Keresés

Keresési eredmények

• Sikeres idősödés és boldogság időskorban

  129-132

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  437

  Az idősödés, az időskori veszteségek sorozataként is megélhető (időskor veszteség modellje) vagy akár ezen túlmutatva, magában hordozhatja az új erőforrások kialakításának képességét, a rugalmasságot, a pozitív életszemléletet és a fejlődés lehetőségét is (sikeres idősödés). A pozitív idősödés a pozitív mentális egészséget, mint virágzást írja le a hervadtsággal szemben, s ennek komponensei többek között az élettel való elégedettség, optimizmus, pozitív érzelmek túlsúlya, értelemkeresés, személyes növekedés, kompetencia, életcélok, társas elfogadás, pozitív kapcsolat másokkal vagy a boldogság (Baltes, Smith és Staudinger, 2000; Jászberényi, 2020; Oláh, 2019).

• Hogyan érdemes időskorban táncolni?

  63-65

  Bene Ágnes

  Móré Marianna

  Megtekintések száma:

  746

  Az idősek aktivitásának megőrzésében kulcsszerep jut a testmozgásnak. Hozzájárul a mobilitás megőrzéséhez – visszaszerzéséhez is, ami biztosíthatja az önállóságot, javíthatja az életminőséget, és a szociális aktivitás katalizátora lehet.
  A szakemberek, orvosok és gyógytornászok egyetértenek abban, hogy a dinamikusabb, rendszeres mozgás az idős emberek erőnlétét és koordinációját hatékonyabban képes befolyásolni. A közösségben végzett testmozgás a társas készségeket is ingerli. A társaság önmagában is motiváló lehet, ami fokozható ha jótékony mozgásformák gyakorlásával társul.
  Évezredek óta ismert a tánc rituális szerepe. Napjainkban elsősorban szabadidős tevékenység, terápiás hatásait kifejezetten az időskorúak körében is vizsgálják például kognitív és neurológiai rendellenességek területén (pl. demencia, Parkinson-kór).
  Az időskorban elkezdett sporttevékenység, így a rendszeres tánc is fokozott elővigyázatosságot igényel. A legfontosabb a fokozatosság elvének betartása és az, hogy ez szakszerű betanulással társuljon.
  Hogyan is érdemes időskorban táncolni?
  A Szenior örömtánc mozgalomnak már az elnevezése is sugallja a választ: örömmel.
  A Szenior örömtánc német nyelvterületekről érkezett Magyarországra. Csirmaz Szilvia, nyugdíjas német tanárként Ausztriában szerezte meg a képesítést. Azóta is ő a hazai mozgalom vezetője. Magyarországot 2019-ben vették fel a Szenior Örömtánc Világ Kongresszusba (ISDC International Senior Dance Congress).
  Jelenleg 40 budapesti, és több, mint 100 regisztrált vidéki helyszínen folyik képzett oktatóval a szenior örömtánc, rendszeres heti egy-két rögzített időpontban, rögzített helyszíneken. Az oktatók döntő többsége 60 éven felüli, többségük nyugdíjas. Sokuk számára új karrier nyílik a szenior tánc oktatással a nyugdíjas években.
  A tánccsoportok regionális és országos találkozókat szerveznek, fellépnek a helyi rendezvényeken.
  A karantén korlátozó intézkedései hívták életre az online Szenior örömtáncot. Az oktatók (például Bunder Irén, Juhász Lászlóné) zárt csoportokat hoztak létre a közösségi média platformokon és így folytatták tevékenységüket. Akadtak olyan idősek, akik ennek hatására kezdték meg digitalis felzárkózásukat. Ez a forma azonban csak korlátozott lelkesedést váltott ki a táncosokból, amit részben a technikai, digitalizációs problémák, részben a társak hiánya (fizikai találkozás) indokolhat. A korlátozások megszünésével aki tehette gyorsan visszatért a tánccsoportba.
  A szenior örömtáncosok kiemelik, hogy ezt a közösségi mozgásformát kifejezetten idősek számára dolgozták ki, nincs szükség hozzá eszközre, de még partnerre sem, sőt az előzetes tánctudás sem feltétele a bekapcsolódásnak. Ugyanakkor a heti gyakorlások nem csak fizikai hanem szellemi aktivitást is igényelnek. A különböző zeneszámokhoz kidolgozott koreográfiákat el kell sajátítani, meg kell jegyezni, melyik számhoz melyik koreográfia, és a koreográfiában mely elemek, mely egymásutániságban következnek. Ez olyan önszabályozó tanulás, amely individuális és szociális folyamat is (Kovács, 2013).

  A szenior örömtánc pozitív hozadékai (a teljesség igénye nélkül):
  - jótékony izommunka,
  - az egyensúly megőrzésének (visszaszerzésének) támogatása, ezáltal az elesések megelőzése,
  - a mentális egészség fenntartása (kognitív tréning, új ismeretek szerzése),
  - növekvő énhatékonyság, önbizalom,
  - társas támasz ( a közösség ereje),
  - növekvő jóllét.

  A jótékony hatások közül is kiemelkedő a társas támasz, ami például az egyedülálló idősek esetén az elszigetelődés veszélyét csökkenti azzal, hogy olyan társas elfoglaltságban lehet részük, ami közösséget, baráti kapcsolatok megerősödését, új ismeretségeket hoz.

  A Szenior örömtáncnak is vannak kockázatai. Ezek közül érdemes kiemelni a helyszínt és körülményeket. Sokaknak már az odajutás is körülményes lehet. Nagyon fontos a képzett oktató tevékenysége, ami biztosíthatja a balesetek megelőzését (instabilitás, egyensúly elvesztése, elesés, leesés).
  Szenior tánccsoportok ugyan már igen sok településen vannak, de a hozzáférhetőség korlátos. Néhány helyszínen ingyenesen lehet részt venni az órákon (általában pályázati támogatás teszi lehetővé), de többnyire anyagi áldozattal jár a táncklub tagság.
  Az online órákba való bekapcsolódásnak technikai hiányosság (internet kapcsolat, eszköz) és digitalis kompetencia hiány lehet az akadálya.

  Konklúzió
  A pozitív idősödés egyik hatékony támogatója lehet a szenior örömtánc, lehetőség a fizikai és szellemi aktivitás megőrzésére, egy támogató közösségben.
  Lehet és érdemes is időskorban táncolni, örömmel és elővigyázatossággal.

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

  Irodalomjegyzék
  Kovács Zsuzsa (2013) Önszabályozó tanulás - értelmezési módok a kutatási metodológiák tükrében, Neveléstudomány: oktatás - kutatás - innováció 1(1). pp. 124-136.

• Az ápolási készségek újradefiniálása a robotizáció és az AI területén az ápolásban

  57-58

  Ujváriné Siket Adrienn

  Fehér Edit

  Keszler Ádám

  Zrínyi Miklós

  Megtekintések száma:

  380

  Célkitűzés: A projekt célja, hogy olyan eredmény és eszköz szülessen, mely lehetőséget ad az ápolók számára a jövőben szükséges kompetenciák megnevezésére, melyek segítik az alkalmazkodást a korszerű technológiai megoldások és a mesterséges intelligencia a szakmába kerüléshez illetve beépüléséhez való alkalmazkodáshoz, kiemelten az idős ellátásra, továbbá  mind a  képző intézmények, mind egészségügyi intézmények használni tudják majd a képzéseik fejlesztéséhez.

  Anyag és módszer: A DEEK-n jelenleg zajlik egy nyertes egy Erasmus+ projekt is, amelyben Karunk Ápolástudományi Tanszéke 2018 és 2020 között konzorciumi tagként vesz részt. A többi intézményi partner: University of Heidelberg, University of Amsterdam, Technische Informationsbibliothek (TIB) Hannover, Frenetti B.V. Közös kutatómunka keretében vizsgáljuk a gyorsan változó egészségügyi rendszereket, a digitalizációt, az e-health és a robotizáció hatását az ápolói munkát érintő területeken. A kutatócsoport elemzi a jövőben szükséges készségeket, képességeket és kompetenciákat, melyekre az egészségügyi dolgozóknak, első sorban az ápolóknak szüksége lesz. A kutatás keresztmetszeti adatfelvételre, kérdőíves megkérdezésre, prediktív vizsgálati módszerre épít. A vizsgálatban megkeresett ápolók és ápoló hallgatók köre 700 fő, amely három intézményből került kiválasztásra (Debreceni Egyetem Klinikai Központ - Debrecen, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar – Nyíregyháza és Felső-Szabolcsi Kórház - Kisvárda). A végleges minta vezető és több műszakos rendben dolgozó ápolók és ápoló hallgatók válaszait is tartalmazta. A kérdőívekre névtelenül, papír alapon kellett választ adni. Az adatgyűjtés 2018 őszén és 2019 tavaszán zajlott.

  Eredmények: Az idősellátásban is kulcsfontosságú kórházi elektronikus ápolási dokumentáció és az otthoni szakápolás telemedicinális, digitális fejlesztése, a kórház informatikai rendszerek továbbépítéset az egységes ápolási dokumentáció kiterjesztése, a távmonitoring és ápolási applikációk bevezetése. Ez a lehetőség is erősíti az ápolás informatikus képzés/továbbképzés curriculumának kidolgozását, illetve további együttműködéseket is egy adott technológai fejlesztés kidolgozására.

• HR kihívások járványhelyzetben – A KoronaHR országos kutatás eredményei

  25-26

  Dajnoki Krisztina

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  388

  Előadásunk az országos KoronaHR kutatás első szakaszának eredményeire támaszkodik, amelyet a HSZOSZ, az OHE és az MHTT kezdeményezett és amelyben 12 hazai és egy határon túli egyetem valamint 9 szakmai szervezet vett részt. E szakaszban 508 beérkezett feldolgozható kérdőív adatai alapján lehetőségünk volt elemezni, hogy a munkaadók milyen HR kihívásokkal néztek szembe, és ezekkel hogyan birkóztak meg a járvány első hulláma alatt.

  Előadásunk ezekből először azt ragadja ki, hogy milyen munkakörökben, illetve mely kompetenciák esetében érzékelték leginkább a COVID-19 válság hatását, ugyanis a járvány első hullámában tapasztalt hatás egyértelműen aszimmetrikus volt a munkavállalók különböző csoportjaira nézve. Másképpen érintette azokat a munka- és kompetencia-területeket is, amelyeket általában a fiatalabb, illetve az idősebb munkavállalók jelenléte jellemez jobban. Utóbbiak számára általában kedvezőtlenebb volt a hatása. Nőtt például a kereslet az IT és a mérnöki képzettségű szakemberek és ismeretek iránt, míg a keresletcsökkenés inkább a hagyományosabb és az alacsonyabb kvalifikációt igénylő munkakörökben volt látványosabb). A kompetenciák közül a rugalmassághoz, szociális készségekhez, csapatmunkához, stressz kezeléshez kapcsolódóak fontossága emelkedett jobban, míg a szakterületi kompetenciáké kevésbé, a személyes jelenléthez kapcsolódóak pedig természetesen vesztettek jelentőségükből. Egy másik kiemelendő, ezúttal egyértelműen pozitív üzenetű tanulsága a felmérésnek, hogy az idősebb korú munkavállalók szempontjából a pandémiás helyzet kedvező változást is hozott a HR folyamatokban. A fiatalabbakhoz képest számukra általában fontosabb a munkahelyi egészségvédelem; ezt a 3. legfontosabb potenciálisan erősödő, fejlődő területként (egyben a 4. legfontosabb kihívásként) azonosította a válaszadók közel 35%-a, és a generáció-menedzsmentet is több, mint 10%-uk ide sorolta (13.-ként).

• Alkalmazott Digitális Jólét Program a könyvtárban

  118-144

  Beck-Zaja Mónika

  Megtekintések száma:

  104

  A Digitális Jólét Programnak köszönhetően, a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban 2018-tól működik digitális segítségnyújtás (Okos Nagyi Klub), melynek célja, hogy az idősebb generáció is megtanulja az informatika alapjait, a számítógép, az internet, a szövegszerkesztés és az okostelefon használatát. (Kápolnai, 2022) Az itt folytatott „Idősek mint IKT tanulók” ÚNKP-23-3 kutatási program eredményei visszaigazolást adtak az idősek digitális kompetenciafejlesztésének létjogosultságáról, felhasználási területeiről, IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) tudatos eszközhasználatának eredményes tanulási lehetőségeiről, illetve jelenlegi eszköz és hálózati hozzáférési adatairól. 
  Az idősek IKT eszközhasználatának felhasználási területeinek tényszerű beazonosítása mellett, elkészült az időskori, digitális kompetenciafejlesztés tanulási motivációs ábra az ÚNKP-23-3 pályázat keretében.
  További gerontológiai kutatások eredményei alátámasztják, hogy azok az idősek, akik mozgékonyak, aktívak és nyitottak, valamint megőrzik vagy akár gyarapítják társadalmi kapcsolataikat, teljesebb öregkorra számíthatnak. A kor előre haladásával nem hanyatlik sem feltétlenül, sem egységesen a kreativitás, az intelligencia, a műveltség. Az idegsejteknek öregedési folyamat során történő leépülése ellensúlyozható a közöttük levő kapcsolatok tanulással való megerősítésével, megújításával. (Bene-Móré-Zombory, 2020)
  Az időskori aktivitás megtartásának egyik leghatékonyabb eszköze a tanulás. (Bene, 2017)
  Az időskori sikeres tanulási folyamat a külső és belső motiváció egységének a függvénye, amely a társadalmi integráción túl, az aktív élet fenntartásához és javításához is hozzájárul.
  A digitális kompetencia jelentősége széles spektrumú időskorban is. Ugyanakkor a digitális készségek mellett a rugalmasság, az autonómia és a problémakezelés kompetenciája is hozzájárulhat az idősek jövőbeli hatékony életvezetéséhez és akár munkavégzéséhez. (Kristóf-Győri, 2021)
  A digitális kompetenciafejlesztés hidat teremthet a generációk, a társadalmi osztályok között, a „tudás” bárki számára elérhetővé válhat, azonban időskorban a sikeres tanulási folyamat feltétele mindenekelőtt a motiváció.
  Jelen tanulmány a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.