Keresés
Keresési eredmények
-
Az ELTE szociális munka alapképzés innovatív elemei és útkeresési törekvései
Megtekintések száma:534Tanulmányunkban az ELTE TáTK szociális munka BA képzés kapcsán az elmúlt évek kihívásait szeretnénk bemutatni, és azt, hogy milyen innovatív képzési módszerekben gondolkoztunk. A képzés gyakorlati fókuszára helyezzük a hangsúlyt, középpontba állítva a készségfejlesztést célzó tárgyakat és a terepgyakorlatokat. Fontos megjegyezni, hogy a COVID-19 1. és 2. hulláma is számos kihívást hozott a képzés megszervezése és lebonyolítása terén, így azokra is kitérünk.
-
Merre tovább szociális munka? az online konferencia szerkesztett változata
Megtekintések száma:1056Az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszék panelbeszélgetést szervezett hat ország képviselőivel 2020. június 11-én arról, hogy a COVID-19 hatására a szociális munka területén milyen változások történtek.
-
A szociális munka megújulása a járványhelyzet alatt
Megtekintések száma:535Könyvismertető
Rory Truell – Simon Crompton „To the top of the cliff: How social work changed with CODIV–19” című, IFSW által megjelentetett kiadványáról -
Gyermekjólét és gyermekvédelem a Covid-19 idején
Megtekintések száma:921Mi történt a járványügyi helyzetben a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen, hogyan értelmezhetők a gyermeki jogok, mit tanultunk a helyzetből, mi tartható meg a gyermekjólét és gyermekvédelem praxisában? Erről beszélgettünk 2020. 06. 18-án az ELTE Szociális Munka Tanszék szervezésében megvalósított Tanszéki csütörtök c. rendezvényen.
-
A szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használata
Megtekintések száma:984A tanulmányban a szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használatát vizsgáló kutatás eredményei kerülnek bemutatásra. A kutatás kvantitatív módszerrel zajlott, 337 fő töltötte ki az online kérdőívet. Vizsgáltam a szociális szakemberek attitűdjeit és igényeit, informatikai jártasságát, digitális műveltségét, a közösségi média használat jellemzőit, különös tekintettel a kliensekkel való online kapcsolatra és a tudatos médiahasználatra. Az eredmények szerint a szociális szakemberek attitűdjei pozitívak a technológia használattal kapcsolatban. A kliensekkel való online kapcsolattartás igen elterjedt, azonban a válaszadók szerint az intézmények többségében erre vonatkozóan nincs semmilyen ajánlás vagy szabályozás. Informatikai, digitális kompetencia fejlesztő képzésen 10-ből 7 válaszadó soha nem vett részt és a legtöbben úgy látják, hogy tanulmányaik során sem kaptak megfelelő felkészítést az infokommunikációs technológiák használatára vonatkozóan. Igényük lenne új eszközök és programok beszerzésének támogatására, valamint útmutatókra, ajánlásokra a segítők technológia és közösségi média használatára vonatkozóan. A tanulmány a kutatási eredmények összefoglalásával és fejlesztési javaslatok megfogalmazásával zárul.
-
Úton az időskor felé
Megtekintések száma:1782A tanulmány a demográfiai változások társadalmi kockázatainak kutatásához kapcsolódva azt a kérdést veti fel, hogy az 1946–64 között és ezen belül kiemelten az 50-es évek első felében az un. „Ratkó korszakban” születettek nagy demográfiai hullámának beérkezése az időskorba milyen ellátási kihívásokat és kockázatokat vet fel az idősellátás területén. Kiinduló felvetése az, hogy a kedvezőtlen hazai egészségmutatók, és a felvetődő pszichoszociális nehézségek jelentős kockázatot jelentenek, és kiemelik a prevenció fontosságát, miközben az idősekkel foglalkozó segítő tevékenységben a primer prevenció korlátozottan jelenik meg, a másodlagos prevenció módszertani eszköztára elégtelen, és az idősellátásban hiányoznak az ehhez kapcsolódó ellátási hátterek. A tanulmányban vázolt kutatás középpontjában e problémakörhöz kapcsolódó elméleti, módszertani és ellátás fejlesztési kérdések vizsgálata áll. Ennek az összetett kérdéskörnek a feldolgozása kapcsán ebben a tanulmányban a szakirodalmi-elméleti hátterek áttekintését mutatjuk be egy „desk-based reseach” keretében, arra törekedve, hogy az időskor felé vivő változások elemzésén keresztül egy olyan kutatási keret koncepciót alakítsunk ki, amely a modern gerontológia elméleti-ismereti talaján az idősödés tranzitív változásainak integratív megközelítését teszi lehetővé.
-
Szociális munka, mint hivatásrend
Megtekintések száma:700Katz Katalin a jeruzsálemi Héber Egyetem szociális munkás és szociálpolitikai szakán végzett, évtizedeken át dolgozott szociális munkásként, családsegítőként, szupervízorként, dolgozott lelki beteg gyermekekkel, drogfüggőkkel. 1987 óta a Héber Egyetemen tanít, egyik fő kutatási területe a személyes és kollektív emlékezet. Az ELTE TáTK szociális munka MA és szupervízor szakirányú továbbképzés meghatározó alapja. Katz Katalin 2019. szeptember 28-án az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszéke Tanszéki Csütörtök c. rendezvénysorozatának keretében tartott előadást Szociális munka, mint hivatásrend címmel.
Amikor Katit erre a témára felkértük, a hivatásrend alatt a professzionális keretrendszert értettük. Az elmúlt években látható, ahogy kifeszül a kerete a szakmának, klienscsoportok rekesztődnek ki és a szociális munka önmagába záródik (roskad) és mindez leképeződik a napi működésben. Közpolitikai diskurzus nem igen van. Erről gondolnia kell a képzőknek, terephelyeknek, felelősségünk a diákok felé, hogy nem szolgálhatjuk ki a torz társadalmi valóságot. De mi a mozgástér? Mibe kapaszkodhatunk? Mik a valid értékek? Erről szerettünk volna tanulni.
-
Mire jó egy szegénytelep a város közepén? - avagy tágabb kontextusok a segítő szemszögéből egy városi szegregátum kapcsán
Megtekintések száma:556A cikk a „hírhedt” lakótelep a város központi részén való létét, a városi szociálpolitikában betöltött funkcióját vizsgálja a segítő terepen dolgozó civil szemszögéből. A gans-i funkcionális metódust, illetve az abból fakadó tágabb kontextust hívja magyarázatul, arra a tényre reflektálandó, hogy a szegregált telep szakmai felszámolására két éve még csak terv sincsen, habár a pénz rendelkezésre áll. Vizsgálja, hogy a Telep híre, stigmája hogyan hasznosul a karitatív akciók, művészeti alkotások, politikai szándékok mentén, ezt hogyan erősíti a COVID–19 okozta speciális helyzet.
-
A kollaboratív életviteli támogatás konzultációs modelljének kialakítása a tranzitív változások kutatása során
Megtekintések száma:514E tanulmány a „2018-1.2.1.-NKP számú projekthez kapcsolódik, amely a Nemzeti Kiválósági Program által támogatott konzorciumi kutatás keretében az ELTE Társadalomtudományi Karán a demográfiai változások társadalmi kockázatait vizsgálta 2018-2022 között. Kutatásunk fókuszában az idősödés tranzitív változásai álltak egy másodlagos prevencióra irányuló életviteli támogatási modell kidolgozása céljából. Jelen tanulmányunk e modell elméleti hátterét mutatja be a konstruktív terápiák talaján létrejött életviteli támogatás, tanácsadás, és konzultáció kollaboratív megközelítésére alapozva a segítő munka négy fő pillére mentén - ezek:
Az idősödés folyamatának fejlődési – hosszmetszeti megközelítése Erikson pszichoszociális fejlődéselméletének kiterjesztése nyomán.
A tranzitív változások többtényezős integratív modellje, mint innovatív elemzési keret a tranzitív változások során zajló folyamatok feltárásához.
A kollaboratív kapcsolati hozzáállás meghatározó szerepe az idősekkel folyó élettörténeti interjúk felvétele és feldolgozása során, valamint a segítő munka megalapozásában.
Az élettörténeti narratívák feldolgozásának tematikus, eset-központú interpretatív megközelítése, mint közös út a narratív kutatás és a konstruktív terápiák talaján kibontakozó kollaboratív tanácsadási modellek integrációja felé Bertolino és O’Hanlon „Kompetencia alapú kollaboratív tanácsadási modell”-jének megközelítésére támaszkodva.
-
A szociálisszervező-képzés szerepe a hazai idősellátás alakulásában
Megtekintések száma:514Visszatekintés a szociálisszervező-képzés születésének 45. évfordulóján
-
Misszióból professzió: Bevezető gondolatok a szociális munka esszenciális elemeinek koncepcionális építkezéséről
Megtekintések száma:358A jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy vázlatosan mutassam be a 19. század második felében az amerikai szociális munka missziójának megjelenését, majd az ebből formálódó professzió koncepcionális elemeinek építkezését. A citált, jellemzően amerikai szerzők választása szintén szűkre szabott, mindazonáltal feltevésem szerint hiteles képet adnak a professzió f ogalmi építkezéséről és megfelelően ábrázolják azt a fejlődési ívet, melyet a misszióból kiinduló, ma már hivatássá, és tudománnyá érett professzió az elmúlt 125 évben bejárt. Mindezen túl olyan kérdésekre is igyekszem válaszolni, mint például a jelenben hol húzódnak a hitbéli és a szakmai alapon történő segítségnyújtás határai, mit jelent a professzionalizmus egy vallási közösségben, vagy egyházon belül végzett szociális munkában, és mi szükséges a spiritualitás mind jobb szakmai integrációjához.
-
Szociális munka idősekkel: Felmérés és intervenció – egy biopszichoszociális megközelítés
Megtekintések száma:755Kathleen McInnis-Dittrich: Social Work with Older Adults:
A Biopsychosocial Approach to Assesment and Intevention – Third Edition
(Allyn and Bacon, Boston, 2009 – Pearson Education Inc.) -
Az emberi méltóságtól való megfosztottság megélése egy szociális intézményben
Megtekintések száma:285Az esettanulmány egy hajléktalan személyek átmeneti szállása igénybe vevőjének intézményi tapasztalatait járja körül. A tanulmány az ügyfelek saját méltóságukkal kapcsolatos megélésének fókuszával született. Egy perspektívát kíván nyújtani arról, min érdemes gondolkodni, ha a szociális munka válságára gondolunk vagy milyen irányok láthatóak, amin elindulhatunk egy szakmai értékek alapján működő szociális munka felé. A szociális munka alapvető célja az emberi méltóság védelme elsősorban olyan egyének, csoportok és közösségek tekintetében, akiknek alacsony vagy kifejezetten kirekesztett társadalmi státusza miatt nagy a kockázata annak, hogy az sérül vagy elveszik. Ezzel az írással azt szeretném megmutatni, hogy hogyan és milyen könnyen válhatnak szolgáltatások, intézmények, szakemberek maguk is a méltóságtól való megfosztásban partnerek, annak ellenére, hogy funkciójuk szerint pont annak megvédését kéne kieszközölniük.
-
Infokommunikációs technológiák használata a szociális munka gyakorlatában
Megtekintések száma:617A tanulmányban bemutatom, hogy az infokommunikációs technológiák használata hogyan hat a szociális munka gyakorlatára, az online konzultációtól a közösségi munkáig és érdekképviseletig. Áttekintem, milyen változásokkal jár a szociális munkások szempontjából a használata, milyen tudásra és új készségekre van szükségük ahhoz, hogy munkájuk az internet közegeiben is magas színvonalú és etikus maradjon. Fontos kérdés, hogy milyen akadályok állnak a technológia szociális munkába történő integrálása előtt, és hogy mit lehet tenni ezek leküzdéséért. Kritikus gondolkodásra van szükség, az IKT alkalmazásának előnyei, lehetőségei mellett a korlátait, hátrányait, a potenciális veszélyeket is figyelembe kell vennünk, röviden erre is kitérek. Bemutatom, hogy milyen hazai és külföldi irányelvek, sztenderdek és etikai szabályok vonatkoznak a technológia segítésben történő alkalmazására.
-
Etikai kódex jelentősége a szociális professzióban
Megtekintések száma:1145A tanulmány az etikai kódex jelentőségével foglalkozik a szociális professzióban. Elsőként áttekintjük, hogy mit is jelent a szociális munkás szakma mint hivatásrend, milyen ismérvei vannak. Ezt követően a hazai Etikai kódex létrejöttének főbb állomásait mutatjuk be, kitérve arra, hogy mi indokolta annak megszületését, valamint ezzel párhuzamosan az Etikai Kollégi-um megalapítását. A Kollégium működése kapcsán azt kívánjuk bemutatni, hogyan is zajlik az egyes esetek kivizsgálása, ezeknek milyen fókuszai lehetnek, egyáltalán milyen típusú ügyeket azonosítanak a szakemberek etikainak. Majd két anonimizált, ügyvitelből származó esettel illusztráljuk a Kollégium működését. Tanulmányunkat az etikus szakmai munka keret-rendszerével zárjuk, annak hangsúlyozása érdekében, hogy az etikai kérdések megvitatása, az etikus magatartás a szakmai kultúra része és a professzionális működés alapvető eleme kell, hogy legyen. Kitérünk a Kódex megújításának lehetséges irányaira is. Tanulmányunk alapja a 2017. november 7-i Szociális Munka Napján tartott A szociális szakma etikai dilemmái a 3Sz Etikai Kollégium szemével c. előadás
-
Zsidó közösségek túlélési stratégiái: Középkori gettók és közösségek
Megtekintések száma:612A zsidóság hagyományos társadalomban élt a Talmud korától (II.-VI. század) kezdve az európai felvilágosodásig, melyet Kehilának nevezünk. Röviden be szeretném mutatni ezt a hagyományos zsidó társadalmat, a Kehilát, annak persze csak néhány szegmensét emelem ki, mely a XVI. és a XVIII. század közötti zsidó élet típusos formációja volt. Majd a család társadalmi szerepére térek ki a Kehila, a hagyományos zsidó societas kontextusában. Fókuszpontom az úgynevezett askenáz, európai zsidóság. Megközelítésem társadalomtörténeti, és a zsidó vallástudomány módszereit alkalmazom.
A több ezer éve létező zsidó közösségek a sokszor brutálisan ellenséges környezet ellenére fennmaradtak a mai napig. Jelen tanulmányban meg szeretném vizsgálni a középkori zsidó közösségek néhány szociológiai jellemzőjét. Van-e valamilyen különleges elv vagy séma, amit megfigyelhetünk, és általános következtetéseket vonhatunk le? Hogyan maradtak fenn a zsidó közösségek évezredeken át?
A zsidó közösségek, mint azt megpróbálom leíró formában prezentálni, alárendelték az individuumot és még a családot is a közösség érdekeinek. A környezet ellenséges és fizikailag is fenyegető volt. A külső társadalom kirekesztése miatt egy sajátos, erősen integrált közösségi létbe kényszerültek a zsidók, hogy túléljenek és fennmaradjanak. A közösség fennmaradása fontosabb volt, mint az egyének vagy/és a család akarata, boldogsága, érdekei. Minden alá volt rendelve a többség érdekeinek. A közösség működési mechanizmusai a kollektív teljes felsőbbrendűségét valósította meg az egyének és még a család intézménye felett is. A Kehila, a spiritualitás és jóléti gondoskodás összekapcsolódásán alapuló közösség, melynek célja a zsidóság gazdasági és szellemi fennmaradása volt.
A zsidóság alkalmazkodni tudott, erre hagyományörző-spirituális életformájuk is predesztinálta őket, fennmaradásuk sikeres volt. -
A közösségi tér, mint a bizalmi háló központja. Közösségi kötelékek a Labor Café körül az orosz-ukrán háború első napjaiban.
Megtekintések száma:276Az esettanulmány egy kelet-magyarországi megyeszékhelyen működő közösségi tér segítő hálózatának szerveződését ismerteti. A cikkben bemutatott Labor Café segítő együttműködéseinek vizsgálata 2022. február 25. és március 7. között, résztvevő megfigyelés, terepmunka és interjú módszerrel történt az orosz–ukrán háború kitörésének első tíz napjában. A tanulmány egy alulról jövő szolidaritási, bizalmi hálózat működését kívánja bemutatni, mely a Labor Café körül szerveződött krízishelyzetben. A terepmunka során a szerző maga is a segítő hálózat tagjaként tevékenykedett önkéntesként, így jelen tanulmány egyfelől tapasztalatainak összegzése, másfelől a tapasztaltak megértésének érdekében azok tágabb elméleti keretbe helyezése is egyben. A tanulmány részletesen kitér a hazai szolidaritási hálózatok és támogatói attitűdök bemutatására az esettanulmányban bemutatott események ismertetésével.
-
A szociális munka pályaválasztása: A hallgatói motivációk értelmezése a motivációs népi szókincs és a társadalmi normarendszer elméleti keretében
Megtekintések száma:111A recenzió alapjául szolgáló tanulmány szerzője és címe:
Anna Charlotta Petersén: New insights on motives for choosing social work as a career: answers from students and newly qualified social workers
-
A serdülőkori X60-84 BNO-kódok és ami mögöttük áll: Ellátási hiányok a segítők szemszögéből
Megtekintések száma:376Mi áll a BNO-kódok mögött? Írásom fókuszában azok az önsértő magatartások különböző formáival érintett serdülők állnak, akik sokszor az egészségügyi és szociális ellátórendszerek között hánykolódva keresik a kiutat, valamint azok a szakemberek, akik gyakran kompetenciahatáraikon túllépve kompenzálják az ellátási hiányokat, és azok esetlegességeit. A kódok világán túl kerestem a válaszokat arra, hol jutnak segítséghez azok a fiatalok, akik vagy nem is kerülnek a szakemberek látókörébe, vagy a kórházi tartózkodásukat követően további támogatást igényelnének; illetve, hogy ebben az első körben az egészségügyet érintő problémában miben ragadható meg a szociális munka szerepe.
-
Tinédzserkori gyermekvállalás és iskolai lemorzsolódás – Egy fiatalokkal végzett részvételi akciókutatás módszertani tapasztalatai
Megtekintések száma:518A tanulmány egy 2020 nyarán, 13–24 éves roma fiatalokból és 1 facilitátor kutatóból álló, 11 fős kutatócsoporttal végzett részvételi akciókutatás tapasztalatait mutatja be, melynek témája a tinédzserkori gyermekvállalás és iskolai lemorzsolódás volt. A tanulmány a kutatás során használt módszerekre, módszertani és etikai megfontolásokra fókuszál. A részvételi akciókutatás fő módszerei az online kérdőíves vizsgálat, valamint csoportos és egyéni interjúk voltak. A kutatás minden egyes szakaszának megtervezése és kivitelese a fiatal kutatók bevonása mellett zajlott. A kutatás bizonyítja, hogy bevonásuknak és részvételüknek a róluk való gondolkodás és őket érintő programok részévé kell válnia, amihez meg kell ismerni a fiatalok tapasztalatait, meglátásait, érzelmeit, félelmeit és vágyait. A programoknak érdemben reagálniuk kell a fiatalok előtt álló konkrét, helyi továbbtanulási lehetőségekre, szakmakínálatra, munkaerőpiaci viszonyokra és lehetőségekre, az általános és középiskolás évek érzelmi nehézségeire.
-
A szakmai kultúra és az intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepe a szociális munkában
Megtekintések száma:494A szerző tanulmányában, egy rendszerszemléletű megközelítésben áttekintést nyújt a hazai szociális munka helyzetéről, elemezve a szakmai és intézményi kultúra, valamint az intézményi és társadalmi környezet szerepét ennek alakulásában.
Elemzésében kiemeli, hogy a képzések során formálódó szakmai kultúra és a szociális ellátórendszer mindennapi gyakorlatát meghatározó intézményi kultúra között gyakran jelentős távolság tapasztalható. Ennek okait elemezve kiemeli a képzések elszakadását a gyakorlatot képviselő intézményektől, valamint a szociális munkának mint professziónak bizonytalan megítélését és elégtelen szakmai érdekérvényesítését. Ez különösen megnehezíti az intézményközi együttműködést és egy korszerű interprofesszionális gyakorlat kialakítását. Fontosnak tartja a szociális szakma társadalmi megítélésének és elfogadásának erősítését és a szociális munka szakmai pozícióinak védelmét. A tanulmány végén kísérletet tesz arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a szociális munka hazai helyzetét javító teendőkről.