Keresés
Keresési eredmények
-
Asszimilációs és akkulturációs folyamatok az etnikumközi házasságok vizsgálatában
7-21Megtekintések száma:288asszimilációAz etnikumok közötti házasságok izgalmas színteret jelentenek az asszimilációs és akkulturációs folyamatok vizsgálatához, azokban az esetekben, ahol a különböző kulturális háttérrel rendelkező egyének egyesítik identitásukat. A tanulmány Dél-Kazahsztán, Turkesztán régiójában vizsgálja az etnikumközi házasságok dinamikáját, az asszimilációs és akkulturációs elméletek szemszögéből.. A tanulmány öt faluban - Zhana Iqan, Hantagy, Shornak, Turki poselkasy és Kentau - 45 interjúból gyűjtött adatok fel-használásával vizsgálja a mindennapi élet különböző aspektusait, mint például a nyelvhasználat, a vallási gyakorlatok, a hagyományok, a konyha és az etnikai értékek. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy az egyének hogyan tárgyalják a kulturális különbségeket interakcióikban, és hogyan értelmezik a multi-kulturális együttélést az asszimilációs, akkulturációs és disszimilációs elméleteken keresztül. A hipotézis három együttélési mintát tételez fel - akkulturáció, asszimiláció és disszimiláció -, amelyek egyazon kulturális és földrajzi térben egyaránt érvényesek. A tanulmány kvalitatív módszereket, köztük interjúkat és felméréseket alkalmazva feltárja a kapcsolatokon belüli alkalmazkodás mintáit és az asszimiláció vagy akkulturáció mértékét. A tanulmány az adatoknak az asszimilációs és akkulturációs elméletek prizmáján keresztül történő elemzésével világít rá arra, hogy a kulturális elemek hogyan épülnek be a mindennapi rutinokba és a döntéshozatali folyamatokba az etnikumközi házasságokban. A kutatás hozzájárul annak mélyebb megértéséhez, hogy az egyének hogyan navigálnak a kulturális sokféleséggel a házastársi kapcsolatokban, gazdagítva a multikulturalizmusról és a társadalmi kapcsolatokról szóló tudományos diskurzust.
-
Interdiaszpórikus kapcsolatok: a tunéziai diaszpóra és az arab/muszlim közösségek Magyarországon
219-225Megtekintések száma:135A kulturális antropológia, mint az emberi kultúrák, hagyományok és a közösségek kulturális identitásának kialakulását vizsgáló tudományág, elemzi a különböző csoportok fejlődését és alkalmazkodását eltérő társadalmi-kulturális környezetekben. E tudományterület egyik központi kutatási területe a migráció, a diaszpórák és a kulturális cserefolyamatok vizsgálata, amelyek meghatározó szerepet játszanak az identitásformálásban és a heterogén kontextusokban történő alkalmazkodásban. A tanulmány az interdiaszpórikus kapcsolatokat elemzi, különös tekintettel a Magyarországon élő tunéziai diaszpórára és annak kapcsolataira más arab és muszlim csoportokkal – kiemelten a török, marokkói és szíriai közösségekkel –, valamint a helyi társadalommal és egyéb kulturális csoportokkal folytatott interakcióira.
-
A vallás szerepe a nemzetiségek közötti házasságokban Turkesztánban: terepkutatási tapasztalatok Kazahsztán Turkesztán régiójának öt falujából
7-23Megtekintések száma:149Jelen tanulmány a vallás szerepét vizsgálja a nemzetiségek közötti házasságok alakításában Kazahsztán Turkesztán régiójában, különös tekintettel öt vidéki falura: Zhana Iqan, Shornak, Turki Poselkasy, Hantagy és Sayram. A történelmileg sokszínű népességgel rendelkező régió – ahol kazahok, üzbégek és tatárok egyaránt élnek – egyedi esettanulmányi helyszínt kínál annak megértéséhez, hogy a vallási gyakorlatok miként befolyásolják a családi életet, a házassági dinamikát és az etnikai integrációt. Az első kutatási szakaszban 45 félig strukturált interjú, a második szakaszban további 40 interjú és megfigyelést végeztek. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vallás központi szerepet játszik a mindennapi családi interakciókban, hatással van a gyermeknevelésre, a házastársi kapcsolatokra, a szexuális nevelésre és a szélesebb társadalmi integrációra. A kutatás vegyes módszertani megközelítést alkalmazott, amely kvalitatív adatokat (interjúk és résztvevő megfigyelések) és kvantitatív adatokat (strukturált kérdőívek) ötvözött, lehetővé téve a vallási gyakorlatok átfogó elemzését. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a vallás nemcsak a nemzetiségek közötti házassági dinamikát alakítja, hanem megerősíti a kulturális és családi szerepeket is a tágabb társadalmi struktúrán belül. A tanulmány hozzájárul a vallás, az etnicitás és a családi élet metszéspontjának megértéséhez, kiemelve a vallási rugalmasságot és alkalmazkodást a mindennapi élet kihívásaihoz. Emellett hangsúlyozza a nők szerepét ezekben a házasságokban, különösen a vallási és kulturális elvárások közötti közvetítésben, ezáltal hozzájárulva a „megélt vallás” (lived religion) sokszínű társadalmi kontextusokban való elemzéséhez.
-
A nemzeti megemlékezés és kulturális identitás a változó hagyományok tükrében: antropológiai tanulmány Kuvait nemzeti és felszabadulási napjáról
137-150Megtekintések száma:122Jelen tanulmány Kuvait Nemzeti ünnepeinek antropológia szemszögű elemzését kísérli meg, melynek során vizsgálja a nemzeti identitás konstrukciójának és megerősítésének, a nemzetállam kialakulásának és annak artikulációs módjait a lokális közösségen belül. A történelmi narratívák, a kormányzati befolyás és a nyilvános performatív kifejezések vizsgálatán keresztül a dolgozat elvégzi azon mechanizmusok feltárását melyek révén a tárgyalt nemzeti megemlékezések a kollektív emlékezet, a társadalmi integráció és a történelmi trauma feldolgozásának eszközeiként funkcionálnak Kuvait sokszínű demográfiai tájképén belül. Az antropológiai vizsgálat tárgya továbbá a megemlékezések történelmi fejlődése, a kormányzati befolyás szerepe a kollektív emlékezet konstrukciójában, valamint a nyilvános részvétel performatív aspektusai, különös tekintettel a transzgenerációs háború okozta trauma feldolgozására és a csoportközi kapcsolati dinamikákra. A tanulmány célja, hogy árnyalt képet nyújtson ezen hagyományok identitáskonstruáló, társadalmi integrációs és történelmi narratíva-képző szerepéről a lokális csoport kontextusában. Kuvait Nemzeti és Felszabadulási Napjainak kialakulásának és történeti változásainak vizsgálata a hivatalos megemlékezés és a népi kifejezés dinamikus kölcsönhatásainak játékát tárja elénk.
-
Az urbanizáció kérdései Kirgizisztánban: Biskek új települései
35-45Megtekintések száma:158A kirgizisztáni urbanizáció az új települések gyors növekedésével szembesül (különösen a főváros, Biskek esetében), amelyet gyakran megelőznek az olyan fejlesztési kérdések, mint az infrastruktúra, a lakáshiány, a szociális szolgáltatások, a foglalkoztatás, a környezeti hatások, a kulturális és társadalmi integráció, a biztonság, a földtulajdon és a tulajdonjog. Ezek a kérdések összetettek, vitákat generálnak és bizonytalansághoz vezetnek a lakosság körében, ami akadályozhatja az új települések fejlődését. A Biskek város körüli új településeken az urbanizációs problémák kezelésére irányuló erőfeszítéseknek átfogó várostervezést, infrastruktúra-fejlesztést, földgazdálkodást és szociálpolitikát kell magukban foglalniuk. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az urbanizáció hozzájáruljon az életkörülmények és lehetőségek javulásához minden lakos számára, elősegítve a fenntartható és inkluzív növekedést.
-
LÁTHATATLAN VONALAK, LÁTHATATLAN ÉLETEK; AZ AFGÁN MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA ÉS JÖVŐJE AZ IRÁNI HATÁROKON BELÜL
91-108Megtekintések száma:305A Szovjetunió Afganisztán-megszállása, az ország határain belüli tálib felkelés és az azt követő USA-val folytatott háború eredményeként az e földön lakó emberek kénytelenek voltak elhagyni országukat, átlépve az Iráni Iszlám Köztársasággal szomszédos határokat. Mindez az iráni társadalomban körülbelül 3.000.000 ember tartózkodását eredményezte ami konstruktív, ugyanakkor zavaró gazdasági és oktatási tapasztalatokat hozott mindkét nemzet számára. A kulturális hasonlóságok és eltérések, egyes esetekben a kölcsönös nyelv és a közös vallás az integrációs lehetőségek és kihívások mögöttes okaként lettek prezentálva. Jelen tanulmány elmagyarázza, hogy hogyan ingadoztak eddig az iráni afgánok oktatási tendenciái, mégis kiemelkedően hatékonyabbak voltak a kiindulási pontjuknál. Az iráni afgánok második, harmadik sőt negyedik generációjának oktatási jövője nagy kérdéssé vált a két ország gazdasági helyzete és politikai kapcsolatai tekintetében. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy fel kell ismerni és ki kell egészíteni az afgán oktatás hiányosságait. A cél elérése a földrajzi determinizmussal szemben álló emberi jogok, az írástudatlanság, az előítéletek és a túlzó viselkedések a fogadó országon belüli áttekintésének összetévesztésén keresztül fog megtörténni.
-
Játszóterek egykor és ma
115-125Megtekintések száma:161A játszóterek a modern városi élet szerves részévé váltak, de fejlődésük és funkcióváltásuk jelentős hatással van a gyermeknevelésre és a közösségi terek kialakítására. A tanulmány a játszóterek történeti fejlődését vizsgálja, kezdve a 19. századi pedagógiai reformoktól egészen a mai korszerű és tematikus játszóterekig. A kutatás kitér a játszóterek társadalmi és pedagógiai szerepére, valamint a játszóudvarokkal való összehasonlításukra. A történeti áttekintésből kiderül, hogy a játszóterek először a gyermekek szabad mozgásának biztosítása érdekében jöttek létre, majd a 20. század folyamán egyre inkább közösségi és nevelési funkciót is betöltöttek. A modern játszóterek nem csupán játékterek, hanem a társadalmi integráció és a közösségépítés színterei is. A debreceni Sziget-Kék és Máltai játszóterek példái jól szemléltetik a játszóterek új funkcióit: az előbbi tematikus, kulturális élményeket is kínáló park, míg az utóbbi szociális és közösségi szolgáltatásokat nyújt. A tanulmány rámutat arra, hogy miközben a közterületi játszóterek fejlődtek és új funkciókat kaptak, az intézményes nevelés játszóudvarai kevésbé változtak. A játszóudvarok továbbra is alapvetően biztonságos, de kevésbé inspiráló terek maradtak, amelyek nem képesek versenyezni a modern játszóterek közösségformáló és fejlesztő hatásaival. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy a játszóterek modernizálódása új kihívásokat jelent az intézményes nevelési környezet számára, és szükségessé teszi a játszóudvarok szemléletváltását és fejlesztését.
-
NEGYEDIK OSZTÁLYOS ROMA ÉS NEM ROMA TANULÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ANGOL NYELVŰ TERMÉSZETISMERETTEL KAPCSOLATOS KIFEJEZÉSEK ISMERETE ALAPJÁN
47-60Megtekintések száma:233Horvátországban a legtöbb roma település szegregáltan helyezkedik el a többségi társadalom életterétől. Lokális szinten az etnikai határt néhány jellegzetes kulturális tényező képezi, ami megnehezíti a többségi társadalomba való integrálódás lehetőségét. A szegregáció egyik legfőbb következménye, hogy a roma gyerekek nem sajátítják el megfelelően a többségi társadalom nyelvét, ezáltal az iskolai oktatáson keresztül megvalósítható integráció komoly akadályba ütközik. A tanulók már általános iskola első osztályától tanulnak természetismeretet és angolt mint idegen nyelvet. Ebből kiindulva, jelen tanulmány arra vállalkozik (statisztikai elemzések és diskurzusok felhasználásával), hogy negyedik osztályos roma és nem roma tanulókat hasonlítson össze, abban a vonatkozásban, hogy milyen természetismerettel kapcsolatos kifejezéseket ismernek angol nyelven. A kutatási eredmények alapján a szerzők javaslatokat fogalmaznak meg a roma tanulók oktatásával kapcsolatban, abban bízva, hogy a tantervi változtatások következtében jobb tanulmányi eredményeket tudnak majd produkálni, s ezzel a horvát társadalomba való integrálódásuk is új irányt vesz.
-
A vietnámi bevándorlók tapasztalatai Magyarországon: egy interszekcionális elemzés
201-218Megtekintések száma:162A Budapesten élő vietnámi bevándorlók számára identitásuk alakítása összetett folyamat, amelyben a személyes hovatartozás, a kulturális örökség és a társadalmi megítélés egyaránt szerepet játszik. A globalizáció hatására az emberek folyamatosan különböző kultúrák között mozognak, alkalmazkodva az új társadalmi normákhoz és elvárásokhoz. Az identitás nem statikus, hanem folyamatosan változó jelenség, amelyet egyszerre befolyásol a személyes háttér és a befogadó társadalomba való beilleszkedés kényszere. A Budapesten élő vietnámi bevándorlók számára ez azt jelenti, hogy meg kell találniuk az egyensúlyt hagyományaik és közösségi kapcsolataik megőrzése, valamint a magyar társadalomba való integráció között. Ebben a folyamatban alapvető kérdések merülnek fel: Hová tartoznak? Befogadják őket vagy kirekesztés áldozatai? Hogyan határozzák meg önmagukat? A bevándorlói lét gyakran kettős érzésekkel jár – egyes helyzetekben közel érzik magukat mindkét kultúrához, máskor viszont mindkettőtől távolinak. Az identitás folyamatosan újraértelmeződik az eredeti és a befogadó kultúra között. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogyan navigálnak a vietnámi bevándorlók a magyar társadalomban, miközben többes identitásukat egy multikulturális közegben próbálják fenntartani.
-
A kulturális örökség hatása az együttélési kapcsolatokra egy lokális közösség példáján
175-184Megtekintések száma:140A perifériális lokális vidéki társadalmak közösségfolyamatainak elemzését az asszimiláció, integráció és szegregáció fogalmi keretei között szokás leírni. A tanulmányban bemutatásra kerülő kutatás alapvető motivációját az képezte, hogy tapasztalataim szerint hazánk legnagyobb lélekszámú etnikai kisebbségének beilleszkedési folyamatait csak úgy érthetjük meg, ha a helyi közösségek saját élethelyzetükre vonatkozó autonarratíváit a következtetéseinket megalapozó értelmezésekként fogjuk fel. Etnográfiai és antropológiai módszereket alkalmazó terepkutatást végeztem két hajdú-bihari településen, ahol azt vizsgáltam meg, hogy a cigány részközösség hagyománykészletének szerkezete, ennek recens funkciói, a felmerülő revival folyamatok milyen hatást gyakorolnak az együttélésre. Arra kerestem a választ, hogy a romák hagyományőrző gyakorlata, a nyelvhasználat, a szokáskészlet, az etnikus normarend segíti, vagy éppen hátráltatja a társadalmi integrációt. A tanulmányban az egyik színtéren, Nagyrábén végzett kutatás eredményeit, következtetéseit ismertetem választ keresve arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a lokális cigány közösségek társadalmi elfogadását befolyásolják, és mindez milyen összefüggésben áll az etnikus hagyománykészlet megőrzésének minőségével.