Keresés

Keresési eredmények

• A MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS A SZABADIDŐSPORT KAPCSOLATA

  29-40

  Pfau Christa

  Kanyó Krisztina Zsófia

  Megtekintések száma:

  1167

  A mai felgyorsult világnak köszönhetően a lelki eredetű betegségek száma megsokszorozódott, a krónikus stressz, önbizalomhiány, depresszió mind jelen vannak az emberek hétköznapjaiban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás. A kutatás során a jövő nemzedékének mentális egészségét és sportolási szokásait vizsgáljuk, fókuszálva a stresszkezelő képességre, a stresszoldás fontosságára. A kapott válaszokat vizsgálva, elsősorban a vizsgált személyek sportolási szokásait állítjuk párhuzamba a mentális tényezőkkel, az összefüggések feltárása érdekében. A kutatás során, primer eljárásként, kérdőíves felmérést végeztünk, melynek keretében 331 fő válaszát elemeztük. A Debrecenben élő fiatalok 72,3%-a választotta a 3-4-es fokozatot (4-es skálán) a stresszkezelő képességük mértékére irányuló kérdés során.  Ugyanezen megkérdezésre, a sporttevékenységet nem végző fiatal felnőttek 52,5%-a érzi úgy, hogy jó, vagy közel jó stresszkezelő képességnek vannak birtokában. A sportolók 19,8%-al nagyobb arányban válaszolták tapasztalataik alapján, hogy jó stresszkezelő képességgel rendelkeznek, mint a sporttevékenységet nem, vagy ritkán végző egyének. A megkérdezettek a sport pozitív hatásai közül a koncentráció segítését (7-es skálán 5,8-ra értékelt) és stresszoldást (5,8) tartják a legfontosabbnak. A válaszadók, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartoznak a sportolási szokások tekintetében, a stresszoldást, mint a sport egy mentális egészségre ható tényezőjét kiemelten fontosnak tartják. A sportolók 85%-a, míg a nem sportolók 80,7%-a tartja fontosnak a sport stresszoldó hatását, tehát csupán 4,3%-os eltérést prezentál az eredmény, ami elenyésző mértéknek számít. Ez mégis pozitívumként könyvelhető el, mivel a sporttevékenységet nem végzők is tisztában vannak a széles körben elfogadott ténnyel, miszerint a sport egyik, a mentális egészségre gyakorolt hatása a stresszoldás.

• AZ ÚSZÁS, MINT AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉNEK ÉS MEGTARTÁSÁNAK ESZKÖZE

  35-47

  Czeglédi Hanna Orsolya

  Lenténé Puskás Andrea

  Müller Anetta

  Biró Melinda

  Megtekintések száma:

  485

  A mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, a stressz egészségkárosító hatásai ellen érdemes különböző megelőző eljárásokat tenni. Ennek kiváló eszköze lehet az úszás, amit az emberek az egyik legegészségesebb sportágnak tartanak. Miként vélekednek az emberek erről a mozgásformáról? Tisztába vannak-e, hogy milyen területeken fejti ki sokoldalú pozitív hatását? Ezekre, és hasonló kérdésekre kerestük a választ a kutatásunkban. A kutatásban 126 fő vett részt, akik mind, 40 év felettiek. Módszerünk az online kikérdezés volt. Eredményeink azt mutatják, hogy hogy az úszás sokoldalú, pozitív hatásai nagyrészt ismertek az emberek előtt, de ennek ellenére vannak még olyan problématerületek, amit érdemes tovább vizsgálni.

• FELNŐTTEK EGÉSZSÉG MAGATARTÁSA A SPORT ÉS CSALÁDI SZERKEZET SZERINT

  27-37

  Kovács Karolina Eszter

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  119

     Az egészségtudatos életvitel meghatározó tényező egészségi állapotunk tekintetében, kiemelkedő szereppel bír az optimális egészségi állapot megőrzésében és a krónikus betegségek megelőzésében egyaránt (Conner, 2005). A család és a szülők szerepe még jelentős; a gyermekek egyre inkább kortársaik felé nyitnak, ám a család támogató bázisként ott matad a háttérben (Kovács & Pikó, 2009). Ugyanakkor a családban bekövetkező  krízis okán nem tud teljesülni ez a funkció, s komoly stressz forrást jelent a fiatal számára, növelve az egészségkárosító magatartásformák kipróbálásának vagy akár hosszú távú fennmaradásának esélyét (Bramlett & Blumber, 2007). Kutatásunk célja a dohányzás, lerészegedés, valamint illegális szerhasználat kipróbálását, valamint a sportolást vizsgáljuk meg 10. osztályos tanulók körében három megyében, a FASCES-OKM 2015 alapján.

     Az eredmények alapján a sportolás önmagában nincs jelentős hatással a vizsgált változókra, ugyanakkor protektív tényezőként tekithető. A családszerkezet sem számít szignifikánsan befolyásoló tényezőnek önmagában véve, ugyanakkor a társas faktorok mediáló szerepe jól látható a dohányzásban, alkoholfogyasztásban és füvezésben egyaránt.

• A TUDATOS JELENLÉT ALAPÚ STRESSZREDUKCIÓS TECHNIKA (MBSR) HATÁSAIRÓL AZ IPOO-MODELL ASPEKTUSÁBÓL

  45-54

  Borbély Ildikó

  Megtekintések száma:

  193

  E tanulmány a tudatos jelenlét alapú stressz redukciós módszer (MBSR, Mindfulness Based Stress Reduction) hatásait mutatja be az IPOO-modell alapján.  A tanulmány célja, a tudatos jelenlét alapú stresszredukciós módszer hatásának ismertetése a pszichológiai jóllétre és a pszichológiai rugalmasságra, valamint bemutatásra kerülnek a téma kutatásainak eredményei is. A kutatások metaanalízise révén arra számítunk, hogy a tudatos jelenlét alapú stresszredukciós módszer hatására növekedni fognak a pszichológiai jóllét és a pszichológiai rugalmasság mutatói, s a módszer eredményesen beépíthető az IPOO-modell alapú tanulásértelmezésbe is.