Search

Published After
Published Before

Search Results

  • A demenciában szenvedő betegeket gondozó hozzátartozók nehézségei a mindennapokban
    109-110
    Views:
    28

    Napjainkban jellemző jelenség a társadalmak elöregedése. Ezzel párhuzamosan emelkedik a világon és Magyarországon is a demenciával diagnosztizált, és vélhetően a még nem diagnosztizált betegek száma is. Jelenleg a betegség nem gyógyítható. A hozzátartozók kevés ismerettel rendelkeznek mind a betegségről, mind az igénybe vehető segítségekről. A családtagok rendkívül leterheltek, sokszor lelkiismeretfurdalással küzdenek, amit gyakran kivetítenek a beteget a kórházban ellátó ápolókra.

  • Attitudes of Roma/Gypsy Adults Towards the Care of Their Elderly Loved Ones
    30-45
    Views:
    126

    Caring for older people is a challenge for all societies. There has been a lot of research on elderly care to help make it as effective as possible. The aim of this study is to provide an overview of the Roma/Gypsy elderly care among ethnic minorities, using national and international trends. The choice of the target group in our framework was not accidental - the Roma/Gypsy minority is considered vulnerable in terms of several factors, which means risks for elderly care in terms of inequalities. In addition to the main concepts of elderly care, the paper will address the opportunities and constraints of the legal environment, the relationship between elderly care and health care, and the factors that shape quality of life and well-being, as well as strategies (formal and informal) that are emerging as trends at national and international levels.

  • Demenciával élők gondozó hozzátartozóinak támogatása online Alzheimer Cafén keresztül
    89-91
    Views:
    105

    Idősödő társadalomban élünk, ahol két folyamat zajlik párhuzamosan: egyrészt öregszik a korfa, vagyis kevesebb gyermek születik, másrészt a javuló egészségügynek köszönhetően emelkedik a várható élettartam, tehát a lakosságon belül a nagyon idősek aránya is növekszik. Ez örömteli folyamat, azonban például a demencia tünetegyüttesének kialakulása éppen a kor előrehaladtával fordul elő gyakrabban – vagyis maga az életkor az egyik legnagyobb rizikótényező. Általánosságban elmondható, hogy a családokban felbukkanó demencia készületlenül éri a hozzátartozókat, jelentős információhiánnyal küzdenek és nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. Az érintetteket nagyrészt otthonukban gondozzák, általában gondozói ismeretek nélkül. Számukra jelentős segítséget nyújt az Alzheimer Café, mely egy olyan alacsony küszöbű civil kezdeményezés, ami bárki számára nyitva áll. Egyik legfontosabb feladata az információnyújtás demenciával kapcsolatban, valamint a támogató közeg megléte, ahol a résztvevők egymást segíthetik és szakszerű tanácsokat kaphatnak. A 2020. márciusában kihirdetett veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések bevezetése azonban ellehetetlenítette az Alzheimer Cafék működését, mivel személyes találkozóra nem volt lehetőség.

  • A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
    72-73
    Views:
    91

    2021 tavaszán az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja és a Budapesti Corvinus Egyetem közötti hároméves pályázati együttműködés tette lehetővé interdiszciplináris kutatásunk megvalósulását. Empirikus kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy a városi zöldterületeken tett séta hogyan járul hozzá a demenciával élő betegek és az őket gondozó családtagjaik jóllétének megőrzéséhez.

    Módszer
    A kutatás során többféle módszertant alkalmaztunk a téma vizsgálatára. Először egy sétainterjút végeztünk a gondozó-gondozott diádokkal, majd a gondozó hozzátartozók 1 hónapon keresztül naplót vezettek a sétáik alatti történésekről, élményeikről. A naplózás kvalitatív módszertanát egy rövid kérdőív formájában kvantitatív mérési módszerrel is kiegészítettük.

    Előadásunkban elsődlegesen a kvantitatív eredményeket mutatjuk be, illetve az ezeket alátámasztó napló bejegyzésekből szemezgetünk. A kutatótársnak tekintetett gondozó hozzátartozókkal legvégül egy fókuszcsoportos beszélgetést folytattunk, ahol prezentáltuk a kérdőív eredményeit, és ezekről kértük véleményüket, mintegy megerősítés vagy elvetés céljából.

    A vizsgálatban való részvételt vállaló 3 gondozó-gondozott diád 2021 április-májusban folytatta a kutatás keretében a sétákat, 4 héten keresztül, heti 3 alkalommal. Összesen 39 séta adatait dolgoztuk fel.

    Eredmények
    Az eredmények azt igazolták, hogy a séta mind a gondozottak, mind a gondozók esetében szignifikáns javulást eredményezett a mentális állapot és hangulat tekintetében, illetve a kettejük együttműködésének alakulásában. A kvantitatív eszközzel detektált változást pedig a naplóbejegyzések szöveges tartalmai is alátámasztották, illetve magyarázták.

    Kutatásunk egyediségét a módszertanok vegyítése, jelentőségét pedig az adja, hogy hazai mintán támasztja alá a városi zöldterületek egészségmegőrzésben betöltött szerepét krónikus betegek és családtagjaik körében. Fő üzenetünk, hogy a természetben eltöltött idő, séta egy alacsony költségű, általánosan pozitív hatású, relatíve könnyen és sokak számára elérhető, mégis nagy hatású jóllét növelő intervenció.

  • A demencia korai diagnózisának felismerhetősége és a családokon belüli megoldási lehetőségek támogatása egy új intézmény támogató tevékenységén keresztül
    64-65
    Views:
    91

    A demencia barát közösségek népszerűsége Nyugat-Európában már megközelíti más, olyan kiemelt hétköznapi témákkal foglalkozó ügyeket, mint környezetvédelem, vagy a globális felmelegedés. A demencia barát közösségek tevékenysége 30 éve indult el és tevékenységüknek köszönhetően mind az érintettek mind a kívülállók számára jelentős eredményekkel szolgál. Idehaza is egyre több fórumon jelenik meg a téma, amely vélhetően sok családot érint.

    A köznyelv sok esetben a demenciát a szenilitással párosítja, helytelenül. A demencia minden érintettnél más területen és más mélységben léphet fel. Sok esetben ezért azok a családok, akik körében előfordul a demencia jelensége komoly nehézségekbe ütköznek annak beazonosításakor. A demencia diagnózisának pontos ismerete nélkül a családok éveken át, akár évtizedig tartó otthoni gondozás-ápolás keretében foglalkoznak autodidakta módon a megoldásokkal. Ez a személyes érintettség nem csak nagy anyagi és lelki terhet ró a családra, de a helyi közösségtől való bezárkózáshoz, elszigetelődéshez, kirekesztettséghez vezethet. A demencia családi „terhe” így kedvezőtlenül hat a betegségre és akár a hozzátartozók mentális egészségére is.

    A demencia világméretű jelenségével jelenleg többnyire csupán a szakemberek vannak tisztában és viszonylag kevés szakmai párbeszéd és érdekképviselet vállalja fel a társadalmi párbeszédet. Innovatív és egyedülálló kezdeményezés kezdődött el Gyöngyösön, ahol a Mátra Integrált Gondozóházak (MatraLab) tevékenysége keretében olyan nappali intézményben megvalósuló fejlesztést és megoldásokat kínálnak az érdeklődők számára, amelynek keretében a családok mindennapjainak segítése és az információátadás is kiemelt feladat. A kezdeményezés kistérségi összefogás szintjén valósul meg, amelynek keretében a gyöngyösi intézmény szolgáltatásaira 25 települési önkormányzat kezdi el hamarosan monitorozni a demencia valós súlyát és körülményeit az érintettek körében. A demencia világszerte egyre terjedő és beazonosítható jelenség, ezért minél előbb az érintett családok akár teljes társadalmi szintű segítségére lesz szükség.