Keresés

Keresési eredmények

• Az Alzheimer Café és Idősotthon együttműködése - "Kéz a kézben"

  149-174

  Nagyné Mudra Mónika

  Megtekintések száma:

  129

  A szerző a Debrecenben működő Méliusz Alzheimer Café indításáról számol be. A kezdeményezésben résztvevők szerepéről és motivációiról ír. Részletesen beszámol a 2023-ban és 2024-ben lezajlott rendezvényekről, és azok lehetséges hozadékairól.

• A demenciában szenvedő betegeket gondozó hozzátartozók nehézségei a mindennapokban

  109-110

  Kis-Kós Piroska

  Simonné Wiesl Ilona

  Megtekintések száma:

  150

  Napjainkban jellemző jelenség a társadalmak elöregedése. Ezzel párhuzamosan emelkedik a világon és Magyarországon is a demenciával diagnosztizált, és vélhetően a még nem diagnosztizált betegek száma is. Jelenleg a betegség nem gyógyítható. A hozzátartozók kevés ismerettel rendelkeznek mind a betegségről, mind az igénybe vehető segítségekről. A családtagok rendkívül leterheltek, sokszor lelkiismeretfurdalással küzdenek, amit gyakran kivetítenek a beteget a kórházban ellátó ápolókra.

• A pszichiátriai betegek jogai, kiemelten a demens ellátás területén

  183-184

  Zakor-Broda Rita Barbara

  Megtekintések száma:

  115

  Magyarország népességének demográfiai összetételében az elöregedés folyamata, a korösszetétel változása egyre aggasztóbb jövőképet vetít előre. Az elöregedő társadalomban, mind a szociális szektoron belüli ellátás, mind az egészségügyi szektoron belüli szakápolás biztosításának területének egyre nagyobb anomáliával kell szembenéznie.

• Demens betegeket gondozó családtagok terhelődésének aspektusai

  107-108

  Dallos Rita

  Megtekintések száma:

  180

  A demens beteget gondozó családtagok terhelődése az egészségügyi-, és szociális ellátórendszerre óriási terhet ró.  Hazánkban szakértői becslések szerint 250 000 demens személy él, a betegek 70 %-át otthonukban gondozzák, elsősorban családtagok. A gondozással járó izoláció a pandémiát követően tovább mélyült, a gondozó családtagok számára nyújtott támogatások (pszichés, mentális, információs támogatások egyaránt) az ország több régiójában nem elérhetőek.

• A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére

  72-73

  Fekete Márta

  Frankó Luca

  Pataki György

  Kiss Veronika

  Megtekintések száma:

  274

  2021 tavaszán az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja és a Budapesti Corvinus Egyetem közötti hároméves pályázati együttműködés tette lehetővé interdiszciplináris kutatásunk megvalósulását. Empirikus kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy a városi zöldterületeken tett séta hogyan járul hozzá a demenciával élő betegek és az őket gondozó családtagjaik jóllétének megőrzéséhez.

  Módszer
  A kutatás során többféle módszertant alkalmaztunk a téma vizsgálatára. Először egy sétainterjút végeztünk a gondozó-gondozott diádokkal, majd a gondozó hozzátartozók 1 hónapon keresztül naplót vezettek a sétáik alatti történésekről, élményeikről. A naplózás kvalitatív módszertanát egy rövid kérdőív formájában kvantitatív mérési módszerrel is kiegészítettük.

  Előadásunkban elsődlegesen a kvantitatív eredményeket mutatjuk be, illetve az ezeket alátámasztó napló bejegyzésekből szemezgetünk. A kutatótársnak tekintetett gondozó hozzátartozókkal legvégül egy fókuszcsoportos beszélgetést folytattunk, ahol prezentáltuk a kérdőív eredményeit, és ezekről kértük véleményüket, mintegy megerősítés vagy elvetés céljából.

  A vizsgálatban való részvételt vállaló 3 gondozó-gondozott diád 2021 április-májusban folytatta a kutatás keretében a sétákat, 4 héten keresztül, heti 3 alkalommal. Összesen 39 séta adatait dolgoztuk fel.

  Eredmények
  Az eredmények azt igazolták, hogy a séta mind a gondozottak, mind a gondozók esetében szignifikáns javulást eredményezett a mentális állapot és hangulat tekintetében, illetve a kettejük együttműködésének alakulásában. A kvantitatív eszközzel detektált változást pedig a naplóbejegyzések szöveges tartalmai is alátámasztották, illetve magyarázták.

  Kutatásunk egyediségét a módszertanok vegyítése, jelentőségét pedig az adja, hogy hazai mintán támasztja alá a városi zöldterületek egészségmegőrzésben betöltött szerepét krónikus betegek és családtagjaik körében. Fő üzenetünk, hogy a természetben eltöltött idő, séta egy alacsony költségű, általánosan pozitív hatású, relatíve könnyen és sokak számára elérhető, mégis nagy hatású jóllét növelő intervenció.