Évf. 11 szám 3-4 (2020): MMXX vol. XI. nos.3-4

Megjelent 2020 December 28

issue.tableOfContents65dbe99024c3d

Arcképcsarnok

  • BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    3-10
    Megtekintések száma:
    147

    Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

    168
  • HANKISS JÁNOS IRODALOMPROFESSZOR, A DEBRECENI M.KIR. TISZA ISVÁN TUDOMÁNYEGYETEM 1944-45. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    11-30
    Megtekintések száma:
    167

    Hankiss János professzor életművének nem csak terjedelme, hanem kivételes változatossága is lenyűgöző. Megfér benne a francia és a magyar irodalom kutatása a megújuló francia komparatisztika szellemében, de a két világháború között oly sok vitát kiváltó nemzetkép problematikája is. A Debreceni Szemle és a Debreceni Nyári Egyetem egyik alapítója, a Bölcsészettudományi Kar dékánja és az 1944/45-ös tanévben a Debreceni Egyetem rektora. Hankiss János olyan professzor volt, akit nem elégített ki az oktatás maga, érdeklődése ennél jóval szélesebb körű volt és szívesen kalandozott el a kultúra egyéb területeire is, mint a zene vagy az írás és a szó legnemesebb értelmében a népművelés. 

    292

Tanulmányok

  • A 18. SZÁZADI PESTI JOGI SZAKISKOLA ÉS TANÁRA, PAULUS LUCAS PERGHOLD
    31-60
    Megtekintések száma:
    154

    A 18. század második felében Pest városában egy sajátos oktatási intézmény működött: a város egy jogi szakiskolát működtett 15 éven át, ahol elsorban római jogot és kánonjogot oktatott a város alkalmazásában álló professzor. A tanulmány az iskola történetét dolgozza fel külön figyelmet fordítva az intézmény egyetlen professzorának, a karintiai származású Paulus Lucas Pergholdnak életére, oktatási tevékenységére és tudományos munkásságára.

    199
  • A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
    61-77
    Megtekintések száma:
    115

    A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított  bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ.

    233
  • Az ORVOSTUDOMÁNY „LEGSETÉTEBB MEZEJE” PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK A HABSBURG BIRODALOM ORVOSI FAKULTÁSAINAK TANANYAGÁBAN A 18–19. SZÁZAD FORDULÓJÁN
    78-103
    Megtekintések száma:
    183

    A 18. század második felében – az antropológiai szemlélet térhódításával – fokozódó érdeklődés mutatkozott az embertudományok, és különösen a pszichológia, vagy korabeli kifejezéssel lélektudomány iránt. A lélek helyének, szerepének és az emberi testre gyakorolt befolyásának kérdése immáron szerves részét képezte az orvosi, filozófiai és antropológiai diskurzusoknak, az „elmebetegek” ellátásának problémája pedig korábban nem tapasztalt kihívást jelentett a hatalom és az orvostudomány képviselői számára. Az orvosi oktatásban azonban – megfelelő intézményi háttér hiányában, amely „gyakorlóterepet” jelenthetett volna az orvostanhallgatók számára – a lélek és elme betegségeinek szentelt önálló kurzusok viszonylag későn jelentek meg. Az első pszichiátriakurzusok tervezeteit csupán az 1840-es években nyújtották be az Udvari Tanulmányügyi Bizottsághoz a Habsburg Birodalom két legnagyobb, a 18. század végén alapított tébolydáinak (Bécs, 1784; Prága, 1790) főorvosai. Az intézményi háttér hiányosságai ellenére azonban a pszichológiai ismeretek már a 18. század végétől egyre hangsúlyosabban jelentek meg az orvosi oktatásban a fiziológa-, patológia- és államorvostani kurzusok keretein belül, amelyek összefoglaló ismereteket nyújtottak a lélek helyéről, szerepéről, a testre gyakorolt hatásáról és a lélek/elme leggyakoribb betegségeiről (melankólia, mánia, hisztéria, hipochondria), reflektálva a 19. század elejének új elméleteire és elméletalkotóira (például Pinel, Esquirol, Heinroth, Reil) is. A tanulmány a Habsburg Birodalom három orvosi fakultásának tanrendjeit és tankönyvi programját hasonlítja össze, és amellett érvel, hogy a 18–19. század fordulójától a lélektudomány – mint elsősorban elméleti diszciplína – az orvostudomány és az orvosi oktatás egyik legfontosabb „segédtudományává” vált.

    222
  • A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
    104-122
    Megtekintések száma:
    127

    A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

    195
  • RENDSZERVÁLTÁS ÉS RENDSZERVÁLTÓK A DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁRÁBAN: A CÉDULAKATALÓGUSTÓL AZ ONLINE KERESŐRENDSZEREKIG
    123-142
    Megtekintések száma:
    130

    A közelmúltban elhunyt két nagyszerű könyvtáros Gombáné dr. Lábas Olga és Dr. Koltay Klára munkássága és szakmai tevékenysége méltán fémjelzi azt a 30 éves időszakot, melyet nyugodtan hívhatunk rendszerváltásnak, hiszen nem csak a számítógépek megjelenése hozott óriási változást, de a munkafolyamatokban és a könyvtárosi szemléletben is paradigmaváltást eredményezett. Magyarországon a felsőoktatási könyvtárak a kilencvenes évek elején jutottak olyan helyzetbe, hogy komolyan gondolkodhassanak integrált könyvtári rendszerek vásárlásán és cédulakataógusaikat felcserélhessék online nyilvános katalógusokra.

    213
  • A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TÖRTÉNETÉRŐL ÉS HELYZETÉRŐL – DEBRECENBŐL NÉZVE
    143-163
    Megtekintések száma:
    146

    A Magyar Rektori Konferenciát felsőoktatásunk erősödő önszerveződése és érdekeinek hatékony képviselete jegyében hozta létre 1988-ban 19 egyetem rektora. Az MRK meghatározó szerepet vállalt és játszott felsőoktatásunk rendszerváltásában, autonómiájának, társadalmi szerepének erősítésében, az első felsőoktatási törvény előkészítésében, annak megvalósításában. Működésének kereteit, tevékenységének hatását és eredményességét a továbbiakban részben saját törekvései, részben a mindenkori kormányzat által biztosított vagy korlátozott keretek alakították. Az utóbbi időkben az MRK szerepe és súlya mind a radikálisan változtatott hazai, mind a mérvadó nemzetközi felsőoktatási térben erősen mérséklődött, jóllehet aktív szerepvállalása intézményeinknek, a tudománynak, társadalmunknak is fontos lenne: az egyetemek hangját mindenütt hallatni és hallani kell.

    271

Forrásközlés

  • Egy FELEDÉSBE MERÜLT NÉVFELVÉTELI SZÁNDÉK
    164-168
    Megtekintések száma:
    126

    A magyar pedagógia történetében jelentős évszám 1959, hiszen abban az évben indult el a felsőfokú tanítóképzés. Az a tizenegy felsőfokú tanítóképző intézet, amelyben a magasabb fokra emelt képzés helyet kapott, „névtelen” intézményként kezdte meg a működését, egyik intézmény nevébe sem került be a magyar kultúrtörténet valamelyik kiemelkedő alakjának a neve. Ezt a hiányt már az első tanév folyamán, 1959/60-ban pótolni kívánta a minisztérium, így az egyik igazgatói értekezleten tanácskoztak az egyes intézmények lehetséges névadóiról. 1960 elején a minisztérium Tanítóképzős Osztálya a korábbi egyeztetésre hivatkozva arra kérte az igazgatókat, hogy fogalmazzák meg röviden a névválasztás indoklását. A nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Eötvös Józsefet, a magyar népoktatásügy legnagyobb jótevőjét, a tanítóképzés fejlesztésének elhivatott támogatóját választotta névadóul. Alábbi írásunkban a minisztérium felhívását és a nyíregyházi tanítóképző igazgatójának válaszlevelét közöljük. Igaz, a névfelvétel ügye végül 1960-ban elakadt, mégis úgy gondoljuk, ez a be nem teljesült szándék is megmutat valamennyit abból, milyen hagyományok letéteményesének és milyen örökség utódainak érezték magukat az akkori nyíregyházi felsőfokú tanítóképző vezetői.

    173

Adattár

  • A BRESLAUI (1530-1693) ÉS A GÖRLITZI (1586-1685) AKADÉMIAI GIMNÁZIUMOK MAGYARORSZÁGI HALLGATÓI
    169-196
    Megtekintések száma:
    151

    Az adattár két akadémiai gimnázium magyarországi hallgatóinak listáját közli a 16. és 17. századból. Az adatok eddig jórészt ismeretlenek voltak, de jól kiegészítik a Magyarországról induló protestáns peregrinációról meglévő ismereteket. A két intézményben megfordult peregrinusok jelentős része tanulmányait valamelyik németországi egyetemen folytatta, ezért az itt közölt adatok fontosak a korabeli peregrinációs útvonalak feltárása tekintetében.

    83
  • A BUDAPESTI PHILOLÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGE (1874-1948)
    197-228
    Megtekintések száma:
    125

    A németországi mintára szervezett, 1874-1948 között létező Budapesti Philológiai Társaság hét évtizedes fennállása alatt összefogta a klasszika-filológiával és a modern filológiával foglalkozó szakembereket Magyarországon. Tagjai között voltak az összes ókori tudományokat vagy modern nyelveket és irodalmakat oktató professzorok és a középiskolai tanárok közül azok, akik komolyabban érdeklődtek ezen tudományok iránt. Folyóiratában, az Egyetemes Philológiai Közlönyben szinte az összes ilyen szakember publikált. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A társaságnak voltak magyar és külföldi tudósokból tiszteleti tagjai is, legismertebb közülük Achille Ratti, a későbbi XI. Pius pápa.

    161

Visszaemlékezések

  • KÖZÖS EMLÉKEK DEBRECEN ÉS MAGYARÓVÁR AGRÁRFELSŐOKTATÁSÁNAK NAGY TANÁREGYÉNISÉGEIRŐL
    229-243
    Megtekintések száma:
    147

    A hazai mezőgazdasági szakoktatás történetében 2018 két jelentős évfordulóval írta be magát a történelem aranykönyvébe. Mosonmagyaróvár születésének bicentenáriumát, Debrecen pedig fennállásának másfél évszázadát ünnepelte. A két felsőoktatási intézményt más-más szempontok hívták életre. Amíg Óvár magánkezdeményezésre nyitotta meg kapuit, addig Debrecenben a helyi gazdatársadalom volt a hajtóerő, amihez szorosan kötődött az anyanyelvi oktatás elfogadtatása a bécsi udvarral. Az idő később igazolta, hogy a magyar nyelvű oktatás egyik intézménynél sem ment a szakismeret rovására. El kell ismerni, hogy Magyaróvár adta a szakképzés terén az első nagy tanári kart, de Debrecen is hamarosan kinőtte magát a szakképzés fellegvárává. A Földművelésügyi Minisztérium tanárcserékkel  oldotta meg az esetleges színvonalbeli eltéréseket. Ennek is köszönhető, hogy egyes tanáregyéniségek mind a két helyen lehetőséget kaptak oktatásra. Összeállításunkban – ízelítőként – kiválogattunk néhány jelentős, nagyformátumú személyiséget, akiket mind a két egyetemi kar „magáénak” vall.

    328

Könyvismertetés

Aktualitás

  • Az EGYETEMI DÍSZJELVÉNYEK TÖRTÉNETE
    265-268
    Megtekintések száma:
    123

    Az írás a Debreceni Egyetem ma is használt jelképeinek történetére pillant vissza, hangsúlyozva, hogy az egyetemi karokat jelképező gerundium csúcsdíszek, valamint a rektori, dékáni láncok és medálok több mint 100 esztendeje készültek az első világháborúban hadizsákmányként szerzett ágyúk bronzából, emlékeztetve arra, hogy az egyetem több hallgatója és oktatója is harcolt a haza védelmében és áldozta életét.

     

    173
  • A 100 ÉVES MAGYARORSZÁGi ELSŐ UROLÓGIAI KLINIKA
    269-277
    Megtekintések száma:
    137

    Európa első urológiai egyetemi klinikáját 1920 ban Budapesten alapították. Az első porfesszor és igazgató Illyés Géza volt. 1921 óta az urológia az orvosi fakultásnak egy önálló tantárgya a Pázmány Péter, majd a Semmelweis Egyetemen is.n Illyés világszinten elismert volt, 1939-ig több mint százan jöttek a klinikára az USA-ból és száz látogató volt más országokból is. A II világháboru után a kiváló tanszékvezetőknek és munkatársaknak köszönhetően a mai napig fontos szerepet játszanak a az európai urológiai fejlődésében. A Klinika oktatási, tudományos és klinikai munkájával ma is az európai urológia térképén foglal helyet.

     

    347
Adatbázis logók