Keresés
Keresési eredmények
-
Antropogén környezeti változásokat követő fajképződési lehetőségek a Kárpát-medence középső homokos területén a Festuca taxonok példáján keresztül
47-48Megtekintések száma:503Our goal is to check and revise the dominant Festuca species of vegetation types formed under extraordinary conditions through morphotaxonomic and ploidy analyses. To accomplish this, we had to add examinations of dominant species in grasslands further from the Danube in the Carpathian Basin and East Central Europe. Individuals of examined taxa were analysed using 26 parameters of the inflorescences. Ploidy was analysed using low cytometry. After deforestation and shrubcutting, bare soil patches of areas exposed to anthropogenous effects had provided an opportunity new vegetation to form. As a result of this work, new species Festuca pseudovaginata had been discovered here, which is endemic in the Carpathian Basin. Survey continues in order to clear other hardly identificable taxa. The results have confirmed the presence of the species, but we also have new occurences discovered.
-
A környezetgazdálkodás gyökerei: Tudománytörténeti alapozás, erőforrásvédelem és a fenntarthatósági indikátorrendszerek tájökológiai kritikája
53-55Megtekintések száma:34A dolgozat a földtudományi gondolkodás tudománytörténeti ívére építve – az aktualizmustól az evolúciós és rendszerszemléletű megközelítésekig – amellett érvel, hogy a környezetvédelem valójában a természeti rendszerek működőképességének védelme, azaz rendszerszintű erőforrásvédelem. E szemléleti keretből következően kritikai vizsgálat tárgyává válnak a jelenleg alkalmazott fenntarthatósági indikátorrendszerek, amelyek döntően társadalmi és gazdasági mutatókra épülnek, miközben figyelmen kívül hagyják e mutatók természeti alapjait.
A tanulmány a környezet = táj operatív értelmezésére támaszkodva bemutatja, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások és a vízgazdálkodás készlet-központú felfogása a működés helyett következményeket véd. A záró szintézis rámutat arra, hogy a Kárpát-medence tájökológiai és vízgyűjtői egysége miatt a fenntarthatóság csak egységes, határon átnyúló realizálásban értelmezhető. -
Kondoros melletti mezsgyék, mint löszgyep töredékek
43-47Megtekintések száma:124Loess vegetations of the Carpathian Basin have been ploughed for a thousand years. Therefore, in Hungary, it is also important to find out the composition of loess vegetation. Therefore, loess steppes of verges of the Transdanubia have nearly disappeared.
The extent of the loess bedrock and its vegetation were significant in the Pannonian area, but nowadays (Zólyomi, 1936, 1958; Zólyomi et al., 1997), they have been left in only fragments, mainly because of intensive agricultural activities and expansion of agricultural areas (Rákóczi and Barczi, 2014; Barczi et al., 2004a, b; Penksza et al., 2011; Deák et al., 2016a; Valkó et al., 2018). Therefore, the patches are very important, extending mainly over the central plain of the Pannonian area, but also spreading up to the foothills (Bíró et al., 2018; Penksza et al., 1994, 1996). Thus, several researchers have investigated these remnant vegetation patches in the central Carpathian Basin, Szerényi and Kalapos (2000), Csontos and Tamás (2007), Csontos et al., (2022). However, most of the studies were made in the Great Hungarian Plain, where the role of the Cumanian mounds was also significant from among the remnants. These patches of loess remnants are considered as hot spots for vegetation (Deák et al., 2016b, 2022; Dembicz et al., 2018, 2020). In addition, verges alongsideagricultural areas and roads, where the vegetation has been reduced, are also very important as relics of the former vegetation (Csathó, 2008, 2011; Szentes et al., 2022; Bajor et al., 2016). -
Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön
15-30Megtekintések száma:563A vizsgálatok a Kárpát-medence központi régiójában található Kiskunságban, Tatárszentgyörgy melletti nedves fekvésű szarvasmarha-legelőn és Bugac mellett száraz fekvésű legelőn történtek, ahol szarvasmarhával és juhval legeltetnek Tatárszentgyörgyön 2007, 2008, 2009 és 2010, Bugacon 1997, 2005 és 2010 júniusban. A cönológiai felvételek három zónában készültek az állattartó telephez közel 0-50 m-re („A” zóna), az állattartó teleptől 50-150 m-re („B” zóna), az állattartó teleptől több mint 150 m-re („C” zóna). Az ökológiai, környezeti tényezők elemzése a (Borhidi, 1995) relatív ökológiai értékszámok alapján készült. Az életforma elemzést Pignatti (2005) életforma típusai alapján végeztük el. Az adatok statisztikai elemzéséhez az R program csomagot használtuk. A Shannon-féle diverzitási értékeket is kiszámoltuk. Eredményeink alapján a többi felvételtől a száraz és a nedves fekvésű gyepben is jól elkülönültek a karámhoz közeli „A” zóna kvadrátjai. A túlzott használat, túllegeltetés és a jelentős taposás, a vegetációban itt a meglévő különbségeket elmosta, gyomokban és zavarástűrőkben gazdag vegetáció típust alakítva ki. Minden vizsgálati évben itt volt a legalacsonyabb a fajszám és legkisebb a Shannon-diverzitás. A „B” és a „C” zóna felvételei elkülönültek az „A” zóna felvételeitől. Ezen túl a száraz és a nedves gyep kvadrátjai is külön csoportot alkottak. A két mintaterület (Bugac, Tatárszentgyörgy) diagnosztikai fajainak mintegy 25%-a közös volt, de ezeket élőhely-függetlenül bárhol előforduló gyomjellegű és zavarástűrő taxonok adták. A „B” és „C” zóna felvételeiben az évelő gyepes fajok (H caesp) és az évelő felemelkedő hajtású (H scap) fajok szaporodtak fel, amelyek a legeltetés indikátorai. A legnagyobb életforma gazdagságot a bugaci „B” zóna felvételei mutatták. A tatárszentgyörgyi „B” zónában az intenzív legeltetést mutató kúszó fajok (Hrep) mennyisége is jelentős volt, a legeltetés stabilizálta a növényzetet amellett, hogy a zavarástűrők aránya nagy marad. Ennek oka a gyephasználati mód megváltozása, a szabad legeltetésből a szakaszolásra való áttérés, amikor a távolabbi (C zóna) területet jobban bevonták a legeltetésbe. Az „A” zónák teljes mértékben átalakított, teljesen megváltoztatott térszínekké váltak. A távolabbi mintaterületek növényzetét a legeltetés nem homogenizálta, sőt a vegetációra jellemző fajok megmaradását segítette elő. A száraz fekvésű gyepben (Bugac) az erőteljesebb legeltetés, a karámhoz közeli „B” zónában a vegetáció természetvédelmi szempontból is értékesebb vegetáció kialakulásához vezetett. A nedves fekvésű gyepben a kiskunsági homokterületen a jelen minta alapján a természetvédelmi értékeket is megőrző gyepösszetétel kialakulása a karámtól távolabb lévő, kisebb legeltetési nyomás mellett valósult meg. A szárazabb térszínek erőteljesebb legeltetési nyomást is elviselnek (ld. Bugac), a legeltetést a nedvesebb területeken (ld. Tatárszentgyörgy) viszont a fenntarthatóságot figyelembe véve nagyobb körültekintéssel kell végezni.
-
Alföldi szélsőségesen száraz homoki gyepek domináns és gyepgazdálkodási szempontból fontos Festuca fajainak áttekintő és összehasonlító elemzése
3-12Megtekintések száma:159A Kárpát-medencében is előforduló, keskenylevelű Festuca fajok azon taxonjai közül az extrém száraz alföldi élőhelyeken elsős sorban olyan fajok találhatók meg amelyek gyűrűs szkelrenchimával rendelkeznek vagy gyűrűssé válik a vegetációs időszak végére. Elsősorban ez a Festuca vaginata fajt jelenti. Az utóbbi időszak kutatási eredményei alapján emellett több faj is megtalálható itt, a Festuca pseudovaginata, Festuca tomanii. Ezen fajok gyepgazdálkodási szempontból is fontosak, hiszem gyepalkotók. E fajok összehasonlító elemzését adjuk meg, áttekintő jelleggel a kéziratban. Kritikai áttekintés adunk a fajok eddigi közléseiről. A három faj morfológiai adatait is összehasonítjuk azzal a céllal, hogy megállapítsuk, mely morfológia bélyegek a legalkalmasabbak a fajok elkülönítésére. Megadtuk a 3 faj irodalmi áttekintését is. A három faj elkülönítésére a csúcsi és a leghosszabb bugaág 4. füzérke pozíciónak bizonyultak a legjobb elkülönítő morfológiai paramétereknek. A füzérkékben a külső toklászok hosszának elemzésekor a 2. virág a legmegbízhatóbb, amit a határozásnál is érdemes alkalmazni.
-
Duna menti homoki gyepek domináns Festuca fajainak beltartalmi értékei (előzetes tanulmány)
3-7Megtekintések száma:437A legeltetéses állattartásnak nagy múltra visszavezethető gyakorlata van Magyarországon. A legeltetett állatok legértékesebb takarmányát a legelők növényei jelentik. A takarmányadagok rosttal való kiegészítése javítja az emésztőrendszer telítettségét, ezáltal nyugodtabbak lesznek az állatok, és javul az állatok jóléte is. A pázsitfüvek hasznos kiegészítői lehetnek, mivel sok emészthető rostot tartalmaznak. Célunk volt a Duna menti Festuca fajok által dominált homoki gyepek gyepgazdálkodási értékeinek feltárása. A Duna mentén vágásos mintavételeket végeztünk, a Kisalföld északnyugati részétől kezdve a Kárpát-medence középső homoki síkságain át a medence legdélebbi részéig, a szerbiai Deliblátóig. Az utolsó mintákat a Kárpátokon túl, a romániai Alföldön és Bulgáriában gyűjtöttük. A vágott minták a MATE laboratóriumában kerültek weendei analízisre. Elemzésre került az eredeti szárazanyag-, nyersfehérje-, nyerszsír- és nyersrost-tartalom, valamint a rostfrakciók (NDF, ADF, ADL) mérése. Az eredmények alapján az abszolút szárazanyag-, nyersrost- és NDF-tartalom minden mintában magas volt. Az elemzett Festuca fajok öt mintája jelentős különbségeket mutatott a szárazanyag és a nyersrost tekintetében. A Festuca wagneri szárazanyag-tartalma volt a legmagasabb. A legmagasabb nyersfehérje-tartalom a Festuca vaginata, Festuca wagnerii és Festuca rupicola mintákban mutatkozott, míg a legmagasabb nyersrost-tartalom a Festuca tomanii mintákban.
-
Pannon homoki legelők vizsgálata az Ipoly mentén
49-51Megtekintések száma:212The results of global climate change can be observed in climate of Hungary. In the last couple of decades significant have been observed extremes in the climate of Europe due to global climate change (IPCC, 2014), which the irregular alternation of droughts and floods could be traced in the Carpathian Basin (Bartholy et al., 2009, 2014). The river floodplains and adjacent wetlands were outstanding from a nature conservation point of view due to the increasingly exposed to this change (Capon et al., 2013). Because of climatic effects, floodplain areas are even more exposed to the spread of invasive species (Szollát and Schmotzer, 2004; Schmotzer, 2008; Füri 2000; Füri and Kelemen 1997; Čížková-Končalová et al. 2013), and changes in land use also aggravate this problem (Mosner, 2015; Penksza et al., 2012). The aim of this study is to present the impact of extreme climatic situations on vegetation in grazed grasslands. The question was, which Festuca species occurs in addition to this? Can Festuca javorkae or Festuca pseudovina be found. The Festuca javorkae, which was related to Festuca rupicola, could also be problematic, although this species was clarified (Penksza, 2000, 2009a; Penksza et al., 2020, 2021; Markgraf-Dannenberg, 1980) and its species differentiation was shown using molecular studies by Bnauer et al. (2003) and Galli et al. (2006). According to the description of association Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae, Festuca rupicola is one of the species of the association that appeared in the present study.