Keresés

Keresési eredmények

• Rehabilitációs ellátásban részesülő időskorúak összetételének vizsgálata

  136-139

  Bede Melinda

  Pachner Orsolya

  Rőthyné Kovács Babett

  Megtekintések száma:

  141

  Jelen kutatás relevanciáját többek között a társadalmi elöregedés adja, amely egyre élesebb tendenciát mutat világszerte, jelentős terhet róva az egészségügyi ellátórendszerre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint míg 1990-ben a 65 év feletti időskorúak a magyar népesség 13%-át tették ki, ez az arány 2020-ra szinte megduplázódott.

• A Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt idősügyi feladatai

  207-208

  Hulák Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  94

  Mely területek nem tekinthetők idősügynek, bár az idősek számára meghatározó jelentőségűek? Azon költségvetésből finanszírozott szakpolitikai feladatok, amelyek egyidejűleg igényelnek szakmai tudást, költségvetési szemléletet, hosszabb távú tervezést.

• Hogyan érdemes időskorban táncolni?

  63-65

  Bene Ágnes

  Móré Marianna

  Megtekintések száma:

  791

  Az idősek aktivitásának megőrzésében kulcsszerep jut a testmozgásnak. Hozzájárul a mobilitás megőrzéséhez – visszaszerzéséhez is, ami biztosíthatja az önállóságot, javíthatja az életminőséget, és a szociális aktivitás katalizátora lehet.
  A szakemberek, orvosok és gyógytornászok egyetértenek abban, hogy a dinamikusabb, rendszeres mozgás az idős emberek erőnlétét és koordinációját hatékonyabban képes befolyásolni. A közösségben végzett testmozgás a társas készségeket is ingerli. A társaság önmagában is motiváló lehet, ami fokozható ha jótékony mozgásformák gyakorlásával társul.
  Évezredek óta ismert a tánc rituális szerepe. Napjainkban elsősorban szabadidős tevékenység, terápiás hatásait kifejezetten az időskorúak körében is vizsgálják például kognitív és neurológiai rendellenességek területén (pl. demencia, Parkinson-kór).
  Az időskorban elkezdett sporttevékenység, így a rendszeres tánc is fokozott elővigyázatosságot igényel. A legfontosabb a fokozatosság elvének betartása és az, hogy ez szakszerű betanulással társuljon.
  Hogyan is érdemes időskorban táncolni?
  A Szenior örömtánc mozgalomnak már az elnevezése is sugallja a választ: örömmel.
  A Szenior örömtánc német nyelvterületekről érkezett Magyarországra. Csirmaz Szilvia, nyugdíjas német tanárként Ausztriában szerezte meg a képesítést. Azóta is ő a hazai mozgalom vezetője. Magyarországot 2019-ben vették fel a Szenior Örömtánc Világ Kongresszusba (ISDC International Senior Dance Congress).
  Jelenleg 40 budapesti, és több, mint 100 regisztrált vidéki helyszínen folyik képzett oktatóval a szenior örömtánc, rendszeres heti egy-két rögzített időpontban, rögzített helyszíneken. Az oktatók döntő többsége 60 éven felüli, többségük nyugdíjas. Sokuk számára új karrier nyílik a szenior tánc oktatással a nyugdíjas években.
  A tánccsoportok regionális és országos találkozókat szerveznek, fellépnek a helyi rendezvényeken.
  A karantén korlátozó intézkedései hívták életre az online Szenior örömtáncot. Az oktatók (például Bunder Irén, Juhász Lászlóné) zárt csoportokat hoztak létre a közösségi média platformokon és így folytatták tevékenységüket. Akadtak olyan idősek, akik ennek hatására kezdték meg digitalis felzárkózásukat. Ez a forma azonban csak korlátozott lelkesedést váltott ki a táncosokból, amit részben a technikai, digitalizációs problémák, részben a társak hiánya (fizikai találkozás) indokolhat. A korlátozások megszünésével aki tehette gyorsan visszatért a tánccsoportba.
  A szenior örömtáncosok kiemelik, hogy ezt a közösségi mozgásformát kifejezetten idősek számára dolgozták ki, nincs szükség hozzá eszközre, de még partnerre sem, sőt az előzetes tánctudás sem feltétele a bekapcsolódásnak. Ugyanakkor a heti gyakorlások nem csak fizikai hanem szellemi aktivitást is igényelnek. A különböző zeneszámokhoz kidolgozott koreográfiákat el kell sajátítani, meg kell jegyezni, melyik számhoz melyik koreográfia, és a koreográfiában mely elemek, mely egymásutániságban következnek. Ez olyan önszabályozó tanulás, amely individuális és szociális folyamat is (Kovács, 2013).

  A szenior örömtánc pozitív hozadékai (a teljesség igénye nélkül):
  - jótékony izommunka,
  - az egyensúly megőrzésének (visszaszerzésének) támogatása, ezáltal az elesések megelőzése,
  - a mentális egészség fenntartása (kognitív tréning, új ismeretek szerzése),
  - növekvő énhatékonyság, önbizalom,
  - társas támasz ( a közösség ereje),
  - növekvő jóllét.

  A jótékony hatások közül is kiemelkedő a társas támasz, ami például az egyedülálló idősek esetén az elszigetelődés veszélyét csökkenti azzal, hogy olyan társas elfoglaltságban lehet részük, ami közösséget, baráti kapcsolatok megerősödését, új ismeretségeket hoz.

  A Szenior örömtáncnak is vannak kockázatai. Ezek közül érdemes kiemelni a helyszínt és körülményeket. Sokaknak már az odajutás is körülményes lehet. Nagyon fontos a képzett oktató tevékenysége, ami biztosíthatja a balesetek megelőzését (instabilitás, egyensúly elvesztése, elesés, leesés).
  Szenior tánccsoportok ugyan már igen sok településen vannak, de a hozzáférhetőség korlátos. Néhány helyszínen ingyenesen lehet részt venni az órákon (általában pályázati támogatás teszi lehetővé), de többnyire anyagi áldozattal jár a táncklub tagság.
  Az online órákba való bekapcsolódásnak technikai hiányosság (internet kapcsolat, eszköz) és digitalis kompetencia hiány lehet az akadálya.

  Konklúzió
  A pozitív idősödés egyik hatékony támogatója lehet a szenior örömtánc, lehetőség a fizikai és szellemi aktivitás megőrzésére, egy támogató közösségben.
  Lehet és érdemes is időskorban táncolni, örömmel és elővigyázatossággal.

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

  Irodalomjegyzék
  Kovács Zsuzsa (2013) Önszabályozó tanulás - értelmezési módok a kutatási metodológiák tükrében, Neveléstudomány: oktatás - kutatás - innováció 1(1). pp. 124-136.

• Állatasszisztált terápia (kutyaterápia) a beszédrehabilitációban

  126-131

  Szücs Ádám Attila

  Pertet Dajana

  Dankovics Natália

  Megtekintések száma:

  283

  Számos irodalom szól az állatasszisztált terápia jótékony hatásairól, és a terápiás hatékonyság növelésének lehetőségeiről. Az állatasszisztált intervenció, olyan terápiás beavatkozás, amely állatok bevonásával javítja az egyének jólétét különböző populációkban és helyzetekben. Felmerült, hogy az Ápolási osztályon fekvő idősek számára is hasznos lenne az állatasszisztált terápia.

• A nők szerepe a demenciával élő családtagok otthoni gondozásában

  212-216

  Busi Zoltán

  Megtekintések száma:

  136

  A demenciával élő gondozottak száma Magyarországon megközelítőleg 200-250 ezer fő, többségük 65 évnél idősebb. A gondozók főleg családtagok, akik jelentős pszichés és fizikai megterhelésnek vannak kitéve.