Keresés

Keresési eredmények

• Adatok néhány adventív növény előfordulásához a Nyugat-Dunántúlon

  185–188

  Kulcsár László

  Megtekintések száma:

  1023

  A szerző a közleményben 11 adventív faj előfordulási adatait közli a Nyugat-Dunántúlról. Közülük 3 faj esetében (Euphorbia maculata, Euphorbia peplus, Muscari armeniacum) az utóbbi évtizedben gyors terjedés volt megfigyelhető. 4 faj vonatkozásában (Artemisia annua, Crocus banaticus, Polycarpon tetraphyllum, Veronica filiformis) a faj meghonosodás közeli állapotára lehet következtetni, míg a többi közölt faj (Euphorbia lathyris, Senecio inaequidens, Silybum marianum, Vero­nica peregrina) jelenleg alkalmi megtelepedő a térségben.

• Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy)

  74-80

  Nagy Timea

  Megtekintések száma:

  129

  Írásomban Külső-Somogy egy kis szegletéből gyűjtött florisztikai adataimat közlöm. Az adatok többsége 2014-ből származik.  Összesen 31 ritka, szórványosan előforduló vagy védett faj lelőhelyeit jegyeztem fel hat falu területéről [Karád, Kereki, Kötcse, Nagycsepely, Szólád (Nezde), Teleki]. A Dél-Dunántúl flórájára nézve új adat a Neotinea ustulata subsp. aestivalis előfordulása. Az Epipactis microphylla-nak és az E. tallosii-nak nem ismert korábbi adata Külső-Somogyból. A dolgozat a Cirsium boujartii új lelőhelyeit közli a faj elterjedésének északnyugati pereméről.

• Mohaflorisztikai érdekességek a Nyugat-Mecsekből

  29-38

  Csiky János

  Atkári Bianka

  Deme Judit

  Csikyné Radnai Éva

  Megtekintések száma:

  107

  A Nyugat-Mecsek mészkerülő erdeinek és lápi jellegű termőhelyeinek bejárása során számos, a hegységben 50 éve nem látott faj aktuális előfordulását mutattuk ki (pl. Bazzania trilobata, Diphyscium foliosum, Scapania nemorea). Több hazánkban és/vagy a Dél-Dunántúlon ritka taxon újabb állományait tártuk fel (pl. Buxbaumia aphylla, Dicranum tauricum, Jamesoniella autumnalis, Lepidozia reptans, Sphagnum squarrosum) és a Mecsekre új fajokat is felfedeztünk (pl. Aulacomnium androgynum, A. palustre, Calliergon cordifolium, Hedwigia stellata). Mindkét élőhelytípusban jelen vannak a korábban nem jelzett, hazánkban az utóbbi években özönfajként tárgyalt taxonok, lápokban a Riccia rhenana, míg a mészkerülő erdőkben a Campylopus introflexus. Érdekességként említhető meg, hogy a fajok többségét a téli hónapokban, illetve kora tavasszal, az edényes növények szempontjából inaktív időszakban találtuk meg. Ebben az időszakban e mohák sokkal feltűnőbbek és könnyebben észrevehetők. A szerzők felvetik annak a lehetőségét, hogy az utóbbi időben egyre több helyen megjelenő Dicranum tauricum terjedésében meghatározó szerepet játszhatnak az idősödő fenyő ültetvények, mivel az itt található fekvő, holt fatörzsek lépő kövekként szolgálhatnak a faj számára.

• Campylopus flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben

  28-37

  Csiky János

  Erzberger Péter

  Kovács Dániel

  Deme Judit

  Megtekintések száma:

  157

  Egy mohaflorisztikai felmérés során, 2014-ben a Campylopus flexuosus új állományai kerültek elő a Nyugat-Mecsek humid, mészkerülő tölgyeseiben és bükköseiben. Az ország flórájára új fajt a Bakonyban elsőként Peter Erzberger és Németh Csaba mutatta ki 2013-ban. Az új, mecseki populációk feltárása során megbecsültük a C. flexuosus telepek kiterjedését, borítását, illetve listáztuk az állományokon belül előforduló moha és edényes növényfajokat. Munkánk során revideáltuk az MTM Növénytár (BP) Mohagyűjteményének D. flagellare anyagát. Ennek kapcsán bemutatjuk és ábrázoljuk a fajhoz makroszkopikusan igen hasonló Dicranum flagellare differenciális bélyegeit. Adataink alapján feltételezhető, hogy a C. flexuosus a mecseki humid, mészkerülő erdők egy új, terjedőben lévő mohafaja.

• Az apró tyúktaréj (Gagea minima) előfordulása és élőhelyi viszonyai a Sorok-patak mentén (Vas megye)

  189–194

  Schmidt Dávid

  Megtekintések száma:

  207

  Az eurázsiai elterjedésű Gagea minima (L.) Ker Gawl. Magyarországon szórványosan előforduló kora tavaszi hagymás növény, amelynek a Nyugat-Dunántúlról mindössze egy aktuális elő­for­dulását ismertük. Az elmúlt néhány évben a Sorok-patak mintegy 15 kilométer hosszú szakaszán számos állománya került elő. Élőhelyét a vízfolyás fölött emelkedő homokos talajú magaspart jelenti, ahol több­nyire idegenhonos fafajok alatti nitrofil aljnövényzetben él. Az átalakított környezetben való hosszú távú túlélését elősegíthették a hagymái, amelyek az időszakos bolygatással rendszeresen szét­szóródhattak. Lokális elterjedésében szerepet játszhatott a magok hangyák általi terjesztése is. A Gagea minima a So­rok-patak átalakított környezetének értékes reliktumfajaként értékelhető. 

• Apró közlemények

  365-370

  Pintér Balázs

  Barina Zoltán

  Szűcs Péter

  Börcsök Zoltán

  Kámán Orsolya

  Vojtkó András

  Juhász Tamás

  E. Vojtkó Anna

  Bátori Zoltán

  Csiky János

  Erzberger Péter

  Kovács Dániel

  Deme Judit

  Bőhm Éva Irén

  Sramkó Gábor

  Megtekintések száma:

  170

  1. Az Apium repens (Jacq.) Lagasca Budapesten

  2. A Riccia glauca L. és a Riccia sorocarpa Bisch. előfordulása Barcs belterületén

  3. Allium victorialis L. a Vargyas-szorosban (Erdély, Székelyföld)

  4. Huperzia selago (L.) Bernh. a Bükk-fennsíkon és más adatok

  5. Campylopus pyriformis (Schultz) Brid. Nyugat-Mecsekben

  6. Az Echinops ruthenicus (Fisch.) M.Bieb. aktuális előfordulása Sződligeten

  7. Artemisia alba Turra és egyéb adatok Kalotaszegen, valamint megjegyzések
  Molnár et al. (2014) cikkéhez