Keresés
Keresési eredmények
-
A veddha identitás modern mítosszá alakulása Srí Lankán
91-100Megtekintések száma:0Jelen tanulmány azt vizsgálja, miként alakult át a Srí Lankán élő veddha közösség etnikai identitása modern mítosszá a reprezentáció domináns gyakorlatai révén. A tanulmányban megjelenő vizsgálata Thomas Hylland Eriksen által képviselt, az etnikai identitást dinamikus és társadalmilag konstruált jelenségként értelmező megközelítésre, valamint Roland Barthes modern mitológiáról szóló elméletére támaszkodva amellett érvel, hogy a veddha identitás nem inherensen primitív vagy statikus, hanem kulturális, politikai és szimbolikus folyamatok révén folyamatosan újraformálódik. A turizmus, a média és a politikai diskurzus a veddha közösséget mindmáig a múlt részeként létező erdőlakókként reprezentálja, jóllehet annak tagjai integrálódtak a modern srí lankai társadalomba, így hozzáférnek a formális oktatáshoz, a bérmunkához, valamint a modern technológiák mindennapi használatához. A tanulmány terepmunkából származó kvalitatív meglátások és szövegelemzés segítségével mutatja be, hogy miként használja fel a politikai diskurzus a veddha identitást nemzeti örökségként, ezáltal elfedve a fejlesztések, a természetvédelem és a földkisajátítás következményeit. Hasonlóképpen, a médiában megjelenő narratívák depolitizálják a kulturális változásokat azáltal, hogy azokat természetes eltűnésként keretezik. A turizmus pedig bizonyos kulturális gyakorlatok megrendezett performativitását és kommercializációját ösztönzi. E folyamatok leegyszerűsítik a történelmet, eltörlik a hatalmi viszonyokat, és természetesként tüntetik fel az egyenlőtlenségeket. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a veddhák nem a megélt valóságuk következtében váltak modern mítosszá, hanem reprezentációjuk módja révén. Mindez rámutat annak szükségességére, hogy a közösséget élő, cselekvőképes etnikai közösségként ismerjük el, amely jogokkal rendelkezik, és amely a kortárs srí lankai társadalomban továbbra is aktív szerepet tölt be.
-
A nyilvános szférán túl: a háztartás mint a kulturális fennmaradás és adaptáció tere
55-61Megtekintések száma:0A tanulmány azt a feltevést vizsgálja, hogy a Magyarországon élő tunéziai migránsok képesek megőrizni az otthonosság érzését a mindennapi háztartási tevékenységeik révén. A tanulmány érvelése szerint a kulturális kontinuitás leginkább nem az általános közösségi életben, hanem a háztartás szintjén ragadható meg, ahol a főzés, a családi élet és a rituális gyakorlatok hagyományai napi szinten valósulnak meg. A kérdőíves felmérésre (N = 100), valamint 25 félig strukturált interjúra támaszkodó kutatás kimutatja, hogy ezek a ház-tartási gyakorlatok figyelemre méltó stabilitást mutatnak, és generációról generációra öröklődnek. Az elemzés rámutat arra, hogy a mindennapi tevékenységek kulcsszerepet játszanak a kulturális kontinuitás fenntartásában migrációs kontextusban is: az ételkészítés, a vendéglátás és a rituális ünnepek olyan rutinszerű, mégis jelentéssel teli gyakorlatok, amelyek révén a kulturális tudás és értékek a családi környezetben újratermelődnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a háztartási örökség elősegíti a migránsok számára a kulturális folytonosság megőrzését, miközben alkalmazkodnak a magyar társadalomhoz. Ily módon képesek a befogadó kultúra részévé válni anélkül, hogy feladnák származási identitásukat, mivel a mindennapi háztartási tevétunéziai diaszpórakenységekben való aktív részvétel fenntartja az otthonhoz való kötődést. Összességében a mindennapi ház-tartási gyakorlatok az integráció egy hibrid formáját hozzák létre, amely egyszerre őrzi meg a kulturális identitást és teszi lehetővé az új társadalmi-kulturális környezethez való alkalmazkodást.
-
Interdiaszpórikus kapcsolatok: a tunéziai diaszpóra és az arab/muszlim közösségek Magyarországon
219-225Megtekintések száma:220A kulturális antropológia, mint az emberi kultúrák, hagyományok és a közösségek kulturális identitásának kialakulását vizsgáló tudományág, elemzi a különböző csoportok fejlődését és alkalmazkodását eltérő társadalmi-kulturális környezetekben. E tudományterület egyik központi kutatási területe a migráció, a diaszpórák és a kulturális cserefolyamatok vizsgálata, amelyek meghatározó szerepet játszanak az identitásformálásban és a heterogén kontextusokban történő alkalmazkodásban. A tanulmány az interdiaszpórikus kapcsolatokat elemzi, különös tekintettel a Magyarországon élő tunéziai diaszpórára és annak kapcsolataira más arab és muszlim csoportokkal – kiemelten a török, marokkói és szíriai közösségekkel –, valamint a helyi társadalommal és egyéb kulturális csoportokkal folytatott interakcióira.
-
Kulturális ellenállás és kollektív emlékezet: a Vargas-Diktatúra nacionalizmusának hatása a magyar örökségre Jaraguá Do Sulban – SC
71-82Megtekintések száma:235A tanulmány a Brazíliában felszínre kerülő Estado Novo (Új Állam), azaz a Getúlio Vargas kormánya idején, 1937 és 1945 között tapasztalt diktatúra elemzését foglalja magában – különösen a kultúra tekintetében –, amikor az ország fiktív homogenitását próbálták megszilárdítani. A kulturális örökség rendkívül fontos egy olyan országban, ahol a különböző kulturális hatások rétegei találkoznak, ami gazdaggá, egyedivé és sokszínűségéért ünnepeltté teszi az országot. Ebben az időszakban ellentmondásos módon, az elnyomás és a kultúrának az állam érdekeihez való igazítása révén, a korszak tanúja volt a cenzúra, sőt néha még az olyan kulturális örökségek elfelejtésének is, amelyek némileg ellentmondtak az akkori rendszer érdekeinek. A felmerülő kérdések a nacionalizmus hatásaival kapcsolatosak, melyet az elsődleges források-ban végzett dokumentumkutatáson – beleértve a helyi újságokban megjelent publikációkat és a helyi közösség leszármazottainak vallomásait, a déli régióban élő bevándorlók kulturális kifejezésének elnyomásáról szóló kollektív emlékezetről szóló leírásokat, a keletkezett érzések megfogalmazásait – alapulnak, melyek a különböző kultúrák kifejezési módjai az elnyomással szemben, és amelyek a mai napig visszhangoznak. Az elemzés eljutott a kollektív emlékezet lehetséges töréséig és torzulásáig, jelezve, hogy a nacionalizmus hogyan alakította és alakítja még mindig az elképzelt közösségeket. Egy olyan vita közepette, amely a nacionalista diskurzusok építészetben betöltött szerepének és homogenizálódásának elemzését is bemutatja.
-
A nők hagyományos szerepei a Bukusu közösségben a gyarmatosítás előtti Kenyában
169-185Megtekintések száma:343A nyugati kenyai Bukusu közösség a rendelkezésre álló tudományos források alapján strukturált társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális keretek között létezett. A nemi szerepek markánsan elkülönültek a férfiak és nők, valamint a fiúk és lányok között. Azonban a külső tényezők folyamatosan alakítják a kortárs közösséget, elmosva a hagyományos szerepek közötti határokat. Jelen tanulmány a Bukusu közösségben betöltött női szerepekre fókuszál, feltárva azok kulturális jelentőségét és társadalmi struktúrákra gyakorolt hatását. A cikk elemzi, hogy ezek a szerepek miként formálták a közösség identitását, valamint befolyásolták a társas és generációs dinamikát. A kutatás céljának elérése érdekében átfogó szakirodalmi elemzést alkalmazunk, amely kiegészül a szerzők Bukusu közösségben szerzett megfigyeléseivel. Az irodalmi áttekintés etnográfiai tanulmányok, történeti szövegek és releváns tudományos művek adatainak szintézisére épül. A tanulmány megállapítja, hogy a Bukusu közösség patrilineáris szerkezete határozta meg a nők hagyományos szerepeit, amelyek közül néhány továbbra is fennmaradt. Ide tartozik a házasság, a termékenység, a gyermekvállalás, a gondoskodás, az élelmezés-biztonság fenntartása, a háztartás irányítása, a tulajdon és vagyon forrásainak biztosítása, valamint a kézművesség. Ezzel szemben más szerepek jelentős átalakuláson mentek keresztül olyan tényezők hatására, amelyek nem képezik e tanulmány fókuszát. Továbbá a női szerepek mélyen beágyazódnak a Bukusu kulturális értékeibe és gyakorlataiba, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi kohézió fenntartásában és a kulturális örökség átadásában. E munka alapot biztosít a nők, a kultúra és a társadalmi változások további tudományos vizsgálatához.
-
A nemzeti megemlékezés és kulturális identitás a változó hagyományok tükrében: antropológiai tanulmány Kuvait nemzeti és felszabadulási napjáról
137-150Megtekintések száma:192Jelen tanulmány Kuvait Nemzeti ünnepeinek antropológia szemszögű elemzését kísérli meg, melynek során vizsgálja a nemzeti identitás konstrukciójának és megerősítésének, a nemzetállam kialakulásának és annak artikulációs módjait a lokális közösségen belül. A történelmi narratívák, a kormányzati befolyás és a nyilvános performatív kifejezések vizsgálatán keresztül a dolgozat elvégzi azon mechanizmusok feltárását melyek révén a tárgyalt nemzeti megemlékezések a kollektív emlékezet, a társadalmi integráció és a történelmi trauma feldolgozásának eszközeiként funkcionálnak Kuvait sokszínű demográfiai tájképén belül. Az antropológiai vizsgálat tárgya továbbá a megemlékezések történelmi fejlődése, a kormányzati befolyás szerepe a kollektív emlékezet konstrukciójában, valamint a nyilvános részvétel performatív aspektusai, különös tekintettel a transzgenerációs háború okozta trauma feldolgozására és a csoportközi kapcsolati dinamikákra. A tanulmány célja, hogy árnyalt képet nyújtson ezen hagyományok identitáskonstruáló, társadalmi integrációs és történelmi narratíva-képző szerepéről a lokális csoport kontextusában. Kuvait Nemzeti és Felszabadulási Napjainak kialakulásának és történeti változásainak vizsgálata a hivatalos megemlékezés és a népi kifejezés dinamikus kölcsönhatásainak játékát tárja elénk.
-
Kulturális örökség és migráció: az immigráns közösségek építészete
119-135Megtekintések száma:275A tanulmány a kulturális örökség, a migráció és az építészet összefüggéseit vizsgálja, kiemelve, hogy az immigráns közösségek hogyan alakítják identitásukat és emlékezetüket az épített környezeten keresztül. A kutatás azt elemzi, hogy az épített környezet miként reagál az új társadalmi és környezeti feltételekre. Az örökség, az asszimiláció, a nemzeti építészet és a népi építészet elméleti elemzésén keresztül a tanulmány célja hozzájárulni a multikulturális inkluzivitás szélesebb körű diskurzusaihoz, valamint az immigráns építészet nemzeti és helyi identitásformáló szerepének megértéséhez.
-
Turizmus a Hövszgöl-Tó Nemzeti Parkban, Észak-Mongóliában
19-28Megtekintések száma:0Az elmúlt néhány évtizedben a turizmus jelentős növekedést mutatott a Khuvsgul-tó Nemzeti Park térségében. A terület mind a nemzetközi, mind a belföldi látogatók számára vonzóvá vált a természeti adottságai, kulturális öröksége, valamint egyedi etnikai kisebbségei révén. Ennek következtében az utóbbi időszakban dinamikus fejlődés tapasztalható Khatgal település és a tavat körülvevő kempingterületeken, a turisztikai táborok, a vendéglátóegységek és a kereskedelmi létesítmények nagy számú növekedésével. A térség több őshonos etnikai közösség lakóhelye is, köztük a Tsaatan és a Darkhad csoportoké, amelyek sajátos kulturális hagyományokkal és diverz nomád életmóddal rendelkeznek. A Tsaatan közösség megélhetése elsősorban rénszarvastenyésztésen alapul, míg a Darkhad nomádok állattartó pásztorkodást folytatnak, többek között jakokat tenyésztenek. A helyi közösségek aktívan részt vesznek a turizmus fejlesztésében, ugyanakkor a turizmus gyors ütemű bővülése környezeti terhelésekkel is járhat. Jelen kutatás célja a Khuvsgul-tó Nemzeti Parkban és a környező kempingterületeken megfigyelhető főbb turisztikai mintázatok és trendek rövid ismertetése, továbbá az őshonos etnikai közösségek kulturális gyakorlatainak, turizmusfejlesztésben való részvételüknek, valamint a jelenlegi ökológiai környezeti állapotnak a bemutatása. A vizsgálat másodlagos adatforrások, szakirodalmak, turisztikai és hazai statisztikák, valamint elsődleges terepi megfigyelések - beleértve a vizuális észlelést - elemzésén alapul.
-
Lebegő "otthon": a kínai diaszpóra és az utazás dinamikája
97-106Megtekintések száma:225A migráció és a diaszpóra jelenségei egyre gyakoribbá válnak a globalizáció kontextusában, és az "otthon" fogalma is több dimenziót és összetettséget hordoz magában a szétszóródott népesség esetében. A tanulmány a kínai bevándorlókra összpontosít, annak megismerése érdekében, hogy az "otthon" fogalma miként jön létre a diaszpórában. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a kultúra és a földrajz hogyan hatnak egymásra az "otthon" meghatározásában, a "diaszpóra" eszméjére támaszkodva, valamint vizsgálja azt is, hogy az utazás hogyan befolyásolja az "otthonteremtést" a kínai migrációs mozgalmakban. A tanulmány emellett tárgyalja a kulturális folytonosság fenntartását a globalizációban, valamint az egyéni és kollektív identitások átformálását az "utazás a lakásban, lakás az utazásban" (Clifford 1992,108) gyakorlatában.
-
LÁTHATATLAN VONALAK, LÁTHATATLAN ÉLETEK; AZ AFGÁN MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA ÉS JÖVŐJE AZ IRÁNI HATÁROKON BELÜL
91-108Megtekintések száma:349A Szovjetunió Afganisztán-megszállása, az ország határain belüli tálib felkelés és az azt követő USA-val folytatott háború eredményeként az e földön lakó emberek kénytelenek voltak elhagyni országukat, átlépve az Iráni Iszlám Köztársasággal szomszédos határokat. Mindez az iráni társadalomban körülbelül 3.000.000 ember tartózkodását eredményezte ami konstruktív, ugyanakkor zavaró gazdasági és oktatási tapasztalatokat hozott mindkét nemzet számára. A kulturális hasonlóságok és eltérések, egyes esetekben a kölcsönös nyelv és a közös vallás az integrációs lehetőségek és kihívások mögöttes okaként lettek prezentálva. Jelen tanulmány elmagyarázza, hogy hogyan ingadoztak eddig az iráni afgánok oktatási tendenciái, mégis kiemelkedően hatékonyabbak voltak a kiindulási pontjuknál. Az iráni afgánok második, harmadik sőt negyedik generációjának oktatási jövője nagy kérdéssé vált a két ország gazdasági helyzete és politikai kapcsolatai tekintetében. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy fel kell ismerni és ki kell egészíteni az afgán oktatás hiányosságait. A cél elérése a földrajzi determinizmussal szemben álló emberi jogok, az írástudatlanság, az előítéletek és a túlzó viselkedések a fogadó országon belüli áttekintésének összetévesztésén keresztül fog megtörténni.
-
ROMA SZAKKOLLÉGISTÁK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN
41-60Megtekintések száma:461A tanulmány fő célja, hogy a debreceni székhellyel működő roma szakkollégiumokban tanuló diákokat bemutassa. Ennek keretét egy 2019-es kutatás adja, amely a három szakkollégium 62 hallgatóját érte el. A téma aktualitását az adja, hogy a roma és nem roma fiatalok továbbtanulását összevetve még mindig kevés a felsőoktatásba bekerülő roma fiatalok száma. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tényezők segítették a roma szakkollégistákat az iskolai sikerek elérésben. A kutatás kérdőíve a diákok szociokulturális hátterét, tanulási motivációit, középiskolai tapasztalatait, illetve a kapcsolathálók etnikai mintázatait mérte fel. Az empirikus eredmények elméleti kereteit a magyarországi roma gyermekek és fiatalok oktatásszociológiai kutatásainak eredményei jelentik, amelyeket a felzárkóztató programok ismertetésével egészítünk ki. Az elemzés során a kapott adatokat a Magyar Ifjúság 2016 adatbázisához viszonyítjuk, így képet kapunk arról, hogy a roma fiatalok milyen csoportjai számára vált elérhetővé a felsőoktatás. Vizsgálatunk egy szála a roma identitással bíró, illetve roma identitással nem bíró szakkollégisták összehasonlítását tartalmazza.
-
A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS LÉTJOGOSULTSÁGA ÉS SZÜKSÉGESSÉGE AZ ÓBECSEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN
7-28Megtekintések száma:215A munkánk célja bemutatni első sorban a multikulturalizmust, a multikulturális nevelés fontosságát és szükségességét – annak vajdasági megvalósulását - ugyanakkor kitérünk a kultúra fogalmi eredetére, összetettségére is, ugyanis kultúra nélkül a multikulturalizmus, s így a multikulturális nevelés gondolata sem fogalmazódhatott volna meg. Ma már mindannyian multikulturális környezetben élünk, ahol akarattal, vagy akaratunkon kívül nap, mint nap, különböző kultúrájú nemzetekkel érintkezünk, találkozunk, valamint együtt élünk. Pontosan ezért nagyon fontos az, hogy az emberek tisztába legyenek saját kultúrájuk fontosságával, ugyanakkor mások kulturális szokásaira is érzékenyek legyenek. Mutassanak hajlandóságot arra, hogy megismerjék, s elfogadják az övékénél akár sokkal eltérőbb szokásokkal, identitással, vallással rendelkező nemzetek szokásait, mert csak ilyen magatartással tudunk megteremteni egy békés világot.
-
A CIGÁNY NYELV HELYE A KÖZOKTATÁSBAN
73-81Megtekintések száma:388A magyarországi cigány népesség nemcsak társadalmi, kulturális és etnikai, hanem nyelvi szempontból is sokszínű. Az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiaci helyzet, és a társadalmi rétegződés cigánysággal kapcsolatos kérdései folyamatosan a társadalomtudományi diskurzus részei. Ugyanakkor a cigány nyelv és a cigány nyelv használatának vizsgálata csak szűk szakmai kör érdeklődésére tarthat számot, miközben a fokozatos nyelvcsere, a nyelvmegtartás és nyelvvesztés, vagy a nyelvpolitika kérdései különösen aktuális problémavilágot mutatnak. Olyan nyelvről beszélünk, amely hosszú évszázadokon keresztül fent tudott maradni az indokolatlanul erőltetett nyelvi és etnikai asszimiláció mellett. Hazánkban a nemzetiségi nevelés, oktatás formája mindig szorosan összefügg a mindenkori oktatáspolitikával. Úgy gondolom, az oktatási intézményekben minden tanuló gazdagodik egy másik nemzetiség kultúrájának, nyelvének megismerésével, amennyiben lehetősége van az iskolában tanulni azt. A statisztikai elemzés során arra kerestük a választ, hogy kimutatható-e összefüggés a cigányság területi megoszlása és a cigány nemzetiségi oktatást folytató iskolák között.