Évf. 11 szám 37-38 (2019)

Megjelent December 1, 2019

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasóink!

A Magyar Gerontológia folyóirat e számában az idősödés társadalmi összefüggéseinek számos fontos kérdését tárgyalják szerzőink. Az időskorúak gondozásának egyik nagy kihívása a család gondozói feladatainak, terheinek vizsgálata áll Tróber Anett Mária, Széman Zsuzsa és Kiss Gabriella kutatásainak középpontjában. Csinády Adriána a nagyszülői szerepek hátterét elemzi. Szilvásiné Bojda Márta cikke a nyíregyházi Alzheimer Café mozgalom elindításainak tapasztalatairól számol be. Égerházi Anikó és szerzőtársai a demencia vizsgálat új módszerét honosították és tesztelték, ennek kutatási eredményeiről számolnak be. Az aktív idősödés kérdéskörében több publikációt is közlünk, melyek az idősek fogyasztói szerepével, a fogyasztóvédelem jelentőségével a fizikai aktivitás fontosságával, valamint az időskorúak környezetében lévő állatok hatásával (állatterápia) foglalkoznak. Boga Bálint pedig az esztétikum idősödésben betöltött szerepét elemzi dolgozatában.

Patyán László

issue.tableOfContents65f93c5acae3d

Articles

  • Idősgondozás az ellátórendszeren kívül: A családi gondozók kihívásai
    2-24.
    Megtekintések száma:
    341

    A tartós gondozási rendszer túlterheltsége miatt egyre fontosabb a családi gondozók szerepe az idősellátásban. A gondozás felvállalása azonban jelentős megterheltséggel jár, melynek számos negatív következménye lehet a családi gondozók családi élete, munkavállalása, testi-lelki egészsége tekintetében. A jelenlegi hazai ellátórendszer kizárólag a gondozottak szükségleteire fókuszál, a családi gondozók támogatására még nincsenek szolgáltatások. Tanulmányunkban 10, családi gondozóval készített mélyinterjú tükrében ismertetjük legfontosabb nehézségeiket.

    646
  • Teszteld a memóriád (Test your memory) Kérdőív magyar változatának (TYM-HUN) alkalmazhatósága
    25-33.
    Megtekintések száma:
    1037

    Az öregedés természetes velejárója az agyi működések változása, így nehezebb neveket felidézni, számokat megjegyezni, új dolgokat megtanulni. A szellemi hanyatlás, a demencia azonban nem része a természetes öregedésnek. A demencia elsősorban az idősek betegsége. Az Alzheimer demencia agyi kórfolyamatai jóval a klinikai kép megjelenése előtt már elkezdődnek, enyhe kognitív zavar (EKZ) egy része ennek következménye lehet. Ebben a stádiumban felismerni a kognitív funkciók zavarát adhat arra lehetőséget, hogy lassítható legyen a folyamat, ill. amint oki kezelés elérhetővé válik, be lehessen avatkozni. A „Teszteld a memóriád” (TYM-HUN) rövid önkitöltős teszt alkalmas a demencia szűrésére és várhatóan alkalmas az EKZ felismerésére is.

    958
  • Demencia és a család - Alzheimer Café a gondozó családok terhelődésének csökkentésére
    34-46.
    Megtekintések száma:
    198

    Az utóbbi években több nemzetközi kutatás a demenciával élő időseket gondozó családok felé fordult.E kutatások jelentős része a gondozó családtag stressz-terhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta. (Zarit et al. 1985, Aneshensel et al. 1995, Kaplan 1996, Zarit et al. 2005). A témaválasztásomban nagy szerepe volt annak felismerése, hogy Románia viszonylatában nem, vagy csak igen keveset tudunk a demenciával élő személyeket gondozó családok terhelődéséről és annak a primer gondozóra gyakorolt hatásáról. Éppen ezért, egy empirikus vizsgálat során, Erdélyben 50 olyan családdal készült interjú és kérdőíves felmérés, akik saját otthonukban ápolnak/ gondoznak demenciával élő időst, illetve 50 olyan családdal, akiknek a demenciával élő hozzátartozójukat, a vizsgálat időpontjától számítva az elmúlt 12 hónapban költöztették tartós bentlakásos otthonba. Az adatgyűjtés három évet (2015- 2017) vett igénybe. A kutatás magába foglalta a primer gondozó családtaggal folytatott tájékozódó interjút, amelyben a funkcionális akadályozottságot és a pszicho szociális nehézségeket mértük fel (Szabó 2000.). Erre épült, a szociális készségszint vizsgálata, amely az önellátó képesség és a meglévő szociális készségek, valamint a szociális alkalmazkodás fő jellemzőit tárta fel. Ebből a felmérésből azt is láthatjuk, hogy melyek azok a mindennapi feladatok, amelyekben a kliens segítségre szorul. A családon belüli gondozás kapcsán vizsgáltuk a demenciával élők önálló életviteli képességét is. E három szempont támpontokat nyújt a gondozó családtag „objektív terhelődésének” megítéléséhez.
    Erre épül a gondozási feladatok családon belüli megoszlásának áttekintése, amely abban segít, hogy megtudjuk, kik a kulcsszemélyek, akik a családon belül a primer gondozói feladatokat látják el. A családon belüli szerepek alakulásának vizsgálatára egy saját szempontrendszert dolgoztunk ki (Szabó - Kiss, 2015). Az objektív terhelődésből kiindulva a „szubjektív terhelődés” vonatkozásában fontos támpontokat szerezhettünk arról, hogy a gondozási terhelődés hogyan hat érzelmileg a gondozó családtagra. A vizsgálat eszköze az önellátó képesség részletesebb felmérésével, bővült, amellyel a demenciával élő személy funkcionális leépülésének mértékét vizsgáltuk (Szabó 2000.). Ehhez kapcsolódik az emlékezeti és viselkedési problémákat, értékelő nemzetközileg is ismert skála (Zarit, 1985), amely a demenciával élő személy, zavaró viselkedését méri és annak hatását a primer gondozóra. Ehhez kapcsolódik a primer gondozó családtag terhelődésének a felmérése (Zarit, 1985) és a gondozási feladatokhoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűd vizsgálata (Farran et. al., 1999). A kutatás eszköztára kiegészül egy hat üléses fókusz csoporttal, ahol a résztvevő primer gondozók, egymás eseteit hallva a tematikus kérdések mentén nyitottabban tárják fel a gondozás kritikus időszakait, és az intézményi elhelyezés, döntő tényezőt.
    Jelen tanulmányban a doktori kutatásból csupán azok az adatok kerülnek közlésre, amelyek a gondozó családok szerepfeszültségének vizsgálati eredményeit tükrözik, és hozzájárultak a támogató jellegű Alzheimer Café elindításához.

    403
  • Alzheimer Café - Az elfogadás kávéháza - Demenciával élők családtagjait támogató programok: -VÉLEMÉNYCIKK-
    47-52.
    Megtekintések száma:
    102

    A cikk az Alzheimer café hálózat alapelveibe enged betekintést, s rövid összefoglalót nyújt a nyíregyházi mozgalom indításába és az első tapasztalatokba.

    246
  • Gerontofitnesz – A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére
    53-64.
    Megtekintések száma:
    259

    Az egész életen át tartó fejlődésben rendkívül nagy szerepe van a testmozgásnak, így az időskorban is nagyon jelentős. Akik rendszeresen sportolnak jobb szív és érrendszeri állapotnak örvendenek, kielégítőbb állapotban marad a mozgató szervrendszerük, kevésbé panaszkodnak depresszióra, alvászavarokra, magabiztosabbak és önállóbbak még idősebb korban is.
    A rekreációs sportok kiterjednek a hétköznapi emberek széles körére, akik számára a mindennapi élet szempontjából szükséges fitnesz biztosítása a cél. Új fogalomként megjelenik a gerontofitnesz, mely az idősek által végzett sporttevékenységgel és azok jótékony hatásaival foglalkozik. Napjainkban elterjedtek az olyan programok, amelyekkel az idős embereket rendszeres testmozgásra sarkallják. Ugyanakkor ezek megvalósítása számos akadályba ütközik, hiszen az idősek fizikai aktivitását olyan kulturális tényezők, sztereotípiák, attitűdök és elvárások is befolyásolják, amelyek inkább az inaktivitás irányába hatnak.

    706
  • Az aktív időskor szerepe a fogyasztóvédelemben
    65-77.
    Megtekintések száma:
    202

    Világszerte gyakoriak a megtévesztések, melyek kifejezetten az időseket célozzák (Boush, Friestad és Wright, 2009; Valant, 2015). Az aktív középkort követően számos fiziológiai, pszichológia változás megy végbe az idősödő személyekben. Ezek a változások persze nem mindenkinél azonos mértékűek. Az idősödő generáció képviselőinek tipikus kommunikációs és társas jellemzői képezik az alapját ezeknek az átveréseknek melyek etikátlanul visszaélnek a korosztály sérülékenységével. Az idősek általában befolyásolhatóbbak, mint a fiatalabb felnőttek (Visser és Krosnick, 1998).
    A tanulmányban összefoglaljuk a szakirodalom alapján az idősek átverésekkel szembeni sérülékenységét megalapozó jellemzőket. Valamint beszámolunk egy idősek körében interjúmódszerrel végzett vizsgálatról, melyben a válaszadók gyanús megkeresésekkel kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be.

    222
  • Állatterápia hatása idősek distressz állapotára
    78-91.
    Megtekintések száma:
    201

    Az állat-asszisztált terápiát (AAT), mint módszert Boris Levinson amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években. Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy milyen különbségek vannak a distressz állapotban, állatbaráttal rendelkező, valamint állatbarát nélküli egyedül élő idősek között. Összesen 111 személy vett részt a kérdőíves felmérésben és 20 személy a kutatásban. Az időseket beavatkozás előtt-után egyénenként, objektív pszichológiai módszerekkel felmértük (DASS-Depresszió, Szorongás és Stressz Skálával), hogy képet kapjunk a beavatkozás sikeréről. Az eredmények alapján, feltételezésünk igaznak bizonyult, az állatterápiának van hatása az idősek distressz állapotára. Hatékonyan használható terápiás módszer, depresszió, szorongás és stressz kezelésére.

    835
  • Az esztétikum szerepe az „aktív öregedés” - ben: (A téma szubjektív vázlata példákkal)
    92-106.
    Megtekintések száma:
    143

    A gerontológia az összes emberrel kapcsolatos diszciplínát magába foglalja abból a szempontból, hogy hogyan érinti az idős embert, más szóval: minden humán tudománynak van egy gerontológiai fejezete. Maslow összeállította az emberi szükségletek hierarchiáját, amelyek közé az esztétikai igényt is besorolta. Jelen dolgozat elsőként azt a témát tárgyalja, hogy az esztétikai igény hogyan változik az idősödés folyamán a saját test, a környezet, a művészi (vizuális és zenei) élmények vonatkozásában. Az aktív idősödés paradigma gyakorlati megvalósulása folyamatában, az életminőség javításában az esztétikai ingerhatásnak kiemelt szerepe van, vagy lehet és ezt akaratlagosan felhasználhatjuk erre a célra. Az esztétika a szellemi szféra felé is utat nyithat, ami idős korban igen fontos lehet.

    294
  • Evolúciós és társas hatások szerepe a nagyszülői gondoskodás alakulásában
    107-118.
    Megtekintések száma:
    137

    A nagyszülők szerepe nagyon meghatározó az életünkben mind szülőként, mind unokaként. Az a törődés és gondoskodás, amit ők nyújtanak érzelmileg meghatározó élmény, ami egyben kötődési mintául is szolgál. Már ősidők óta szerepe van a nagyszülőknek, elsősorban a nagymamáknak az unokák túlélésében.
    Feltehetően a postmenpauzális nőknek, a nagymamáknak köszönhető hogy az ember gyermekénél a hosszú fejlődés időszaka kialakulhatott, aminek rendkívüli a jelentősége az ember kognitív evolúciójában.
    Azonban számos kérdés vetődik fel a nagyszülői segítségnyújtás tekintetében, melyekre mind evolúciós, mind szociális magyarázatokkal szolgálnak a kutatók. Ezen kutatások számba veszik mért jelenhetett meg a nagymamai szerep a humán evolúcióban, milyen faktorok befolyásolják a nagyszülői segítségnyújtást és azt, hogy a szülők, unokák miképp viszonyulnak majd ehhez.

    295
  • Az időskorúak fogyasztóvédelmi érintettségéről: Kerekasztal beszámoló
    119-121.
    Megtekintések száma:
    96

    Kerekasztal beszélgetés az időskorúak fogyasztóvédelmi érintettségéről
    Az Aktív idősödés, nemzedékek új szerepben /Active ageing, Generations Nyíregyházi Gerontológiai Napok XI. Nemzetközi Konferencia keretében (tematikus egység)
    2018. 30. 10:30 – 12:00
    Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza

    125