemi Héber Egyetem szociális munkás és szociálpolitikai szakán végzett, évtizedeken át dolgozott szociális munkásként, családsegítőként, szupervízorként, dolgozott lelki beteg gyermekekkel, drogfüggőkkel. 1987 óta a Héber Egyetemen tanít, egyik fő kutatási területe a személyes és kollektív emlékezet. Az ELTE TáTK szociális munka MA és szupervízor szakirányú továbbképzés meghatározó alapja. Katz Katalin 2019. szeptember 28-án az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszéke Tanszéki Csütörtök c. rendezvénysorozatának keretében tartott előadást Szociális munka, mint hivatásrend címmel.

  Amikor Katit erre a témára felkértük, a hivatásrend alatt a professzionális keretrendszert értettük.  Az elmúlt években látható, ahogy kifeszül a kerete a szakmának, klienscsoportok rekesztődnek ki és a szociális munka önmagába záródik (roskad) és mindez leképeződik a napi működésben. Közpolitikai diskurzus nem igen van. Erről gondolnia kell a képzőknek, terephelyeknek, felelősségünk a diákok felé, hogy nem szolgálhatjuk ki a torz társadalmi valóságot. De mi a mozgástér? Mibe kapaszkodhatunk? Mik a valid értékek? Erről szerettünk volna tanulni.

• Mire jó egy szegénytelep a város közepén? - avagy tágabb kontextusok a segítő szemszögéből egy városi szegregátum kapcsán

  Mihály Bulcsú

  Megtekintések száma:

  538

  A cikk a „hírhedt” lakótelep a város központi részén való létét, a városi szociálpolitikában betöltött funkcióját vizsgálja a segítő terepen dolgozó civil szemszögéből. A gans-i funkcionális metódust, illetve az abból fakadó tágabb kontextust hívja magyarázatul, arra a tényre reflektálandó, hogy a szegregált telep szakmai felszámolására két éve még csak terv sincsen, habár a pénz rendelkezésre áll. Vizsgálja, hogy a Telep híre, stigmája hogyan hasznosul a karitatív akciók, művészeti alkotások, politikai szándékok mentén, ezt hogyan erősíti a COVID–19 okozta speciális helyzet.

• A kollaboratív életviteli támogatás konzultációs modelljének kialakítása a tranzitív változások kutatása során

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  478

  E tanulmány a „2018-1.2.1.-NKP számú projekthez kapcsolódik, amely a Nemzeti Kiválósági Program által támogatott konzorciumi kutatás keretében az ELTE Társadalomtudományi Karán a demográfiai változások társadalmi kockázatait vizsgálta 2018-2022 között. Kutatásunk fókuszában az idősödés tranzitív változásai álltak egy másodlagos prevencióra irányuló életviteli támogatási modell kidolgozása céljából. Jelen tanulmányunk e modell elméleti hátterét mutatja be a konstruktív terápiák talaján létrejött életviteli támogatás, tanácsadás, és konzultáció kollaboratív megközelítésére alapozva a segítő munka négy fő pillére mentén - ezek:

  Az idősödés folyamatának fejlődési – hosszmetszeti megközelítése Erikson pszichoszociális fejlődéselméletének kiterjesztése nyomán.

  A tranzitív változások többtényezős integratív modellje, mint innovatív elemzési keret a tranzitív változások során zajló folyamatok feltárásához.

  A kollaboratív kapcsolati hozzáállás meghatározó szerepe az idősekkel folyó élettörténeti interjúk felvétele és feldolgozása során, valamint a segítő munka megalapozásában.

  Az élettörténeti narratívák feldolgozásának tematikus, eset-központú interpretatív megközelítése, mint közös út a narratív kutatás és a konstruktív terápiák talaján kibontakozó kollaboratív tanácsadási modellek integrációja felé Bertolino és O’Hanlon „Kompetencia alapú kollaboratív tanácsadási modell”-jének megközelítésére támaszkodva.

• A szociális munka megújulása a járványhelyzet alatt

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  511

  Könyvismertető
  Rory Truell – Simon Crompton „To the top of the cliff: How social work changed with CODIV–19” című, IFSW által megjelentetett kiadványáról

• Gyermekjólét és gyermekvédelem a Covid-19 idején

  Rácz Andrea

  Megtekintések száma:

  899

  Mi történt a járványügyi helyzetben a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen, hogyan értelmezhetők a gyermeki jogok, mit tanultunk a helyzetből, mi tartható meg a gyermekjólét és gyermekvédelem praxisában? Erről beszélgettünk 2020. 06. 18-án az ELTE Szociális Munka Tanszék szervezésében megvalósított Tanszéki csütörtök c. rendezvényen.

• A szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használata

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  955

  A tanulmányban a szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használatát vizsgáló kutatás eredményei kerülnek bemutatásra. A kutatás kvantitatív módszerrel zajlott, 337 fő töltötte ki az online kérdőívet. Vizsgáltam a szociális szakemberek attitűdjeit és igényeit, informatikai jártasságát, digitális műveltségét, a közösségi média használat jellemzőit, különös tekintettel a kliensekkel való online kapcsolatra és a tudatos médiahasználatra. Az eredmények szerint a szociális szakemberek attitűdjei pozitívak a technológia használattal kapcsolatban. A kliensekkel való online kapcsolattartás igen elterjedt, azonban a válaszadók szerint az intézmények többségében erre vonatkozóan nincs semmilyen ajánlás vagy szabályozás. Informatikai, digitális kompetencia fejlesztő képzésen 10-ből 7 válaszadó soha nem vett részt és a legtöbben úgy látják, hogy tanulmányaik során sem kaptak megfelelő felkészítést az infokommunikációs technológiák használatára vonatkozóan. Igényük lenne új eszközök és programok beszerzésének támogatására, valamint útmutatókra, ajánlásokra a segítők technológia és közösségi média használatára vonatkozóan. A tanulmány a kutatási eredmények összefoglalásával és fejlesztési javaslatok megfogalmazásával zárul.

• Tinédzserkori gyermekvállalás és iskolai lemorzsolódás – Egy fiatalokkal végzett részvételi akciókutatás módszertani tapasztalatai

  Elek Zsuzsanna Réka

  Megtekintések száma:

  508

  A tanulmány egy 2020 nyarán, 13–24 éves roma fiatalokból és 1 facilitátor kutatóból álló, 11 fős kutatócsoporttal végzett részvételi akciókutatás tapasztalatait mutatja be, melynek témája a tinédzserkori gyermekvállalás és iskolai lemorzsolódás volt. A tanulmány a kutatás során használt módszerekre, módszertani és etikai megfontolásokra fókuszál. A részvételi akciókutatás fő módszerei az online kérdőíves vizsgálat, valamint csoportos és egyéni interjúk voltak. A kutatás minden egyes szakaszának megtervezése és kivitelese a fiatal kutatók bevonása mellett zajlott. A kutatás bizonyítja, hogy bevonásuknak és részvételüknek a róluk való gondolkodás és őket érintő programok részévé kell válnia, amihez meg kell ismerni a fiatalok tapasztalatait, meglátásait, érzelmeit, félelmeit és vágyait. A programoknak érdemben reagálniuk kell a fiatalok előtt álló konkrét, helyi továbbtanulási lehetőségekre, szakmakínálatra, munkaerőpiaci viszonyokra és lehetőségekre, az általános és középiskolás évek érzelmi nehézségeire.

• A szakmai kultúra és az intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepe a szociális munkában

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  473

  A szerző tanulmányában, egy rendszerszemléletű megközelítésben áttekintést nyújt a hazai szociális munka helyzetéről, elemezve a szakmai és intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepét ennek alakulásában.
  Elemzésében kiemeli, hogy a képzések során formálódó szakmai kultúra és a szociális ellátórendszer mindennapi gyakorlatát meghatározó intézményi kultúra között gyakran jelentős távolság tapasztalható. Ennek okait elemezve kiemeli a képzések elszakadását a gyakorlatot képviselő intézményektől, valamint a szociális munkának mint professziónak bizonytalan megítélését és elégtelen szakmai érdekérvényesítését. Ez különösen megnehezíti az intézményközi együttműködést és egy korszerű interprofesszionális gyakorlat kialakítását. Fontosnak tartja a szociális szakma társadalmi megítélésének és elfogadásának erősítését és a szociális munka szakmai pozícióinak védelmét. A tanulmány végén kísérletet tesz arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a szociális munka hazai helyzetét javító teendőkről.

• A szerkezetváltó gimnáziumok hozzáadott tanulmányi értékének vizsgálata a családitőke-elmélet fogalmi keretei közt

  Kiss Júlia

  Megtekintések száma:

  575

  A szerkezetváltó gimnáziumok a magyar oktatási rendszer ellentmondásos intézményei. Az oktatásszociológiában két fő álláspont alakult ki megítélésükre: az egyik szerint a program tehetséggondozó jelleggel a jövő intellektuális elitjének korai fejlesztését végzi; a másik szerint családi háttér alapján szelektál, így mélyíti az egyenlőtlenségeket. Dolgozatomban ez utóbbi álláspontot hipotézisként használva vizsgáltam a szerkezetváltó program és a családi tőke összefüggéseit. Feltételezéseim a PISA felmérés 2015-ös hullámának adatain teszteltem. Az eredmények alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a szerkezetváltó programok tanulmányi előnye nem választható el a családi tőkétől: a családi tőke komponensei külön-külön és együttesen is meghatározzák annak esélyét, hogy ki kerül felvételre, illetve a programban mennyire lesz sikeres.

• Az idősek kiszolgáltatottsága és kockázatai a digitális szolgáltatások útvesztőiben

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  440

  A szerző figyelembe véve az időseknek mint kockázati csoportnak nehézségeit elemzésében áttekinti a digitális szolgáltatásoknak –ezen belül kiemelten a banki működésnek – biztonsági kockázatait, és észrevételeket fogalmaz meg e speciális helyzetű ügyfél csoport támogatásához a digitális szolgáltatások és az ügyfélszolgálatok gyakorlatának alakítása kapcsán, figyelembe véve a felhasználók, szolgáltatók, biztonsági szakértők, valamint az idősellátási szakemberek együttműködésének fontosságát az idősek kiszolgáltatottságának és digitális kockázatainak csökkentésében.

• A szociális munka etika oktatása

  Ternay Andrea

  Megtekintések száma:

  566

  Hogyan jelenik meg az etika oktatása a szociális munkás képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás. Dolgozatomban a témát igyekeztem több oldalról megközelíteni. Egyrészt kérdőíveket készítettem különböző szociális munkás képzésekben résztvevő alapszakos diákokkal. Másrészt interjúkat készítettem diákokkal, pályakezdőkkel, illetve a képzésekben résztvevő oktatókkal. Végül átnéztem a különböző képzések tanterveit, olyan tantárgyakat keresve, amelyek a nevéből kiderülne, hogy kifejezetten a szociális munka etika vonatkozásait tartalmazza.
  Hogy miért is olyan fontos ez a téma? Azért, mert a szociális munka egy emberjogi szakma, ami nem csak arra törekszik, hogy a társadalom az emberi jogokat tiszteletben tartsa, hanem ezeknek a jogoknak a megfelelő érvényesítésére és megvalósítására is törekszik. Sőt az is feladata, hogy alakítsa és védje az alapvető emberi jogokat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szociális munkások ismerik az Etikai Kódexet és a szakmai értékeket, amik a szakmai kompetencia alapvető részei.
  A kutatás alapján arra jutottam, hogy bár van valamiféle szaketika oktatás az egyetemeken és főiskolákon, ez mégsem elegendő, mert vannak – még ha nem is olyan sokan, mint azt gondoltam –, akik nem ismerik pontosan az Etikai Kódexet, nem hallottak az Etikai Kollégiumról, nem tudják hova fordulhatnak nehézség esetén, nem biztosak abban mi etikus, és nem feltétlenül ismerik fel a dilemmákat.

• Kiszolgáltatottság, társadalmi hátrányok

  Mózer Péter

  Megtekintések száma:

  140

  A tanulmány a hajléktalanságban élő emberek helyzetét a szociális biztonságon belül Amartya Sen képességalapú (capability approach) megközelítésének fogalma köré építi. Az elemzett adatbázis a 2023. évi „Február Harmadika” országos hajléktalan adatfelvétel, amely során összesen 7362 hajléktalan élethelyzetben lévő embert kérdeztek meg. Az adatfelvétel elemzése a hajléktalanságban élő emberek főbb demográfiai (életkor) és társadalmi (jövedelem, munkaképesség, egészségi állapot, hajléktalanná válás okai, lakhatás biztonsága) jellemzőit, valamint a 2023. évi recesszió hatásai mutatja be.  Az adatelemzés – főként többváltozós társadalomstatisztikai módszereket alkalmazva – egyik eredménye, hogy rávilágított néhány, a felvétel adatai között feszülő ellentmondásra. A paradoxonok megértésén keresztül megállapítható, hogy egyrészt az erőforrásoktól, és így a lehetőségektől való megfosztottságnak léteznek társadalmi mintái, amelyek összeadódnak, másrészt e mintázatok nem véletlenszerűen alakulnak. Harmadrészt e hátrányok mintázatai a hajléktalanságban élő emberek vonatkozásában nem egyenletesen terülnek szét. A kutatás tehát megmutatja, hogy a megfosztottság fokozatai eltérő deprivációs utakat jelölnek ki.

• Recenzió a Standards for Technology in Social Work Practice c Könyvről

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  180

  -

• Szempontok egy élettörténeti interjúkra épülő kutatás kapcsán az idősödés tranzitív változásainak tanulmányozásához

  Szabó Lajos

  Szabó Judit Agnes

  Megtekintések száma:

  430

  A szerzők tanulmányukban áttekintést nyújtanak a „Tranzitív változások az idősödés útján” néven folyó kutatási téma kapcsán felmerülő kutatás módszertani szempontjairól. Ez a tanulmány része a kutatás egyes szakaszait bemutató előadásokra és publikációkra épülő disszeminációs programnak, amely révén megpróbáljuk végig kísérni a kutatás teljes folyamatát, az annak során felmerülő kérdésekkel, problémákkal, és azt ahogy gondolkodásunk formálódik, keresve az irányt azon a felfedező úton, amit kvalitatív kutatásnak nevezünk.

• Morális kockázat – Hazugság és/vagy érdekvédelem a szociális munkában

  Kozma Judit

  Pál Tibor

  Rácz Andrea

  Vincze Erika

  Megtekintések száma:

  437

  A következőkben a Hilscher Szalon kerekasztal-beszélgetését összegezzük, mely 2018. április 19-én valósult meg a 3SZ Etikai Kollégiuma tagjainak részvételével. A beszélgetést Hubai László elnök moderálta. Az Etikai Kollégium tagjainak a témával kapcsolatos álláspontját a felszólalások sorrendjében ismertetjük.

• Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása

  Bulyáki Tünde

  Megtekintések száma:

  548

  A mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek különösen sérülékeny klienscsoportba tartoznak. A mentális zavarhoz kapcsolódó stigma erősíti a hajléktalanságból adódó stigmatizációt. Ha valaki pszichiátriai diagnózist kap, azt a társadalom címkeként kezeli, bekategorizálja az illetőt. A címkézéstől való félelem aláássa a mentális zavarral élő személyek motivációját a segítségkérés tekintetében. Jól példázza ezt a hajléktalanságban, mentális zavarral élő emberek esete, akik a hajléktalanság stigmáján túl nem szeretnének újabb stigmát magukra venni és ezért a mentális problémájuk kapcsán nem vesznek igénybe segítséget, szolgáltatást. További nehézségként említhető a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség problémája. A Február Harmadika Munkacsoport jelentés a 2020 évi hajléktalan adatfelvételről – „Büntető törvény után – világjárvány előtt. Hajléktalanná válás- szolgáltatások-perspektívák” - című Győri Péter összefoglaló munkájában látható, hogy a megkérdezettek 29 % volt pszichiátriai kezelésen. Az tévhit, hogy a „hajléktalanok elmebetegek, pszichiátriai betegek” olvashatjuk Győri Péter munkájában (Győri, 2020). Ugyanakkor tudjuk, hogy nem minden mentális zavarral élő személy jelenik meg az ellátórendszerben, így 29 %-nál több személy lehet, aki érintett a problémával. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), az Ébredések Alapítvánnyal együttműködve, komplex rehabilitációs szolgáltatást fejlesztett a hajléktalanságban, mentális zavarral élő személyek számára. Jelen írás célja ezen gyakorlat bemutatása.

• Közel Bolognához - Soprontól távol: Gondolatok a szociális képzések átalakulása kapcsán

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  308

  -

• A szociális munka alapképzésben lévő hallgatók pályaválasztási motivációjának változó horizontjai

  Mikula Zsolt

  Megtekintések száma:

  174

  A recenzió alapjául szolgáló tanulmány eredeti címe:
  Evolution over time in choosing a career as a social worker 

  Szerzők: 
  Yves Couturier, Thomas Lemaître, Maxime Guillette, Dominique Gagnon, Louise Belzile & Paul Wankah

  Az eredeti tanulmány publikációs adatai:
  Social Work Education (2021) 
  https://doi.org/10.1080/02615479.2021.1961723

• Recenzió a Szolgáltatás a szolgáltatásban − „…felkészíteni a méltóságot biztosító ellátásokra…” c. könyvről

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  264

  -

• Trauma és társadalmi szenvedés – szociális munka a késő modernitásban

  Sik Domonkos

  Megtekintések száma:

  515

  A tanulmányban a trauma jelenségét elemző fenomenológiai vizsgálódásokat a társadalmi szenvedés szociológiai elméleteihez kapcsolom hozzá. Fenomenológiai szempontból a trauma olyan élménynek tekinthető, ami nem integrálható az egyén identitásába. Ilyen „feldolgozhatatlan” élmények nem csupán az egyéni életút sajátosságaiból, hanem társadalmi zavarokból is fakadhatnak. Ezek feltérképezése céljából klasszikus és kortárs társadalomelméletekre támaszkodom: segítségükkel a modernitás azon társadalmi szenvedéseit tekintem át, melyek magukban rejtik a traumatikus benyomások átélésének esélyét. A gondolatmenet ívét kijelölő három tematikus fókuszpontot – a klasszikus szociológia által azonosított társadalmi diszfunkciókkal párhuzamosan – az anómia, az eldologiasodás és az értelemvesztés szociológiai diagnózisai alkotják. Negyedik lépésben a traumatikus élményekre adott válaszként létrejött társulási formákra térek ki: a modern nyilvánosságban és a kölcsönös feltárulkozáson alapuló intimitásban rejlő emancipatorikus lehetőségekre. Végül e belátásokra alapozva egy kritikai-hálózati szociális munka mellett érvelek.

• A szociális munka válsága a lakhatási válság szemszögéből

  Török Zsófia Sára

  Mihály Bulcsú

  Megtekintések száma:

  841

  Írásunk célja vitaindító módon reflektálni a szociális munka válságára, a szociális munka mint fogalom, módszer kiüresedett használatára, az elméleti és a gyakorlati közeg távolságára és a mindennapi munka eszköztelenségére.

  Véleményünket és tapasztalatainkat két jelentős összeggel támogatott, a lakhatási szegénység csökkentését célzó programon keresztül szemléltetjük, melyekben kiemelt programelem a szociális munka.