Keresés

Keresési eredmények

• Gyepterületek különböző állatfajokkal történő hasznosításának gazdaságossága

  55-59

  Lapis Miklós

  Felföldi János

  Koch Krisztina

  Megtekintések száma:

  167

  Az Észak-Alföldi Régió három gazdaságában vizsgáltuk a feltétlen legelőterületek külőnbőző állatfajokkal történő hasznosításának gazdaságosságát. A vizsgálatba vont gazdaságok közül kettő húsmarhatartással egy pedig juhászattal foglalkozik. Az ökonómiai elemzéshez kialakítoll dinamikus modell segítségével mindkét ágazatra részletesen megterveztük mind naturáliákban, mind pénzértékben a szükséges ráfordításokat (takarmány, munkaerő, segédüzem, befektetett és forgó eszkőzők, stb.), az elérhető hozamokat, az árbevételt és a termelési értéket, valamint a realizálható jövedelmet is kimutattuk. 

• Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Minőség, tápanyaghozam. 8.

  119-128

  Kádár Imre

  Megtekintések száma:

  141

  Egy műtrágyázási tartamkísérlet 29. évében, 2002-ben vizsgáltuk az eltérő N, P és K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 2. évének termésére és elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K= 64 kezelést×2 ismétlést=128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny.
  A vizsgált 2002. évben az 1. kaszálásig eltelt 8 hónap alatt a kísérleti terület 221 mm csapadékot kapott. A sarjúszéna fejlődéséhez 3 hónap és 180 mm csapadék állt rendelkezésre. Szénahozamokban a vízhiány tükröződött, és különösen a trágyázatlan N-kontroll parcellák termése esett vissza. A kísérlet módszerét, valamint a műtrágyázás termésre és a N-hasznosulásra, valamint az egyéb ásványi elemek felvételére gyakorolt hatását előző közleményeink foglalták össze (Kádár, 2006a, b). Főbb levonható következtetések:
  1. Döntőnek a N-hatások bizonyultak, melyek a szénaterméseket és a tápanyaghozamokat is megtöbbszörözték. A N-kínálattal nőtt a széna nyersfehérje, valamint mérséklődött a nyersrost, összes cukor és nyershamu tartalma. A P-hatások nem bizonyultak következetesnek, míg a K-trágyázás 15-20%-kal emelte a széna nyershamu készletét mindkét kaszálás idején.
  2. A két kaszálás összegét tekintve a szénatermés a 29 éve trágyázatlan kontrollon (N0P0K0) mért 1,7 t/ha-ról 8,7 t/ha-ra emelkedett a maximális trágyázás (N3P3K3) nyomán. Ugyanitt a nyersrost 532 kg-ról 2876 kg-ra, a nyersfehérje 113 kg-ról 1110 kg-ra, a nyershamu 132 kg-ról 672 kg-ra, a nyerszsír 39 kg-ról 173 kg-ra ha-ént. A nyersrost/nyersfehérje aránya ezzel párhuzamosan 4,7-ről 2,6-ra szűkült.
  3. A 3 éves tárolást követően a karotin nagy része elbomlott a szénában, az átlagos mennyiség csupán 0,9 mg/kg szárazanyag értéket adott. Az N-kontrollon mért 0,6 mg/kg a 200 kg/ha/év N-adaggal megduplázódott, majd a 300 kg/ha/év N-adag nyomán ismét bizonyíthatóan visszaesett.
  4. A sarjúszéna kis termése átlagosan 50-70%-kal gazdagabb volt nyersfehérjében és nyershamuban, míg a nyerszsír készlete az anyaszénában mértnek 3-szorosát tette ki. A nyersrost/nyersfehérje aránya a sarjúban átlagosan 1,9, míg a gyenge minőségű, ill. tápértékű anyaszénában 4,2 volt. A sarjúszéna viszont nyersrostban volt szegényebb mintegy 20%-kal.
  5. A sarjúszéna egyéb minőségi mutatóit vizsgálva azt találtuk, hogy a javuló N-kínálattal igazolhatóan esett a N-mentes kivonható anyag (Nmka) és a savdetergens rost (ADF) tartalma, valamint nőtt az energiafüggő és a N-függő metabolizálható fehérje (MFE és MFN), ill. a nettóenergia (NE) formák/jellemzők. A P-kínálat érdemi változásokat nem okozott. A K-trágyázás nyomán némileg emelkedett a neutrális detergens rost (NDF), ill. csökkent a Nmka és az energetikai mutatók (NE) értéke.

• Bio komposztadagok hatása egy arid termőhelyű ősgyep első növedékének hozamaira

  11-17.

  Fernández Daniel Díaz

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Megtekintések száma:

  340

  Kísérletünk során, melyet 2015-17-ben a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében folytattunk, kétféle komposztot teszteltünk az intézet juhtelepe melletti, alacsony termképesség[1], szolonyec talajon kialakult sgyepen. Mindkét komposzt on-farm anyagokból, mélyalmos tartásból származó trágyából készült, és engedélyezett Natura 2000 és AKG szabályozás alá es területen is, de míg az egyik adalékanyagoktól mentes natúr komposzt, a másik foszforral dúsított. Három dózist teszteltünk (10 t/ha, 20 t/ha, 30 t/ha) négy ismétlésben. Mintavétel után szárazanyagtartalom, nyersfehérje-tartalom és életfenntartó nettó energia tartalom került meghatározásra, melyekbl egységnyi területre vetített hozamot kalkuláltunk. Az eredmények azt mutatják, hogy minden kezelés szignifikánsan növelte a hozamot a kontrollhoz képest, st egyes esetekben majdhogynem meg is triplázta azt, habár az eltér minségi mutatók eltér dózist igényeltek a kimagasló hozam elérése érdekében. A két komposzt közötti különbség jól érzékelhet, de meg kell említeni, hogy a natúr komposzt is hatékonyan tudta növelni a hozamot, noha eredményessége elmaradt a foszforral dúsítottól. Eredményeinket összevetve a meteorológiai adatokkal, kiderült, hogy a sok csapadék növelni tudja a komposzt hatékonyságát, lévén elsegíti a benne található anyagok feltáródását. Eredményeinket alátámasztják a bvített talajvizsgálat eredményei is, melyek jelents foszfortartalékot mutatnak az E komposzttal kezelt parcellák feltalajában. 

• Legelőink különleges értékei

  5-24

  Vinczeffy Imre

  Megtekintések száma:

  179

  Magyarország volt évszázadokon át Európa nagyvárosainak – Strassburgtól Velencéig – élő húskamrája. A legelőn született és ott felnőtt állatokat kedvelték kiváló húsminőségük miatt. A XIX. század végén kezdődött az állatok istállózása és a szántón termelt monokultúrákkal való takarmányozása. Legjobb gyepeinket fölszántották, és a megmaradt legelőknek csak 30%-át legeltették.
  Ma a nemzeti parkok gyepeit legeltetik, más területeket csak szórványosan hasznosítanak. Sok évtizedes kísérleti és üzemi eredmények szerint a legeltetés sok szempontból előnyös:
  – az állatok teljes értékű takarmányhoz jutnak, és egészségesek maradnak,
  – nem terhelik a települések környezetét szennyezéssel,
  – az elhullatott ürülék növeli a gyep tápanyagkészletét 10% alatti veszteséggel,
  – mindezek hozzájárulnak a gazdaságos állattartáshoz.
  A dolgozat a fentiekhez nyújt néhány vizsgálati és termelési tapasztalatra épülő megállapítást.

• Biomassza-fajgazdagság kapcsolatok vizsgálata szikes gyepekben és vizes élőhelyeken

  57-61

  Tóth Katalin

  Megtekintések száma:

  168

  A természetes gyepek és vizes élőhelyek kezeléséhez és helyreállításához elengedhetetlen a faj gazdagságát kialakító és fenntartó folyamatok értelmezése és magyarázata. A biomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata természetvédelmi és gazdálkodási szempontból egyaránt kulcsfontosságú. Vizsgálatunkban a teljes földfelszín feletti biomassza és a holt biomassza fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú száraz gyepekben és vizes élőhelyeken. Kutatásainkat a Hortobágyi Nemzeti Park területén végeztük; nyolc száraz gyep (szikes és löszgyep), illetve öt vizes vegetáció típust vizsgáltunk. Kimutattuk, hogy a vizsgált gyepek és vizes élőhelyek esetében a földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (humped-back) görbével írható le. A fajgazdagság maximumát gyepek esetében 750 g/m2, vizes élőhelyek esetén 2000 g/m2 teljes biomassza értékeknél mutattuk ki. Eredményeink alapján a természetvédelmi kezelések megtervezésekor érdemes lenne figyelembe venni, hogy az adott közösség a biomassza – fajszám görbe melyik részén helyezkedik el. 

• Sziki here (Trifolium angulatum) alkotta bodorkajárás fitomassza vizsgálata Karcagon

  31-36

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Halász András

  Nagy Dominik

  Bojté Csilla

  Megtekintések száma:

  433

  Vizsgálatainkat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem  karcagi gyepterületein végeztük, ahol 2023-ban, a kedvező csapadék és hőmérsékleti viszonyok hatására, alkalmunk nyílt egy tömegesen felszaporodó egyéves Trifolium fajú,  szikes talajadottságú gyepasszociáció fitomassza hozamainak tanulmányozására. A hozammérések (zöldhozam, szénahozam, nyersfehérjehozam, szárazanyaghozam) során megállapítottuk, hogy minden esetben nagyobb hozamokat mértünk a Trifolium angulatum borította gyepnél, mint a kontroll gyepnél, a statisztikai elemzés  minden esetben szoros összefüggést mutatott. Vizsgálataink révén újabb adatokat szándékoztunk szolgáltatni a Pannon-medence környezetbarát módon hasznosított gyepein jelentkező, különleges florisztikai történésről, gazdálkodói szemszögből.

• NPK műtrágyázás és a foltszerű trágyaterhelés hatásának vizsgálata legeltetett ősgyepen

  16-25

  Kádár Imre

  Ragályi Péter

  Szemán László

  Márton László

  Nagy Sándor

  Megtekintések száma:

  246

  A Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal szomszédos és hasonló adottságú Bakonszeg, ill. Cserkeszőlő térségében vizsgáltuk az NPK műtrágyák és a juhtrágya 2. éves utóhatását a gyep fejlődésére, termésére és ásványi összetételére. Külön elemeztük a foltszerű állatterhelés (pihenődomb, itatóhely, szárnyék, felhajtóút) hatását az 1 m talajszelvény összetételére és a növénytakaró makro- és mikroelem tartalmára Bakonszegen. A réti szolonyec termőhely feltalaja agyag mechanikai összetételű, felszínében mészhiányos 4-6% humusztartalommal. Foszforral általában gyengén-közepesen, káliummal és egyéb makro/mikroelemekkel kielégítően ellátott volt. A vizsgálatainkból levont főbb tanulságokat az alábbiakban foglaljuk össze:

  1. Cserkeszőlőn a 2. évben trágyahatások nem voltak igazolhatók a szénatermésben. Bakonszegen ezzel szemben az NP műtrágyázás és a juhtrágya igazolható 1-1,5 t/ha széna terméstöbbletet adott. A széna ásványi összetételét a trágyázás nem módosította, így azok kontrollként is szolgáltak a foltszerű trágyaterhelés megítélésében.
  2. A pihenődomb növényeiben emelkedett, esetenként extrém nagy K, N, Ca, P, Mg, S és részben Sr, Cd, B tartalmakat; a terelőút növényeinek hajtásában Fe, Na, Al, Cr és Co tartalmakat találtunk. A minták mosására nem került sor, így az abnormális összetétel a felületi szennyezésből is adódhat.
  3. Talajvizsgálataink szerint az emelkedett szervesanyag-tartalom az itató és a szárnyék környékén követhető nyomon a 0-40 cm rétegben. Az 1 m rétegben kimutatott NO₃-N mennyisége az itatóhely alatt a 250-300 kg/ha-t elérheti. A kálium a felhajtóút, itatóhely és a szárnyék szélén sokszorosára nőtt a 0-40 cm rétegben. Az 1 m teljes szelvény NH₄-acetát+EDTA oldható P-tartalma a terelőút esetén 2-szeres; a pihenődomb, itatóhely és a szárnyék széle esetében 4-szeres; míg a felhajtóút esetén átlagosan 23-szoros többlettel rendelkezett.
  4. Zn-szennyezést/akkumulációt a pihenődomb és a felhajtóút jelzett. A jelenség magyarázatra és további vizsgálatra szorul. Az oldható Fe mennyisége a szárnyék feltalajában nőtt meg, míg az oldható S-tartalom az itatóhely és a szárnyék környékének feltalajában. A szárnyék 0-20 cm rétegében az NH₄-N 72, míg a NO₃-N 25 mg/kg volt, tehát a N-terhelés akár 300 kg/ha értéket is elérheti. Az itt található ritka, pusztuló növényzet a N-t nem képes hasznosítani, így jelentős pontszerű szennyezés alakulhat ki.

   

• Nyílt homoki gyepek cönológiai és talajtani vizsgálata a Duna-Tisza közén

  47-56.

  Szabó Gábor

  Zimmermann Zita

  Csontos Péter

  Wichmann Barnabás

  Szentes Szilárd

  Barczi Attila

  Pápay Gergely

  Járdi Ildikó

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  511

  Vizsgálatunk célja, hogy meghatározzuk a Duna-Tisza közi Festuca vaginata és a F. pseudovaginata által dominált nyílt homoki gyepekben a fajkompozíciójában és talajtulajdonságaiban jelentkező különbségeket. A mintavételt 2009 májusában végeztük 2×2 m-es kvadrátokban, Braun-Blanquet módszerét alapul véve, de a fajok borítási értékeit adtuk meg. Öt-öt felvétel készült Festuca vaginata és F. pseudovaginata dominálta állományokban, két mintaterületen (Tatárszentgyörgy és Imrehegy). Az edényes növényfajok fajszámát és borítási értékeit, a kriptogámok fajszámát, valamint hét talajtani paramétert (pH [KCl], pH [H2O], humusz, összes nitrogéntartalom, Ca, P2O5, K2O) elemeztünk, utóbbiakat 0-15 cm-es és 15-30 cm-es mélységben mérve. A két Festuca faj állományainak talajtani viszonyainak összehasonlítására lineáris kevert modelleket alkalmaztunk, az adatok elemzését klaszteranalízissel is kiegészítettük, az egyes fajok borítási értékeit pedig Mann-Whitney U-teszttel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a F. vaginata és a F. pseudovaginata felvételek jól elkülönültek egymástól, utóbbiakban a fajszám közel kétszer akkorának bizonyult, mint a F. vaginata felvételek esetében. A borítási értékek és a felső 15 cm-es talajrétegből vett minták talajtani paraméterein alapuló klaszteranalízis alapján is elkülönültek a különböző vegetációs egységek. A lineáris kevert modellek eredményei szerint a F. vaginata dominálta gyepek talaja magasabb pH-, nitrogén-, foszfor- és kalciumtartalommal jellemezhetők, szemben a F. pseudovaginata gyepekkel, amely szoros kapcsolatot jelez a felső talajrétegek tulajdonságai és a rajta előforduló homoki vegetáció összetétele között. 

• Természetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi mintaterületeken

  35-41.

  Pápay Gergely

  Szabó Gábor

  Szőke Péter

  Zimmermann Zita

  Fűrész Attila

  Péter Norbert

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  486

  Vizsgálatunkban két eltérő típusú nyílt természetes homokpusztagyep és élőhely-rekonstrukció során telepített gyepek vegetációját és biomassza-produkcióját hasonlítottuk össze kisalföldi katonai mintaterületeken (Gönyű és Győrszentiván). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a Festuca rupicola dominált, de mellette a F. javorkae is előfordult. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológia felvételt és 50×50 cm-es kvadrátban biomassza-mintákat vettünk. A mintaterületek közötti eltéréseket a variációs koefficiens (CV%) és egyutas ANOVA segítségével elemeztük, diverzitási értéket számoltunk. A cönológiai felvételekben lévő adatstruktúrát a nem metrikus többdimenziós skálázás (nmds) ordináció segítségével a Bray-Curtis távolságindexek felhasználásával elemeztük. A nyílt homoki gyepek Festucetum vaginatae típusaiban a legfajgazdagabb az eredeti állomány volt, amihez már hasonlóvá vált a vizsgálat 5 éve alatt a vetett és a spontán gyepesedő vegetáció. Az égetett állományok fajkészlete szegényebb volt, és a diverzitási értékek is alacsonyabbak voltak. A Festuca rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitási értékei is magasabbak voltak az eltelt időszak alatt. A biomassza értékek tekintetében is a záródó Festuca rupicola gyepek mutattak nagyobb értékeket, és a fajösszetétel tekintetében is gyepgazdálkodási szempontból fontos fajok nagyobb arányban fordultak elő. A vizsgált területeken a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók. 

• Gyepesített területek fajgazdagságának növelése kolonizációs ablakok segítségével

  49-55

  Radócz Szilvia

  Sonkoly Judit

  Tóth Edina

  Kiss Réka

  Tóth Katalin

  Megtekintések száma:

  177

  Vizsgálatunk célja vetett gyepek fajgazdagságának növelése volt, melynek során egy sokfajos magkeveréket vetettünk úgynevezett „kolonizációs ablakokba”. A Hortobágyi Nemzeti Parkban nyolc – 2005-ben gyepesített területen –, 2013 őszén területenként három darab (1 m2, 4 m2 és 16 m2) kolonizációs ablakot létesítettünk. Talajmunkákat követően az ablakokba szikesés löszgyepi célfajok magjait tartalmazó, 35 fajból összeállított sokfajos magkeveréket vetettünk. A vizsgálat során a vetett fajok mindegyikét sikerült megtalálnunk: 31 faj már 2014-ben megtelepedett, 7 faj borítása szignifikánsan nőtt 2015-re. Kimutattuk, hogy a célfajok fajszáma és összborítása is a nagyobb méretű ablakokban volt a legnagyobb. A legsikeresebben betelepülő faj a Dianthus pontederae volt, amelynek minden ablaktípusban növekedett a borítása. A gyomok borítása 2014-ben 26-31%, 2015-ben 16-23% volt, így intenzív gyomosodás nem veszélyezteti a gyepesített területeket. A kolonizációs ablakok alkalmasak a gyepesített területek fajgazdagságának növelésére. A talajelőkészítés alkalmas volt a vetett kompetítor füvek dominanciájának megtörésére, ezáltal csökkentette a mikroélőhely-limitációt, a diverz magkeverék vetése pedig csökkentette a propagulum-limitációt. Ahhoz, hogy a célfajok a környező területekre is kiterjedjenek, elengedhetetlen a területek hosszú távú megfelelő kezelése. 

• Nemzetközi elvárások és kihívások a gyepekkel szemben

  81-93

  Nagy Géza

  Megtekintések száma:

  177

  A dolgozatnak az a célja, hogy nemzetközi kitekintésben vizsgálja a gyepekkel szembeni szerteágazó (multifunkcionális) társadalmi elvárásokat és kihívásokat. Összefoglalja mindazon anyagi termékeket és nem anyagi hasznokat, amelyekkel a gyepes ökoszisztémák az emberiség javát szolgálják. Vizsgálat tárgyává teszi az agrárpolitikai intézkedéseket olyan szempontból, hogy azok mennyiben közvetítik a társadalmi elvárásokat a gyephasználók felé. A gazdaságok (farmok) szintjén vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek befolyással vannak ezen társadalmi elvárások teljesülésére. A gyephasználatra vonatkozóan jövőképet vizionál a gazdasági-társadalmi viszonyoktól függően. A gyepek termékei közül hagyományos és újszerű termékeket csoportosít. A gyepek nem anyagi hasznait három különböző szinten, nevezetesen globális, regionális és helyi viszonylatban elemzi. Megállapítja, hogy a gyephasználatot elsősorban az agrárpolitikai eszközök befolyásolják. Arra a következtetésre jut, hogy a gyephasználat jövője az adott országok fejlettségétől függően más és más képet mutat majd középtávon. A fejlődő országokban a gyepek termelő funkciója kiemelt fontosságú marad, a környezeti és jóléti funkcióik teljesülése elhanyagolódik (sokszor a gyepek degradálódásának mértékéig). A fejlett országokban a tendenciák éppen fordítottak. A termelési funkció fontossága mérséklődik, ellenben hangsúlyosabbá válik a gyepek ökológiai-környezeti és jóléti szerepe a fejlettségnek köszönhető társadalmi elvárások teljesülése miatt. Adottságaink miatt a gyephasználat jövőképe hazánkban ezektől eltérő lehet. A termelési funkció jelentősége legfeljebb kis mértékben emelkedhet, de összességében továbbra is mérsékelt marad. Gyepeink környezeti szerepe (táj, biodiverzitás) évtizedek óta kiemelkedő és a nemzetközi elvárásokra felelve ilyen is marad. A gyepek jóléti szerepe ma még elenyésző hazánkban, de távlatilag a gazdasági élet fejlődésével számottevően erősödni fog.

• A területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatára

  3-10.

  Bajnok Márta

  Halász András

  Szíjgyártó Anita

  Tasi Julianna

  Megtekintések száma:

  384

  Vizsgálataink során egy korábban évtizedeken át szántóként művelt 40 hektáros területen a művelés felhagyását követő 22-23. években a gyepesedés állapotának megállapítása céljából végeztünk növényállomány felvételezéseket Balázs módszerével (Balázs, 1949, 1960). A privatizáció során a területet felparcellázták és a tulajdonosok különböző módon művelték, illetve nem művelték. A kiválasztott három kezelés a természetes szukcesszió (semmilyen emberi beavatkozás nem történt a felhagyás óta), az évente egyszeri, június végén (a parlagfű kötelező irtása végett) elvégzett kaszálás és az évente kétszeri, a növények fejlődéséhez igazított, virágzás körüli kaszálás. A fajok száma, a faji sokféleség szempontjából a gyakoribb hasznosítás (kétszeri kaszálás) volt a legjobb hatású. A takarmányozási érték is az így kezelt területen volt a legnagyobb, a Balázs-féle K-érték 3 körüli, ami jó minőségű takarmányt jelent. Ennek oka elsősorban az alacsonyan tartott gyep, melyben a fényigényes pillangósvirágúak nagyon felszaporodtak (30% körüli borítás). A füvesedés szempontjából az évente egyszeri, késői kaszálás alakított ki legjobb gyepet, 40-70% pázsitfű borítással. A várható szárazanyaghozamot tekintve is ez volt a legeredményesebb területhasználat. A gyomosodás, főleg az özöngyomok elterjedése a természetes szukcessziójú területen volt jellemző, a Solidago ssp. 30-45%-os borítása révén. A 2017 nyarán történt hatósági kényszerkaszálás hatására a következő tavaszra ez 17%-ra csökkent. A felhagyás utáni, még bolygatási hatás alatti parlagfüvesedés már rég megszűnt, a vizsgálat idején egyáltalán nem találtunk parlagfüvet egyik területen sem. 

• Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh

  13-20

  Besnyői Vera

  Szerdahelyi Tibor

  Bartha Sándor

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  370

  Munkánk során három nyugat-magyarországi nedves gyepterület mátrixalkotó és egyben a területek gazdasági értékét is meghatározó domináns fajainak viselkedéséről gyűjtöttünk adatokat, 2012-ben és 2013-ban, három időpontban (április, június, augusztus). Arra kerestük a választ, hogy milyen fajkompozíciós változásokat idéz elő a gazdálkodás felhagyása és ez hogyan hat a gyep stabilitására és gazdasági értékére. Ehhez mindhárom kaszálón egyenként 50×50 m-es egységben hagytunk fel a kaszálással, majd a továbbra is kaszált és a felhagyott részeken 10-10 db, 2×2 m-es kvadrátban vizsgáltuk a fajok abundancia viszonyait. A kaszálók összes fajkészlete hasonló (a kaszálók páronkénti összehasonlításában, mindkét évben 55 ± 6% a közös fajok aránya), mégis a domináns fajok a kezelés felhagyására eltérő módon reagálnak a területeken, valószínűleg az abundancia viszonyokban meglévő szignifikáns különbségek miatt is. A Festuca arundinacea abundanciája a felhagyott területeken 2012-ről 2013-ra csökken, a Poa angustifolia a három kaszálón eltér_ módon reagál a kezelés felhagyására. A Cirsium canum a felhagyott és kaszált részeken is abundánsabb 2013-ban, mint 2012-ben. A három gyepterületet összevetve az elsőrendű füvek, a szúrós növények és a pillangósok évenként összesített abundancia értékei adódtak mindkét évben szignifikánsan különbözőeknek. A domináns fajok borításértékeiben tapasztalt szignifikáns különbségeket valószínűleg a kezelések különbözősége és a környezeti háttérváltozók hatásai együttesen okozzák. 

• Magyar szürke szarvasmarha, szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén

  3-14

  Penksza Károly

  Ifj. Viszló Levente

  Stilling Ferenc Tamás

  Turcsányi-Járdi Ildikó

  Pápay Gergely

  Megtekintések száma:

  664

  Vizsgálataink során egy eredetileg legelőből feltöréssel szántóvá alakított, majd ezt követve újra legeltetett terület növényzetét, botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található ún. ”Szűzföld” 160 ha-os területe Csákvár mellett, amelyen 2009-ben magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetés indult el. A terület növényzeti változását 1998-tól kísértük végig, 6 évente végeztünk felvételezéseket (1998, 2015, 2021). Minden gyeptípusban 6-6 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a feltört területen a legeltetési rendszer kialakításával a növényzet természetvédelmi, cönológia és gyepgazdálkodási szempontból milyen irányban fejlődik. Mennyire volt sikeres a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés?
  Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyep sokkal mozaikosabbá vált, el tudtuk különíteni (2015, 2021) az üdébb és szárazabb fekvésű területek állományfoltjait. A legeltetés előrehaladtával a fajszám nőtt és a diverzitás is emelkedett, és a két elkülönített gyeptípus közül a nedvesebb, üdébb területek diverzitása volt a magasabb.
  A területen a gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfüvek mennyisége – a fajszámot és a borítási értékeket is figyelembe véve – nőtt, valamint a pillangósok mennyisége is jelentősebb lett. A szárazabb területek domináns faja a Festuca pseudovina volt, míg az üdébb foltokban az Agrostis tenuis, A. stolonifera vált dominánssá. Az életformák alapján, elsősorban a Pignatti-féle kategóriák szerint a terület nincs túllegeltetve, a kúszó szárú és a tőlevélrózsás növények nem váltak meghatározóvá. A természetvédelmi értékelések alapján a terület növényzetének összetétele jelentősen eltolódott a természetes gyepek fajainak az irányába.
  A legeltetés során így az egységes kaszáló 1998-ban alapvetően gyomokkal volt jelentősen fedve, ami a vizsgált 23 év alatt nem csak természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból értékesebb területté vált, hanem ez az állapot stabilizálódott is, amit a diverzitási értékek is megerősítenek.
  A vizsgált területen a gyepkezelési gyakorlat, a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés mindkét szempontból, természetvédelmi és gazdálkodási szempont szerint is sikeres volt.

• A gyepek tápanyagellátási-, növényvédelmi-, legeltetési- és élelmiszerbiztonsági kérdései napjainkban

  71-76

  Bürgés György

  Nagy Bálint

  Varga Zsolt

  Fischl Géza

  Megtekintések száma:

  232

  Változó világunkban a hazai gyepterületek szerepe, rendeltetésének megítélése eltérő és nem problémamentes. A természetvédők ökológia centrikusan, míg a gazdasági szemléletű szakemberek ökonómia szempontból ítélik meg a gyepgazdálkodás aktuális kérdéseit. A harmadik szemlélet viszont összetett módon, az igényeknek, kívánalmaknak megfelelően szorgalmazza a gyepgazdálkodást. A rétekkel, legelőkkel kapcsolatos termesztéstechnológiáknak a növény- és állategészségügyi, valamint a humán- és élelmiszerbiztonsági törvényeket és rendeleteket be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket jogszabályok rögzítik, nemzetközileg és hazánkban egyaránt. Minden bizonnyal a közeljövőben az élelmiszer-előállítás jelentősége nőni fog. Ennek következtében a gyepgazdálkodás szerepe is felértékelődik. Ezért tehát a cikkben szereplő témákat folyamatosan felszínen kell tartani. 

• A mezei pocok (Microtus arvalis) gradációjának hatása természetközeli gyepasszociáció növényállomány összetételére és szén-dioxid emissziójára

  11-15

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Bojté Csilla

  Kiss Csaba

  Halász András

  Megtekintések száma:

  545

  A 2023. évi magyarországi pocokgradáció hatását vizsgáltuk természetközeli, szikes talajú gyepasszociáció őszi és tavaszi aspektusában. A pocok közvetlen fitomassza károsítása, és a nagyszámú járat miatt keletkezett borítatlan terület következtében, növényállomány szerkezeti változásokat mértünk. A pocokjárta gyepen megnőtt a zavarástűrő növényfajok borítási értéke, s így a degradációs fok is. A pocok által károsított gyepen jelentősen nagyobb szén-dioxid emissziót mértünk őszi és tavaszi mérési időpontban, mint a kontroll gyepen. A pocok járatokkal teli talaj mikroorganizmusainak igazoltan nagyobb aktivitása a szikes agyagtalaj kedvezőbb aerob viszonyaival magyarázható. A prognosztizálhatóan enyhe telek és szárazabb tavaszok miatt, gyepgazdálkodásunknak fel kell készülni a gyakoribb pocok invázióra, melynek hatásáról szándékoztunk adatokat szolgáltatni.