dEjournals Home Page
Hungarian Gerontology
Welcome Current Archives Online submission
Register Login

Hungarian Gerontology

Vol. 16 No. 43 (2024)
Scientific

Exploring the subjective experience of old age according to the social arrangements of the place of residence

Published:
2025-10-30
DOI Linkhttps://doi.org/10.47225/mg/16/43/15976
Authors
Melinda Bede,
Orsolya Pachner
View
PDF (Hungarian)
Keywords
ageing residence social support life satisfaction self-esteem
License

Copyright (c) 2024 Melinda Bede, Orsolya Pachner

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Bede, M., & Pachner, O. (2025). Exploring the subjective experience of old age according to the social arrangements of the place of residence. Hungarian Gerontology, 16(43), 68-89. https://doi.org/10.47225/mg/16/43/15976
Abstract

The transformation of the situation of older people in the 21st century can be attributed to social ageing and the changing of family structures, which are associated with changes in the living conditions of older people. The aim of this research is to investigate how aging is experienced in relation to protective factors and housing conditions. The research has a cross-sectional design, with a sample of participants aged 60+ years according to the WHO definition (N=98). Measures include self-structured and standard questionnaires to assess self-esteem, satisfaction with life, social support, and resilience. Results show that peer support varies based on living arrangements, with higher support reported by those living in social institutions or family, but no difference in old age experiences. Using cluster analysis, the sample can be divided into four groups based on housing conditions. Differences are observed in peer support, resilience and self-esteem, suggesting a more negative situation for those living in a single person household and a more positive situation for those living in a social institution. However, no differences can be identified in life satisfaction which is relevant to the experience of old age, possibly due to different background factors: resilience is the main factor behind the life satisfaction of women living in a family, while social support dominates in those living in a social institution. To understand the satisfaction of men living in a family and of women living in a single person household, it would be necessary to include additional influencing factors. Given these results, it can be seen that even in programs aimed at improving the quality of life of older people, it may be important to consider the place of residence, as it can influence life satisfaction through different factors.

References
  1. Allen, R. S., Dorman, H. R., Henkin, H., Carden, K. D. & Potts, D. (2018). Definition of Resilience. In Resnick, B., Gwyther, L. P. & Roberto, K. A. (Eds.) Resilience in Aging.(pp. 1-16). Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04555-5
  2. Bácskay, A. (2003). Életkörülmények a szociális otthonokban. Kapocs, 2(5), 56–59.
  3. Boros, J., Gábriel, D. & Monostori, J. (2021). Idősödés. In Monostori, J., Őri, P. & Spéder, Zs. (Eds.), Demográfiai Portré 2021.(pp. 163-182). KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
  4. Clark, P. G., Burbank, P. M., Greene, G., & Riebe, D. (2018). What Do We Know About Resilience in Older Adults? An Exploration of Some Facts, Factors and Facets. In Resnick, B., Gwyther, L. P. & Roberto, K. A. (Eds.) Resilience in Aging.(pp. 61-80). Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04555-5 Cohen, S. (2004). Social Relationships and Health. American Psychologist. 59(8), 676–684. https://doi.org/10.1037/0003-066X.59.8.676
  5. Diener, E., Emmons, E. R., Larsen, R. J. & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71-75. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4901_13 Ferwagner, A. & Pék, Gy. (2021). Észlelt társas támasz időskorban. Magyar gerontológia, 13(40), 78–102. https://doi.org/10.47225/mg/13/40/10810
  6. Forgács, A. (2015). Társas támasz a gyászban. In Kiss, E. Cs. & Sz. Makó, H. (Eds.) Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana.(pp. 382-398). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
  7. Fry, P. S. & Debats, D. L. (2002). Self-efficacy beliefs as predictors of loneliness and psychological distress in older adults. The International Journal of Aging and Human Development, 55(3), 233–269. https://doi.org/10.2190/KBVP-L2TE-2ERY-BH26
  8. Füzesi, Zs., Törőcsik, M. & Lampek, K. (2013). Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 63-82). Medicina Könyvkiadó Zrt.
  9. Gerino, E., Rollè, L., Sechi, C. & Brustia, P. (2017). Loneliness, Resilience, Mental Health, and Quality of Life in Old Age: A Structural Equation Model. Frontiers in Psychology, 8. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.02003
  10. Gerstorf, D., Ram, N., Mayraz, G., Hidajat, M., Lindenberger, U., Wagner,G. G. & Schupp, J. (2010). Late-life decline in well-being across adulthood in Germany, the United Kingdom, and the United States: Something is seriously wrong at the end of life. Psychology and Aging, 25(2), 477–485. https://doi.org/10.1037/a0017543
  11. Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., László, N., Csókási, K. & Kiss, E. Cs. (2015). A Connor-Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott pszichológia,15(1), 129–136.
  12. Kaszás, B. (2021). Időskori alkalmazkodási folyamatok. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Személyiség-és Egészségpszichológiai Program. Kerekes, Zs. (2015). Az időskor mint krízis. In Kiss, E. Cs. & Sz. Makó, H. (Eds.) Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. (pp. 182-218). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány. Kerekes, Zs. & Kállai, J. (2013). Társas támogatás, szociális integráció, magány és intimitás időskorban. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 303-336). Medicina Könyvkiadó Zrt.Kopp, M. & Székely, A. (2013). Nagyszülők, szülők és unokák: testi és lelki egészség. A generációk közötti kapcsolatok egészségpszichológiai szerepe. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 105-116). Medicina Könyvkiadó Zrt.
  13. Központi Statisztikai Hivatal (2023). A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak ellátási típusonként [25.1.1.31.]. STADAT. Elérhető:https://www.ksh.hu/stadat_files/szo/hu/szo0026.html
  14. Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T. & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. https://doi.org/10.1556/Mental.15.2014.3.9
  15. Papp-Zipernovszky, O., Kékesi, M. Z. & Jámbori, Sz. (2017). A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása. Mentálhigiéné ésPszichoszomatika, 18(3), 230–262. https://doi.org/10.1556/0406.18.2017.011
  16. Rowe, J. W. & Kahn, R. L. (1987). Human aging: Usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. https://doi.org/10.1126/science.3299702
  17. Rowe, J. W. & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
  18. Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó T. & Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259–275.
  19. Smith, E. R., Mackie, D. M. & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó.
  20. Smith, M. L., Bergeron, C. D., McCord, C. E., Hochhalter, A. K. & Ory, M. G. (2018). Successful Aging and Resilience: Applications for Public Health, Health Care, and Policy. In Resnick, B., Gwyther, L. P. & Roberto, K. A. (Eds.) Resilience in Aging.(pp. 17-34). Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04555-5
  21. Smith-Osborne, A. & Felderhoff, B. (2016). Formal and family caregiver protective factors in systems of care: a systematic review with implications toward a resilience model for aging veterans. Traumatology, 22, 29–39.
  22. https://doi.org/10.1037/trm0000056
  23. Steptoe, A., Shankar, A., Demakakos, P. & Wardle, J. (2013). Social isolation, lonliness, and all-cause mortality in older men and women. PNAS, 110(15), 5797–5801. https://doi.org/10.1073/pnas.1219686110
  24. Szemán, Zs. (2013). Az időskorúakkal kapcsolatos attitűdök, előítéletek, nemzetközi és hazai vizsgálatok tapasztalata alapján. In Kállai, J., Kaszás, B. & Tiringer, I. (Eds.) Az időskorúak egészségpszichológiája. (pp. 85-103). Medicina Könyvkiadó Zrt.
  25. Sz. Makó, H., Bernáth, L., Szentiványi-Makó, N., Veszprémi, B., Vajda, D. & Kiss, E. Cs. (2016). A MOS SSS –társas támasz mérésére szolgáló kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Alkalmazott pszichológia, 16(3), 145–162.
  26. Taylor, S. E. & Stanton, A. L. (2007). Coping resources, coping processes, and mental health. Annual Review of Clinical Psychology, 3, 377–401. https://doi.org/10.1146/annurev.clinpsy.3.022806.091520
Most read articles by the same author(s)