Keresés

Keresési eredmények

• EduSenior Karantén Képzési Program „Az én karanténom 2020. március 16-tól – Laci bácsi levelei”

  68-69

  Dobos László

  Megtekintések száma:

  124

  2020. március első napjaiban hivatalosan is bejelentették a hatóságok a koronavírus járvány jelenlétét Magyarországon, majd egymást követték a korlátozó intézkedések, amelyek elérték az idősödő és időskorú embereket is. Többek között bezárták a Szépkorúak Akadémiáját és a Szabadegyetemeket is. A tanulástól elzárt – karanténba zárt – aktív és tevékeny nyugdíjasok keresték meg a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítványt, hogy valamilyen formában tovább folytatódjon a tanulás. Így hoztuk létre a "Maradj Otthon Mozgalom” keretei között az „Én karanténom 2020 március 16-tól – Laci bácsi levelei” elnevezésű kezdeményezésből az online EduSenior Karantén Képzési Programot.

  A Program alapításában három szervezet vett részt: a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány, a MTA MAB Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottság, valamint a Miskolci Egyetem BTK Modern Filológiai Intézetében működő Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoport.

  Közös kreativitással törekedtünk kielégíteni a célcsoport igen sokszínű igényeit és ennek megfelelően jöttek létre az alprogramok. Az EduSenior első szakaszának (2020.03.16. – 2020.08.31.) hét alprogramjában (1. Az idősödés művészete a XXI. század harmadik évtizedében, karantén körülmények között, 2. Maradj otthon, de mégis mozdulj ki! Utazz velünk virtuálisan!, 3. Szenior kreativitás a karanténban – Kreativitás a négy fal között, 4. Szépkorúak részére speciális bűnmegelőzési ajánlások, információ átadása karantén körülmények között, 5. A karantén utáni jövőkép – életút tervezés 55+ évesen, 6. Csak a szépre emlékezem – Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?, 7. Az egész életen át tartó tanulás – a tudományok kialakulása, fejlődése, területei, felelőssége – a tudomány és technika nagy pillanatai) és a két online kérdőíves kutatásban (Karantén Kérdőív a Koronavírus idején, A karantén utáni jövőkép – életút tervezés 55+ évesen) összesen több mint 1000 fő vett részt. Munkánkat szakértő professzorok és külsős partnerek segítik. Valamennyi aktív résztvevő a kreatív műhelyünk (3. alprogram) által készített, saját tervezésű Oklevelet kap, az első szakasz eredményeiről Miskolc város támogatásával két kisfilmet készítettünk.

  2020 szeptemberében indítottuk el az EduSenior Információs és Tanácsadó Program második szakaszát (2020.09.20. – 2021.02.20.) nyolc alprogrammal.

• Szívbarát torna offline és online

  37

  Kabai Fruzsina

  Megtekintések száma:

  111

  A Debreceni Szív Egyesület 1982-ben nyitotta meg kapuit. Fő tevékenységei közé tartozik a szív és érrendszeri betegek késői, III. fázisú rehabilitációja, a primer és szekunder prevenció egyaránt. Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a betegek fizikai és lelki állapotának javítását és megőrzését. Ennek érdekében különböző nehézségű és típusú tornákat biztosítunk gyógytornászok és gyógytestnevelő tanárok vezetésével, folyamatos orvosi kontroll mellett, hogy minden betegcsoport megtalálja a számára legbiztonságosabb és leghatékonyabb testmozgást, melynek hatására javulhat a terhelhetőség és a kardiorespiratorikus állóképesség. E mellett kirándulásokat, főzéseket, közös bowlingozást, röplabdázást, edukációs délutánokat szervezünk a tagok számára, melyek segítik a közösségbe való beépülést, és segítik a betegtársakkal való kapcsolatépítést.

  A COVID19 járvány nem könnyítette meg a helyzetünket. A betegek egészségi állapotának megőrzése és biztonsága érdekében egyesületünk bezárta kapuit. A vezetőség közös megegyezése alapján a tornaórákat online módon folytathatták tovább a tornatanáraink. Bár a kezdetekben sok nehézségbe ütköztünk, végül elértük a célunkat. A betegek továbbra is, akár minden nap folyamatos szakmai kontroll mellett mozoghatnak, láthatják egymást, beszélgethetnek, és bár hiányzik nekik a közvetlen emberi kapcsolat és a közösség, a tornák segítségével folytathatják a már megszokott életmódjukat, bízva abban, hogy minél hamarabb újra láthatják egymást, és közösen tudnak újra harcolni az egészségük fenntartásáért.

• E-health alkalmazások növekvő jelentősége az időskori aktivitásban a COVID19 járványhelyzet alatt

  66-67

  Zsarnóczky-Dulházi Fanni

  Zsarnóczky Martin

  Megtekintések száma:

  121

  Az e-health alkalmazások egyre nagyobb teret nyernek a mindennapi életünkben. Míg korábban a digitalizáció fejlődése játszott jelentős szerepet az e-health népszerűségében, mára a kialakult járványhelyzet segítette a minél szélesebb körű elterjedést. A digitalizáció folyamatai és az e-health vizsgálata kapcsán több olyan saját kutatási eredmény kaptunk, amelyekben az orvosi, szakmai társadalom jelentős része csupán egyfajta lehetőségként tekintett az e-health megoldásaira. Ezt az úgynevezett „lehetőség” definíciót jelentősen átformálta a COVID19 járványhelyzet. Napjainkra egyértelművé vált, hogy az e-health biztosította lehetőség mára jól használható, sok esetben kompatibilis megoldásokat is tud biztosítani az érintettek számára. Bár tudható, hogy ezeket a „megoldásokat” az orvos beteg érintkezések számának csökkentése kényszerítette ki, ugyanakkor más területen is megmutatkoznak az előnyei. A Campus Mundi támogatásával lehetőségünk volt egy olyan kutatás lefolytatására, amelynek keretében a kanadai-magyar diaszpóra körében folytattunk kérdőíves kutatásokat. A kérdőívek tematikája egyrészt az e-health és a generációs szokások, másrészt az életminőség, a jól-lét, a fogyasztási különbségek témaköreinek mátrixszerű kombinációival készültek.   

  A kutatások eredményeiből egyértelműen megállapítható, hogy Kanadában jóval a COVID19 járvány előtt is volt már szerepe az okosmegoldásoknak az 55 éven felüliek körében. A járványhelyzet pedig jóval feljebb tolta az e-health megoldások használóinak belépési életkorát. A kimondottan prevenciós vagy egészségmegőrző alkalmazásokat használók körében a belépési küszöb 75 év felett is volt sok alkalommal, amely alapján kijelenthető, hogy a használók száma több kohorsz csoportot foglal magában. Kimondottan érdekes eredménynek számít a nyugdíjjal rendelkezők körében, hogy az otthoni multi-mix tevékenységek körében a mindennapos e-health területéhez tartozó okosmegoldások a TOP10 legkedveltebb tevékenységek körébe tartoznak.

• Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején

  94-95

  Leleszi-Tróbert Anett Mária

  Bagyura Márton

  Széman Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  145

  Elöregedő társadalmunkban a gondozási igények növekedésével egyre nagyobb kihívás az idősellátás biztosítása. Az ellátórendszerek túlterhelődése miatt a családi gondozók szerepe növekszik. A COVID-19 első hulláma alatt, az idős hozzátartozót gondozó családtagok körében végzett kutatásunk elsődleges célja a családi gondozók megterheltségének vizsgálata volt. A kutatás másik fő területe a gondozási terhek hatása a munkahelyi, professzionális munkavégzésre, ezért elemeztük a gondozás és a munkahelyi kiégés kapcsolatát. Kutatásunk harmadik dimenziója a járványhelyzet hatása a gondozási folyamatra: felmértük a családi gondozók járványhelyzethez kötődő plusz terheit, a rendelkezésre álló erőforrásaikat, valamint szükségleteiket. Előadásunkban bemutatjuk a kutatás harmadik dimenziójához kapcsolódó eredményeket: melyek a családi gondozók COVID-19 első hulláma idején tapasztalt plusz terhei, mire lett volna szükségük a nehézségekkel való megküzdésben, valamint miből merítettek erőt a gondozást végző családtagok a megnövekedett terhek hordozásához.

  Módszer, minta
  Az adatgyűjtéshez online kérdőívet alkalmaztunk, melyet facebook-on, levelezőlistákon, weboldalakon tettünk elérhetővé. A kérdőívet 2020.04.30 – 2020.07.09 között összesen 1004-en töltötték ki, az adatok feldolgozása kvantitatív és kvalitatív módszerrel zajlott. A válaszadók közül 491-en végeztek gondozási tevékenységet a járványhelyzet idején is, előadásunkban a rájuk vonatkozó adatokról számolunk be.

  Eredmények
  A válaszadók a járványhelyzethez kötődően meglévő terheik fokozódásáról számoltak be, és számos új kihívással szembesültek. A gondozási terhek növekedése negatívan hatott a gondozói szerep szubjektív megélésére is.
  A járvány idején idős hozzátartozót gondozók számos nehézséget említettek, amelyeket öt kategóriába soroltunk. A plusz terhet jelentő tényezők legnagyobb kategóriái a korlátozások, az ellátási nehézségek, valamint a mentális és pszichés megterhelődés. Ezek mellett megjelentek az objektív gondozási terhek növekedésére és az erőforrások csökkenésére vonatkozó válaszok is. A gondozási feladatok ellátásához is különféle segítségre lett volna szükségük a válaszadóknak, amelyek szintén besorolhatók voltak az előbbi öt kategóriába. Segítségre leginkább az ellátási nehézségekben, az objektív terhek csökkentésében és az erőforrások növelésében lett volna szükségük. Erőforrásként leggyakrabban a belső erőforrások, a kapcsolatok/ társas támogatás, valamint az életvitel egyensúlyát biztosító tényezőket nevezték meg.