Keresés
Keresési eredmények
-
Kondoros melletti mezsgyék, mint löszgyep töredékek
43-47Megtekintések száma:46Loess vegetations of the Carpathian Basin have been ploughed for a thousand years. Therefore, in Hungary, it is also important to find out the composition of loess vegetation. Therefore, loess steppes of verges of the Transdanubia have nearly disappeared.
The extent of the loess bedrock and its vegetation were significant in the Pannonian area, but nowadays (Zólyomi, 1936, 1958; Zólyomi et al., 1997), they have been left in only fragments, mainly because of intensive agricultural activities and expansion of agricultural areas (Rákóczi and Barczi, 2014; Barczi et al., 2004a, b; Penksza et al., 2011; Deák et al., 2016a; Valkó et al., 2018). Therefore, the patches are very important, extending mainly over the central plain of the Pannonian area, but also spreading up to the foothills (Bíró et al., 2018; Penksza et al., 1994, 1996). Thus, several researchers have investigated these remnant vegetation patches in the central Carpathian Basin, Szerényi and Kalapos (2000), Csontos and Tamás (2007), Csontos et al., (2022). However, most of the studies were made in the Great Hungarian Plain, where the role of the Cumanian mounds was also significant from among the remnants. These patches of loess remnants are considered as hot spots for vegetation (Deák et al., 2016b, 2022; Dembicz et al., 2018, 2020). In addition, verges alongsideagricultural areas and roads, where the vegetation has been reduced, are also very important as relics of the former vegetation (Csathó, 2008, 2011; Szentes et al., 2022; Bajor et al., 2016). -
Magyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken
73-79Megtekintések száma:149A jelen dolgozatban a magyar szürke szarasmarha legeltetésének vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk Balatonfelvidéki száraz és mezofil gyepekben. A száraz termőhelyek Gyulakeszi, az üde mintaterületek Badacsonytördemic település mellett találhatók. Célunk az volt, hogy a magyar szürke szarvasmarha-legelőkön megvizsgáljuk a növényzet fajössztételét, megállapítsuk, melyek a leggyakoribb fajok, elsősorban termőhelytől függetlenül. Elemezzük, hogy az eltérő termőhelyi viszonyok hogyan befolyásolják a fajösszetételt a két vizsgált élőhely-típusban, mennyire adódik eltérés, illetve a legeltetés homogenizálja-e a területek növényeggyüttesét? Badacsonytördemicen két mezofil mintaterületet vizsgáltunk. Legelőt, ahol az állatok, a kihajtástól a behajtásig egy hónap kivételével tartózkodnak. Kiegészítő legelőt, ahová a szarvasmarhákat egy hónapra, augusztusban hajtják át. Gyulakeszi határában a Csobánc lábánál lévő mintaterület lejtős térszínen fekszik. Itt a lejtő felső (LFH) és alsó harmadában (LAH) végeztünk felméréseket. Mind a négy mintaterületen havonta készültek cönológia vizsgálatok 10-10 felvételben, és ezeket az összesített adatokat értékeltük. A felvételi területek közül a száraz termőhelyeken volt jelentősen nagyobb a fajszám. A lejtő felső harmadában ez átlagosan 40-56 fajt, míg az alsó harmadban 39-51 növényfajt jelentett. Az üdébb fekvésben a kiegészítő legelőn csak 25-28 faj volt átlagosan a felvételekben, a legelőn magasabb volt a fajszám: 28-33. Minden mintaterületet elemezve a leggyakoribb 10 növényfaj zömében pázsitfű volt. A mintaterületek – különösen a gyakoribb fajok tekintetében a felvételek fajösszetétele és a fajok dominancia viszonyai – nagy hasonlóságot mutattak, amik az uralkodó pázsitfüvek és pillangós fajok jelenlétéből és borítási értékeiből adódtak. A domináns pázsifű és pillangós fajokon túl az egyéb fajok alapján az üde és a száraz mintaterületek jobban eltértek. A magyar szürke szarvasmarha legelésével a domináns pázsitfüvek és pillangós fajok alapján homogenizálja a felvételeket. A többi növényfaj esetében pedig megőrzi a fajok változatosságát. Összességében elmondható, hogy a magyar szürke szarvasmarha alkalmas mind a száraz, és mind az üde termőhelyek fajgazdagságának fenntartására.
-
Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési-Fertő gyepeiben
31-38Megtekintések száma:140Jelen tanulmány a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület szikesedő gyeptársulásaiban az őshonos magyar szürkemarhával végzett természetvédelmi célú legeltetés hatásainak cönológiai eredményeit tartalmazza. Ez a kezelési mód a legeltetést és a taposást jól tűrő pázsitfűfajoknak kedvez, csökkenti a kétszikűek arányát. A fajok Borhidi-féle szociális magatartás-típusok szerinti csoportosítása a legeltetési idény előrehaladtával a ruderális kompetítorok, elsősorban a Cynodon dactylon terjedését mutatja. A madárvédelmi szempontból kedvező legeltetés növeli a fajszámot, azonban kedvezőtlen irányba módosítja a fajok között megmutatkozó tömegességi viszonyokat.