dEjournals Nyitóoldal
Magyar Gerontológia
Köszöntő Aktuális Archívum Cikk online feltöltése
Regisztráció Bejelentkezés

Magyar Gerontológia

Évf. 16 szám 43 (2024)
Tudományos

Az időskor szubjektív megélésének vizsgálata a lakóhelyi társas körülmények szerint

Megjelent:
2025-10-30
DOI Linkhttps://doi.org/10.47225/mg/16/43/15976
Szerzők
Bede Melinda,
Pachner Orsolya
Megtekintés
PDF
Kulcsszavak
időskor lakóhely társas támogatás élettel való elégedettség önértékelés
Licenc

Copyright (c) 2024 Melinda Bede, Orsolya Pachner

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Bede, M., & Pachner, O. (2025). Az időskor szubjektív megélésének vizsgálata a lakóhelyi társas körülmények szerint. Magyar Gerontológia, 16(43), 68-89. https://doi.org/10.47225/mg/16/43/15976
Absztrakt

A 21. században élő idősek helyzetének átalakulásához a társadalmi elöregedés és a családi struktúrák átformálódása sorolható, melyekkel összefüggést mutat az idősek lakóhelyi körülményeinek változása. Jelen kutatás célja az időskor megélésének vizsgálata a lakóhelyi körülmények és a védőtényezők figyelembevételével. A kutatás keresztmetszeti elrendezésű, a minta a WHO definíciója értelmében 60 év feletti résztvevőkből áll (N=98). A mérőeszközök közé saját szerkesztésű kérdések és standard kérdőívek tartoznak; az önértékelést, az élettel való elégedettséget, a társas támogatást és a rezilienciát felmérve. A lakóhelyek között eltérések láthatók a társas támogatásban: a szociális intézményben és a családban élők magasabb támasszal rendelkeznek az egyszemélyes háztartásban élőknél, ám az időskor megélésében nincs különbség. Klaszteranalízissel a minta négy csoportra bontható, melyek egy-egy lakóhelyi körülményhez kapcsolódnak. Eltérések láthatók a társas támogatásban, a rezilienciában és az önértékelésben, amiből az egyszemélyes háztartásban élők negatívabb és a szociális intézményben élők pozitívabb helyzetére következtethetünk. Ám az időskor megélése szempontjából releváns élettel való elégedettség esetén nem láthatók különbségek, amit az eltérő háttértényezők eredményezhetnek: a családban élő nők elégedettsége hátterében a reziliencia, a szociális intézményben élőkében pedig a társas támasz dominál. A családban élő férfiak és az egyszemélyes háztartásban élők elégedettségének megértéséhez további befolyásoló tényezők bevonására lenne szükség. Ezen eredmények tükrében belátható, hogy akár az időskorúak életminőségének javítását célzó programok körében is számottevő lehet a lakóhely figyelembevétele, hisz más-más tényezőkön keresztül gyakorolhatunk hatást az élettel való elégedettségre.

Hivatkozások
  1. Allen, R. S., Dorman, H. R., Henkin, H., Carden, K. D. & Potts, D. (2018). Definition of Resilience. In Resnick, B., Gwyther, L. P. & Roberto, K. A. (Eds.) Resilience in Aging.(pp. 1-16). Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04555-5
  2. Bácskay, A. (2003). Életkörülmények a szociális otthonokban. Kapocs, 2(5), 56–59.
  3. Boros, J., Gábriel, D. & Monostori, J. (2021). Idősödés. In Monostori, J., Őri, P. & Spéder, Zs. (Eds.), Demográfiai Portré 2021.(pp. 163-182). KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
  4. Clark, P. G., Burbank, P. M., Greene, G., & Riebe, D. (2018). What Do We Know About Resilience in Older Adults? An Exploration of Some Facts, Factors and Facets. In Resnick, B., Gwyther, L. P. & Roberto, K. A. (Eds.) Resilience in Aging.(pp. 61-80). Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04555-5 Cohen, S. (2004). Social Relationships and Health. American Psychologist. 59(8), 676–684. https://doi.org/10.1037/0003-066X.59.8.676
  5. Diener, E., Emmons, E. R., Larsen, R. J. & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71-75. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4901_13 Ferwagner, A. & Pék, Gy. (2021). Észlelt társas támasz időskorban. Magyar gerontológia, 13(40), 78–102. https://doi.org/10.47225/mg/13/40/10810
  6. Forgács, A. (2015). Társas támasz a gyászban. In Kiss, E. Cs. & Sz. Makó, H. (Eds.) Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana.(pp. 382-398). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
  7. Fry, P. S. & Debats, D. L. (2002). Self-efficacy beliefs as predictors of loneliness and psychological distress in older adults. The International Journal of Aging and Human Development, 55(3), 233–269. https://doi.org/10.2190/KBVP-L2TE-2ERY-BH26
  8. Füzesi, Zs., Törőcsik, M. & Lampek, K. (2013). Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 63-82). Medicina Könyvkiadó Zrt.
  9. Gerino, E., Rollè, L., Sechi, C. & Brustia, P. (2017). Loneliness, Resilience, Mental Health, and Quality of Life in Old Age: A Structural Equation Model. Frontiers in Psychology, 8. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.02003
  10. Gerstorf, D., Ram, N., Mayraz, G., Hidajat, M., Lindenberger, U., Wagner,G. G. & Schupp, J. (2010). Late-life decline in well-being across adulthood in Germany, the United Kingdom, and the United States: Something is seriously wrong at the end of life. Psychology and Aging, 25(2), 477–485. https://doi.org/10.1037/a0017543
  11. Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., László, N., Csókási, K. & Kiss, E. Cs. (2015). A Connor-Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott pszichológia,15(1), 129–136.
  12. Kaszás, B. (2021). Időskori alkalmazkodási folyamatok. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Személyiség-és Egészségpszichológiai Program. Kerekes, Zs. (2015). Az időskor mint krízis. In Kiss, E. Cs. & Sz. Makó, H. (Eds.) Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. (pp. 182-218). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány. Kerekes, Zs. & Kállai, J. (2013). Társas támogatás, szociális integráció, magány és intimitás időskorban. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 303-336). Medicina Könyvkiadó Zrt.Kopp, M. & Székely, A. (2013). Nagyszülők, szülők és unokák: testi és lelki egészség. A generációk közötti kapcsolatok egészségpszichológiai szerepe. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 105-116). Medicina Könyvkiadó Zrt.
  13. Központi Statisztikai Hivatal (2023). A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak ellátási típusonként [25.1.1.31.]. STADAT. Elérhető:https://www.ksh.hu/stadat_files/szo/hu/szo0026.html
  14. Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T. & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. https://doi.org/10.1556/Mental.15.2014.3.9
  15. Papp-Zipernovszky, O., Kékesi, M. Z. & Jámbori, Sz. (2017). A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása. Mentálhigiéné ésPszichoszomatika, 18(3), 230–262. https://doi.org/10.1556/0406.18.2017.011
  16. Rowe, J. W. & Kahn, R. L. (1987). Human aging: Usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. https://doi.org/10.1126/science.3299702
  17. Rowe, J. W. & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
  18. Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó T. & Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259–275.
  19. Smith, E. R., Mackie, D. M. & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó.
  20. Smith, M. L., Bergeron, C. D., McCord, C. E., Hochhalter, A. K. & Ory, M. G. (2018). Successful Aging and Resilience: Applications for Public Health, Health Care, and Policy. In Resnick, B., Gwyther, L. P. & Roberto, K. A. (Eds.) Resilience in Aging.(pp. 17-34). Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04555-5
  21. Smith-Osborne, A. & Felderhoff, B. (2016). Formal and family caregiver protective factors in systems of care: a systematic review with implications toward a resilience model for aging veterans. Traumatology, 22, 29–39.
  22. https://doi.org/10.1037/trm0000056
  23. Steptoe, A., Shankar, A., Demakakos, P. & Wardle, J. (2013). Social isolation, lonliness, and all-cause mortality in older men and women. PNAS, 110(15), 5797–5801. https://doi.org/10.1073/pnas.1219686110
  24. Szemán, Zs. (2013). Az időskorúakkal kapcsolatos attitűdök, előítéletek, nemzetközi és hazai vizsgálatok tapasztalata alapján. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 85-103). Medicina Könyvkiadó Zrt.
  25. Sz. Makó, H., Bernáth, L., Szentiványi-Makó, N., Veszprémi, B., Vajda, D. & Kiss, E. Cs. (2016). A MOS SSS –társas támasz mérésére szolgáló kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Alkalmazott pszichológia, 16(3), 145–162.
  26. Taylor, S. E. & Stanton, A. L. (2007). Coping resources, coping processes, and mental health. Annual Review of Clinical Psychology, 3, 377–401. https://doi.org/10.1146/annurev.clinpsy.3.022806.091520
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei