Search

Published After
Published Before

Search Results

  • Sandy grasslands along the Danube are dominant Content values of Festuca species (preliminary study)
    3-7
    Views:
    130

    There is a very old practice of grazing livestock in Hungary. Plants of the pastures are the most valuable feed for grazing animals. Supplementation of feed rations with fibre improves the saturation of the digestive tract, resulting in calmer animals and improved animal welfare. Grasses of pastures can be a useful supplement as they contain a lot of digestible fibre. Our purpose was to find out the grassland management values of sandy grasslands dominated by Festuca species along the Danube. We carried out cutting samples along the Danube, from the north-western part of the Little Hungarian Plain, through the sandy plains of the Carpathian Basin, Serbia, Romanian Plain to Bulgaria. The cut samples were analysed in the laboratory of MATE based on Weende analysis. The original dry matter, crude protein, crude fat and crude fibre content, as well as the measurement of fibre fractions (NDF, ADF, ADL) were analysed. The results showed that absolute dry matter, crude fibre and NDF contents were high in all samples. The five samples of Festuca species analysed showed significant differences in dry matter and crude fibre. Festuca wagneri had the highest dry matter content. The highest crude protein content was found in samples of Festuca vaginata, Festuca wagnerii and Festuca rupicola, but the highest crude fibre content was found in samples of Festuca tomanii.

  • Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek?
    31-38.
    Views:
    93

    A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, ezen túl a vegetáció meghatározó tagjai olyan élőhelyeken, ahol a legtöbb növényfaj számára már túl szélsőségesek a körülmények. Gyepgazdálkodási felmérések alapján a szálas levelű vagy apró csenkeszek (Festuca) és élőhelyei úgynevezett gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindamellett az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Ezen élőhelyek jelentősége a klímaváltozással párhuzamosan, a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Kutatásunk fő kérdése a következő: a Dunát követve, több környezeti tényező változása (talaj, csapadék, hőmérséklet) mentén ezen homoki gyepek fajösszetétele hogyan változik, illetve a gazdasági hasznosíthatóságuk (takarmányozási, beltartalmi értékek) változike? A biomassza vágásminták a Duna mentén az északnyugat- Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi nagy kiterjedt homoki hátságán át (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) legdélibb, delibláti területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig 17 mintaterületről kerültek begyűjtésre. Minden mintaterületen 6-6 minta készült 0,5×0,5 m-es kvadrátok használatával. A mintákat a következő gyepalkotókra bontottuk: 1. A jellemző Festuca fajok, 2. egyéb pázsitfüvek, 3. pillangós fajok, 4. egyéb kétszikű fajok, 5. egyéb egyszikű fajok, 6. avar. Eredményeink alapján a gyepek biomassza mennyisége csekély, 300-800 g/m2 között változik. A nyílt homoki gyepekben 500 g/m2 alatti, és zártabb gyepekben a jelentősebb. A legkevesebb biomassza-mennyiséggel a F. vaginata gyepe rendelkezik, míg a legmagasabbal a F. rupicola/javorkae, ám minden gyeptípusban jelentős volt a Festuca fajok relatív biomassza mennyisége. Szintén nagy arányban meglévő gyepalkotó volt az egyéb, pillangós fajok nélküli kétszikűek csoportja. Ennek a két csoportnak az aránya is változott, úgy, hogy a gyep zártabbá válásával a F. vaginata típustól a F. wagneri-n át a F. rupicola/javorkae irányába haladva a Festuca fajok aránya csökken és az egyéb kétszikűek mennyisége jelentősebbé válik. A szúrós fajok csak zártabb gyepekben (Festuca rupicola/javorkae, F. wagneri) fordultak elő. A F. wagneri és a F. javorkae/rupicola állománya rendelkezik a legtöbb (18,55 g/0,25 m2) pillangós növényfajjal. E gyepekből gyenge minőségű réti széna várható, a kiskérődző ágazat számára jelenthet felhasználható takarmányforrást: leginkább a juhokkal történő hasznosítás jöhet szóba. 

  • Horticultural applicability of Festuca taxa I.
    3-9
    Views:
    176

    This survey is connected to OTKA-125423, which examines the vegetation of sandy grasslands along the Danube. During this survey, two potentially horticulturally usable Festuca species was analysed: Festuca wagneri and Festca tomanii. The main questions were the following: are they usable in an urban environment? Do the to species differ significantly? Have they any morphotaxonomic feature which can by utilized in horticultural practice? Specimens of the two taxa, which were planted either into normal garden soil or into pots differed greatly. Specimens of F. tomani were usually larger and more uniform. Both taxa had the pot treatment well. Though the average lengths of leaves and inflorescence stems tended to be higher on the soil mixed with perlite, the coverage values were lower on it; thus adding expensive perlite to the soil might not be rewarding for the farmer. The two species differed from each other in several morphological parameters. The diversity of Festuca wagneri showed well in this survey, and this taxons parameters would be also useful in horticultural practice. 

  • A növényfajok együttélését és fajgazdagságát befolyásoló biotikus tényezők száraz szikes gyepekben.
    5-12.
    Views:
    82

    A növényfajok közötti kölcsönhatások egyik meghatározó eleme a facilitáció, emiatt ennek a növények közötti pozitív kölcsönhatás típusnak a vizsgálata a növényökológiai kutatások frontvonalába tartozik. A legtöbb kutatás szerint a pozitív biotikus kölcsönhatások jelentősége stresszelt környezetben a legnagyobb és az abiotikus stressz csökkenésével egyre inkább a fajok közötti versengés válik jellemzővé. Egy adott növényközösségben jelenlévő fajoknak el kell viselniük az adott élőhely környezeti feltételeit, amelyekhez gyakran hasonló alkalmazkodási stratégiákat fejlesztenek ki, ami miatt ezek a fajok bizonyos jellegeikben hasonlóak lesznek egymáshoz. Emellett működik egy másik hatás is, amely az együtt élő növények morfológiai különbözősége, és ezáltal eltérő forrásfelhasználása által teszi lehetővé a fajok együttélését. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a biotikus interakciókat, és a funkcionális jellegek fajok közötti hasonlóságait, illetve különbségeit abiotikusan stresszelt szikes gyepekben, mely során főleg a domináns faj (Festuca pseudovina) többi fajra gyakorolt hatására voltunk kíváncsiak. Vizsgálatainkat cickórós szikes puszta (Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae) 9 állományában végeztük, mely során 20×20 cm-es kvadrátokban begyűjtöttük a teljes földfelszín feletti fitomasszát (összesen 270 fitomassza mintát). A mintákat kiszárítás után szétválogattuk avarra és élő fitomasszára, ez utóbbit fajonként tovább válogattuk, majd a száraz tömegüket lemértük. A jellegalapú elemzések során a következő faji jellegeket használtuk: magasság, klonális terjedés, gyökerezési mélység és magtömeg. A főbb fitomassza frakciók (domináns faj fitomasszája, avar, alárendelt fajok élő fitomasszája) között, és ezek, illetve a fajgazdagság között kizárólag pozitív kapcsolatokat mutattunk ki. A domináns faj fitomasszájának növekedése pozitív hatással volt a funkcionális diverzitásra is. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a stresszelt környezetben egy nagyobb termetű faj jelenléte kedvezőbbé teszi a mikrokörnyezetet, ezáltal több faj kisléptékű együttélését teszi lehetővé, és hogy ez az együttélés leginkább egymástól eltérő tulajdonságokkal rendelkező fajok között valósul meg. 

  • Different agrotechnical mesures on the ecology and conservation in a wet meadow
    3-15
    Views:
    69

    In grassland management systems, the various agrotechnical elements have to be used in many cases on "primitive grasslands", where the coordination of agricultural and nature conservation tasks is necessary. Here, animal husbandry is the main aspect, which includes the long-term preservation of the quality of the pasture, as well as the most economical use of the pasture and keeping the animals as cheap as possible. The tests were carried out on a grassy area on the border of the settlement of Aba. We examined the vegetation of 8 plots of the same size in the area and the quantitative and qualitative composition of the biomass produced there. In this thesis, we provide data on the vegetation composition and evaluation of the following treatments. The plots and treatments were as follows: I. plot-ventilated; II. parcel-relaxed; III. plot loosened and ventilated; ARC. parcel control; V. plot-ventilated and 15 t/ha manure; VI. plot loosened and 15 t/ha manure; VII. plot loosened, ventilated and 15 t/ha manure; VIII. plot loosened, ventilated and 30 t/ha manure. In each plot, 5 ceenological recordings were made using 4 x 4 m quadrats. The estimated coverage of each species was given in %, taking into account the proportion of grasslands and other species. Among Borhidi's plant ecological indicators, the species were evaluated based on the NB (relative values of nitrogen demand) and WB (relative soil water and soil moisture indicator numbers). The social behavior types (SZMT) were also defined based on Borhidi's work, and the nature conservation value categories (TVK) were defined according to Simon. The lifestyle analysis was performed based on Pignatti's lifestyle types.

    Based on the data, the composition of the vegetation of each plot changed significantly compared to the data of the control plot IV. A direct proportionality can be discovered between the increase in the cover value of the dominant lawn grasses, primarily Festuca arundinacea, Dactylis glomerata, Alopecurus pratensis, and Fabaeceae species (e.g. Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus) and the amount of applied nutrients. Based on the coenological survey of the eight examined areas, the control area (IV.) showed the most natural state, which was confirmed by the species composition and number of species. The IV. plots are close to I., II. and III. for plot recordings, which proves that aeration and loosening do not worsen the condition of the lawn, but rather promote the preservation of its natural state. The VII-VIII. plots have the smallest number of species, but based on the life form spectrum, naturalness indicators, nature conservation value categories and social behavior types, they are not very disturbed habitats.

    No significant difference can be detected between the effect of lawn loosening and lawn aeration, but III. plot, where both treatments were carried out, was closer to the control area. Regarding the effect of the lawn management methods, it was possible to produce a starting data set in the long term (with the same environmental conditions). Overall, the study gave valuable results regarding the age of change occurring during the application of different lawn management methods, and was also effective from an economic point of view.

  • Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh
    13-20
    Views:
    100

    In our survey we collected data about the behaviour of dominant species on three wet meadows in the West part of Hungary. We focused on species composition, the stability and economic values of the grasslands affected by abandonment and mowing. The meadows are mowed twice a year since 2006. We established abandoned plots (50×50 m) within each meadows in 2012 to investigate how can the species composition shifts by abandonment comparing with the mowed plot. In this study we investigated the abundances of species in 2×2 m quadrates (10 per plot) in three times per a year (April, June, August) in 2012 and 2013. Total species lists are similar (55 ± 6% common species in paired comparison) on the three grasslands, however the reaction of dominant species on mowing and unmowing were different, probably due to also the significant differences in the abundance of dominant species between meadows. The abundance of Festuca arundinacea decreased on every abandoned plot from 2012 to 2013, while the effects of abandonment were different on the abundance of Poa angustifolia. The abundance of Cirsium canum was higher in every mowed and also in every unmowed plot in 2013 than a year before. Comparing the three grasslands the abundance of primary grasses, stinger plants and legumes species were significant different in both investigated years. The significant differences in the abundance of dominant species among grasslands were presumably not only caused by the differences in the applied treatments but also the effects of environmental factors. 

  • The seasonal effect on the vegetation of Hungarian grey cattle pasture in 2022 and 2023 - A case study
    29-36
    Views:
    61

    The "Szűzföld" area, managed by the Pro Vértes Public Foundation, has been managed for nature conservation and economic grazing since 1998 with Hungarian grey cattle. In the present work the vegetation data of the pasture were analysed for the years 2022-2023, in order to investigate the effect of the weather conditions in an extremely dry year (2022) and an extremely wet year (2023) using 2 × 2 m coenological records. To analyse the ecological indicators of species, we used Borhidi's relative plant ecological indicators: relative nitrogen demand (NB) and relative soil water and soil moisture (WB) scores. We also assessed the data according to Simon's conservation value categories (TVK) and Borhidi's social behaviour types (SBT). The grassland management assessment of the vegetation was based on the forage value scores of the species used by Klapp et al.

    The results showed no significant differences in species in the two years, but significant differences in cover values. In the year with rainfall, the proportion of accompanying species decreased, while the proportion of weeds and natural disturbance tolerant species increased. The amount of grasses and legumes increased, which are important for grassland management.

  • Nyílt homoki gyepek cönológiai és talajtani vizsgálata a Duna-Tisza közén
    47-56.
    Views:
    153

    Vizsgálatunk célja, hogy meghatározzuk a Duna-Tisza közi Festuca vaginata és a F. pseudovaginata által dominált nyílt homoki gyepekben a fajkompozíciójában és talajtulajdonságaiban jelentkező különbségeket. A mintavételt 2009 májusában végeztük 2×2 m-es kvadrátokban, Braun-Blanquet módszerét alapul véve, de a fajok borítási értékeit adtuk meg. Öt-öt felvétel készült Festuca vaginata és F. pseudovaginata dominálta állományokban, két mintaterületen (Tatárszentgyörgy és Imrehegy). Az edényes növényfajok fajszámát és borítási értékeit, a kriptogámok fajszámát, valamint hét talajtani paramétert (pH [KCl], pH [H2O], humusz, összes nitrogéntartalom, Ca, P2O5, K2O) elemeztünk, utóbbiakat 0-15 cm-es és 15-30 cm-es mélységben mérve. A két Festuca faj állományainak talajtani viszonyainak összehasonlítására lineáris kevert modelleket alkalmaztunk, az adatok elemzését klaszteranalízissel is kiegészítettük, az egyes fajok borítási értékeit pedig Mann-Whitney U-teszttel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a F. vaginata és a F. pseudovaginata felvételek jól elkülönültek egymástól, utóbbiakban a fajszám közel kétszer akkorának bizonyult, mint a F. vaginata felvételek esetében. A borítási értékek és a felső 15 cm-es talajrétegből vett minták talajtani paraméterein alapuló klaszteranalízis alapján is elkülönültek a különböző vegetációs egységek. A lineáris kevert modellek eredményei szerint a F. vaginata dominálta gyepek talaja magasabb pH-, nitrogén-, foszfor- és kalciumtartalommal jellemezhetők, szemben a F. pseudovaginata gyepekkel, amely szoros kapcsolatot jelez a felső talajrétegek tulajdonságai és a rajta előforduló homoki vegetáció összetétele között. 

  • Recovery of grasslands in former croplands using the combination of seed sowing and hay transfer
    5-11
    Views:
    80

    In accordance with general trends in agricultural and natureőconservation practice in Europe, grassland restoration and traditional grassland management has gained increased importance in Hungary. In grassland restoration using of low rates of seed (less than 30kg/ha) and hay cover is suggested. In the present paper the effect of hay cover combined with low rate of seed (25 kg/ha) is studied in early grassland recovery. We aimed at to answer the question whether or not the speed of grassland recovery can be increased with a combined use of seed sowing and hay cover. The establishment of Festuca species was favoured by hay cover combined whit seed sowing. The emergence of shortlived weeds was significantly lower on most of the fields treated with hay cover and seed sowing. The species richness and diversity of early weeds did not differ significantly in fields sown only and fields treated both with seed sowing and hay cover. Our results suggest that the combination of seed sowing and hay cover is successful in fields, where high rate of weed invasion is possible, thus intensive post-restoration management is necessary.

  • Természetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi mintaterületeken
    35-41.
    Views:
    146

    Vizsgálatunkban két eltérő típusú nyílt természetes homokpusztagyep és élőhely-rekonstrukció során telepített gyepek vegetációját és biomassza-produkcióját hasonlítottuk össze kisalföldi katonai mintaterületeken (Gönyű és Győrszentiván). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a Festuca rupicola dominált, de mellette a F. javorkae is előfordult. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológia felvételt és 50×50 cm-es kvadrátban biomassza-mintákat vettünk. A mintaterületek közötti eltéréseket a variációs koefficiens (CV%) és egyutas ANOVA segítségével elemeztük, diverzitási értéket számoltunk. A cönológiai felvételekben lévő adatstruktúrát a nem metrikus többdimenziós skálázás (nmds) ordináció segítségével a Bray-Curtis távolságindexek felhasználásával elemeztük. A nyílt homoki gyepek Festucetum vaginatae típusaiban a legfajgazdagabb az eredeti állomány volt, amihez már hasonlóvá vált a vizsgálat 5 éve alatt a vetett és a spontán gyepesedő vegetáció. Az égetett állományok fajkészlete szegényebb volt, és a diverzitási értékek is alacsonyabbak voltak. A Festuca rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitási értékei is magasabbak voltak az eltelt időszak alatt. A biomassza értékek tekintetében is a záródó Festuca rupicola gyepek mutattak nagyobb értékeket, és a fajösszetétel tekintetében is gyepgazdálkodási szempontból fontos fajok nagyobb arányban fordultak elő. A vizsgált területeken a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók. 

  • Effects of ceasing mowing and grazing on the vegetation of wet grasslands of Badacsonytördemic
    23-32
    Views:
    165

    During the work we examined the vegetation of a wet area near Badacsonytördemic. The grassland has been mowed and grazed intensively by Hungarian grey cattle until 2010, and it was abandoned afterwards. We surveyed three sample areas: the continuously grazed pasture, the mowed grassland and the additional pasture, which was grazed for one month each year.
    Records were made in June 2010 and 2020. We utilized 4×4 m quadrats, and gave the cover of species in percent. Relative nitrogen values (NB), soil moisture values (WB), Social Behaviour Types according to Borhidi, nature conservation values (TVK) according to Simon were also used.
    Based on the results, the vegetation of the area degraded greatly in ten years, its diverse nature disappeared, weeds and invasive species became dominant and species with good foraging value declined. No aggressive competitors were found in 2007, but Solidago gigantea appeared with great cover by 2020. In addition, many weed species appeared, and the ones which were already present in 2010, have increased their cover. Cirsium arvense was a newly appearing weed. Dead biomass also increased greatly.
    To avoid further degradation, we suggest to reintroduce the management to these areas again. To set back weeds and invasive species, regular mowing would be efficient. It would be important to carefully set the date of mowing so that it prevents the spreading of seeds. Mowed plants must be removed from the area as soon as possible.

  • Cönológiai adatok kisalföldi és csallóközi homoki mintaterületek vegetációjának ismeretéhez
    25-30.
    Views:
    116

    Vizsgálatunkat nyílt és záródó, homoki sztyepprétekhez tartozó gyepek állományaiban végeztük a Kisalföldön (Győrszentiván, Gönyű) és Csallóközben (Čenkov). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a F. rupicola dominált. A csallóközi mintaterületen F. javorkae alkotta gyepet is el tudtunk különíteni. A győrszentiváni állományok a gyeprestaurációs munkának köszönhetően maradtak meg, regenerálódtak. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátok használatával. A F. rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitás értékei is magasabbak voltak; a F. vaginata gyeptípusok hasonló fajösszetétellel és diverzitás értékkel rendelkeztek. A F. javorkae gyep diverzitása volt a legkisebb, de bizonyos fajok csak ebben a vegetációban jelentek meg. Új eredmény, hogy a potenciálisan csak a Kárpát-medencében előforduló bennszülött faj állományát el lehetett különíteni, és cönoszisztematikai szempontból is eltérést mutatott. A nyílt gyepekben, valamint a F. javorkae gyepben is a Festucion vaginatae elemek domináltak. A Festucetalia valesiacae és a Festuco-Brometea elemek a homoki sztyeprétben fordultak elő nagy arányban. Új eredmény, hogy a F. wagneri, a pannon homokpuszták bennszülött, domináns, társulásképző faja nem csak a Duna-Tisza közén, hanem a vizsgált területen is megtalálható. A győrszentiváni F. vaginata gyep fajösszetétele és diverzitás értékei alapján a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.

     

  • Morfometriai adatok Lolium, Festuca és Poa fajok vetőmagtisztításához
    56-61.
    Views:
    97

    Morfológiai méréseket végeztünk karcagi természetközeli és vetett gyepekből begyűjtött négy pázsitfűfajról. A külső toklász hossz- és szélességi paramétereit, valamint a négy faj ezerszem tömegét mértük meg. A külső toklászok paramétereinek a vizsgálata a virágtakarók szélességi méreteire is kiterjedtek. A szélességre vonatkozón nagyon kevés irodalmi adat áll rendelkezésre, mert a fajjellemzések a hossz értékekkel foglalkoznak csak, és a szálka hosszával vagy arányával a külső toklászok méretéhez viszonyítva. Az irodalmi adatokkal összehasonlítva a saját gyűjtésünk méréseit, megállapítottuk, hogy az olaszperje esetében a külső toklászok hossza, valamint az ezerszem tömeg tekintetében találtunk lényeges különbségeket. A jelen eredmények arra mutatnak rá, hogy a vetőmagtisztításkor gondot jelentő angol-, illetve olaszperje szétválasztása nem méretbeli, hanem tömeg szerinti tisztítástechnikai módszerekkel lehet eredményes. 

  • A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére
    11-19
    Views:
    98

    A munkánk során különböző tájhasznosítással rendelkező  Naszály hegylábi gyepterületeket vizsgáltunk. Arra kerestük a választ, hogy milyen változásokat okoz a kaszálás felhagyása, a turisták jelenléte, miben különbözik egy fás legelő és egy kaszáló fajösszetétele, és a környező erdőterületek gyepek felé való múltbeli kiterjedése igazolható-e. Ehhez hét vizsgálati területen, területenként 10 db 2×2 m-es kvadrátban felmértük a fajok jelenlétét és feljegyeztük a borítási értékeket. A terepi munkát 2013-ban három alkalommal, április, május és október hónapokban végeztük. Az adatokat klaszteranalízissel és ordinációs eljárással vizsgáltuk, valamint ökológiai mutatók alapján is összehasonlítottuk a vizsgálati területeket. A klaszteranalízis és az ordinációs elemzés szerint elkülönültek a kaszált és nem kaszált területek, valamint a kaszált és a kaszálás mellett turisták látogatta területek is. A hajdani erdőterületek kvadrátjai a fás legelőn és az egyik kaszált és turizmussal is érintett területen ugyancsak külön egységet alkottak. A vizsgálat kimutatta, hogy a kaszálás elmaradása az Arrhenatherum elatius, a Dactylis glomerata, a Trifolium montanum, a Salvia pratensis és a Viola hirta elszaporodásának kedvez. A kísérő fajok aránya a nem kaszált területeken alacsonyabb, emellett a kaszált területen nagyobb a gyomok és ruderális kompetítorok mennyisége. A kaszált gyepekben a Festuca valesiaca válik uralkodóvá. A vizsgált fás legelő az Alopecurus pratensis és védett növények nagyobb számával jellemezhető, a régmúltban feltételezhetően erdőterület hasznosítású gyepben a Potentilla alba gyakori. 

  • Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata
    19-29
    Views:
    105

    A Dunaújvárostól délre található rekultivált hulladéklerakón és az annak szomszédságában lévő természetes löszterületen négy mintaterület gyepvegetációját vizsgáltuk: I: természetes löszgyep (kontroll terület), II: 5 éve rekultivált terület, amelyet fűmagkeverékkel felülvetettek, III: 5 éve rekultivált terület, mely spontán gyepesedett be, IV: 3 éve felhagyott terület, ami spontán gyepesedik. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a vizsgálat során az I-es mintaterület kvadrátjai különültek el leginkább és mutattak természetes állapotot, de a rekultivált terület növényzete is jelentős botanikai értékeket képviselt. Ehhez hozzájárul, hogy sikeres gyeptelepítés zajlott, illetve hogy spontán is megindult a begyepesedés. Az I-es mintaterületen volt megtalálható a legtöbb növényfaj, köztük védett taxonok is. Természetvédelmi szempontból szintén ez utóbbi mintaterület bizonyult a legértékesebbnek, ugyanakkor jelentős veszélyeztető tényezőként jelentkezett az erős cserjésedés, ami az eredeti gyepfoltokat visszaszorítja. A rekultivált területeken elsősorban a gyomok mennyisége volt kiemelkedő, főleg a spontán gyepesedő térszínen, viszont a természetes zavarástűrők mellett a természetes vegetációra jellemző fajok is megjelentek, már 3 év után is. 

  • 2018-19-ben végzett cönológia felmérés a tihanyi Belső-tó melletti magyar szürke szarvasmarha legelőn
    25-30.
    Views:
    122

    Jelen vizsgálatunkat 2018 és 2019 között végeztük a Tihanyi félszigeten, a Belső-tótól délre eső gyepterületeken, melyeket egy sokéves felhagyott állapot után néhány évig kaszáltak, majd 2002-től máig folyamatosan szürkemarhával legeltettek. Fő kérdésünk a következő volt: az eltelt időszak alatt mennyire volt eredményes a legeltetés, természetközelivé vált-e a gyep? A területen az első cönológiai felvételek 1994-ben készültek, majd 2002-től (néhány év kihagyással) évente újra megtörténtek a vizsgálatok. Jelen munkában a 2018-19-es évek eredményeit tesszük közzé. A kvadrát minták elemzésekor igénybe a Raunkiaer-féle életforma-kategóriákat, a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK), valamint a szociális magatartási formákat (SBT) alkalmaztuk. A cönológiai felvételek a legelő két különböző részén készültek: a felső (I), illetve az alsó (II) egyharmadában a területnek, amit az állatok pihenőhelyként használnak. Ily módon nem csak a lejtőhatás, hanem az igénybevétel intenzitásának vizsgálatára is lehetőség nyílt. Eredményeink alapján a legelő állatok folyamatos jelenléte stabilizálta a természetvédelmi szempontból értékes gyep fajösszetételét. A gyomfajok mennyisége az alsó szakaszon jelentősebb volt, a teljes fajszám viszont kisebb. A lejtő felső egyharmadában ez az érték már 50 fölé emelkedett. A pázsitfüvek relatív mennyisége is jelentősebbé vált, ami legeltetési szempontból is értékesebbé tette a gyepet. Dominánsként a kisebb termetű Festuca fajok jelentek meg, más gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfű fajokkal együtt. A pillangósok fajszáma és borítása is jelentőssé vált. Eredményeink alapján a helyes természetvédelmi kezelési gyakorlat kulcsa a területen a megfelelő számú állattal történő legeltetés lehet, ami jelen esetben megvalósult. 

  • Botanical and grassland investigations in a pasture grazed by Hungarian grey catte in Badacsonytördemic in 2008
    73-78
    Views:
    111

    Sample areas can be found in the Tapolcai Basins. Phytosociological samples were collected: 32 ha grassland stand with low intensity grazing (under-grazed pasture), 38 ha overgrazed pasture, 34 ha meadow (hayfield) and the stand where animals drank. The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production during the grazing season of the year. 5 replicates of 2×2 m phytosociological samples plots were examined on each grasslands according to the Braun- Blanquet method (1964) in April, May, June, August and September 2008. 118 Hungarian Grey Cattle were grazed on the pastures. 14 species were common in each saple areas, wich are dominant species of natural grassland associations (Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia aespitose) in the region. The overgrazed pasture had only low nutritive value and contained high number of weed species. About one month per year grazing time in the undergrazed area was not enough to achieve a better state of species diversity, although the forage production of the area remained high. The number of species and the 32 ha grassland was high (58) weeds was due to the high number of weeds, however the nutritive value of this grassland was poor. The species number of the hayfield was lower (31) than and grassland, however species composition was better and the nutritive was higher. It seemed that management was suitable and the hayfield.

  • Domestic water buffalo (Bubalus bubalis) grazing as a habitat management and application option against invasive species
    47-53
    Views:
    172

    In nature conservation, the aggressive expansion of invasive plant species and the preservation of valuable grasslands are a global problem. Based on this, the following question can be formulated: which animal species and breeds are suitable for habitat management? Is the water buffalo suitable for lawn care and to what extent? With the overview work, we review the results so far, highlighting domestic areas where we already have preliminary results and where previous data have already been produced. Based on this, the invasive Solidago was completely suppressed in the marshes of the Zámolyi basin, the pasture was completely transformed, and the dominant species became Sesleria uliginosa. Also in the area of the Zámolyi basin, there were significant floristic and physiognomic differences in the vegetation. You may find that buffalo grazing is a suitable habitat management method in both dry grassland and wet grassland. Therefore, in addition to being effective in the control of Solidago gigantea, grazing with buffaloes is successful both in terms of nature conservation and grassland vegetation from an economic point of view. The first stage of the long-term planned work is an overview of the work on the water buffalo. The research is supported by the creation of Innovation operational groups and the investment necessary for the implementation of the innovative project. call for tenders (VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17) and the Innovation and the New National Excellence Program of the Ministry of Technology code number ÚNKP-22-3-I-MATE/2 was supported by the grant funded by the National Research, Development and Innovation Fund and grant AKGF-119-1-202.

  • Comparison of grasslands grazed by cattle, sheep and horses in Tapolca and Káli Basins
    59-63
    Views:
    130

    Monitoring plots were in Káli and Tapolcai Basin, Balaton Upland National Park, Hungary. We investigated changes in species composition of 2-2 sheep, Hungarian Gray Cattle and horse pastures. The highest number of species was on the pastures of the Hungarian Gray Cattle. 41 species were common in each monitored plots, which are also important dominant species of natural associations and Poaceae species: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa, Lolium perenne, Bromus hordaceus subsp. hordaceus, Poa humilis, Alopecurus pratensis, Elymus repens, Dactylis glomerata, Poa angustifolia.