A németországi mintára szervezett, 1874-1948 között létező Budapesti Philológiai Társaság hét évtizedes fennállása alatt összefogta a klasszika-filológiával és a modern filológiával foglalkozó szakembereket Magyarországon. Tagjai között voltak az összes ókori tudományokat vagy modern nyelveket és irodalmakat oktató professzorok és a középiskolai tanárok közül azok, akik komolyabban érdeklődtek ezen tudományok iránt. Folyóiratában, az Egyetemes Philológiai Közlönyben szinte az összes ilyen szakember publikált. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A társaságnak voltak magyar és külföldi tudósokból tiszteleti tagjai is, legismertebb közülük Achille Ratti, a későbbi XI. Pius pápa.