Keresés
Keresési eredmények
-
Különböző gyepkezelések hatásának cönológiai és természetvédelmi vizsgálati eredményei üde gyepen
3-15Megtekintések száma:237A gyepgazdálkodási rendszerekben a különböző agrotechnikai elemeket sok esetben természetközeli gyepeken kell alkalmazni, ahol a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatokat össze kell hangolni a legelő minőségének hosszú távú megőrzése mellett, miközben az állatok minél olcsóbb tartása is kiemelt cél. A vizsgálatokat Aba település határában egy üde fekvésű gyepterületen végeztük. A területen 8 db azonos méretű parcella vegetációját és az ott keletkezett biomassza mennyiségi és minőségi összetételét vizsgáltuk. Jelen dolgozatban az alábbi kezelések vegetáció összetételére és értékelésére vonatkozó adatokat közöljük. A parcellák és a kezelések a következők voltak: I. parcella-szellőztetett; II. parcella-lazított; III. parcella-lazított és szellőztetett; IV. parcella-kontroll; V. parcella-szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VI. parcella-lazított és 15 t/ha istállótrágya; VII. parcella-lazított, szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VIII. parcella-lazított, szellőztetett és 30 t/ha istállótrágya. Minden parcellában 5 db cönológiai felvételt készítettünk 4 x 4 m-es kvadrátokat alkalmazva, a sávokban a kvadrátokat a tábla hossztengelye mentén déli irányba haladva vettük fel. Az egyes fajok becsült borítását %-ban adtuk meg, a gyepalkotók és az egyéb fajok arányát figyelembe véve. A Borhidi-féle növényökológiai mutatók közül a fajokat az NB (nitrogénigény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai) mutatók alapján értékeltük. A szociális magatartás típusokat (SZMT) szintén Borhidi munkája alapján a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK) Simon szerint határoztuk meg. Az életforma elemzést pedig Pignatti életforma típusai alapján végeztük el.
Az adatok alapján az egyes parcellák vegetációjának az összetételei a kontroll IV-es parcella adataihoz képest jelentősen megváltoztak. Egyenes arányosság fedezhető fel a domináns pázsitfüvek, első sorban a Festuca arundinacea, Dactylis glomerata, Alopecurus pratensis, és a pillangós fajok (pl. Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus) borítási értékének a növekedése és a kijuttatott tápanyag mennyisége között. A nyolc vizsgált terület cönológiai felvétele alapján a kontroll terület (IV.) mutatta a legtermészetesebb állapotot, amit a fajösszetétel és a fajszám is megerősített. A IV. parcella felvételei közel állnak az I., II. és a III. parcella felvételeihez, ami azt igazolja, hogy a szellőztetés és a lazítás a gyep állapotán nem ront, hanem inkább elősegíti a természetes állapotának megőrzését. A VII-VIII. parcella kvadrátjai a legkisebb fajszámmal rendelkeznek ugyan, de az életforma spektrum, a természetességi mutatók, a természetvédelmi érték kategóriák és a szociális magatartási típusok alapján nem túl zavart élőhelyek.
A gyeplazítás és gyepszellőztetés hatása között jelentős eltérés nem mutatható ki, de a III. parcella, ahol mindkét kezelés megtörtént, a kontroll területhez közelebb került. A gyepkezelési módszerek hatására vonatkozóan, hosszú távon is (azonos környezeti viszonyok mellett) sikerült egy kiindulási adatsort előállítani. Összességében, a vizsgálat értékes eredményeket adott a különböző gyepkezelési módszerek alkalmazása során fellépő változáskora, és emellett gazdasági szempontból is eredményes volt
-
Lólegelők és kaszálók természetvédelmi értékelése Sukoró melletti lovasközpontban
37-46Megtekintések száma:193A vizsgálatot Sukorón, végeztük 2023. májusában. A felmérés célja volt bemutatni az eltérő hasznosítású gyepek természeti állapotát és a gazdasági értékét. A cönológiai felvételeket a Braun-Blanquet módszerrel végeztük, ennek során 2 × 2 méteres kvadrátokat használva vettük fel az adatokat és %-ban adtuk meg a borítási értékeket. A kvadrátok véletlenszerűen helyeztük el az adott területeken. A felmérés során három egységben öt mintaterületet elemeztünk. Az I. mintaterületünk degradált üde lólegelő, amit 2023-ban túllegeltetttek, a II. mintaterület franciaperjével dominált rét, melyeket kaszálással hasznosítanak. A III. mintaterület Festuca pseudovina által dominált, sovány sziki gyep, amit szintén kaszáltak. A IV. a kaszáló legmélyebben fekvő része, mocsárrét-láprét, amelyet szintén kaszálóként használnak. Az V. mintaterület szilikát sziklagyep, amit szintén legeltetenek lovakkal, de 2023-ban magára hagytak.
Az I-es mintaterületet kivéve, amit 2023-ban intenzíven legeltettek, így a taposott és túllegeltetett volt, a vizsgálatok alapján a gyepek természetességi állapota a kezélések, a kaszálás és a legeltetés nyomán is értékes maradt. A gyepekben legnagyobb arányban a honos flóra elemek találhatók meg. A kaszálón a mélyebb fekvésű foltban lápréti elemek és védett faj, a vitézvirág (Anacampts pyramidalis) is megjelent. A szilikát sziklagyepben is előfordult védett faj a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon). A lovasközpont által végzett gyepkezelési módszerek alkalmasak a terület vegetációjának természetközeli és hosszú távon való fenntartására.
-
Az évjárat hatása magyar szürke szarvasmarha legelő vegetációjára 2022- és 2023-ban ― Esettanulmány
29-36Megtekintések száma:236A Pro Vértes Közalapítvány kezelése alatt álló, „Szűzföld” területén, melynek természetvédelmi célú kezelése és gazdasági célú legeltetése 1998 óta magyar szürke szarvasmarhával valósul meg. A jelen munkában a legelő vegetációjának egy extrém száraz 2022-es és extrém nedves 2023-as évi adatait elemeztük az évjárathatás vizsgálata céljából, melynek során 2 × 2 m-es cönológiai felvételek adatait dolgoztuk fel. A fajok ökológiai jelzőértékeinek elemzéséhez a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatókat használtuk fel: a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz- illetve talajnedvesség szerinti értékei (WB). Továbbá a Simon-féle természetvédelmi értékkategóriák (TVK) és a Borhidi-féle szociális magatartástípusok (SBT) szerint is értékeltük az adatokat. A vegetáció gyepgazdálkodási értékelése Klapp és munkatársai által alkalmazott fajok takarmányértékszámai alapján történt.
Az eredmények alapján a fajkészlet tekintetében szignifikáns eltérés nem alakult ki a két évben, de a borítási értékek tekintetében jelentős különbségek voltak. A csapadékos évben a kísérő fajok aránya csökkent, a gyomok és a természetes zavarástűrők aránya nőtt. A pázsitfüvek és a pillangós fajok mennyisége nőtt, ami gyepgazdálkodási szempontból fontos.
-
A gyepek helyreállításának lehetőségei különböző élőhelyeken, különböző legelő állatokkal: Áttekintő esettanulmányok II: Kecskelegelők
43-46Megtekintések száma:26In this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species (Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use.
The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably.
Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes.
In this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species (Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use.
The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably.
Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes.
-
Gyeprestaurációs esélyek lehetőségek különböző élőhelyeken, eltérő állatokkal végzett legeltetés során.: Áttekintő esettanulmányok I: fás legelők, erdőirtások
41-46Megtekintések száma:747Since 1992, data on the vegetation of the various grasslands in the country have been collected continuously and in recent years the vegetation of these areas has been surveyed repeatedly to monitor changes. Our aim has been to identify the conservation values and grassland management values of grasslands grazed by different animals, grasslands and wooded pastures that have been planted or restored. In the Pannonian region, we have also carried out studies in lowland mid-range, hilly areas. Areas grazed by horses, Hungarian grey cattle, sheep, goats and domestic water buffalo. The results of grazing with different animals at several study sites have been monitored and have been continuously monitored since 1994. In this paper, a brief overview of the results of the conversion of wooded pastures and deforested areas to pasture is presented.
Results from three wooded pastures and one shrubland are summarised. Results from Hungarian grey cattle sheep and Hungarian domestic buffalo pasture are summarised. In all areas, grazing was successful in maintaining habitats. The maintenance of the scrub area and the preservation of its mosaicity were best ensured in the Hungarian grey cattle pasture. Sheep were responsible for maintaining the grassland vegetation. Water buffaloes ensured the maintenance of the pasture.