Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • PETRÁNYI GYULA BELGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA 1953-1954
    Megtekintések száma:
    22

    Petrányi Gyula professzor az 1953/54-es tanévben az 1951-ben önállósult Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1971-74 között az egyetem klinikai rektorhelyettese volt. Fiatalon, 38 éves korában került a Debreceni Egyetemre 1950-ben, amikor a II.sz. Belgyógyászati Klinika megszervezésével bízták meg. Kezdetben a Városi Kórház Bem téri épületében indult el a munka, a klinika telepre pedig 1951 júliusában költöztek be. 1967-től 1974-ig az I. Belgyógyászati klinika igazgatója. 1983-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáját vezette, egyúttal az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatója volt. A 24 éves debreceni tevékenysége során a korábbi nemzetközi tapasztalatait is kamatoztatva új, a kor színvonalának megfelelő klinikát hozott létre. Olyan belgyógyászati ellátás alapjait rakta le, melyben megfért az integratív szemlélet és a subdiszciplináris specializáció. Nagyszámú kiadást megélt belgyógyászati tankönyvei orvosgenerációk tudását és szakmai munkáját alapozták meg.  Tevékenysége meghatározó volt a debreceni klinikai ellátás korszerűsítésében: az Ő nevéhez fűződik az Immunológiai Laboratórium, az Izotóp Laboratórium, a Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályának, az Endoszkópos Laboratóriumnak, a Művese Állomásnak kialakítása, a Központi Klinikai Kémiai Laboratórium alapjainak letétele. Tudományos területen az abban az időben úttörőnek számító immunológiával foglalkozott és akadémikusként megteremtette ennek a területnek hazánkban a klinikai alapjait. Egyetem vezetői tevékenységét az oktató, gyógyító és kutatómunka színvonalának szisztematikus és minőségi fejlesztése határozta meg. Dékánként és klinikai rektorhelyettesként jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem a többi magyar orvosképző egyetem számára is példaként szolgált.

  • SZODORAY LAJOS BŐRGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM DÉKÁNJA 1952-1953.
    3-24
    Megtekintések száma:
    120

    Szodoray Lajos professzor az 1952-1953-as tanévben az önállósuló Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1954-1955-ben az egyetem tudományos dékánhelyettese, 1961-1964 között pedig tudományos rektorhelyettese volt. Fiatal éveiben céltudatosan készült fel arra a feladatra, melyet később valóban ki is jelölt számára a sors. Megszervezte az ország egyik vezető bőrgyógyászati klinikáját, kialakította az intézetben a széleskörű elméleti alapokra épülő kiváló klinikai betegellátás, a magasszintű oktatói és kutatói munka megfelelő feltételeit. Szodoray Lajos a magyar bőrgyógyászati szakma iskolateremtő alakja, nemzetközi hírű tudós, színes, melegszívű egyéniség volt. Nevéhez fűződik számos bőrgyógyászati kórkép első hazai észlelése és közlése, valamint rendkívüli érdemei voltak a tankönyvírás terén is. A sors a magyar orvostudomány javára hosszú alkotó élettel, páratlan munkabírással, dinamizmussal, egész életen át tartó lankadatlan szorgalommal és kitartással ajándékozta meg. Több évtizedes tanszékvezetői, egyetemi tanári tevékenysége mellett az egyetemen betöltött vezetői tisztségek tették teljessé szakmai életét.

  • KESZTYŰS LÓRÁND KÓRÉLETTAN PROFESSZOR, AZ 1951-BEN FÜGGTLENNÉ VÁLT DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK DÉKÁNKÉNT ELSŐ VEZETŐJE, MAJD KÉTSZER (1959-1963, 1967-1973) ANNAK REKTORA
    24-66
    Megtekintések száma:
    124

    Kesztűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963, 1967-1973) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény intézetei és klinikái infrastruktúrális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között  teljesítmény alapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában. Nemzetközileg elismert kutatási eredményeivel és tudománypolitikai tevékenységével a hazai immunológiai és allergológiai kutatások megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Intézetalapító és szervező, tankönyvírói és iskolateremtő munkásságával a kórélettan korszakos jelentőségű professzora. Barátságos, közvetlen és nyitott személyiségének fontos szerepe volt az eredményes, sikeres  munkát biztosító intézeti és egyetemi alkotó légkör megvalósulásában. Életpályájának bemutatása volt közvetlen munkatársa monográfiáján alapszik és tartalmazza három másik professzor (ketten korábbi rektorok) visszaemlékezését.

  • SZABÓ DEZSŐ TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR PÁLYAKÉPE
    Megtekintések száma:
    19

    Dr. Szabó Dezső 1924-től 1959-ig, tehát 35 éven át volt a debreceni egyetem történészprofesszora. A budapesti egyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát. Minden bizonnyal pártfogója, Marczali Henrik ösztönzésére kezdte el a Mohács előtti időszak magyar országgyűléseinek kutatását. Doktori disszertációját is e témából írta. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően az egyetemet királyi aranygyűrűvel (sub auspiciis regis) fejezte be. Évekig középiskolában tanított, emellett 1912-től a budapesti tudományegyetem magántanára lett. 1924 februárjában nevezte ki Horthy Miklós kormányzó a debreceni egyetemen a közép- és újkori (egyetemes) történelem rendes egyetemi tanárává. Kutatásai középpontjában ekkor már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kutatása állt. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Aránylag keveset publikált, tevékenységét inkább a középiskolai tanárképzésre összpontosította. Négy tanévben volt a bölcsészettudományi kar dékánja. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetemi oktatás 1944-es újjászervezésében. Ennek ellenére az új rendszerben többször is meghurcolták, s csak befolyásos tanítványai közbelépésének köszönhette, hogy megtarthatta katedráját. 77 évesen vonult nyugdíjba. Az élete főművének tekinthető A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában című munkájának 2. és 3. kötete máig megjelenésre vár.

  • Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa
    3-32
    Megtekintések száma:
    197

    Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
    tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
    olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
    állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
    volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
    egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

  • 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR ANATÓMIAI, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTANI INTÉZETE
    175-202
    Megtekintések száma:
    110

    A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete, a Debreceni Akadémiai Bizottság Idegtudományi, Sejt- és Fejlődésbiológiai Munkabizottságával közösen ünnepi ülést rendezett az Intézet megalapításának 100 éves évfordulójának tiszteletére. Az ünnepi ülésre a Debreceni Akadémiai Bizottság nagy előadótermében került sor 2021. október 14-én 14:00 órai kezdettel. Dr. Mátyus László, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, és Dr. Reglődi Dóra egyetemi tanár, a Magyar Anatómus Társaság elnöke ünnepi köszöntői után az intézet jelenlegi és volt munkatársai idézték fel az intézet 100 éves történetét, és emlékeztek az intézetben eltöltött évek boldog pillanataira, az intézet inspiráló tudományos atmoszférájára. Az intézet volt munkatársai beszámoltak arról is hogyan alakult az életük, tudományos munkásságuk miután elkerültek az intézetből. A következőkben röviden összefoglalva ismertetjük az ünnepi ülésen elhangzott előadásokat az ülés programjának sorrendjében.

  • Illyefalvi Vitéz Géza jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1926/27. tanévi rector magnificusa
    5-16
    Megtekintések száma:
    93

    Géza Illyefalvi Vitéz Law Professor, the Rector Magnificus of István Tisza Hungarian Royal University in Debrecen During the Academic Year of 1926/27. Illyefalvi Vitéz Géza (1871–1931) studied at a university in Budapest, where he obtained a doctorate in law and political sciences. At the end of 1896 he was elected public ordinary professor of the judicial academy in Sárospatak, where he taught administrative law and statistics. He was a professor of the University of Debrecen after its establishment in 1914. In
    1921 he was appointed Dean of the Law Faculty and he was re-elected in 1931. Illyefalvi Vitéz Géza was Rector of the Hungarian Royal Tisza István University of Debrecen in 1926/27, the year when the clinic site was inaugurated, and the laying of the foundation stone of the main building took place. We can say that he was a rector at a destiny-shaping period of the University. He effectively represented the interests of the University, with the help of his contemporary higher education policy and the university development plans of Minister of Education Kunó Klebersberg. Illyefalvi wrote fourteen books and monographs, as well as numerous journal articles. These works are grouped in the two major fields of his interests, statistics and public finance. He also wrote university and judicial academy notes and textbooks.

  • "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA
    75-110
    Megtekintések száma:
    96

    A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

  • A debreceni agrárfelsőoktatás első 150 éve
    161 - 170
    Megtekintések száma:
    244

    The first 150 years of Agricultural Tertiary Education in Debrecen. The Georgikon in Keszthely was founded in 1797 as the first one in the line of subsequent agricultural tertiary institutions and was followed by one in Magyaróvár in 1818. It was fifty years later – that is one and a half centuries ago – that the National Higher Institution of Agriculture opened its gates in Debrecen. The speech that opened the first academic year at the new agricultural higher school was delivered by the then director Péter Papi Balogh and it has been preserved for later generations. On 5 September 2018, a hundred and fifty years later, Dean István Komlósi had the honour to recall the first 150 years of agricultural tertiary education in Debrecen. His speech is published in full length by Gerundium, the journal devoted to papers on the history of the University of Debrecen.

  • PUKÁNSZKY BÉLA GERMANISTA PROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1948-49. TANÉVI REKTORA
    13-21
    Megtekintések száma:
    154

    Pukánszky Béla irodalomtörténész, germanista, az MTA levelező tagja 1941-től haláláig volt a debreceni egyetem professzora, az egyetem Német Irodalom Tanszékét vezette, az 1947/48-as tanévben a bölcsészkar dékánja, az 1948/49-es akadémiai évben az egyetem rektora volt. Sajnálatosan korán, 55 éves korában bekövetkezett halála miatt mindössze kilenc évet dolgozott a debreceni egyetemen, de tudományos munkássága révén messze az egyetem falain túl is ismert és elismert volt.

  • Teghze Gyula jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1922/23. tanévi rector magnificusa
    5-15
    Megtekintések száma:
    88

    GYULA TEGHZE LAW PROFESSOR, THE RECTOR MAGNIFICUS OF ISTVÁN TISZA HUNGARIAN ROYAL UNIVERSITY IN DEBRECEN DURING THE ACADEMIC YEAR OF 1922/23. Gyula Teghze (1867–1939), the founder professor of the Faculty of Law at the University of Debrecen, was the third Rector from the law faculty in the history of the university in the academic year 1922/23. He, as a recognized jurist and professor of international law and philosophy of law, spent time at a number of universities in diferent foreign countries. He was a lecturer at the Academy of Law of the Reformed College of Debrecen from 1910, and at the University of Debrecen for a quarter of a century from 1914. During this time he served once as rector and twice as dean.

  • KÁDÁR LÁSZLÓ FÖLDRAJZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1954/55. TANÉVI REKTORA
    15-32
    Megtekintések száma:
    75

    Kádár László 1947-től nyugdíjba vonulásáig (1978) az egyetem professzoraként működött. Időközben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952–1954 között a Természettudományi Kar dékánja, majd 1954/55-ben az egyetem rektora volt. Egyetemi oktatói karrierjét gazdagodó tudományos eredményei és kiváló tanári talentuma mellett főleg széles látókörű, szaktudományából messze kitekintő szellemiségének és rendkívül energikus, határozott impulzív alkatának, kiváló vitakészségének köszönhette. Jó kapcsolatokat ápolt az intézeti és az egyetemi munkatársakkal.

  • „Non procul ex proprio stipite poma cadunt”, avagy a „két Kolosváry” élete az egyetemtörténet tükrében
    23 - 41
    Megtekintések száma:
    214

    Non procul ex proprio stipite poma cadunt, or the Life of the „two Kolosvárys” in the Mirror of the Univerity History. In my study, I intend to introduce the history of the Faculty. The study outlines the life’s work of father and son, who are closely related to the legal history embedded in the history of the University. They both were closely connected with the city, and in addition to their teaching activities they also played an active role in the social life of Cluj-Napoca: they were chief editors of the papers and presidents of scientific and civil associations. Alexander Kolosváry has played a prominent role in the life of the University and within the Faculty of Law. He was four times the dean of the Faculty and once held the post of rector. In addition, he coproduced the Hungarian translation of Tripartitum and Corpus Juris Hungarici with Professor Clement Óvári. Valentine Kolosváry was considered one of the biggest private lawyers of the century at the time. Valentine Kolosváry was a worthy successor to his father, not only as a head of department at the University but also in the patronage of the Reformed Church of John Calvin and Church Districts and its rights.

  • FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    4-13
    Megtekintések száma:
    196

    Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

  • Sass Béla élete és munkássága
    5-15
    Megtekintések száma:
    79

    BÉLA SASS REKTOR. His father was a Reformist priest in Albis, Bihar County and the padre of General József Nagysándor in 1848–49. After inishing his theology studies, he worked as a religion teacher at the Debrecen Grammar school for a short period of time. From 1890, he was a teacher of Old Testament readings at the heology Academy of the Debrecen Reformist College. Between 1895–98 he was the Director of the Academy. At the recently established University of Debrecen he worked as the professor of Old Testament readings and related studies from 1914 until his death. Within this time period, he was the Dean of the Faculty of Reformist heology in 1915–16 and in 1926–27, and the Rector in 1921–22. He published numerous essays in relation to the Old Testament and to the history of the Reformist church and wrote philosophy books, as well.

  • Arany János születésének 100. évfordulója és a háború a nagyszalontai Emlékegyesület értesítése a Debreceni m. kir. Tudományegyetemnek az ünnepség elmaradásáról
    105-116
    Megtekintések száma:
    223

    the Centenary of the Birth of János Arany and the War. The Message of the Memorial Society from Nagyszalonta to the University of Debrecen about the Cancellation of the Ceremony. One hundred years ago and one hundred years after the birth of Arany the memorial society prepared for a nationwide celebration in Nagyszalonta. They sent their official invitation to every literary and scholarly society, with the University of Debrecen among them. Nándor Láng, who was the Rector of the university in the 1916/17. academic year gave the mandate to Károly Pap to attend the ceremony and represent the university. Károly Pap, who was the dean of the faculty of arts, accepted this with pleasure because he was a researcher of the poetry of Arany. But the ceremony was postponed because the train service became unreliable due to the war. The nationwide ceremony had to be cancelled because of the bad traffic conditions and it was never held in Nagyszalonta in 1917. This printed media sources inform us about this and the effect of the Great War on the centenary of the birth of János Arany.

  • SZOBORAVATÓ BESZÉD – PROF. DR. KOZMA ANDRÁS (2020. október 20.)
    258-260
    Megtekintések száma:
    109

    A Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampuszán 2020 októberében avatták fel az 1919-ben elhunyt Kozma András professzor mellszobrát. Az ünnepségen a Gazdaságtudományi Kar dékánja emlékezett meg a nagy hatású, országos jelentőségű egyetemi tanár munkásságáról.

     

  • Kis Géza, a „damnatio memoriae”-vel sújtott rektor
    3-10
    Megtekintések száma:
    84

    GÉZA KISS, THE RECTOR STRICKEN WITH ”DAMNATIO MEMORIAE”. Géza Kiss, a jurist, was elevated to the position of rector at the University of Debrecen when he was 36, which is an exceedingly tender age for such an honour. his internationally recognized expert of Roman law made an extraordinarily fast career when he was transferred from the academy of law at Nagyvárad to the Department of Roman Law, University of Debrecen, at the beginning of the academic year in 1914. In the academic year of 1915/1916 he was Dean of the Faculty of Law, and in 1918 he was elected Rector of the University. It was due to the events involving his activities as rector that the career of the young professor and scholar was ruined and, as a result, he was divested of his oice and even his memory was struck of the annals of the university. Not until the beginning of the 2000s was his portrait reestablished in the university rectors’ gallery.

  • A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI
    253-278
    Megtekintések száma:
    100

    A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

  • Rugonfalvi Kiss István történelem-professzor, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1932/33. évi Rector Magnificusa
    3-11
    Megtekintések száma:
    215

    Professor of History, István Rugonfalvi Kiss served as Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen in the academic year of 1932-1933. A historian of Székely origin, he first served as the local archivist of the Baron Radvánszky family estate, then he acquired a growing reputation as the chief archivists of Győr County. Starting in 1911, he became college professor of history at the Arts Academy of the Debrecen Protestant College, then from 1914 until his retirement in 1942 he served as professor of Hungarian history of the newly established University of Debrecen. He served as dean several times and he was appointed Rector of the University in the academic year of 1932-1933. In historical scholarship he represented the conservative alternative, thus he was violently opposed to Gyula Szekfű’s view of history. He is the author of work on the last Hungarian uprising of noblemen as well as on the history of the Székely people. After the the Second World War, owing to his previous political activism, he was imprisoned and subsequently he lived in the circle of his family, isolated from professional activity.

  • Az EGYETEMI DÍSZJELVÉNYEK TÖRTÉNETE
    265-268
    Megtekintések száma:
    131

    Az írás a Debreceni Egyetem ma is használt jelképeinek történetére pillant vissza, hangsúlyozva, hogy az egyetemi karokat jelképező gerundium csúcsdíszek, valamint a rektori, dékáni láncok és medálok több mint 100 esztendeje készültek az első világháborúban hadizsákmányként szerzett ágyúk bronzából, emlékeztetve arra, hogy az egyetem több hallgatója és oktatója is harcolt a haza védelmében és áldozta életét.

     

  • Szarvas Pál kémia professzor élete és munkássága
    25-31
    Megtekintések száma:
    106

    The Life and Work of Pál Szarvas, Professor of Chemistry. At the University of Debrecen, the Faculty of Science was founded in 1949. The management boards of the new Faculty and of the University spared no effort to bring prominent scientists as leading members of the newly organized science departments. In this manner, Pál Szarvas was also invited in 1951 to come to Debrecen to be the Head of the Department of Inorganic and Analytical Chemistry. His first task here was to organize the furnishing and equipment of the student and research laboratories, to initiate classroom teaching and research work despite the rather unfavourable financial conditions. From 1952 on the number of staff members began to increase and from the mid-1960s the level of the laboratory equipment was also improving. Research work was launched in the field of analytical chemistry, where various methods were developed for the determination of some rare metals in the presence of larger amounts of other elements. From the end of the 1960s the main research field of the Department was solution chemistry, the equilibrium and kinetic studies on the formation of complexes of transition metals and lanthanides with organic ligands. Another developing field was the synthesis and study of new boron-organic compounds. The focus of research in analytical chemistry shifted to the use of emission spectrography and atomic absorption spectrophotometry. Professor Szarvas was also involved in the leadership of the Faculty and of the University. He was Dean of the Faculty (1954–58) and the Rector of the University (1963–66). His activity was highly important in the preparation of the construction of the chemistry building. Professor Szarvas, who retired in 1975, played a significant role in the organization of the teaching and research work of the Department of Inorganic and Analytical Chemistry, which has exerted an important impact on the current existence and successes of the Department.

  • Szentpéteri Kun Béla jogászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1930/31. tanévi Rector Magnificusa
    3-22
    Megtekintések száma:
    123

    Béla Szentpéteri Kun, Professor of Church Law, the Rector Magnificus of the Hungarian RoyalIstván Tisza University of Debrecen During the Academic Year 1930/1931. In the first three decades of its existence the head of the university’s faculty of jurisprudence and state law was the renowned scholar of law and the outstanding organizer Béla Szentpéteri Kun. Previously he had been professor of the Protestant College’s academy of law, then one of the respected figures of the newly organized Faculty of Law. He served as dean for several semesters and in the 1930/1931 academic year he was elevated to the position of rector of the university. During the war years of 1944/1945 he was the only professor of law to stay in Debrecen and it was due to him that the Faculty of Law was capable of functioning uninterrupted. After the war he was made to retire, then, as a manifestation of the social transformation of the times, his department was dismantled.

  • Kállay Kálmán teológusprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1941/42. tanévi rector magnificusa
    3-14
    Megtekintések száma:
    139

    Kállay Kálmán Pozsonyban született. Teológiai tanulmányokat szülővárosában, Hollandiában és Pápán folytatott. 1914–1921 között református vallástanár és lelkipásztor Romániában. A második világháború után az Országos Gyermekvédő Liga külföldi gyermeküdültetési akciójának főmunkatársa. 1928-tól egészen haláláig az Ószövetségi Tanszék vezetője. Ez idő alatt háromszor töltötte be a fakultás dékáni tisztét, és egy ízben a Debreceni Egyetem rektori tisztségét. Fáradhatatlan szorgalmú, kiváló képességű és nyelvérzékű tanár és hittudós.

  • 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM ORVOSI VEGYTANI INTÉZETE
    203-216
    Megtekintések száma:
    95

    A Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézete 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. Verzár Frigyes, az orvosi kar dékánja 1921. december 15-javasolta a Kari Tanácsnak egy "Kémiai Tanszék" megalapítását. Bár a Tanács csak 1922-ben hagyta jóvá ezt a javaslatot, a Tanszéket visszamenőlegesen, 1921-es alapítási dátummal hozták létre. Az intézet arculatának alakításában négy professzor (Bodnár János, Straub János, Bot György és Gergely Pál) játszott meghatározó szerepet, akik hosszabb ideig látták el az igazgatói feladatokat. Nekik köszönhető az a folyamatos fejlődés, melynek során az intézet egyrészt orvostanhallgatók generációinak oktatta a kémia alapjait, a biokémiát és a molekuláris biológiát meglapozó ismereteket, másrészt úttörő szerepet játszott az orvostudományban mélyen gyökerező kérdésekre fókuszáló, biokémia-orientált kutatásokban is.

     

Adatbázis logók