Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (3.)
    1-168
    Megtekintések száma:
    221

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évf.(3) - teljes szöveg

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)
    1-119
    Megtekintések száma:
    564

    Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám

  • Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2025.11(4)
    1-201
    Megtekintések száma:
    187

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2025 év, 11. évf., 4.szám - teljes szöveg

  • Különleges Bánásmód, 2024.10(3)
    1-150
    Megtekintések száma:
    228

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(3) - teljes szöveg 

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
    1-138
    Megtekintések száma:
    590

    Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2023. 9. (1.)
    1-210
    Megtekintések száma:
    372

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2023. 9. évf. (1) - teljes szöveg

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)
    1-107
    Megtekintések száma:
    445

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám

  • Különleges Bánásmód, 2025.11.(SI)
    1-231
    Megtekintések száma:
    193

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2025.11.(SI) - teljes szöveg 

  • A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK REGGIO EMILIA JELLEGŰ MEGKÖZELÍTÉSE
    149-168
    Megtekintések száma:
    765

    A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen módon foglalkozik a “Reggio Emilia” a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A tanulmány a Reggio Emilia megközelítésben alkalmazott kutatók (például Vygotsky, Gardner, Piaget, Bronfenbrenner, Bruner és Dewey) elméleteit tárgyalja. A Reggio Emilia megközelítés segíthet a sajátos igényű gyermekek tanulási képességeinek optimalizálásában, megkönnyíti a tapasztalatokon keresztül történő tanulást és lehetőséget, bátorságot ad nekik, hogy kipróbáljanak valami újat. A cikk célja annak vizsgálata, hogy a Reggio Emilia megközelítés milyen mértékben segítheti a sajátos nevelési igényű gyermekek kreativitásának fejlődését, valamint, hogy bemutassa a sajátos nevelési igényű gyermekek korai nevelése során alkalmazható Reggio Emilia nevelési formákat.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
    1-98
    Megtekintések száma:
    423

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)
    1-104
    Megtekintések száma:
    411

    Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
    1-91
    Megtekintések száma:
    368

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

  • Különleges Bánásmód, 2026.12(1).
    1-166
    Megtekintések száma:
    116

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2026.12(1). - teljes szöveg 

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
    1-112
    Megtekintések száma:
    374

    Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (2.)
    1-93
    Megtekintések száma:
    564

    Különleges Bánásmód, 2019. 5. (2.) - teljes szám

  • Különleges Bánásmód, 2024.10(1)
    1-136
    Megtekintések száma:
    239

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)
    1-162
    Megtekintések száma:
    354

    Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
    1-111
    Megtekintések száma:
    374

    Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
    1-121
    Megtekintések száma:
    683

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (3.)
    1-157
    Megtekintések száma:
    739

    Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám

  • Alternatív zenei irányzatok sokszínűségének elmélete
    67-75
    Megtekintések száma:
    492

    Zenei nevelésünk Kodály Zoltán koncepcióján és Forrai Katalin kisgyermekkori módszertani útmutatásán alapszik, s ez a magyar zenei nevelés nélkülözhetetlen alapja és segítője. A módszer alapvető értékeket alkalmaz a gyermekek zenei készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Nagyjából azonos időszakban Európa szerte több zenepedagógus is foglalkozott a zenetanítás struktúrájának és módszertani eszköztárának a megreformálásával. A zenepedagógusok közül Dalcrose, Orff, Willems, Freinet pedagógiáját szeretném kiemelni, akik programjukban eredményesen alkalmazták a kisgyermekkori zenei nevelést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Pedagógiájuk, módszereik alapján egyetértettek a következő néhány alapelvben: a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, a folyamatos zenei aktivitást (ének, ritmus, hallás, mozgás, improvizáció, hangszer, zenehallgatás) kell előtérbe helyezni, az életkori sajátosságok mellett megfelelő hangsúlyt kell kapnia az egyéni adottságoknak, hiszen a pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt egy korosztályon belül, több évnyi szintbeli különbség is lehet. A zene képes fejleszteni az empátiás készségeket, a szociális érzéket. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és finommozgások fejlődése érhető el. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás, az önmegvalósítás területén és az énerő fejlesztéséhez. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt, aktív segítséget jelent a figyelemfejlesztésben is. Nyitottságot, rugalmasságot eredményez. Erőteljesen hat a beszédkészségre, a képzelőerőre, és az improvizációs készségre is. Épp ezért tudjuk használni a zenét gyógyító, fejlesztő célokra is. A kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy minél korábbi életszakaszban kell elkezdeni a zene segítségével történő személyiség-kibontakoztatást, fejlesztést vagy korrekciót.

  • Oktatáspolitikai megoldások a roma diákok támogatása céljából
    113-121
    Megtekintések száma:
    107

    A tanulmányban a 2015 és 2025 között végrehajtott magyar oktatáspolitikai intézkedéseket vizsgálatára kerül sor, amelyek célja a roma tanulók tanulmányi eredményeinek javítása. Az oktatást nem csupán a tudásátadás eszközeként, hanem a társadalmi mobilitás és egyenlőség egyik legfontosabb mozgatórugójaként is tekintik. A roma diákok olyan komplex kihívásokkal szembesülnek, amelyek társadalmi hátrányokból, kulturális különbségekből, illetve olyan rendszerszintű problémákból fakadnak, mint a szegregáció és az intézményi diszkrimináció. A tanulmány áttekintést ad a legfontosabb oktatáspolitikai beavatkozásokról, beleértve a kötelező óvodai nevelést, a komplex oktatási programot (CIP), a közösségi alapú tanoda kezdeményezéseket, az Útravaló ösztöndíjprogramot és a roma szakkollégiumokat. Bár ezek a programok, kezdeményezések pozitív helyi eredményeket hoztak – például javult az együttműködés, csökkent a lemorzsolódás aránya és javult a felsőoktatáshoz való hozzáférés –, hosszú távú hatásukat korlátozza az alulfinanszírozottság, a projektalapú megközelítés és a rendszerszintű integráció hiánya. A tanulmány kritikus szemszögből közelíti meg a kérdést, kiemelve a fenntartható stratégiákat, a pedagógusképzés nyitottságát a probléma iránt, a közösségi részvételt és az átfogó monitoring rendszerek szükségességét. Az ajánlások között szerepel a tanárképzés erősítése, az integrált társadalmi támogatás előmozdítása és a romák döntéshozatalban való részvételének biztosítása. Az eredményekből kiolvasható, hogy csak rendszerszintű, hosszú távú intézkedésekkel lehet hatékonyan csökkenteni az oktatási-egyenlőtlenségeket és elősegíteni a roma közösségek valódi társadalmi befogadását.

  • A MAGYAR FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESEDÉSE
    19-35
    Megtekintések száma:
    422

    A tanulmány célja, hogy átfogó módon mutassa be a magyar felsőoktatási rendszer nemzetköziesedésének folyamatát. A jelenség alaposabb megértéséhez az európai oktatási célkitűzéseket és programokat tekintjük át a tanulmány első részében, majd ezeknek a területeknek a magyar aspektusait is megvizsgáljuk – különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra. A nemzetköziesedés legfontosabb trendjeit az Oktatási Hivatal és a Tempus Közalapítvány statisztikai adataival illusztráljuk – kitérve a mobilitás mindkét irányára. Az Eurostudent VII. adatbázis magyarországi almintájának segítségével (N = 7547) áttekintjük a hallgatók mobilitási tapasztalatait a demográfiai jellemzőik, a felsőoktásba való bekerülésük körülményeik, a tudományterületük, képzési szintjük és más háttérváltozóik mentén. Bizonyos vizsgált területek esetén a magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk meg. Eredményeink megerősítik, hogy a kimenő és a bejövő mobilitás trendjei nem illeszkednek egymáshoz, illetve a mobilitáshoz való hozzáférés beágyazott az egyenlőtlenségekbe.

  • AZ INTEGRÁCIÓ-SZEGREGÁCIÓ HELYZETE EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN
    19-31
    Megtekintések száma:
    1277

    A múlt század utolsó éveitől egyre jobban hangsúlyozzák a társadalmi integrációt az európai uniós állásfoglalások (UNESCO 1995; Európa 1998), vagyis szorgalmazzák, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ne legyenek méltánytalanul megkülönböztetve társaiktól, kirekesztve társadalmi közegükből (UNESCO 1995). Az integrált nevelést a közoktatásban az esélyteremtés, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének eszközeként tekintik (Mesterházi, 2002). Kutatásunkban integrált és szegregált intézményben nevelő-oktató pedagógusok (n=86) kérdőíves felmérésének eredményeit mutatjuk be az integráció kérdéskörével kapcsolatban, kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire befogadóak a szakemberek? Az eredmények azt mutatják, hogy a többségi iskolában tanító pedagógusok jelentős hányada, részben ért egyet az integrált neveléssel- oktatással az adott válaszok alapján. Felkészültségüket mindkét intézményben tanító pedagógusok, valamint gyógypedagógusok nem tartják megfelelőnek, elegendőnek az integrált nevelés-oktatás megvalósításához.

  • ÚJ „KAPCSOLATOK”: A ZENETANÁROK, A HITTANÁROK ÉS AZ SNI TANULÓK
    39-53
    Megtekintések száma:
    349

    Jelen tanulmány a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését vizsgálja a pedagógusok két „új” csoportjának az oldaláról. A hittanár-nevelőknek és a zenetanároknak a nevelésben, oktatásban betöltött sajátos helyzetének a felvázolása után egy olyan vizsgálat tapasztalatainak a bemutatása következik, amely arra fókuszál, hogyan látják a saját tudásukat, nehézségeiket, szükségleteiket az együttnevelési helyzetekben. Helyzetük megítéléséhez ún. kontroll csoporthoz viszonyítottuk a vizsgálati eredményeiket. A vizsgálati csoportot a közoktatás klasszikus szereplői, a közismereti tárgyakat oktató pedagógusok alkották.