Keresés
Keresési eredmények
-
GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN
41-52Megtekintések száma:400Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések kidomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához. Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort. Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.
-
Különleges Bánásmód, 2024.10.(4.)
1-193Megtekintések száma:259Különleges Bánásmód folyóirat, 2024. 10.(4.) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (3.)
1-119Megtekintések száma:582Különleges Bánásmód, 2020. 6. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (4.)
1-118Megtekintések száma:505Különleges Bánásmód, 2021. 7. (4.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2026.12(1).
1-166Megtekintések száma:85Különleges Bánásmód folyóirat, 2026.12(1). - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
1-138Megtekintések száma:589Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)
1-162Megtekintések száma:354Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
1-120Megtekintések száma:431Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(3)
1-150Megtekintések száma:222Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(3) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
1-98Megtekintések száma:417Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)
1-119Megtekintések száma:557Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám
-
Közömbös tanulás a társas hálóban: Kulturális mintázatok és szülői attitűdök kiterjesztett elméleti értelmezése
97-110Megtekintések száma:22A társadalmi tanulás elméletei hagyományosan három alapvető modellt különítenek el: a támogató, a mentes és a közömbös tanulási modellt. A közömbös modell abból az előfeltevésből indul ki, hogy az egyén tanulási folyamatai és eredményei függetlenek a társas környezettől, így analitikus nullhipotézisként szolgál a társas tanulás vizsgálatában. Ugyanakkor a kortárs kulturális pszichológiai és nevelésszociológiai kutatások rámutatnak arra, hogy a kulturális normák, értékrendszerek és a szülői nevelési attitűdök mélyen beágyazott módon formálják az egyéni tanulási stratégiákat. A tanulmány célja a közömbös tanulási modell elméleti formalizálásának részletes bemutatása, valamint annak kritikai elemzése kulturális különbségek és szülői attitűdök perspektívájából. Az írás kibővített elméleti áttekintést nyújt a modell korlátairól, feltárja a társas és családi dimenziók rejtett hatásmechanizmusait, továbbá integratív módszertani keretet javasol a jövőbeni empirikus kutatások számára.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)
1-95Megtekintések száma:430Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2023. 9. (1.)
1-210Megtekintések száma:371Különleges Bánásmód folyóirat, 2023. 9. évf. (1) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)
1-139Megtekintések száma:516Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)
1-104Megtekintések száma:410Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(2)
1-107Megtekintések száma:210Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10. évf.(2) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
1-121Megtekintések száma:673Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
1-105Megtekintések száma:493Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2025.11(4)
1-201Megtekintések száma:182Különleges Bánásmód folyóirat, 2025 év, 11. évf., 4.szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
1-126Megtekintések száma:556KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2022. 8. (4.)
1-126Megtekintések száma:322Különleges Bánásmód Interdiszciplináris folyóirat, 2022. 8. (4.) - teljes szám
-
HALLGATÓI SZOCIALIZÁCIÓ - OKTATÓI SZEMMEL
19-33Megtekintések száma:526A tanulmány célja, hogy a hallgatói szocializáció két szálát, a szakmai szocializációt és a felsőoktatás nevelésszociológiai aspektusát az oktatók nézőpontjából mutassa be. Az elméleti keretet a hallgatói szocializáció és az értelmiségképzés lehetőségei adják. de kitérünk az egyetemek átalakuló világára is, amelyben az általunk vizsgált folyamat zajlik. Kutatásunk kezdete óta (2019. szeptembere) 21 félig strukturált interjút rögzítettünk egy olyan oktatói mintán, amellyel eddig a képzési struktúra tíz területét és az ország hét városát fedtük le. Jelen elemzésünk az interjús beszélgetések alábbi területeire fókuszál: a hallgatói populáció leírása, az egyetem kulturális klímája, illetve az egyetem hatásmechanizmusa (ez utóbbiban az oktatói hatásokat is áttekintjük). Eredményeink arra utalnak, hogy az egyetemi szocializáció intézményenként változatos képet mutat, amelyet a város nagysága, az egyetemek kulturális klímája, az intézmények szervezeti jegyei és az oktatói közeg is alakít. A hallgatói szocializáció folyamatát a középiskolából érkező diákok sajátosságai is formálják, illetve olyan külső, az egyetemtől független kontextusok, mint a mediatizáció, az olvasási-tanulási szokások megváltozása vagy a diákok motivációja
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)
1-114Megtekintések száma:393Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD FOLYÓIRAT, 2024. 10(SI)
1-183Megtekintések száma:267Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(Különszám) - teljes szöveg