Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem

Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Preferencia vizsgálatok külföldi és hazai tapasztalatai
Megjelent 2021 október 28
21-25

Több állatfajon vizsgálták már, hogy milyen gyepösszetételű legelőn tartózkodnak a legtöbbet, illetve mely gyepalkotókat fogyasztják szívesebben. Zárttéri körülmények között nem történtek még hazai vizsgálatok a gímszarvas legelési szokásait illetően. Vizsgálatunk célja az volt, hogy hazai, eze...n belül helyi (Bőszénfa) területeken vizsgáljuk, hogy mely növényfajokat kedvelik legjobban a gímszarvasok. A gyepek telepítése 2005-ben történt. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy hazai adottságoknak (éghajlat, domborzati viszonyok) megfelelő fajokat és fajtákat válasszunk. Hétféle gyepet, illetve gyepkeveréket telepítettünk két ismétlésben. A kedvezőtlen időjárás miatt a telepített gyepek fejlődése a vártnál lassabb volt. Ennek köszönhetően az ízletesség-vizsgálat 2007-re tolódott. A preferencia vizsgálatot 48 gímszarvas legeltetésével végeztük. A legelő állatok egyes parcellákon való tartózkodási idejét a legeltetési idény alatt 14 alkalommal, alkalmanként 5 órás megfigyeléssel mértük. Megfigyeléseket áprilistól június végéig tudtunk végezni, mert csapadékhiány miatt a legelő teljesen kiszáradt. Méréseinket helyszíni szemlékkel egészítettük ki. A szemléken feljegyeztük, hogy melyik növényeket rágták legjobban a gímszarvasok. A megfigyelt időszak statisztikai elemzését havi bontásban is elvégeztük. Áprilisban a szarvasok a fűféléket és a fehér herét (Trifolium repens L) hasonló arányban legelték (P<0,001), de nem kedvelték az óriás tippant (Agrostis gigantea Roth) és a szümcsőt (Bunias orientalis). Májusban legintenzívebben a fehér herét legelték és legkevésbé a fűféléket, az óriás tippant és a szümcsőt. Júniusban legtöbbet a fehér herén töltötték a szarvasok legeléssel, a fűféléket közepesen legelték, a szümcsőt és az óriás tippant szinte egyáltalán nem legelték. Összességében a legtöbb időt a fehér herén töltötték legeléssel a gímszarvasok, míg a legkevesebb ideig az óriás tippanon és a szümcsőn legeltek.

Teljes absztrakt mutatása
3
4
A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi legeltetési idényben
Megjelent 2021 október 28
65-72

A vizsgált területek a Tapolcai- és a Káli-medencében találhatók Köveskál és Nemesgulács települések közelében. Nemesgulács határában 6 hektárnyi területen 4 lovat tartanak szabad legeltetéssel (0,7 ló/ha) a Cynodonti-Poëtum angustifoliae gyepen, mely egy domboldalon helyezkedik el. A lejtő alsó és ...felső egyharmadában végeztünk botanikai felvételezéseket. A területen korábban szőlőt termesztettek. Köveskál határában 2 lóval legeltetett, kb. 1 hektárnyi gyep szintén a Cynodonti-Poëtum angustifoliae. Itt közvetlen a legelő mellett találtunk kontroll területet, mely egy Salvinio-Festucetum rupicolae asszociáció. A területet korábban juhokkal legeltették. Minden mintaterületen 5-5 db 2×2 m-es kvadrátot jelöltünk ki. A kvadrátokat Braun-Blanquet (1964) módszerével felvételeztük 2008-ban havonta. Az adatok feldolgozása során az analitikus bélyegek közül a borítást (D), a fajszámot (n) értékeltük. A természetvédelmi szempontból fontos értékek közül a relatív nitrogén igény (NB), a szociális magatartási formák (SBT) (Borhidi, 1995), és a természetvédelmi értékkategóriák (TVK) (Simon, 2000) voltak értékelve. A nemesgulácsi legelőn a lejtő alsó harmadában nagyobb a tápanyagban gazdag termőhelyekre jellemző fajok aránya, mint a lejtő felső harmadában, illetve megjelent a trágyázott talajokra jellemző nitrogénjelző Artemisia vulgaris. Ennek oka a tápanyag lemosódás. A gyep alacsony takarmányértékének oka az értékes pázsitfű- és pillangós fajok hiánya, valamint az 51,8%-os összborítás. A gyep értékes fajait az állatok kilegelték, és a kitaposás is megfigyelhető volt. Figyelembe véve a lovak válogatását, fajösszetétele alapján e társulás nem való lólegelőnek. Helyette juhokkal jobb hatásfokkal lehetne hasznosítani a területet. A köveskáli legelőn kiemelkedően nagy a tápanyagban gazdag termőhelyek növényeinek aránya. Mindkét térszínen a természetes zavarástűrők borítása volt a legnagyobb, 35% körüli abszolút borítással voltak jelen. A természetvédelmi értékkategóriák szerinti legnagyobb különbség a társulásalkotó fajok nagyfokú csökkenése a volt legelt területeken. Ezt a Poa angustifolia kilegelése okozta, amely takarmányozástanilag a legértékesebb faj a társulásban. A borítottság hiánya miatt a jövőben erős gyomosodás várható. A túllegeltetésnek és a rossz legeltetési módnak köszönhetően a hasznosított rész összborítása töredéke a természetközelibb, kontroll gyepének.

Teljes absztrakt mutatása
15
16
Juhlegelők koratavaszi fitoprodukciójának vizsgálata
Megjelent 2022 június 9
3-7

2021 aszályos tavaszán vizsgáltuk szolonyec talajadottságú, extenzív gyepes termőhelyeken az adott termőhely fitoprodukciójának fejlődési ütemét juhlegeltetés szemszögéből. A potenciális juhlegeltetés kezdetének empirikus időintervallumában összesen 7 alkalommal végeztünk adatrögzítést egy helyrajzi számon nyilván...tartott, 6 eltérő helyszínen. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált időszak alatt a legmagasabb talajnedvességi értékeket a parlaggyepnél mértük, a legmagasabb talajhőmérsékleti értékeket viszont a zárt legelőkertként használt gyepterületen. A növénymagassági értékek a legnagyobbak a parlaggyepnél, valamint a legelőerdő gyepállományában voltak. A legalacsonyabb növénymagasság a zárt legelőkertben került rögzítésre, noha a legmagasabb tápanyagellátottság is itt volt mérhető.

Teljes absztrakt mutatása
28
14
Összehasonlító botanikai és természetvédelmi vizsgálatok telepített és felújított gyepekben a Csákvár melletti Páskom területén
Megjelent 2021 szeptember 12
63-73

Vizsgálataink során az eltérő hasznosítású visszagyepesített legelők botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található páskomi legelő 260 ha-os területe, melyet 2012 májusában mértünk fel. A területen parlag is található, amelyet 30 ...éve felülvetettek, és azóta nem folytattak kezelést rajta. A terület többi részét 2009-ben egymással párhuzamos lejtőirányú sávokban 4 különböző módszerrel gyepesítették vissza, majd 2011-ig kaszáltak. Minden gyeptípusban 7-7 cönológiai felvételt készítettünk, ahol a kvadrátokban előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a legelő visszagyepesítési típusai és a kaszálás milyen hatással volt a legelő botanikai összetételére és gyepgazdálkodási értékeire. Az eredmények alapján a különböző gyeptelepítési módszerek közül a szénaráhordásos módszer volt a legeredményesebb, az így kialakított gyep hasonlít leginkább a természetes állapotú, referenciának tekinthető visszagyepesített terület vegetációjára. Itt a legnagyobb a fajszám és a természetes gyepek fajai is uralkodóvá válnak. A direkt vetésű, valamint a felhagyott telepített gyep különbözik leginkább a természetközeli állapotú 30 éve felülvetett gyepterülettől. 

Teljes absztrakt mutatása
9
9
Prognózis a gyepterületek hasznosításának várható alakulásáról: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
Megjelent 2021 november 14
9-12

A szerzők – elemezve hazai gyepgazdálkodásunk közelmúltbeli helyzetét és jövőbeni lehetőségeit – a következőket állapították meg: − Az 1993-2003 közötti időszakban számos olyan vélemény látott napvilágot, amelyek a gyepterületek jelentős növekedését prognosztizálták. Ezek a változások nem következtek be. ...− A 2004-2008 közötti időszakban hazánk összes gyepterülete és a betakarított terület is tovább csökkent. Ugyancsak csökkent az összes betakarított termés és az 1 hektáron előállított termés mennyisége is. Egyre jelentősebb szerepet kapott azonban a Nemzeti Parkok és más védett területeken folytatott gyepgazdálkodás. − A szerzők a 2008 utáni várható tendenciák bemutatását a gyephasznosító állatok létszámának és azok gyepterület szükségletének várható alakulásán keresztül mutatják be. 

Teljes absztrakt mutatása
11
17
Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha-legelőn
Megjelent 2021 október 28
73-78

A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn, kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), legelőn (túllegeltetett térszín), kaszálón és a területén belül található itató környékén folytattunk a legeltetési idény során, évi 5 alkalommal botanika felvételezéseket. Ezek alapján később gyepgazdál...kodási és takarmányozási számításokat végeztünk. Mintaterületenként 5 cönológia felvételezést végeztünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. A területen 118 szürkemarha legel. A területek fajkészletét is összehasonlítottuk. A legnagyobb fajszám a legelőn volt, ha az itató környéki térszín fajait is figyelembe vettük, amelynek jelentős része gyom. A négy mintaterület fajkészletét összevetve 14 közös faj fordult elő, amelyek közül a természetes vegetáció állományalkotó taxonjai is megtalálhatók: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa. A legeltetés hatására, az erős túllegeltetett területen sem tűntek el a terület eredeti vegetációtípusait felépítő domináns fajok. A kiegészítő legelőn az évi kb. 1 hónapnyi legeltetés nem volt elegendő ahhoz, hogy a fajdiverzitás szempontjából kedvezőbb helyzet alakuljon ki, amellett, hogy a takarmányhozama a területnek magas maradt. A legelőn a fajszám magas (58), ami a sok gyom jellegű növénynek köszönhető, de a takarmányértéke gyenge. A kaszáló fajszáma (31), ha el is marad a legelőkhöz képest, a fajösszetétel szerencsésebb és a takarmányszolgáltató képessége jó. A terület helyes kezelése itt folyik.

Teljes absztrakt mutatása
5
6
A hasznosítási gyakoriság és az időjárás hatása száraz és üde fekvésű gyepek takarmány-minőségére
Megjelent 2021 szeptember 12
43-47

Magyarországon kis területen van lehetőség a gyepek öntözésére. Ugyanakkor a gyep bizonyítottan vízigényes kultúra. A klímaváltozás, a téli- és tavaszi csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hőségnapok számának, valamint a hőmérsékletnek a növekedése miatt át fogja alakítani a n...vényállomány összetételét. A kétszikűek és a C4-es pázsitfüvek borítási aránya nő, ami a takarmányminőség változását eredményezi. A terméskiesés és minőségromlás mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az időjárási tényezők hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint a gyep vízellátottsága jelentős különbséget eredményezett a takarmány minőségében és a tápanyagtartalomra szignifikáns befolyást gyakorló tényezőkben. Száraz fekvésű gyepen a páratartalom negatív hatása volt a legmeghatározóbb (legerősebb szignifikancia, legnagyobb r-érték), az üde területen pedig a csapadéké. Üde fekvésben a nagy meleg, az erős sugárzás és a sok vegetációs idejű csapadék egyaránt negatívan befolyásolták a takarmány emészthetőségét és metabolizálható energiatartalmát. A nyersfehérje tartalom csak az éves csapadék mennyiségével korrelált szorosan.

Teljes absztrakt mutatása
25
27
Comparative investigations of biomass composition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary
Megjelent 2021 június 17
49-56.

Phytosociological and biomass samples were collected in two territories of the Balaton Uplands National Park (Hungary) dominated by grassland habitats. Samples in the Tihany Peninsula had been taken in a pasture of Hungarian Grey Cattle. Studies were broadened to four areas of the Tapolcai Basin, Badacsonytördemic (und...ergrazed and overgrazed pastures, hayfield, control area). The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production in every grazing season of a year. We evaluated the changes of species composition and ground cover, the measure of possible regeneration or degradation, and the changes of these factors from the viewpoint of feeding value. Covering rates of the grassland associations have doubled and species composition has improved in the Tihany Peninsula, however, forage value has not increased, due to the change in land use in favour of the natural area that is converting into grazing field. In case of the Taplocai Basin, low number of species (20 to 30) was detected in the undergrazed pasture and the control area. About one month per year grazing time in the undergrazed area was not enough to achieve a better state for species diversity, and the amount of forage remained high. The overgrazed pasture carries a low forage value and contains a high number of weed species, despite the spectacularly high total number of plant species (38 to 39), consequently, grazing pressure has to be decreased. Although the number of species is lower in the hayfield (26 to 28), species composition and ability for forage supply is much better, showing that the proper management of the area is taken here. 

Teljes absztrakt mutatása
14
12
A vadaskert vadföldgazdálkodás ökonómiai kérdései: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei
Megjelent 2021 november 28
47-50

Az elmúlt két évtizedben jelentős változások zajlottak le a magyar vadgazdálkodásban. Nyereségorientált tevékenységgé vált, és ezzel meghatározóvá vált a gazdálkodás. Különösen igaz ez a vadaskertekre, ahol az intenzívebb hasznosítás feltétele a magas színvonalú takarmányozás. A vadászterületek jelentős gyepte...rülettel rendelkeznek, azonban ezek általában elhanyagolt, műveletlen földek. A Bőszénfai vadaskert vadföldművelését elemezve egyértelmű az eredmény, mely szerint az egynyári növénykultúrákkal szemben sokkal gazdaságosabb az évelő – elsősorban pillangós – vezérnövényű gyeptársulások létesítése. Ezzel évente akár 15-20% költségmegtakarítást érhetünk el, mindemellett gazdálkodásunk egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik.

Teljes absztrakt mutatása
19
32
Szarvasok, paraziták és más apróságok a legelőn – egy soktényezős, változatos biocönózis: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei
Megjelent 2021 november 28
34-38

A szarvasféléknek kiemelkedő jelentősége van a hazai vadgazdálkodásban. Élőhelyi viszonyaik igen változatosak, beleértve parazitáikat és az egyéb környezeti tényezőket (1. táblázat). A sokféle parazita közül a tüdőférgeket tartják a legfontosabbaknak, főként kerti tartásnál. A nagy tüdőférgek faji elkülöníté...se morfológiai alapon igen nehéz, ezért újabban az rDNS-ben lévő ITS2 szekvenciát használják genetikai jellemzésükre. Saját vizsgálataink során a jellemző Dictyocaulus eckerti ITS2-szekvencia mellett egy, a D. eckerti és a D. viviparus szekvenciától egyaránt igen eltérő szekvencia is előkerült magyarországi gímszarvasokból, ami járványtani szempontból indokolttá teszi a további széleskörű vizsgálatokat.
A tüdőféreglárvák (L1) a legelőre kerülve számos környezeti tényezővel szembesülnek, ellenségekkel és segítőkkel egyaránt. Így az L1-ek számát erősen tizedelhetik a ganajtúró bogarak. Ugyanakkor viszont a Pilobolus penészek segítik a lárvák egyenletes szétoszlását, a legelői vegetáción növelve és kiegyenlítve ezáltal a gazdába (szarvasfélébe) való visszajutás, ill. a gócos tüdőférgek (Protostrongylidae) esetén a köztigazdába (csigába) való kerülés lehetőségét. Mindezt kiegészítve a trágyalegyekkel, egy sajátosan működő „mikro-biocönózis” rajzolódik ki.
A szarvasállományokat, különösen intenzív viszonyok között (pl. szarvasfarm) általában rendszeresen kezelik parazita elleni szerrel, így albendazollal vagy ivermektinnel. Számos közlemény taglalja az utóbbi szer toxikus hatását a trágyahasznosító ízeltlábúakra (ganajtúrókra és trágyalegyekre), amelynek révén a trágya nem bomlik le, ill. nem csökken a féreglárvák száma. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a tüdőférgek normál ökológiai viszonyok között ártalmatlanok, akkor eltekinthetünk a parazita elleni szerek használatától. Ökotermelés esetén pedig a hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt kontraindikált is.

Teljes absztrakt mutatása
19
104
A tájhasználat változása a Fiság-völgyében 1980-2003 között
Megjelent 2021 december 14
21-22

A táj és a tájhasználati módok kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan változtak a történelem során. A kutatási terület egyike a romániai Keleti-Kárpátok kis vízgyűjtőinek, ahol úgy a múltban, mint jelenleg is a változó tájhasználati formák – legelő, kaszáló, erdő, fás legelő, fás kaszáló és szántó – moza...ikszerűen helyezkednek el.
Kutatásunk folyamán az utóbbi 23 éves időszak változását elemeztük a múlt lejegyzett térképi adatai és a jelen állapot összehasonlításával. A vizsgálat tényfeltáró jellegű, adatokat szolgál a havasi táj egy területének tájhasználati megoszlására, és egy két évtizedes időszak változására, ugyanakkor nem törekszik a változások okainak kiderítésére, hanem adatai segítségével elősegíti és támogatja a további kutatásokat.

Teljes absztrakt mutatása
10
8
A legelő értéke
Megjelent 2021 november 28
129-137

A legelő értékét a természeti tényezők és a termelési módok határozzák meg. Tanulmányunkban, a természeti tényezők tekintetében vizsgáljuk a csapadék, hőmérséklet, domborzati viszonyok és talajösszetétel hatását, amelyek egyúttal a gyep értéke szempontjából fontos növényi összetételét is befolyásolják.
...A termelési módokkal kapcsolatban a természetvédelmi követelményekre és a szakszerű gazdálkodásra hívjuk föl a figyelmet a hazai szakemberek sokrétű kísérleti munkája alapján.

Teljes absztrakt mutatása
18
70
Cserépfalu melletti fás legelő vegetációjának változása
Megjelent 2022 június 9
43-45

The wood-pastures were important elements of the landscape, moreover had apprecieable act in the agriculture. This type of management belongs to the ’agroforestry’ systems which are really ancient agricultural land uses, but nowadays endangered woody habitats in Hungary. The aim of our study was to collect, data about the appearance and tra...ceability of different factors on the vegetation at different parts of a wood pasture.

Teljes absztrakt mutatása
11
12
Kaszálás és legeltetés felhagyásának hatása a badacsonytördemici üde fekvésű gyepterületek vegetációjára
Megjelent 2022 június 9
23-32

A munka során Badacsonytördemic településén egy nedves fekvésű terület vegetációjának elemzésével foglalkoztunk. Itt intenzív gyephasználat, magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés, illetve kaszálás folyt egészen 2010-ig, utána a területet teljesen magára hagyták. A három vizsgált mintaterület a legelő (...ahol folyamatos volt a legeltetés, a kaszáló és a kiegészítő legelő, ahová 1 hónapra áthajtották az állatokat).
A terepi felvételezések 2010 és 2020 júniusában készültek, 4×4 méteres kvadrátokat alkalmaztunk, melyekben megbecsültük az előforduló növényfajok százalékos borítását. A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai (WB) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon szerint, a szociális magatartástípusok (SBT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi munkája szerint végeztük el.
Az eredmények alapján a terület tíz év leforgása alatt nagymértékben leromlott, egykori diverz jellege eltűnt, többségében gyom- és inváziós növényfajok vették át az uralkodó szerepet az egykor jellemző, jó takarmányozási értékkel rendelkező fajoktól. Tájidegen, agresszív kompetítor 2010-ben még nem volt megtalálható, azonban az újabb felvételezések során azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy az egykori legelőterületen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralkodóvá válik. Emellett számos gyomfaj is megjelent, illetve a már korábban jelenlévők is felszaporodtak. Új megjelenő gyom lett a mezei aszat (Cirsium arvense), mely jelentős borítottsági értéket ért el a legelő és a kaszáló területén is. Egykor még kis borítottsággal jelenlévő sásfajok is nagy teret hódítottak.
A terület további degradációjának elkerülése érdekében javasolt lenne újra hasznosítás alá venni a területet. Mivel felszaporodtak az olyan fajok, melyek tápanyagtartama csekély, illetve a jószág sem szívesen fogyasztja, először ezen növények visszaszorítására kellene törekedni. A visszaszorítást elősegítheti a rendszeres, időben történő kaszálás. Fontos, hogy a kaszálást úgy időzítsék, hogy megelőzzék a magról történő tovább terjedést, és a lekaszált növényt minél hamarabb el kell távolítani a területről.

Teljes absztrakt mutatása
7
7
Kései kaszálású széna emészthetősége és takarmányozási értéke
Megjelent 2021 november 14
63-69

Nutritive value of a fodder from extensive established pasture was tested. The nutrient content was measured by the Wendeeanalysis and by in vitro ruminant digestibility method. Results of former experiments showed that the nutritive value of an extensive established pasture in the case of late outdoor growing is low. In&nbs...p;our results the highest crude protein content was in the year 2002, while in 2003 can be observed a steep decline, which showed in 2004 further decrease. The crude protein values were the highest in case of middle seed norm. The nutritive values of these pastures provide just supply for the demand and it was declined due to the negative N-balance in the rumen. Our results showed that the samples from the year of establishment could possibly be used for preserved feed (6.01 MJ NE l kg-1). The crop from all other years and sowing times did not reach a value of 5.00 MJ NE l kg-1, but approach a level of 4.4 to 4.5 MJ NE l kg-1, thus they would not be suitable for preserved feed. It can be recommended that this late season crop should rather be used for grazing of livestock than as preserved feed. 

Teljes absztrakt mutatása
10
5
A legeltetéses és legeltetés nélküli tejelőmarha-tartás ökonómiai és munkaszervezési kritikus pontjainak elemzése
Megjelent 2021 október 27
47-52

Magyarországon a tejtermelő gazdaságokban ma már nem jellemző a legeltetés, pedig szakmai indokok szólnának mellette. Milyen indokokra vezethető ez vissza? Nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek, vagy a gyakorlat szakmai megítélése nem kedvez a legeltetésnek. Két gazdaságban vizsgáltuk ezeket a k...érdéseket, üzemlátogatás és mélyinterjú módszereivel. Az egyik gazdaság még ma is legeltet, a másik korábban legeltetett, de jelenleg nem, viszont tervezi legelő telepítését, és ma is használ gyepről származó takarmányokat a tehenészetben. Vizsgálataink összegző eredménye: - egyik üzem sem rendelkezik elegendő gyepterülettel a legeltetéshez, ami megegyezik az irodalomból ismert országos helyzettel, - a fűkínálat a kívánatosnál rövidebb időre, legfeljebb 2 hónapra elegendő a legeltetéshez, - a fű gyorsan romló tavaszi takarmányértéke miatt csak a kevésbé intenzív állatcsoportok, sorrendben szárazonálló tehenek, növendék üszők, legfeljebb a kis hozamú tehenek legeltetése jöhet szóba, - a legeltetés jelentős anyag- és költségmegtakarítással jár, - a legeltetés egyik üzemben sem jelent különleges munkaerő- igényt, azt a meglévő munkaerő állománnyal meg tudják oldani, - a legeltetés egyik üzemben sem vet fel vagyonbiztonsági kockázatot, ami árnyalja a szakirodalomból ismert negatív országos helyzetet. 

Teljes absztrakt mutatása
4
12
Magyar szürke szarvasmarha, szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén
Megjelent 2022 január 19
3-14

Vizsgálataink során egy eredetileg legelőből feltöréssel szántóvá alakított, majd ezt követve újra legeltetett terület növényzetét, botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található ún. ”Szűzföld” 160 ha-os területe Csákvár mellett, amelyen 2009-...ben magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetés indult el. A terület növényzeti változását 1998-tól kísértük végig, 6 évente végeztünk felvételezéseket (1998, 2015, 2021). Minden gyeptípusban 6-6 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a feltört területen a legeltetési rendszer kialakításával a növényzet természetvédelmi, cönológia és gyepgazdálkodási szempontból milyen irányban fejlődik. Mennyire volt sikeres a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés?
Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyep sokkal mozaikosabbá vált, el tudtuk különíteni (2015, 2021) az üdébb és szárazabb fekvésű területek állományfoltjait. A legeltetés előrehaladtával a fajszám nőtt és a diverzitás is emelkedett, és a két elkülönített gyeptípus közül a nedvesebb, üdébb területek diverzitása volt a magasabb.
A területen a gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfüvek mennyisége – a fajszámot és a borítási értékeket is figyelembe véve – nőtt, valamint a pillangósok mennyisége is jelentősebb lett. A szárazabb területek domináns faja a Festuca pseudovina volt, míg az üdébb foltokban az Agrostis tenuis, A. stolonifera vált dominánssá. Az életformák alapján, elsősorban a Pignatti-féle kategóriák szerint a terület nincs túllegeltetve, a kúszó szárú és a tőlevélrózsás növények nem váltak meghatározóvá. A természetvédelmi értékelések alapján a terület növényzetének összetétele jelentősen eltolódott a természetes gyepek fajainak az irányába.
A legeltetés során így az egységes kaszáló 1998-ban alapvetően gyomokkal volt jelentősen fedve, ami a vizsgált 23 év alatt nem csak természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból értékesebb területté vált, hanem ez az állapot stabilizálódott is, amit a diverzitási értékek is megerősítenek.
A vizsgált területen a gyepkezelési gyakorlat, a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés mindkét szempontból, természetvédelmi és gazdálkodási szempont szerint is sikeres volt.

Teljes absztrakt mutatása
146
48
Farmon tartott gímszarvasok táplálóanyag-szükségletének kielégítése legelőn. Hazai és nemzetközi kapcsolatok: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei
Megjelent 2021 november 28
7-12

A szerzők összegzik a gyep táplálóértékét befolyásoló fontosabb tényezőket, különös tekintettel a gyepben található pillangós virágú növények előfordulásának arányára. Elemzik a gyepnövényzet fejlettségének hatását az emészthetőségre, a gyeptakarmány metabolizálható energiatartalmára és a gímszarvasok t...akarmány felvételére. Foglalkoznak a nagyon gyakran elhanyagolt tényezőnek, a legelő állatok ivóvíz ellátásának a takarmányozásban betöltött szerepével, végül ismertetik a Kaposvári Egyetem Szarvas Ágazatában folyó kutatások néhány fontosabb eredményét.

Teljes absztrakt mutatása
14
13
A túllegeltetés hatása a gyepekre
Megjelent 2021 december 14
29-35

Soil degradation caused by overgrazing is a worldwide problem. The degradation of an overutilized area occurs mainly where animals prefer to spend extra time because of the attractants that are around gateways, water sources, along fences or farm buildings. High grazing pressure decreases plant density which results in changes of the botanical ...composition of a pasture. The effect that grazing has on a plant depends on the timing, frequency and intensity of grazing and its opportunity to regrow. Overgrazing adversely effects soil properties, which results in reduced infiltration, accelerated runoff and soil erosion. Evidence has been corroborated with high bulk density values, high dry mechanical resistance and low structural stability. The degradation of the landscape may be a short-term phenomenon and recovery is possible after grazing pressures have been greatly reduced. Management practices have been used successfully to improve grazing distribution. These practices include water development, placement of salt and supplements, fertilizer application, fencing, burning, and the planting of special forages which can be used to enhance grazing by livestock in underutilized areas.
The authors carried out their grazing experiment on the Hortobágy. The effects of overutilization by livestock on soil properties and vegetation on certain areas of grassland are presented in this paper.

Teljes absztrakt mutatása
51
27
A gyepek tápanyagellátási-, növényvédelmi-, legeltetési- és élelmiszerbiztonsági kérdései napjainkban
Megjelent 2021 november 14
71-76

Változó világunkban a hazai gyepterületek szerepe, rendeltetésének megítélése eltérő és nem problémamentes. A természetvédők ökológia centrikusan, míg a gazdasági szemléletű szakemberek ökonómia szempontból ítélik meg a gyepgazdálkodás aktuális kérdéseit. A harmadik szemlélet viszont ös...szetett módon, az igényeknek, kívánalmaknak megfelelően szorgalmazza a gyepgazdálkodást. A rétekkel, legelőkkel kapcsolatos termesztéstechnológiáknak a növény- és állategészségügyi, valamint a humán- és élelmiszerbiztonsági törvényeket és rendeleteket be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket jogszabályok rögzítik, nemzetközileg és hazánkban egyaránt. Minden bizonnyal a közeljövőben az élelmiszer-előállítás jelentősége nőni fog. Ennek következtében a gyepgazdálkodás szerepe is felértékelődik. Ezért tehát a cikkben szereplő témákat folyamatosan felszínen kell tartani. 

Teljes absztrakt mutatása
21
20
Néhány időjárási tényező és a hozam összefüggése száraz- és üde gyepeken
Megjelent 2021 szeptember 12
39-42

A klímaváltozás – a téli- és vegetációs időszaki csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hőségnapok számának, valamint a hőmérsékletnek a növekedése miatt – negatívan érinti a gyepek hozamát. A növényállomány összetétele is átalakul, annak iránya azonban bonyolultabban határozható meg, mert az üveg...házhatást okozó gázok mennyiségének növekedése ellentétesen hat az egyes összetevőkre. A gyep vízigényes kultúra, ezért az aszály terméscsökkentő hatása nagymértékű. A terméskiesés mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. A természetvédelmi és Natura 2000-es gyepeken – ami a magyar területek fele – a szigorú szabályok miatt nem lehet termésnövelő eljárásokat – öntözés, trágyázás, felülvetés – használni. Csak a gyephasznosítási technológiával tudunk valamelyest alkalmazkodni az időjáráshoz. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az időjárási tényezők – különös tekintettel a vízellátottságra – hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint az évi kétszeri hasznosítás késői első betakarítással – vagyis a természetvédelemben előírt rendszer – a szárazanyag hozamot és az időjárás-érzékenységet tekintve kedvezőtlen. A száraz gyepeken az éves csapadék összege mutatott legszorosabb korrelációt a hozammal, szignifikáns volt a vegetációs idei csapadék hatása is. Üde gyepeken a hőmérséklet és a globál sugárzás hatása volt döntő a hozamra az időjárási tényezők közül. A teljes évi csapadék ill. a vegetációs idei csapadék és a termés között csak laza kapcsolatot találtunk, a vegetációs időszakra vetítve az nem is volt szignifikáns.

Teljes absztrakt mutatása
16
11
Szarvasmarha-, juh- és lólegelők összehasonlító vizsgálata a Tapolcai- és a Káli-medencében – 2008. év
Megjelent 2021 október 28
59-63

A Tapolcai- és a Káli-medencében végeztünk botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálatokat. Két-két szürkemarha-, juh- és lólegelőt vizsgáltunk. A terültek flóráját hasonlítottuk össze. Milyen fajkészlettel rendelkeznek az egyes legelők, melyek a közös fajok, mely védett növények fordulnak elő a legelt...etés mellett. 41 taxon volt jelen valamennyi mintaterületen, közöttük 11 pázsitfű, amelyből a legtöbb egyúttal állományalkotó is: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa, Lolium perenne, Bromus hordaceus subsp. hordaceus, Poa humilis, Alopecurus pratensis, Elymus repens, Dactylis glomerata, Poa angustifolia.

Teljes absztrakt mutatása
17
17
Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön
Megjelent 2021 szeptember 12
15-30

A vizsgálatok a Kárpát-medence központi régiójában található Kiskunságban, Tatárszentgyörgy melletti nedves fekvésű szarvasmarha-legelőn és Bugac mellett száraz fekvésű legelőn történtek, ahol szarvasmarhával és juhval legeltetnek Tatárszentgyörgyön 2007, 2008, 2009 és 2010, Bugacon 1997, 200...5 és 2010 júniusban. A cönológiai felvételek három zónában készültek az állattartó telephez közel 0-50 m-re („A” zóna), az állattartó teleptől 50-150 m-re („B” zóna), az állattartó teleptől több mint 150 m-re („C” zóna). Az ökológiai, környezeti tényezők elemzése a (Borhidi, 1995) relatív ökológiai értékszámok alapján készült. Az életforma elemzést Pignatti (2005) életforma típusai alapján végeztük el. Az adatok statisztikai elemzéséhez az R program csomagot használtuk. A Shannon-féle diverzitási értékeket is kiszámoltuk. Eredményeink alapján a többi felvételtől a száraz és a nedves fekvésű gyepben is jól elkülönültek a karámhoz közeli „A” zóna kvadrátjai. A túlzott használat, túllegeltetés és a jelentős taposás, a vegetációban itt a meglévő különbségeket elmosta, gyomokban és zavarástűrőkben gazdag vegetáció típust alakítva ki. Minden vizsgálati évben itt volt a legalacsonyabb a fajszám és legkisebb a Shannon-diverzitás. A „B” és a „C” zóna felvételei elkülönültek az „A” zóna felvételeitől. Ezen túl a száraz és a nedves gyep kvadrátjai is külön csoportot alkottak. A két mintaterület (Bugac, Tatárszentgyörgy) diagnosztikai fajainak mintegy 25%-a közös volt, de ezeket élőhely-függetlenül bárhol előforduló gyomjellegű és zavarástűrő taxonok adták. A „B” és „C” zóna felvételeiben az évelő gyepes fajok (H caesp) és az évelő felemelkedő hajtású (H scap) fajok szaporodtak fel, amelyek a legeltetés indikátorai. A legnagyobb életforma gazdagságot a bugaci „B” zóna felvételei mutatták. A tatárszentgyörgyi „B” zónában az intenzív legeltetést mutató kúszó fajok (Hrep) mennyisége is jelentős volt, a legeltetés stabilizálta a növényzetet amellett, hogy a zavarástűrők aránya nagy marad. Ennek oka a gyephasználati mód megváltozása, a szabad legeltetésből a szakaszolásra való áttérés, amikor a távolabbi (C zóna) területet jobban bevonták a legeltetésbe. Az „A” zónák teljes mértékben átalakított, teljesen megváltoztatott térszínekké váltak. A távolabbi mintaterületek növényzetét a legeltetés nem homogenizálta, sőt a vegetációra jellemző fajok megmaradását segítette elő. A száraz fekvésű gyepben (Bugac) az erőteljesebb legeltetés, a karámhoz közeli „B” zónában a vegetáció természetvédelmi szempontból is értékesebb vegetáció kialakulásához vezetett. A nedves fekvésű gyepben a kiskunsági homokterületen a jelen minta alapján a természetvédelmi értékeket is megőrző gyepösszetétel kialakulása a karámtól távolabb lévő, kisebb legeltetési nyomás mellett valósult meg. A szárazabb térszínek erőteljesebb legeltetési nyomást is elviselnek (ld. Bugac), a legeltetést a nedvesebb területeken (ld. Tatárszentgyörgy) viszont a fenntarthatóságot figyelembe véve nagyobb körültekintéssel kell végezni.

Teljes absztrakt mutatása
41
28
Természetvédelmi célú botanikai és takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz
Megjelent 2021 október 28
51-58

Jelen munkában a Káli-medencében, Kővágóörs mellett a Nemzeti Park gondozásában, Kővágóőrs és a Köveskál közötti műúttól nyugatra található területen végzett összehasonlító cönológiai és gyepgazdálkodási vizsgálatok eredményeit mutatjuk be. Értékeltük a gyepek fajösszetételében és bo...rítási értékeiben végbement változásokat, a regeneráció vagy a degradáció mértékét, illetve azt, hogy ezek a takarmányozási érték szempontjából hogyan változnak. Felmértük, hogyan változott a különböző legeltetési terhelés mellett a terület gyomösszetétele is. A mintanégyzet csoportokat a karámtól távolodva jelöltünk ki. 5-5 kvadrátot az istállóhoz közeli (0-100 m) puha rozsnokos és áljuh csenkeszes gyepeken, valamint az istállótól távoli részeken (250- 500 m) különítettünk el. Ezen kívül a legeltetéstől mentes térszínen is (0-100 m-en belül szintén), mint kontroll terülten is jelöltünk ki kvadrátokat. Az eredmények alapján természetvédelmi szempontból a gyep a legelőnyomás csökkentésével folyamatos javulást mutatott. Gyepgazdálkodási szempontból is javult a gyep a karámtól távolodva, mind produkció, mind fajösszetétel szempontjából, és ideálissá vált extenzív legeltetéshez. A legeltetés fenntartása mellett a társulások megőrzése is megvalósult. A jelen dolgozat adatokat szolgáltat a természetes gyepek juhokkal történő legeltetése – mint kezelési és fenntartási forma – során a növényzetben mutatkozó változásokra, segítve a természetvédelmi értékeket figyelembe vevő technológiák alkalmazását.

Teljes absztrakt mutatása
7
9
Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
Megjelent 2021 november 14
47-53

Jelen munkában a Balaton-felvidék (Badacsonytördemic, Csobánc, Káptalantóti és Kövágóőrs) eltérő gazdálkodású gyepeiben folytattunk összehasonlító cönológiai és talajtani vizsgálatokat. Értékeltük a fajösszetételben és borítási értékekben, elsősorban a gazdasági szempontból értékes fajok... esetében végbement változásokat, az esetleges regeneráció vagy degradáció mértékét, illetve azt, hogy a növényzeti eltérések a gyepek takarmányozási értékében hogyan változnak. Felmértük, hogy milyen mértékben jelentek meg vagy tűntek el a fontos pázsitfüvek és pillangósvirágúak, hogyan változott a túllegeltetést elviselő fajok aránya, milyen a legeltetett, illetve a nem legeltetett területek növényi összetétele. Az eredmények alapján a vizsgált gyepekre általában jellemző a túllegeltetés, az állatlétszám csökkentésével a gyepnek mind a természetvédelmi, mind a gazdasági haszna növelhető lehet. A mintaterületre jellemző a magas szervesanyagtartalom, ami következtében alkalmasak a gyepművelésre és legeltetésre is. A foszfor- és káliumértékek jelentősek. A lejtős területeken az alsó harmadban jelentősebb a szervesanyagfelhalmozás. 

Teljes absztrakt mutatása
19
20
1 - 25 a 32 tételből
1 2 > >>