Keresés

Keresési eredmények

• LEHET-E ÖSSZEFÜGGÉS AZ NLP ELŐFELTEVÉSEI ÉS A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT KÖZÖTT?

  79-86

  Karsai Xénia

  Megtekintések száma:

  114

  A bemutatásra kerülő vizsgálat arra a kérdésre keresi a választ, hogy a neurolingvisztikus programozás (NLP) előfeltevéseinek elfogadása összefügghet-e a szubjektív jólléttel, a pszichológiai ellenállóképességgel és az asszertív viselkedéssel. Az eredmények alátámasztják a feltételezést, miszerint az előfeltevésekkel való egyetértés olyan gondolkodásmódot képvisel, amely pozitívan korrelál a szubjektív jóllét és a pszichológiai ellenállóképesség értékeivel. Ugyanakkor az asszertív viselkedéssel való összefüggés nem nyert alátámasztást, ami az elméletben elfogadott elvek és azok gyakorlatba való átültetése közötti inkonzisztenciára utalhat.

• KÜLÖNLEGES KÉPESSÉG AZ ABSZOLÚT HALLÁS? ÁTTEKINTÉS GENETIKAI, NEUROLÓGIAI ÉS KÍSÉRLETI PSZICHOLÓGIAI TANULMÁNYOK ALAPJÁN

  69-75

  Kiss Luca

  Megtekintések száma:

  151

  Az abszolút hallás, vagy a zenei hangok referencia pont nélküli felismerése és produkálása, egy különleges és ritkán előforduló képesség.  Annak ellenére, hogy a kutatások több mint egy évszázada foglalkoznak ezzel a témával, nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy az abszolút hallás miért csak minden tízezredik emberben fordul elő és hogyan alakul ki.  Ezért, a jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a korábbi szakirodalmakat és megvizsgálja a zenei képzés és a genetika jelentőségét az abszolút hallás kifejlődésében. Az áttekintő vizsgálatunk a kísérleti pszichológiai és genetikai kutatások alapján azt a következtetést vonta le, hogy habár az abszolút hallás egyes komponensei az általános népességben is jelen vannak, a korai zenei képzés és genetikai tényezők döntő fontosságú az abszolút hallás kifejlődésében.  Ezt a következtetést támasztják alá az idegtudományi kutatások eredményei is, amelyek különbségeket mutatnak az abszolút hallással rendelkező és nem rendelkező emberek között az egyes agyi területek aktiválásában.

• A SPORTTEHETSÉG FELISMERÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI (RECENZIÓ)

  103-104

  Gerhát Réka

  Megtekintések száma:

  100

  Áttekintett könyv:

  Orosz Róbert (2010): A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai alapjai. Magyar Tehetség-segítő Szervezetek Szövetsége, Budapest. 90 oldal, ISSN: 2062-5936

• A FOTOTERÁPIÁS ESZKÖZÖK KREATÍV ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN

  119-124

  Csermelyné Gáspár Tímea

  Megtekintések száma:

  265

  A pedagógiai szakszolgálati ellátás interdiszciplináris teamekben működik, szolgáltatásaikat elsősorban a különleges nevelési szükségletű gyermekek, szüleik és pedagógusaik veszik igénybe. A jó gyakorlat kidolgozása integrált szolgáltatói modellben gondolkodva, megoldásközpontú, a gyermekeket és családjaikat fókuszba helyező tapasztalatokra épül.  A jó gyakorlat egyik alappillére a fototerápiára épülő önismeretet és problémamegoldást inspiráló módszer, coach eszköztár, a Points of You™ (Efrat Shani & Yaron Golan, 2007). A fototerápiás kép- és szókártyák projektív felületként működnek. Egyszerre stimulálják mindkét agyféltekét, ezzel szándékosan némi zavart keltve, a logikus gondolkodásért felelős bal és az intuitív jobb agyfélteke között. Ilyenkor válik lehetővé az új nézőpont meglátása s villan fel az új felismerés és jelenik meg az „aha-élmény”. Már önmagában az új szemléletmód felfedezése az új lehetőségek azonnali felismeréséhez vezethet. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a fototerápiás módszert szervezeti szinten országos tekintetben egyedülálló módon - innovatív jelleggel - bevezette a pedagógiai gyakorlatba több szakszolgálati feladat területén is. A pedagógiai és pszichológiai tanácsadás és fejlesztés területén alkalmazható egyéni, páros és csoportos formában egyaránt. Használható önfejlesztéshez, gyermekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal, kollégákkal, más segítőkkel való folyamatokban is. Az Oktatási Hivatal Bázisintézményeként e jó gyakorlatot a módszert kidolgozó intézmény évek óta népszerűsíti.

• A TUDATOS JELENLÉT ALAPÚ STRESSZREDUKCIÓS TECHNIKA (MBSR) HATÁSAIRÓL AZ IPOO-MODELL ASPEKTUSÁBÓL

  45-54

  Borbély Ildikó

  Megtekintések száma:

  213

  E tanulmány a tudatos jelenlét alapú stressz redukciós módszer (MBSR, Mindfulness Based Stress Reduction) hatásait mutatja be az IPOO-modell alapján.  A tanulmány célja, a tudatos jelenlét alapú stresszredukciós módszer hatásának ismertetése a pszichológiai jóllétre és a pszichológiai rugalmasságra, valamint bemutatásra kerülnek a téma kutatásainak eredményei is. A kutatások metaanalízise révén arra számítunk, hogy a tudatos jelenlét alapú stresszredukciós módszer hatására növekedni fognak a pszichológiai jóllét és a pszichológiai rugalmasság mutatói, s a módszer eredményesen beépíthető az IPOO-modell alapú tanulásértelmezésbe is.

• A SPORTOLÁS HATÁSA KISKAMASZOK ÉNKÉPÉRE, SZORONGÁSÁRA ÉS MEGKÜZDÉSÉRE

  43-56

  Kovács Karolina Eszter

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  352

  Jelen tanulmány a sportolás énképre, szorongásra, pszichológiai immunkompetenciára és teljesítményigényre gyakorolt hatásaira fókuszál prepubertások körében. Minta: 47 sportoló (kézilabdázó) és 46 nem sportoló fiú alkotta a mintát (kor: 11-13 év). Módszer: Coopersmithféle önértékelési kérdőív (Coopersmith, 1984), a Spielberger féle Vonás- és Állapotszorongás Kérdőív (STAI, Spielberger, 1973), a Teljesítményigény kérdőív (Tóth, 2005), illetve a Pszichológiai Immunkompetencia Junior Kérdőív (PIK-J, Oláh, 2005). Eredmény: a sportolás hatékony az önértékelés és megküzdés növelésében, illetve a szorongás és a túlzott megfelelési igény csökkentésében. Mivel ezek a tényezők egymástól nem függetlenek, így az egyikben bekövetkező pozitív változás a többi faktorban is pozitív változást eredményez.

• A higiéniáról szóló diskurzus a néptanítók szerepvállalása vonatkozásában a Néptanítók Lapjában 1922–1924 között

  7-17

  Frank Tamás

  Megtekintések száma:

  40

  A Covid-járvány rávilágított arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer önmagában kevés a nagyobb populációt érintő pandémia leküzdésében. Szükség van az orvosi-egészségügyi aktivitáson túl a nevelési alrendszert érintő, az abban jelenlévő szakemberek edukációs tevékenységére is. Éppen ezért is fontos jelen korunk járványait átélve történeti aspektusból is megvizsgálni az iskolai egészség-edukáció témáját. Az I. világháborút követő turbulens társadalmi és politikai közegben a népegészségügy kevésbé preferált területe volt a szakpolitika ágenseinek, miközben a háborúból hazatért katonák testi és lelki traumája, a hátországban maradottak egészségi állapota komoly problémaként jelentkezett. A virulens spanyolnátha, mely Európa-szerte családok milliót tette érintetté, a hazánkban is pusztító tuberkulózis, de különösen a gyerekekre veszélyes diftéria, influenza komoly kihívás elé állította a hazai tudományos és nevelési szcénát. Az egészséges életmód terjedését, az edukációt az iskolák közege (fenntartói attitűd, épített környezet minősége, tanyai, falusi lakosság szociokulturális hagyománya, a városi életmód gyors terjedése) sem segítette. Az alternatív egészségszemlélet, az életreform mozgalom ugyan sporadikusan felsejlik a korszakban, de a pedagógia fősodrában nem jelent meg, az egészséghez kapcsolódó edukáció lassan haladt, miközben például a gyermekhalandóság, mely a szülők egészségtudatos magatartásához is kapcsolódik, kirívóan magas volt. Klebelsberg Kuno miniszteri megbízása (1922) paradigmaváltásnak tekinthető, hiszen személye nem-csak jelentős államigazgatási tapasztalattal rendelkező miniszterként exponálódik, hanem koncepcióalkotó kultúrpolitikusként is, aki mikro és makro szinten értette az oktatást, a népoktatást érintő kihívásokat. Kutatásunk során a Néptanítók Lapja - mely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium normaképző, a praxisban lévő tanítók számára sorvezetőként szolgáló orgánum - érintett lapszámait elemeztük kvalitatív tematikus tartalomelemzés módszerével. A kiválasztott időszak 1922–1924. Kérdéseink: hogyan jelenik meg a szaklapban az iskolai egészségügy helyzete? Milyen szerepet és feladatot delegálnak, delegálnának a szakpolitika vezetői a néptanítók számára? Milyen iskolán kívüli feladatokat szánnak a tanítók számára az egészség-edukáció tárgyában? Látható-e mintázat a diskurzusban az iskolafenntartók vonatkozásában? A tanítószervezetek hogyan fogadták, milyen javaslatokat fogalmaztak meg a szakpolitika, illetve a praxisban tevékenykedők számára?

• MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR NÉPISKOLÁIBAN

  41-54

  Pornói Imre

  Megtekintések száma:

  154

  A 19. század vége – és a 20. század első fele a polgári nemzetállamokban az oktatás kiszélesítésének, az analfabétizmus felszámolásának korszaka volt. A tankötelezettségi törvények az alsóbb társadalmi rétegek számára is lehetőséget biztosítottak szociális helyzetük javításában is szerepet játszó iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola, mint szocializációs terep, értéknormáiban, magatartási és ismereti elvárásaiban a mindenkori rendszer politikai és társadalmi stabilitását szolgálta. Mivel a társadalom különböző csoportjaiban ezek, az iskola által elvártaktól sok esetben eltértek, a tanulók magatartásában jelentkezve állandó fegyelmezési problémák meglétét okozták, mellyel visszatérően foglalkoztak a pedagógiai, és pszichológiai sajtóban és kiadványokban. Magán a fegyelmezésen általában a külső rend megteremtését értették, mely során fő szerepet játszott a pedagógus példaadása a rendre, pontosságra szoktatásban. Tiszteletet ébresztőnek tartották a pedagógus jóakaratát, igazságosságát, részrehajlástól és személyeskedéstől mentességét a jutalmazás és a büntetés során. A büntetési formák iskolafokozatonként eltérőek voltak. Az elemi népiskolában a négyszemközt való megintés, pirongatás, padból való kiállítás eredménytelensége esetén a tanulót felügyelet mellett bennmarasztalták az iskolában. A szülő értesítése, s a tanuló tantestület előtt való megintése előzte meg a gondnokságnak történő bejelentést. Utóbbi intézkedésével fejeződött be a népiskola büntetések sora. A polgári és a középiskolákban az osztályfőnöki és az igazgatói megrovást a tanári testület előtt való megrovás, az intézetből való csendes, illetve az ország valamennyi polgári, illetve középiskolájából való eltávolítás, kizárás követte. Utóbbihoz az illetékes felsőbb hatóságok jóváhagyására volt szükség. Ezen iskolákban a testi fenyítésen túl tiltott volt a bezárás, különböző büntetési feladatok adása, a kitérdeltetés, az óráról való kiküldés, s a táplálékmegvonás is.

• TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK EMIGRÁNS SZÜLŐKKEL

  87-93

  Catalano Cristina

  Megtekintések száma:

  114

  A 21. század elején sok román szülő hátrahagyja gyermekét/gyermekeit, külföldön keres megélhetést. A szülők távollétében a gyerekekt a nagyszülők vagy más rokonok nevelik. A szülők és gyermekeik Skype-on, Viberen tartják egymással a kapcsolatot, ám ez a csatorna csak a verbális kommunikációt teszi lehetővé. A gyerekeket megviseli a szülők tartós hiánya, különféle pszchológiai problémák lépnek fel náluk. A gyerekek körében tanulási nehézségeket is megfigyeltek. A helyzet megoldására a felkészült tanárok és a megfelelő módszerek adhatják meg a választ.

• Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése terápiás kutya segítségével – kutatási terv

  47-54

  Muntean Loredana

  Balogh Éva Zita

  Megtekintések száma:

  27

  Az állatokkal való terápiás kapcsolat a pszichés, a szomatikus és a szociális egészség szempontjából meghatározó, hiszen gazdagítja a funkcionális egész jóllétét (Bánszky és mtsai, 2012). Az állatokkal történő rendszeres kapcsolat megerősíti az emberekben a felelősségvállalás tapasztalatát, a ragaszkodást, feltétel nélküli elfogadást és szeretetet, mindemellett kialakít egyfajta biztonságérzetet bennünk, hiszen az állat léte már önmagában is csökkenti a szorongásos tüneteket, a magányt, a szociális izolációt. Emellett az álla-tokkal való közös időtöltés kedvez a különféle mozgások optimalizálásának. Jelen tanulmányban egy folyamatban lévő vizsgálat tervének bemutatására kerül sor. A vizsgálat fő célja kiemelni a kutyával asszisztált terápia fontosságát a sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásának finomításában úgy, hogy a gyermekek heti rendszerességgel vesznek részt kutyával asszisztált terápiás foglalkozásokon, melynek során az anamnézis és a megfigyelések mellett egy, a speciális oktatásban elfogadott mérő skála segítségével (Portage skála) mérjük a gyerekek fejlődését. Feltételezésünk szerint az állatasszisztált terápia hatására a sajátos nevelési igényű gyermekek nagy-és finommozgása jelentősen pozitív irányba változik. A választott kutatási módszereink az esettanulmány és a megfigyelés. Az adatok feldolgozása egyaránt igényel kvalitatív és kvantitatív elemzést.

• GYERMEKEK ÉS FIATALOK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE ÉS TÁMOGATÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN

  69-77

  Tánczos Judit

  Megtekintések száma:

  97

  A fejlődés egy életen át tartó folyamat, melynek menetét számos tényező befolyásolja. Ha a szakemberek biztosítani szeretnék a gyermekek és fiatalok optimális társas és érzelmi fejlődését, valamint iskolai teljesítményét, akkor kora gyermekkortól 19 éves korig monitorozniuk kell e folyamatokat. Az Egyesült Királyságban több mint egy millió gyermek küszködik beszéd-, nyelv- és kommunikációs problémákkal, ezért a korai azonosítás óriási fontossággal bír. Ha e problémák azonosítása késik vagy elmarad, az súlyosan károsíthatja a gyermek, illetve fiatal lelki, mentális és testi egészségét. Számos szakma képviselői együttműködve biztosítják a megfelelő segítségnyújtást a rászorulóknak.

• Pszichoterápiás utazások a gyógyítás spirituális világába a Gnawa zene szárnyán: egy antropológiai tanulmány

  63-70

  Madili Meryem

  Megtekintések száma:

  62

  A szenvedésekből született a művészetük, a rabszolgaéletük során átélt kínzásokból született a zenéjük. A rabszolgák kínzó eszközeiből alkották meg saját hangszereiket. Rabszolgaként kiabálásukból egyedi ritmusokkal új zenét komponáltak. A gnawa kulturális jelenséggé vált Marokkóban. Egy szúfi konfrerie, amely Istenhez, a prófétához és a szentekhez könyörög, hogy szabadítsa meg őket a rabszolgaságtól, a kínzástól és a szenvedéstől, amellyel találkoztak. Zenéjüket spirituálisnak tartják, mert a lelkeket hívja, hogy csatlakozzanak a varázslatához. A gnawa a szinkretikus rituálék gyakorlata és a transzállapot révén pszichoterápiás szerepet játszik az emberek különböző betegségekből való gyógyításában, amelybe a résztvevőket helyezik. Mindezen elemek, a zene, a táncok és a rituálék egybeolvadnak és szintetizálódnak egy lila nevű eseményben, egy gazdag szertartásban, amelyben a szellemek által gyötört betegek meggyógyulhatnak. Ez a tanulmány pszichológiai szempontból vizsgálja a lila szertartás gyakorlatát és hatását a közösségre, feltárva a kollektív gyógyulási folyamat egyes lépéseit és a rituálék során alkalmazott módszereket.

• A BÁBOZÓ GYEREK TITKA, AVAGY A BÁBU MINT A LÉLEK KIHANGOSÍTÓJA

  99-117

  Láposi Terka

  Megtekintések száma:

  144

  Virág Teréz (1998) pszichológus úgy véli, hogy a bábuk hatalmának „titkait” három szférában érdemes kutatni. Ezek a bábok, a tárggyal játszó gyerek, és a bábjátékos titkai. A bábozást mint alkotást, a bábozót mint életadót, a bábut, mint átmeneti tárgyat tekinti. Amikor a művészeti módszerek gazdagítása, illetve a bábjáték „általános hasznának” kutatása a cél, érdemes még további szegmenseket fókuszba emelni, többek között azt, hogy a bábut készítem, a bábuval cselekszem, a bábjátékot befogadóként nézem. Három nézőpont, három megközelítési irány. A tanulmány azt prezentálja, hogy a bábu a gyerek kezében testet adhat az értelmezhetetlen és elviselhetetlen érzéseknek, megközelíthetővé teheti a megismerhetetlent. Napjainkban a bábjáték fejlesztő hatására evidenciaként tekint a pedagógia, konvenciók sokaságával érvel, de elmaradni látszik a báblét értelmezése, hatásmechanizmusának legfőbb esszenciájának komolyan vétele. A tanulmányban annak a kérdéskörnek az összefoglalására kerül sor, hogy miért és miben tud segíteni a bábjáték, tulajdonképpen mi a bábu a gyerek kezében. A bábu egy tárgy, amely egy szerep eljátszása, cselekvéssel való megjelenítése által megmozdul, az valamit vagy valakit helyettesít. A báblét olyan játék-teret feltételez, amelyben a bábu valaminek a helyére lép, felváltja azt, amit bemutat. A tanulmány kiemelt célja annak megmutatása, hogy a tárggyal, a bábbal való játék absztrahálva teremt hidat a látható és a láthatatlan világ között, ezáltal alkalmas arra, hogy komplexen ágyazzon meg a művészettel nevelés hatás-mechanizmusának. Az azonosulás lélektani mechanizmusa leginkább a cselekvésvággyal jellemezhető, az akciók színpadjaként értelmezett bábjátékos műfaj messzemenően képes ezt kielégíteni. Az alkotói folyamatban az animációs szemlélet, a bábos és metaforikusgondolkodás, az absztrakció és az ezt érvényesítő képességek fejlődése a gondolkodási műveletek mindegyikére épít, fontos szerepet kap a többoldalú érzékelés egyidejűsége, a kommunikáció többsíkú értelmezése.

• NŐ ÉS FÉRFI : SZEXUALITÁS ÉS JELLEM ARTHUR SCHOPENHAUER ÉS OTTO WEININGER MŰVEIBEN

  73-82

  Varga Gyula

  Megtekintések száma:

  165

  A tanulmány a XIX. századi filozófus, Arthur Schopenhauer és XIX-XX. század fordulóján élt Otto Weininger filozófus-pszichológus karakterológiáját és nő-képét írja le és hasonlítja össze. A schopenhaueri és a weiningeri filozófia ugyanis meglepő egyezéseket mutat a nő szerepéről az életben, a két nem közötti különbségekről, és a nők alsóbb rendűségéről. Kisebb kitérőkkel –mint például a pszichológia feladata, karakter és nem, a nemi szerepek kettőssége, a nő, mint diametriális lény– képet kapunk a két gondolkodó elméletéről. A tanulmány olyan pszichológiát mutat be, amely a mai pszichológia előtti lélektani próbálkozás volt, és egészen más szemszögből vizsgálta az individuum és a nemek viszonyrendszerét.

• „HOGY EGYÜTT TISZTÁBBAN LÁSSUNK…!” VAK FIATALOK ÉS FELNŐTTEK TÖBBSZEMPONTÚ PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA

  21-45

  Balogh Ádám

  Megtekintések száma:

  163

  A jelen tanulmány a látássérültek kötődési mintázatára és szorongására fókuszál a iskolák szegregált vagy integrált jellege, illetve a látás elvesztését jellemző életkor és a mód aspektusából. Minta: 86 vak személy (48 nő és 38 férfi, átlag életkor: 37,4 év; SD = 15,4 év), akiknek 50%-a szegregált, 50%-a integrált oktatásban vett részt iskolás évei alatt. Módszer: RSQ Kapcsolati kérdőív, Beck-féle Szorongás Leltár, iskolákkal és a látás vesztés idejére és módjára vonatkozó kérdések. Eredmény: a vakok között magas az elkerülő kötődésű személy, a szegregált vagy integrált képzésnek azonban nincs szignifikáns hatása sem a kötődési mintázatra, sem a szorongásra. A látás elvesztés életkorának és módjának sincs szignifikáns hatása e változókra.