Keresés

Keresési eredmények

• A KOCKA KÖR T.É.M.A. PROJEKTJE KERETÉBEN KÉSZÜLT „INNOVÁCIÓK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT” TÁRSASJÁTÉK, MINT A TEHETSÉGGONDOZÁS EGYIK ESZKÖZE

  143-149

  Mező Ferenc

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  90

  E cikk röviden bemutatja az „Innovációk a fenntartható fejlődésért” társasjátékot és a magyar Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület „T.É.M.A.” projektjét (NTP-INNOV-22-0095). E társasjáték célja, hogy innovatív gondolkodásra inspiráljon a fenntartható fejlődés területén. A társasjátékban az nyer, aki a másokkal történő interakciók során játszik, tanul és ötleteket alkot. A társasjáték az innovatív gondolkodás ösztönzése révén a tehetséggondozás egyik eszköze lehet.

• AZ OXIPO JÁTÉKGYŰJTEMÉNY A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉÉRT

  63-73

  Mező Katalin

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  1190

  Jelen tanulmány egy komplex kutatási projekt első szakaszának bemutatásáról szól, melynek célja egy új (az OxIPO modell alapján kidolgozott) játékgyűjtemény elméleti hátterének megismertetése. A játékgyűjtemény a gyermekkorban kialakuló kognitív képességek fejlesztése érdekében került összeállításra. A kognitív képességekkel kapcsolatban Affolter (1972), Sindelar (1994) és mások korábbi fejlesztési megközelítései figyelembe vették az érzékelés vizuális, auditív vagy motorikus (inter) modalitásait, de úgy gondoljuk, hogy komplexebb modellre van szükségünk a teljes képességrendszer lefedéséhez. Az OxIPO modell (Mező, 2002, 2016) keretén belül a tanulást információfeldolgozási folyamatként értelmezzük.  Az OxIPO modellben (Mező, 2002, 2016) a Tanulás = Organizáció - szervezés x (Input -bemenet + Process - feldolgozás + Output- kimenet), ennek segítségével nem csak a bemeneti modalitásokat tudjuk szabályozni és rendszerezni, hanem a kimeneti modalitásokat is, és emellett értelmezhetünk néhány kognitív képességet a folyamatfázisban. Készítettünk egy játékgyűjteményt, amely hat bemeneti (vizuális, auditív, kinesztikus, szaglás, ízléses és tapintható) modalitáson, öt kognitív képességen (észlelés, figyelem, memória, fogalmi gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) és három kimeneti (vizuális, auditív, motorikus) modalitáson alapul. A 6 bemeneti modalitás, az 5 célképesség és a 3 kimeneti modalitás eredményeként 90 különféle játék létezik, amelyeket az OxIPO modell leírhat. A jövőben empirikus vizsgálatokkal be kell bizonyítanunk, hogy ez a játékgyűjtemény 90 független kognitív képesség tesztelésére és fejlesztésére használható. Másrészt be kell bizonyítanunk, hogy ezek a kognitív képességek valóban befolyásolják a gyermekek mindennapi életét és az eredményességüket.

• ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZOCIO-EMOCIONÁLIS KÉPESSÉGEINEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE A COLOURED STICK/ SZÍNES RUDAK NEVŰ JÁTÉK SEGÍTSÉGÉVEL

  59-65

  Tatminingsih Sri

  Megtekintések száma:

  355

  Az érzelmi képességet megfelelően kell irányítani a túlélés és a társas élethez való alkalmazkodás érdekében, így ezen készségek fejlesztése kora gyermekkortól szükséges. Kora gyerekkorban az óvoda a játéktevékenységeken keresztül az egyik legmegfelelőbb hely a gyermek társas és érzelmi képességeinek fejlesztésére Éppen ezért az óvodapedagógusoknak meg kell találniuk azokat a tevékenységeket és játékeszközöket, melyek a gyermekek társas és érzelmi képességeire jótékonyan hatnak. Az egyik lehetőség erre a Coloured Stick/Színes rudak nevű fából készült játék, amely három játékot ötvöz: konstruktív, oktatási célú és hagyományos játék. Az eszköz alkalmazható az óvodai tanulási tevékenységek során. A játék használata maga a tanulási folyamat. A játék alkalmazását nyolcfős gyerekcsoportban vizsgáltuk nyolc megfigyelés során 2015 júliusában és augusztusában, majd egy nagyobb, 14 főből álló csoportban 12 alkalommal 2015 augusztusában és szeptemberében. A vizsgálatot a Fithria Islamic Kindergartenben [Fithria Iszlám Óvoda], Jakarta déli részén végeztük. Az eredmények a kezdeti állapot és a záró értékelés között megmutatkoznak. A kisebb, próbacsoport eredményei 0.1 -ról (4.88%) 0.29-ra nőttek (9.76%), míg a nagyobb csoportban 0.05 -ről (1.63%) 0.93 –ra (30.83%) emelkedtek a mutatók.  A növekedés a gyerekek körében változó, mert minden gyermek érzelmi és társas képességeinek fejlődése a társas-érzelmi képességek indikátorainak tükrében más és más. Ez azért lehetséges, mert minden gyermeknek eltérőek a képességei a tanulási tartalom befogadására. Az eredmények azt mutatják, hogy a színes rudak játék segíthet a gyermekek társas készségeinek fejlesztésében, mert a tanulási folyamat csoportokban zajlik. Ezen kívül a játék elősegíti a gyermek érzelmi fejlődését, ami segít a gyermeknek magabiztosabbá válni és tiszteletet kivívni társai körében. A gyermek nem válik könnyen frusztrálttá a játék felépítésének következében, hiszen a játék igazodik a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez. A gyermekek a türelmüket is fejleszthetik, mert meg kell várniuk, mikor következnek a játékban.

• TERRAFORMÁLÓ KÜLDETÉS – A „FELFEDEZÉS, ALKOTÁS, TANULÁS” PROJEKT TÁRSASJÁTÉKA

  153-158

  Mező Péter Dániel

  Mező Kristóf Szíriusz

  Megtekintések száma:

  73

  Jelen tanulmány a „Terraformáló küldetés” című társasjáték rövid bemutatásáról szól, melynek célja, hogy gamifikált formában nyújtson, gyakoroltasson tudományos ismereteket. Az ingyenesen elérhető játék kiválóan alkalmazható a tehetséggondozó programok gazdagító-dúsító elemeként.

• A JÁTÉK JELENTŐSÉGE – A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAKKAL FOGLALKOZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSOK ÉS TÖBBSÉGI PEDAGÓGUSOK JÁTÉKHASZNÁLATA A TANÍTÁSI ÓRÁKON

  7-26

  Bánki Beáta

  Hegedűs Roland

  Megtekintések száma:

  906

  Napjainkban a pedagógia kiemelt feladata a képességek fejlesztése és az alapvető kompetenciák kialakítása, mert ezek szükségesek a sikeres tanítási-tanulási folyamathoz. Az eddigi hagyományos, a tanulót passzív befogadóként kezelő frontális oktatással szemben, a jelenlegi oktatás egyre nagyobb hangsúlyt fektet a felfedező, saját tapasztalaton, élményen alapuló, cselekvéses tanulásra, ismeretszerzésre, melynek alapja lehet a játék, a játékos tevékenység. A játéknak kiemelt szerepe van a képességek és a személyiség fejlesztésében, ezért kutatásunkban a játék szerepét vizsgáljuk a tipikus és a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása folyamán. A vizsgálat során online kérdőívet használtunk, amit Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, iskolában dolgozó gyógypedagógusokhoz és többségi pedagógusokhoz juttatunk el célirányos megkereséssel (N=102 fő). A válaszok eloszlása egyenletes tagozatra és iskolatípusra vonatkozóan, így 25 és 26 fős csoportokat tudtunk kialakítani. Eredményeinkben visszatükröződik a pedagógusok által használt eltérő oktatási módszer, ugyanis a gyógypedagógusok sokkal gyakrabban alkalmaznak játékokat munkájuk során és sokkal több időt is szánnak rá, mint a többségi pedagógusok. A gyógypedagógusok sokkal több fejlesztő hatást tulajdonítanak a játéknak, ezért felső tagozatos gyerekek körében is gyakrabban használják. A többségi pedagógusoknál inkább dominálnak az infokommunikációs eszközök, míg a gyógypedagógusok több saját készítésű eszközt használnak. A módszerek tekintetében a pedagógusok a differenciálást tartják a legfontosabbnak, amit a szemléltetés és kooperatív tanulás követ, míg a játék a negyedik helyre került.

• KÉPESSÉGFEJLESZTŐ JÁTÉKOK AZ IPOO-MODELL ASPEKTUSÁBÓL: A FEJLESZTÉSBE INTEGRÁLT DIAGNOSZTIKA LEHETŐSÉGE

  55-66

  Mező Ferenc

  Mező Katalin

  Mező Lilla Dóra

  Megtekintések száma:

  872

  Mező IPOO-modellje szerint a tanulás egyfajta információfeldolgozás, melynek négy különböző, de egymással összekapcsolódó komponense van. Ezek az összetevők: input, process, output és organizáció. Ez a modell a tanulási jelenségek széles körének elemzésére, diagnosztizálására és fejlesztésére használható (a személyiségfejlesztéstől a tanulási stratégiák és képességek fejlesztéséig). Jelen tanulmány rövid összefoglalót ad a képességdiagnosztika- és fejlesztés lehetőségeiről az IPOO-modell elméleti keretében.

   

• DIDAKTIKAI JÁTÉKOK A MATEMATIKAI FOGALMAK FEJLESZTÉSÉRE AZ ÓVODÁSKORÚ, SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZÁMÁRA

  83-93

  Tammemä Tiiu

  Maaring Siret

  Megtekintések száma:

  276

  A fejlődési rendellenességekkel élő gyermekek nem ugyanazt az utat járják, mint az életkoruknak megfelelő intellektuális szintű gyermekek, ezért gondosan meg kell választani, hogy milyen módszerekkel és milyen módon tanítják őket. Az óvodáskorú gyermekek számára a matematika tanításának leghatékonyabb és legegyszerűbb módszere a játékos megközelítésű tanulási tevékenység. E munka célja egy anyagkészlet létrehozása, amely elősegíti az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek számára a matematikai fogalmak tanítását és tanulását. Olyan tananyagokat készítettek, mint például a vonat, a polcok, a hosszú és a rövid, a pillangók és az autók, a széles és keskeny út - és a Baglyok társasjáték. Az összes tananyag (beleértve a társasjátékot is), laminált és a legtöbb tépőzáras szalaggal van ellátva a különböző részek ragasztásához. Az összes tananyagot óvodáskorú gyermekeken tesztelték és sajátos nevelési igényű gyermekekkel dolgozó szakembereket és tanárokat kértek fel a tananyag szakértői értékelésére. A tananyagok támogatják a matematikai fogalmak tanítását az óvodáskorú, sajátos igényű gyermekek számára.