Keresés

Keresési eredmények

• Empathy and End-of-life Care in Teri Szűcs’s Memory Has Come Back to Me (2024)

  31-34

  Ureczky Eszter

  Megtekintések száma:

  122

  As a productive cultural metaphor, dementia points out the limitations implied by the notion of the human subject that has dominated Western culture's past and history since modernity, as well as the upcoming health-related, ethical, and economic challenges of the 21^st century.

• Alzheimer's disease in the context of social work from the perspective of family caregivers

  29-30

  Martina Lacková

  Lucia Dimunová

  Megtekintések száma:

  191

  In the context of rising quality of life and improving living conditions, as well as improving health care, people are now living to a higher age than in the past. Alzheimer's disease is the most common form of dementia in European countries. As a result of the development of the disease, individuals are often dependent on the help and care of other people, in most cases family members. This care interferes with the functioning of the family, so monitoring the needs and assistance for family members is essential.

• Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata

  74-77

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  2495

  Az idősödés folyamatának megélése számos tényezőtől függ, ilyen például az egészségi állapot, a társas kapcsolatok, az életünk során kitűzött célok teljesítése, életünk értelmének beteljesítése, az élettel való elégedettség, a jóllét vagy az életminőség. Az idősödés veszteség modellje szerint az idősödés negatív folyamatként, veszteségek sorozataként értelmezhető. (Lampek és Rétsági, 2015) Ezzel szemben a sikeres idősödés pedig új erőforrások kialakítására képes viselkedésmintázatnak tekinthető, magában hordozza a rugalmasságot, pozitív életszemléletet és a személyes fejlődés lehetőségét egyaránt (Baltes, Smith és Staudinger, 2000; Kerekes, 2013). A jóllét konstruktuma számos tényezőt foglal magában, úgy az általános jóllétet (fizikai, lelki, szociális jólléthez szükséges feltételek megléte), mint a szubjektív jóllétet (egyén érzése, hogy a feltételek mennyire elégítik ki saját belső igényeit) vagy az érzelmeket. Az életminőség magában foglalja a fizikális állapotot, testi jóllétet, a pszichés állapotot, a szubjektív jóllétet, valamint a szociális tevékenységet a társadalomban. Az életminőség és a jóllét fogalmakat gyakran azonos értelemben is használják. (Koós, 2018; Kopp és Martos, 2011; Szántó és mts., 2016)

  Számos kérdőíves lehetőség van a jóllét és az életminőség felmérésére. Kérdéses, hogy az idősekkel kapcsolatos kutatások során mely kérdőíveket célszerű használni, melyek szolgálhatnak többletinformációval vagy épp melyek mérnek nagyon hasonló konstrutumokat. Két kutatásban többek között az idősödéssel kapcsolatos attitűdök, valamint a jóllét és az
  időskori életminőség kapcsolatát vizsgáltuk, illetve azt, hogy a jóllétet mérő kérdőívek közül melyik alkalmazása lehet a legcélravezetőbb.

  1. Kutatás
  Az 1. kutatásban (N=110; 24 férfi és 86 nő; életkor: 65-97 év; önellátók és idősotthonban élők; papír alapú kérdőív) többek között az idősödéssel kapcsolatos attitűdök (AAQ – Attitudes to Agening Questionnaire, magyar nyelvű validáció: Tróznai és Kullmann, 2007), az élettel való elégedettség (SWLS – Satisfaction With Life Scale, magyar nyelvű validáció: Martos és mts., 2014) és az életstílus elégedettség (LSS – Lifestyle Satisfaction Scale, Cambell A, Converse PE. és Rodgers WL, 1976) mérésére szolgáló kérdőíveket használtuk. Az élettel való elégedettség és az életstílus elégedettség egy adott személy életminőségének szubjektív kognitív értékelése, a pozitív életminőség, a lelki egészség, szubjektív jóllét összetevője. Az idősödéssel kapcsolatos attitűdök mérésére kidolgozott kérdőív három alskálát mér: a pszichológiai növekedés alskála az egész életen át tartó fejlődés lehetőségét fogalmazza meg, az élet pozitívumaira kérdez rá, a fizikai változás alskála az időskorban bekövetkező testi működésre, annak változásaira kérdez rá, míg a pszichoszociális veszteség alskála a pszichés és szociális veszteségeket foglalja magában, az idősödésre, mint negatív élményre kérdez rá.

  Eredmények
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy mind az élettel való elégedettség, mind pedig az életstílus elégedettség esetében hasonló mértékű és irányú kapcsolat van az idősödéssel kapcsolatos attitűdök alskáláival, magasabb fokú elégedettség és jóllét esetén inkább növekedésként élik meg az idősödést. Az életstílus elégedettség skála túlzottan magas belső konzisztenciája arra utal, hogy az idős válaszadóknál nem különültek el az egyes dimenziók, a kérdéseket nagyon hasonlónak ítélték meg a válaszadók, így az egyes dimenziók nem szolgálnak többletinformációval idős válaszadók esetében. Ezen kívül az élettel való elégedettség skálával magas korrelációja miatt nem érdemes mindkét kérdőívet használni egy vizsgálaton belül.

  2. Kutatás
  A 2. kutatásban (N=450 fő; 174 férfi és 276 nő; életkor: 60-91 év; önellátók; papír alapú és online kérdőív) az idősödéssel kapcsolatos attitűdök (AAQ) és az élettel való elégedettség (SWLS) mellett a jóllét (WHO-WBI – Well-Being Index, magyar nyelvű validáció: Susánszky és mts., 2006) és az időskori életminőség (WHOQOL-OLD – Quality of Life, Tróznai és Kullmann, 2007; The WHOQOL-OLD module – manual, 2006) mérésére szolgáló kérdőíveket használtuk. Az időskori életminőséget mérő kérdőív hat alskála, témakör mentén méri fel a jóllétet időskorban: az érzékelési képesség, az autonómia, a múltbeli-jelenbeli-jövőben tervezett tevékenységek, a közösségben való részvétel, a halál és haldoklás továbbá az intimitás megélése.

  Eredmények
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy mind az élettel való elégedettség, mind pedig a jóllét esetében hasonló erősségű és irányú kapcsolat van az idősödéssel kapcsolatos attitűdök kérdőív alskáláival, valamint az időskori életminőség kérdőív alskáláival. Magasabb fokú elégedettség, jóllét, autonómia, a közösségben való nagyobb mértékű részvétel esetén inkább növekedésként élik meg az idősödést, míg az egyre nagyobb mértékű érzékszervi hanyatlás és a haláltól-haldoklástól való nagyobb mértékű félelem esetén inkább veszteségként élik meg az idősödést. Ezen kívül a magasabb fokú autonómia, elfoglaltság, a közösségben való nagyobb mértékű részvétel magasabb fokú jólléttel és elégedettséggel jár együtt, illetve a haláltól-haldoklástól való nagyobb mértékű félelem esetében a legkisebb a jóllét és elégedettség érzése. A jóllét skálának az élettel való elégedettség skálával való magas korrelációja miatt ugyanakkor nem érdemes mindkét kérdőívet használni egy vizsgálaton belül.
  A két kutatás eredménye alapján a felhasznált három, szubjektív jóllétet mérő kérdőív közül elegendő egy használata az idősödés megélésének vizsgálatakor, míg az időskori életminőséget mérő kérdőív további szempontokkal tudja gazdagítani a vizsgálatokat az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket mérő kérdőív mellett.

  Irodalom
  Baltes P.B., Smith J., Staudinger U.M. (2000): Bölcsesség és a sikeres öregedés. In: Czigler I. (szerk.): Túl a fiatalságon: megismerési folyamatok időskorban. Akadémiai Kiadó.
  Campbell, A., Converse P. E., Rodgers W. L. (1976). The Quality of American Life. New York: Russel Sage Foundation.
  Kerekes Zs. (2013): Idősödő személyiség és fejlődés. In: Kállai J., Kaszás B, Tiringer I. (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Medicina Kiadó, Budapest. 105-118.
  Koós T. (2018): A jóllét mérésének lehetőségei és az egészséggel kapcsolatos populációs mérések. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézet, Államreform Központ
  Kopp M., Martos T. (2011): A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 12 (2011) 3, 241-259.
  Lampek K., Rétsági E. (2015): Egészséges idősödés – az egészségfejlesztés lehetőségei időskorban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
  Martos T., Désfalvi J., Ittzés A., Sallay V., Szabó T. (2014): Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 3, 289-303.
  Susánszky É., Konkoly-Thege B., Stauder A., Kopp M. (2006): A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) Magyar változatának validálása a HUNGAROSTUDY 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247-255
  Szántó Zs., Susánszky É., Berényi Z., Sipos Flórián, Murányi I. (2016): A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014). Metszetek Vol. 5 (2016) No. 1, 16-46.
  The WHOQOL-OLD module – manual. WORLD HEALTH ORGANIZATION, EUROPEAN OFFICE (COPENHAGEN), 2006.
  Tróznai T., Kullmann L. (2007): Az idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. LAM 2007;17(2):137–143.

• Az aktív időskor szerepe a fogyasztóvédelemben

  65-77.

  Bene Ágnes

  Balázs Katalin

  Megtekintések száma:

  696

  Világszerte gyakoriak a megtévesztések, melyek kifejezetten az időseket célozzák (Boush, Friestad és Wright, 2009; Valant, 2015). Az aktív középkort követően számos fiziológiai, pszichológia változás megy végbe az idősödő személyekben. Ezek a változások persze nem mindenkinél azonos mértékűek. Az idősödő generáció képviselőinek tipikus kommunikációs és társas jellemzői képezik az alapját ezeknek az átveréseknek melyek etikátlanul visszaélnek a korosztály sérülékenységével. Az idősek általában befolyásolhatóbbak, mint a fiatalabb felnőttek (Visser és Krosnick, 1998).
  A tanulmányban összefoglaljuk a szakirodalom alapján az idősek átverésekkel szembeni sérülékenységét megalapozó jellemzőket. Valamint beszámolunk egy idősek körében interjúmódszerrel végzett vizsgálatról, melyben a válaszadók gyanús megkeresésekkel kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be.

• Advancing Research and Training on Ageing, Place and Home

  143-148

  Papp Katalin

  Megtekintések száma:

  237

  HOMeAGE Doctoral Network Older Adult Reference Group Meeting
  Horizon Europe (HORIZON) Marie Skłodowska-Curie Actions Doctoral Networks
  HOMeAGE (101073506)

• Self-care behaviour and illness perception in older adults with heart failure in outpatient care

  52-53

  Sováriová Soósová Mária

  Megtekintések száma:

  23

  Heart failure (HF) is a highly prevalent condition among older adults and associated with a high risk of mortality within one year. Self-care (SC) activities improve health outcomes and reduce hospitalisation and mortality rates in patients with HF.

• Családi (informális) gondozást segítő rendszerek Magyarországon

  34-48

  Patyán László

  Megtekintések száma:

  544

  A demográfiai öregedés kihívásaival az Európai Unió minden tagállamának szembe kell néznie. Ha a tagállamok demográfiai jellemzőit tekintjük, látható, hogy nincsenek lényegi eltérések sem az időskorúak jelenlegi arányában, sem pedig e ráták várható jövőbeni alakulásában. A demográfiai és társadalmi öregedés a jóléti rezsimek több területét is érinti, de ezek közül általában az egészségügyi és nyugdíjrendszert és a személyes szolgáltatásokat szokták a középpontba helyezni. A tanulmány a személyes szolgáltatások egy speciális területével foglakozik, mely ma a legtöbb posztkommunista országban éppoly új, mint amilyen régi: ez a család által végzett gondozás s ennek támogatása. A tanulmány kitér a családi gondozók támogatásával kapcsolatos jóléti politikák ismertetésére, megvizsgálja a tagállamok gondozási politikájának rendszerezési kísérleteit, elemzi a közelmúltbeli és jelenleg érzékelhető gondozáspolitikai folyamatokat, ideológiákat, s végül kitér a volt kommunista országok sajátságos helyzetére, majd bemutatja Magyarország a családi gondozással kapcsolatos gondozáspolitikáját. Az esszé alapgondolata, hogy a demográfiai kihívások ugyan hasonlók, de a szolgáltatás politika, az intézményi rendszerek fejlettsége komoly eltéréseket mutat országonként. Az országok fejletlen intézményes szolgáltató rendszerei mellett a gondozó családtagokat támogató eszközöknek pedig igencsak híján vannak a posztkommunista tagállamok.

• Digitális játékok és aktív idősödés: az online szabadidő pszichológiai, kognitív és szociális összefüggései időskorban

  Hujber-Mitru Szilvia

  Balázs Katalin

  Megtekintések száma:

  175

  A tanulmány az időskorúak digitális szabadidős tevékenységeit, különösen a videojáték-használatot vizsgálja az aktív idősödés és a digitális jóllét keretében. E tevékenységek komplex pszichológiai, szociális és egészségügyi hatásokkal járnak, amelyek az aktív idősödés modern értelmezésében kiemelt jelentőséggel bírnak. A tanulmány célja az idősek digitális játékhasználatának átfogó bemutatása, különös tekintettel a motivációkra, a részvételt segítő és gátló tényezőkre, ezek potenciális pozitív hatásaira és kockázataira, valamint a digitális játékok kognitív, érzelmi és társas működésre gyakorolt hatásaira. Az online játékok és a digitális játékterek, beleértve az e-sport kezdeményezéseket és a virtuális valóság alapú alkalmazásokat, új lehetőségeket kínálnak az idősek számára a rekreáció, a tanulás és a társas integráció területén. A tanulmány fő következtetése, hogy a digitális játékok megfelelő támogatás és felhasználóbarát tervezés mellett az aktív és minőségi idősödés fontos eszközei lehetnek.

• Sikeres időskort segítő tanulási programok elméleti alapjai szociális ellátások tekintetében

  90-117

  Virágh Viktória

  Megtekintések száma:

  284

  A Healthy Ageing évtizedében az egészséges és sikeres öregedést az időseket ellátó szociális szolgáltatásokban és ellátásokban is elő lehet segíteni. Támogatni és fejleszteni szükséges azokat a funkcionális képességeket, amelyekkel az idősek ki tudják elégíteni a szükségleteiket a saját környezetükben. Az egészséges és sikeres öregedés modelljei a hatvanas évektől folyamatosan pozitív irányba tolódtak el, bővültek és egymás mellett tovább éltek. Mára az idős emberek életét nagyon komplex módon lehet segíteni a modellek által meghatározott dimenziók mentén. Egyre hangsúlyosabbá válik az is, hogy az egészségben várható élettartamot ki lehet tolni késői életkorra. Ugyanakkor a krónikus betegségeket és a funkcionális képességek csökkenését elkerülni nem lehet. A legidősebb, gyakran szociális segítséget igénybe vevő idősek esetén a változásokhoz való alkalmazkodás folyamatát lehet és szükséges is segíteni. Mind az alkalmazkodást, mind a képességek megtartását leginkább oktatással, tanulással lehet támogatni. Szociális intézményekben a terápiás gondozás részeként be lehet illeszteni az idős ellátottak napirendjébe a képességeiknek megfelelő, didaktikailag megalapozott tanulási programokat. Ezek fejlesztéséhez és gyakorlati alkalmazásához az idősekkel foglalkozó szakemberek bevonása elengedhetetlen. Az akciókutatás stratégiája lehetőséget ad arra, hogy együttműködő, cselekvésorientált folyamatban fejlődjenek és valósuljanak meg a szociális szférában is eredményesen alkalmazható tanulási programok. Tanulmányomban ennek a gondolati ívnek az elméleti megalapozását mutatom be.

• Tevékeny időskor, aktív és sikeres idősödés

  73-96

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  1320

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
  Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

• Emphasizing the role of AI and telehealth in improving treatment outcomes among elderly patients

  82-83

  Maryam Mojisola Lasisi

  Emmanuel Temitope Adaranijo

  Megtekintések száma:

  216

  To establish the right diagnosis and treatment plan for a patient is at the core of any medical procedure but this is not without the need for utmost compliance of the patient. This is the case with the elderly when they do not understand their diagnosis, nor do they fully recognize the importance of adhering to the prescribed treatment plan. This study emphasizes the role of artificial intelligence and telehealth in achieving significant treatment compliance among elderly patients.

• Early recognition of dementia within the family

  17-18

  Zsarnóczky Martin

  Zsarnóczky-Dulházi Fanni

  Megtekintések száma:

  352

  The awareness of communities with dementia in Western Europe has moved closer to recognizing priority issues such as the environment or climate change. Dementia-friendly communities how have a history of 30 years and have achieved significant results through their work, both for those affected by the disease and those not directly affected. It probably affects many families, the topic is also getting into the spotlight in Hungary.

  Without specific and detailed statistics and databases, dementia currently exists in the latent zone. The vast majority of the literature defines dementia as a diesease for which there is no treatment or cure. The effect of dementia is considered primarily as problems in the brain that negatively affect clear thinking, memory processes and result in additional emotional turbulence. Dementia is known as an age-related condition.

  In general, dementia is identified as senility, incorrectly. Dementia can occur in different areas and at different levels in individual patients. As a result, families affected by the disease often face serious difficulties in identifying the disease. Without proper and detailed knowledge of the diagnosis, many families struggle with the situation of self care solutions at home. This personal involvement not only imposes a significant financial and emotional burden on the family but also often leads to separation and isolation, which can have additional negative effects on the disease itself and even on the mental health of the patient’s family members.

  The global extent of dementia is generally known only to experts in the field, and to this day there is still a lack of adequate representation in the wider social dialogue. There is a unique and innovative incentive in Gyöngyös where Matralab’s integrated care centers offer day-care activities and solutions to support and provide experts advice to families with dementia. The project is implemented at the regional level, where 25 municipalities start monitoring the conditions and impacts of dementia in the region. As dementia is a prevalent and identifiable condition, affected families need help and support at the widest possible level.

• Physical Activity and Healthy Aging

  40-41

  Ahmed Muhammed

  Megtekintések száma:

  23

  The purpose of this study is to examine the role of physical activity in promoting healthy aging, focusing on its impact on physical, cognitive, and psychosocial outcomes in older adults.

• Relocation Stress Syndrome and Associated Health Outcomes among Older Persons Living in Long-Term Care Facilities: Findings from a Systematic Literature Review

  53-54

  Gouder Jeannette Azzopardi

  Sultana Roberta

  Fenech Maria Aurora

  Megtekintések száma:

  1261

  Relocation stress syndrome was officially recognised as a nursing diagnosis in 1992; however, the phenomenon had been documented for at least 70 years. In Western literature, high mortality rates and other deleterious effects of relocation on older person populations were described as early as the 1960s.