Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • NÁRAY-SZABÓ SÁNDOR REFORMTEVÉKENYSÉGE ÉS HATÁSA A SZEGEDI ÉS A DEBRECENI GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZETEKRE
    7-24
    Megtekintések száma:
    222

    Jelen tanulmány a XX. századi magyar gyógypedagógia megalapozójának, Dr. Náray-Szabó Sándornak a munkáját és jelentőségét összegzi. Náray-Szabó (1861-1914) a XIX. század végén század elején felismerte a társadalmi lehetőségeket, s a fogyatékos személyek iskoláinak és a tanáraik képzésének megreformálása érdekében dolgozott. Ő volt a modern magyar gyógypedagógia egyik megalapítója.

  • A GYÓGYPEDAGÓGIA KÉT MEGHATÁROZÓ MÁRIÁJA: MARIA MONTESSORI ÉS HÁRI MÁRIA
    35-47
    Megtekintések száma:
    542

       Jelen írás a gyógypedagógia történetének két kiemelkedő személyiségét Dr. Montessori Máriát és Dr. Hári Máriát mutatja be. Dr. Montessori Olaszország első orvosnője volt, később végzett pedagógiai tanulmányokat. Dr. Hári Mária fiatal orvostanhallgatóként Dr. Pető András mellett tevékenykedett, aki megteremtette a konduktív nevelés alapjait. A hivatásukon túl további hasonlóság közöttük, hogy munkásságuknak köszönhetően mára mindkét módszer nemzetközi ismertségnek örvend. A két személyiségen keresztül bepillantást nyerünk pedagógiai rendszerükbe, a Montessori Módszerbe és a Pető Módszerbe. A téma azért releváns, mert mindkét fejlesztési eljárás lehetővé teszi a sérültek integrációját, hogy teljes értékű életet élhessenek.

  • A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA PEDAGÓGIAI HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA GYÓGYPEDAGÓGUS HALLGATÓK KÖRÉBEN
    31-45
    Megtekintések száma:
    1237

    Cél: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, eszközök, szolgáltatások begyűrűztek az élet minden területére, így megjelentek az oktatásban is. Jelen tanulmány célja a leendő gyógypedagógusok véleményeinek megismerése a mesterséges intelligencia (röviden MI) pedagógiai célú használatával kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálatban n= 157 gyógypedagógia szakos hallgató véleményének elemzésére került sor, kérdőíves kutatás segítségével. Az eredményeket matematikai statisztikai elemzéssel, az SPSS szoftver segítségével értékeltük ki. A programon belül kereszttáblás elemzést, χ2-tesztet és gyakoriságszámítást alkalmaztunk. Eredmények: a leendő gyógypedagógusok csak nagyon kis százaléka (18,5%) találkozott az eddigi tanulmányai alatt MI eszközökkel és alkalmazásokkal. Az MI eszközök alkalmazását inkább a tanórai tevékenységeken kívül tartják elképzelhetőnek. Az MI használatára való hajlandóság tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor viszonylatában, a 24 év alattiak 59,7%-a , a 24 év felettiek 65 % véli úgy, hogy az MI eszközök szükségesek a gyógypedagógiában, ugyanakkor az MI alkalmazások, eszközök és lehetőségek tekintetében a leendő gyógypedagógusok tudása  nagyon bizonytalan és kevés, ezért szükség lenne a mesterséges intelligenciával kapcsolatos edukáció széles körű elterjesztésére.

  • EGYÜTTMŰKÖDÉS VS. VERSENY. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INKLÚZIÓJÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI
    25-33
    Megtekintések száma:
    407

    A diákok között a tanulási feladat megoldása általában verseny vagy együttműködés alapú interakcióban történik. Mindkét típusú interakciónak, a versenynek és az együttműködésnek egyaránt, különböző hatása van a diákok közös attitűdjére, a bevonódás mélységére és iskolai feladata bemutatásában való részvétel mértékére, valamint az egyéni iskolai teljesítményre. A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai inklúziójának sikere magába foglalja a folyamatban részt vevő összes faktor közötti együttműködést. A gyógypedagógia része a román oktatási rendszernek és támogatja a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programjait, melyek a tanulók harmonikus fejlődéséhez illeszkednek. Kutatásunkat kérdőív alkalmazásával kezdtük, melyet Bihar megyei pedagógusok töltöttek ki. Egy korábbi tanulmányunkban ezt a módszert 163 normál tantervű iskolákban, vegyes összetételű, sajátos nevelési igényű gyermeket is befogadó osztályokban tanító pedagógus bevonásával végeztük. Jelenlegi tanulmányunkban a 63 gyógypedagógustól származó adatainkat mutatjuk be. A kétrészes kérdőív összesen 46 itemet tartalmaz, melyek a verseny és az együttműködés légkörére irányulnak. Az első rész a következő információkat tartalmazza pl. munkában töltött idő, iskolai végzettség, életkor, gyermekek száma a tanulócsoportban stb.

  • Abdukció a sajátos nevelési igény – tanulási zavar megállapításában
    31-44
    Megtekintések száma:
    217

    A tanulási zavar meghatározására használt diagnosztikai kategóriák nem egységesek, a kategóriarend-szerek bizonytalanok. Jelen tanulmány középpontjában a tanulási zavarral azonosításához használt diagnosztikai módszertan, stratégia feltárása áll. A cél az abdukció azonosítása a diagnosztikában a gyógypedagógia területén. A diagnosztika értelmezése a gyógypedagógiában az abdukció segítségével elősegítheti a tanulási zavar pontosabb megállapítását. Korábbi kutatási szakaszban 11 szakértői vélemény metaanalízisét végeztük el az abdukció azonosítása érdekében, a fuzzy logika, fsQCA és a Boole-algebra eszközeinek felhasználásával. A kutatás során lehetővé vált egy új, abduktív diagnosztikai modell létre-hozása. Az eredmények alapján a diagnosztikai folyamat megbízhatósága növelhető, a diagnosztikai modell alkalmas lehet a tanulási zavar vagy más típusú problémák feltárására, valamint az adott jelenség mögött álló elégséges feltételek azonosítására. Sem kvalitatív tartalomelemzés, sem pedig az fsQCA nem tárta fel kellő alapossággal valamennyi változó kapcsolatát. Így a bemutatott tanulmányban tovább léptünk a Bayes-féle háló felé, mely elmozdulással és a korábban feltárt változókat a feltételes valószínűség alapján próbáljuk újra rendezni. Feltételezésünk alapján a Bayes háló és az abdukció alkalmazás együttesen már hatékony eszköz lehet, mely az automatizálás lehetőségét is előrevetíti. 

  • Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről
    105-107
    Megtekintések száma:
    144

    Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről.

  • A REFLEXEK, TANULÁS ÉS VISELKEDÉS - BETEKINTÉS A GYERMEKI ELMÉBE CÍMŰ KÖNYV (RECENZIÓ)
    111-113
    Megtekintések száma:
    337

    Az áttekintett könyv:
    Sally Goddard Blythe (2015): Reflexek, tanulás és viselkedés. Betekintés a gyermeki elmébe. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 183 oldal ISBN: 9789632265414

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (3.)
    1-157
    Megtekintések száma:
    518

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (3.)
    1-119
    Megtekintések száma:
    459

    Különleges Bánásmód, 2020. 6. (3.) - teljes szám

  • A tanulói én-kép mint a sajátos nevelési igényű diákok tanulmányi teljesítményének korrelátuma Kwara Államban
    151-168
    Megtekintések száma:
    124

    A gyógypedagógia fejlődése során a hangsúly a fogyatékkal élő tanulók számára nyújtott szakmai szolgáltatások biztosításáról egy átfogóbb rendszer felé tolódott el, amely a minőségi oktatás előmozdítását célozza. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy a tanulói én-kép milyen kapcsolatban áll a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményével Kwara államban. A kutatás leíró felmérési módszert alkalmazott. A vizsgálat teljes populációját Ilorin három helyi önkormányzati területén (Ilorin Dél, Kelet és Nyugat) élő különleges igényű diákok alkották. A kutatók egy saját tervezésű kérdőívet készítettek „A tanulói én-kép mint a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményének korrelátuma” (SCCASNSQ) címmel. Összesen 200 kérdőívet osztottak ki. A kutatási kérdéseket átlagpontszámok segítségével elemezték, míg a feltételezések ellenőrzésére a statisztikai elemzés során az átlag, a szórás és a Pearson-féle korrelációs együttható (PPMC) módszerét alkalmazták. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a tanulmányi képesség, fizikai képesség, szociális képesség, érzelmi képesség, általános önértékelési képesség és iskolai képesség befolyásolja a tanulói én-képet, mint a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményének korrelátumát Kwara államban. Ugyanakkor nem volt szignifikáns kapcsolat az én-kép és a tanulmányi teljesítmény között a különleges igényű diákok körében Kwara államban. Viszont szignifikáns összefüggés volt kimutatható a vallás, az iskolatípus, az életkor és az én-kép, valamint a tanulmányi teljesítmény között. A tanulmány megállapításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár az én-kép nem befolyásolja közvetlenül a különleges igényű diákok tanulmányi teljesítményét Kwara államban, olyan tényezők, mint a vallás, az iskolatípus és az életkor jelentős hatással vannak mind az én-képre, mind pedig a tanulmányi eredményekre. A kutatás ajánlásai között szerepel, hogy a szülők és az oktatási ágazat egyéb szereplői erősítsék a serdülők közötti interperszonális kapcsolatokat fizikai, társas és érzelmi én-képük fejlesztésével, amelyet releváns szociális készségfejlesztő tréningekkel lehet támogatni.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (3.)
    1-168
    Megtekintések száma:
    193

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évf.(3) - teljes szöveg

  • TESTVÉRGONDOZÁS – FELNŐTT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOKAT GONDOZÓ TESTVÉREK
    111-121
    Megtekintések száma:
    756

    Az értelmi fogyatékos felnőttek egyre hosszabb élettartama új kérdéseket és feladatokat vetett fel a családok számára. Az értelmi fogyatékosok állapotuk súlyosságától függően különböző mértékben egész életükben a családjuk, a környezetük  támogatására szorulnak. Függenek a családtagjaiktól, amely függés új problémát jelent, amikor a szülők idősödnek, a gondoskodás pedig a testvérek feladata lesz, akik már önálló életet élnek, időnként földrajzilag távol. A testvérgondozást egyértelműen másképpen kell értelmezni, mint azt, amikor a szülő vagy egy fizetett szakember végzi, érzelmileg komplexebb, tartalma és iránya többféle. A testvérgondozókról keveset tudunk, egy-egy kérdéssel kapcsolatban csak feltételezett válaszaink vannak a kevés számú vizsgálat vagy a hasonló területeken végzett kutatások alapján. Jelen írás áttekintést kíván adni az értelmi fogyatékos testvérüket gondozó, értük felelősséget vállaló felnőttek helyzetéről, motivációiról, a megértésüket segítő többféle hatás szerepéről és kölcsönhatásáról. A testvér-gondozók megismerése szükséges, hogy a gyógypedagógia és a szociálpolitika támogató rendszere megfelelően alkalmazkodjon a sajnálatosan alig ’látható’ populáció helyzetéhez.

  • A GYÓGYPEDAGÓGIAI MOZGÁSFEJLESZTÉS SZEREPE ÉS MÓDSZERTANI ASPEKTUSAI
    101-112
    Megtekintések száma:
    3599

    Az ember lételeme a mozgás. Igaz, hogy a különböző életkori szakaszokban a mozgásszükséglet változik, de a mozgás, illetve annak fejlesztő szerepe és pozitív hatása egész életünket végig kíséri. A mozgásfejlesztés meghatározza az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek alakulását, mely nem csak a motoros, de a kognitív képességek javulásában egyaránt manifesztálódik. Tanulmányunkban a mozgásfejlődés és fejlesztés elméleti alapjait mutatjuk be szekunder irodalmak elemzésével. Kiemeljük és bemutatjuk a gyógypedagógiai területén alkalmazható mozgásfejlesztéssel kapcsolatos metodológiai sajátosságokat, melyek segíthetnek a speciális igényekkel rendelkező gyermekek képességbeli hátrányaik leküzdésében.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (4.)
    1-87
    Megtekintések száma:
    338

    Különleges Bánásmód, 2019. 5. (4.) - teljes szám

  • Különleges Bánásmód, 2024.10(2)
    1-107
    Megtekintések száma:
    164

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10. évf.(2) - teljes szöveg 

  • SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A 2009/2010. ÉS A 2019/2020. TANÉVEKBEN
    19-29
    Megtekintések száma:
    2106

    Jelen tanulmány célja, hogy elemezze a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számának változását a 2009/2010 -es és a 2019/2020-as tanévekben. A mintát a 2009/2010-es tanévben 77 844 gyermek/diák, a 2019/2020-as tanévben 91 331 gyermek/tanuló alkotta. A kutatás módszereként másodlagos adatgyűjtést alkalmaztunk a Központi Statisztikai Hivatal adataival. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és khi-négyzet próbát használtunk. Eredmények: a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma nőtt, a különbség több mint tízezer fő. Az eredmények a gyógypedagógusok oktatásától a sajátos nevelési igényű gyermekek és pedagógusaik, gyógypedagógusok, családok támogatásáig hasznosíthatók.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
    1-98
    Megtekintések száma:
    313

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám

  • Különleges Bánásmód, 2025.11.(SI)
    1-231
    Megtekintések száma:
    136

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2025.11.(SI) - teljes szöveg 

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (1.)
    1-108
    Megtekintések száma:
    326

    A Különleges Bánásmód folyóirat I. évfolyamának, 2015/1. száma.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)
    1-162
    Megtekintések száma:
    312

    Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)
    1-95
    Megtekintések száma:
    296

    Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
    1-105
    Megtekintések száma:
    380

    Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
    1-120
    Megtekintések száma:
    345

    Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD FOLYÓIRAT, 2024. 10(SI)
    1-183
    Megtekintések száma:
    187

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(Különszám) - teljes szöveg

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
    1-111
    Megtekintések száma:
    270

    Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám