Keresés

Keresési eredmények

• Vállalkozói ökoszisztéma vizsgálata Debrecenben a nyitott innovációs terek szemszögéből

  23-28

  Horváth Adrienn

  Megtekintések száma:

  14

  „ „Az innováció nem csak a technológiához kötődik, annál többet jelent, egy átfogó vízió a jövőről. Az innovációt az emberek igényei, ambíciói, álmai vezérlik. A különböző társadalmi pozíciókban lévő emberek feladata, hogy megváltoztassák az utat, ahogyan élünk és dolgozunk. Ezt az átfogó víziót próbáltam közelebb hozni a jelenünkhöz” (KLERKX-MIERLO – LEEUWIS, 2013).” A téma aktualitását adja az is, hogy a digitális ipari forradalom idején járunk, a technológiai újítások csúcsán, amikor már lassan bekövetkezhet a „gépek lázadása” is. Így ezek a korszakokat átformáló technológia újítások, tendenciák gépek/ új technológia vívmányok olykor megkönnyítik a munkánkat, vagy felváltanak minket, majd egy világot átformáló változást hoznak magukkal. Jelenleg ebben a korszakban már a megfelelő tudás megléte és alkalmazása elengedhetetlen. Nyugat Európában és más fejlettebb országokban is különféle terek adnak helyet, a különféle trendek kialakulására, a megszerzett tudás alkalmazására (pl.: a Szilícium völgy, poliszok, klaszterek, co-workingek kialakulása). Ezek az innovatív terek hidat képeznek/képezhetnek a globális, nemzetközi vagy regionális technológia és tudástranszfer kialakulásához, ismereteink megosztásához, a versenyképességünk fejlesztéséhez. A kialakuló „új világ” mozgatórugói lehetnek.”

• Ami a pénznél is többet ér – az IT cégek sepciális finanszírozásának hazai esetei

  87-92

  Jenei Anett

  Ványi Bernadett

  Megtekintések száma:

  6

  Az elmúlt évtizedben átalakult az infokommunikációs technológia, és az internetalapú szolgáltatások elterjedésével új fogyasztói szükségletek jelentek meg. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére új típusú szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jöttek létre. Az IT cégek térhódításával a köztudatban is egyre ismertebbé vált a kockázati tőke típusú finanszírozás, amely abban tér el a hagyományosnak tekinthető belső finanszírozási módoktól, hogy nemcsak tulajdonosi tőkét biztosít a portfolióvállalatnak, hanem a befektető aktív közreműködése során szakértelmét és kapcsolati hálóját is rendelkezésére bocsátja. Dolgozatunk célkitűzése, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mitől értékesebb a hagyományos tőkefinanszírozás formájától a kockázati tőke. Hipotézisünk szerint az IT cégekkel kapcsolatos tőkefinanszírozás sikerének kulcsa a befektető hozzáadott értéke, amely iparági szaktudásának, befektetői tapasztalatának és kapcsolati hálójának rendelkezésre bocsátása által valósul meg. Dolgozatunkban esettanulmányokon keresztül nyújtunk átfogó képet, három IT ágazatban működő, különböző vállalati életszakaszban lévő társaság kockázati tőkével való finanszírozásának hozzáadott értékéről. Az esettanulmányok alapján megállapítottuk, hogy minden vizsgált vállalat esetében beigazolódott, hogy a kapott tőkénél sokkal nagyobb jelentőséggel bír a befektető személyisége és az általa biztosított szemlélet, tudás, tapasztalat és kapcsolati háló.

• Hajtatott paprikatermesztési technológiák ökonómiai összehasonlító elemzése

  63-70

  Kicska Tibor

  Megtekintések száma:

  15

  A Magyarországon termelt, frisspiaci értékesítésre szánt paprika döntő részét valamilyen termesztőberendezésben állítják elő. A paprika hajtatás magyarországi központjának Szentes és környéke tekinthető. Kutatásomban az ezen térségben legelterjedtebb hajtatási módok összehasonlító gazdasági elemzését végeztem el. A térségben egyre jellemzőbben műanyag borítású (fólia) termesztőberendezésekben termesztenek paprikát. Kutatásom fő célja az volt, hogy meghatározzam, hogy a fűtött és fűtetlen technológiák talajos illetve talaj nélküli változatai közül melyik alkalmazása a leggazdaságosabb. Ennek meghatározásához költség-haszon elemzéseket, beruházás-gazdaságossági vizsgálatokat valamint érzékenységvizsgálatokat készítettem. Vizsgálatom alapján kijelenthetem, hogy minden hatékonysági mutató tekintetében a talaj nélküli fűtött technológia teljesít a legjobban, viszont ennek a változatnak a legmagasabb a beruházási- és a működési költsége is. Azoknak a vállalkozásoknak célszerű fűtött berendezéseket alkalmazni, amelyek tőkeerősek, az olyan vállalkozásoknál, ahol gyengébb az anyagi háttér, a talaj nélküli fűtetlen technológiát érdemes választani.

• Az új generációs hálózatok fejlődése, hatásai és lehetőségei

  15-20

  Botos Szilvia

  Megtekintések száma:

  14

  A meglévő hálózatokhoz egyre többen csatlakoznak, illetve egyre több szolgáltatást kell rajtuk megvalósítani. Ezzel együtt az átviendő információ mennyisége is folyamatosan növekszik. A fokozatos növekedés hatására elkerülhetetlenné vált, hogy a régen kiépített hálózatokat fejlesszék, a gazdaságosság szempontjait szem előtt tartva. Mára azonban a régi hálózatok fejlesztési lehetőségei elérték azt a pontot, amelytől már gazdaságosabb egy más technológián alapuló, teljesen új hálózat megvalósítása. Magyarországon is egyre többet hallani a telekommunikációs hálózatok változásairól. A tanulmányomban egy rövid áttekintést adok a telekommunikációs hálózatok jelentőségéről, eddigi fejlődéséről és a legújabb fejlesztési irányokról. Bemutatom ennek a teljesen új technológiára alapozott hálózati infrastruktúrának a jelentőségét, leglényegesebb technológiai megoldásait, valamint ezen fejlesztések távközlési és vidékfejlesztési vonatkozásait.

• A vidéki spin-off cégek létjogosultsága – debreceni és budapesti székhelyű spin-off vállalatok összehasonlító elemzése

  37-44

  Papp Zsófia

  Tóth Edina

  Megtekintések száma:

  14

  A cikk megírása során a budapesti és debreceni régió spin-off vállalatainak összehasonlítására fektettük a hangsúlyt. Mindezt azért, mert mint minden kisebb országban, Magyarországon is az jellemző, hogy a vállalkozások támogatása egy adott centrum köré összpontosul, és ezt szerettük volna az elért kutatási eredményeinken keresztül is minél jobban illusztrálni. Megállapítottuk, hogy hazánkban még kiforratlan a spin-off vállalkozások háttérrendszere, és a régiók közötti eltérések sem elhanyagolhatóak. Mint minden kisebb országban itt is érvényesül a centralizáltság, vagyis fővárosunk köré összpontosul a tevékenység túlnyomó része. A vidéki spin-off-oknak, tehát megoldást jelenthet, ha székhelyüket Budapestre helyezik át. A törvényi szabályozásokból adódó jogi összeférhetetlenségek szintén megnehezítik a vállalkozások megalakítását, illetve működését. Ennek kezelésére az államnak változtatásokat kellene tennie ezen a téren. Ezen felül az állami szerepvállalást is növelni kellene, különböző programokkal, pályázatokkal. Azt javasoljuk továbbá a vállalkozó szellemű kutatóknak, hogy semmiképpen se kezdjenek egyedül vállalkozásba, hiszen a csapatban való együttműködés mindig sokkal hatékonyabbnak bizonyul. Ebben az esetben lehet ugyanis a legjobban kihasználni az egyénekben rejlő különböző kompetenciákat.

• Fejőrobot beruházás hazai megvalósításának ökonómiai vizsgálata adott vállalkozás példáján keresztül

  7-14

  Blaskó Beáta

  Megtekintések száma:

  15

  A világ tejgazdaságaiban az elmúlt évek legújabb technológiai változása, a fejőrobotok megjelenése, azonban Magyarországon ez idáig még nem valósult meg fejőrobot beruházás. Jelen tanulmány általános célkitűzése a korszerűsítés rövid és hosszú távú gazdasági viszonyainak komplex ökonómiai értékelése adott vállalkozás példáján keresztül. Annak ellenére, hogy a vizsgált technológiai fejlesztés több naturális hatékonysági mutató (fajlagos hozam, fajlagos takarmány-felhasználás, élőmunka ráfordítás, állategészségügyi helyzet) esetében javulást mutat, a pénzügyi számadatok szerint a fejőrobot technológia belátható időn belül nem megtérülő, jelentős kockázatot magában hordozó beruházás a vizsgált telep számára, melyet jelen körülmények között nem érdemes megvalósítani. A kapott eredmények alapján el kell vetnem alaphipotézisem második részét, miszerint a beruházás tíz éven belül biztonsággal megtérül.

• Karantén tanulságok: hogyan alakítja át a felgyorsuló digitális forradalom gazdaságainkat

  75-80

  Vámosi Kira

  Megtekintések száma:

  33

  Tanulmányom azt vizsgálja, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át a gazdaságot és a munkaerőpiacot. A különböző technológiák alkalmazása, a robotológia és a mesterséges intelligencia az életünkben minden területen jelen vannak és gyökereikben alakítják át a gazdaság világát. Jelen kutatás arra is keresi a választ, hogy a robotizáció miként függ össze a munkahelyek megszűnésével és teremtésével, továbbá bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos tévhitek. A létrejött negyedik ipari forradalomban adatrobbanás következett be, ahol az IT legfőbb feladata, hogy korszerűsítsen és megteremtse a kellő biztonságot, ami egyszerre áldás és átok a vállalatok számára, a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiség miatt, amit fel tudnak használni üzleti célú „manipulációhoz”, de fontos, hogy ki tudják szűrni belőle a számukra érdemlegeset. Magyarországi viszonylatokat tekintve a digitalizáció hozzájárulhat a GDP növekedéséhez, miközben növeli a termelékenységet. A digitális megoldásokkal időt szabadítanak fel az emberek, a saját felhasználású óráikat gyarapítják, azonban ezt a megnövekedett „szabadságot” gyakran fordítják céltalan böngészésre, és ez az, amit a vállalatoknak ki kell használniuk, meg kell tanulniuk hirdetni és a megfelelő módon megfogni a vásárlók figyelmét, majd a honlapon tartani őket és vevőközpontúan gondolkozni, így a vevők igényei maximális kielégítést nyernek, ami az e-kereskedelem alapja.

• A GLUTÉNMENTES TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK FELMÉRÉSE A LAKOSSÁG KÖRÉBEN

  37-46

  Kiss Noémi

  Popovics Péter András

  Megtekintések száma:

  93

  A táplálkozásunk az életünk során dinamikusan változik. Naponta jelennek meg új étrendi irányzatok vagy új élelmiszerek az üzletekben (Szűcs, 2013). A gluténérzékeny betegek száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, így nem túlzás azt állítani, hogy egy új népbetegségről van szó. Egy olyan fejlett társadalomban, mint Magyarország a lakosság 7-12 százalékánál van jelen, döntő többségük pedig nő (Juhász – Kovács, 2012). Úgy gondoljuk, annak ellenére, hogy vannak rendelkezésre álló információk a témával kapcsolatosan, fontos megvizsgálni, hogy az érintett személyeken kívül, az élelmiszergyártó cégek hogyan boldogulnak a szükséges újításokkal és a gyártás során használt gépek, illetve technológia továbbfejlesztésével. Mivel a gluténmentes élelmiszerek szélesedő választéka nagy hatást gyakorol a termékek összetételére, előállításának technológiájára és a ráfordított tőkére. A hazai malomiparban óriási verseny van, elődjeik hagyatékát megtartva igyekeznek versenyképesek és korszerűek maradni, mindezt a fenntarthatóság jegyében kivitelezni. A kutatás célja, hogy felmérésre kerüljön a gluténérzékenyek aránya és igényei, valamint szokásai, és szemléltesse az új táplálkozási trendek hatását a malomiparra. Valamint arra kerestünk választ, hogy a gluténmentes termékek előállításánál jelentkezik-e valamilyen szignifikáns eltérés, a hagyományos termékek gyártásához képest. A fentebb említett témakör kapcsán egy online kérdőív segítségével készítettünk egy felmérést, melyet ötszázan töltöttek ki.

• A modern elektromosautó-használat fenntarthatósága és gazdasági értékelése

  61-66

  Tóth Bálint

  Megtekintések száma:

  64

  Napjaink globális fogyasztói társadalma által egyre nagyobb igény mutatkozik fenntartható és megfizethető elektromos autók iránt. Jelen tanulmány legfőbb célja, hogy komparatív analízist végezzen a fogyasztók számára jelenleg elérhető elektromos és fosszilis energiával meghajtott autómodellek tekintetében.

  A tanulmány során elvégzett komparatív analízis eredményeképp megállapítható, hogy az utóbbi évtizedben hiába indult el egyfajta fejlődés mind az elektromos autók meghajtása, mind a gyártási technológiájuk tekintetében, sajnálatos módon a fenntarthatóságuk továbbra sem kedvező a népesség döntő hányadát alkotó szegmentum számára. A társadalmi középosztály részét képező fogyasztók értékelése alapján az elektromos autók átlagos beszerzési ára továbbra is túl magas ahhoz, hogy gazdaságilag jövedelmező legyen üzemeltetni őket, ugyanakkor a luxusautók kategóriájában a beszerzéskori árkülönbség eltörpülhet, akár teljes mértékben meg is szűnhet. Amíg az elektromos autók körében használatos akkumulátor-gyártási technológia nem fejlődik jelentős mértékben, illetve a gépjárművek beszerzéskori ára nem csökken le szignifikánsan, addig nem tekinthető az elektromos autózás minden szegmentum számára egyértelműen fenntartható alternatívának.

• A nedvességtakarékos talajművelés szerepe a kukorica termesztésében réti-csernozjom talajon

  73-78

  Bakti Beatrix

  Megtekintések száma:

  21

  Az iparszerű mezőgazdálkodás idején jónéhány ártalmas folyamat indult meg, amelyek megszüntetése, illetve megelőzése során a legfontosabb feladat az ésszerű talajhasználat kialakítása volt. Mérések igazolják a forgatás nélküli talajművelés kedvezőbb nedvességmegőrző tulajdonságát, a hagyományos - ekére alapozott - művelési móddal szemben. A talaj nedvességkészletével való takarékosság szempontjából a talajelőkészítést és a vetést egymenetben történő direktvetés mutatta a legkedvezőbb képet. Az alternatív talajművelési rendszereknek a termőhely ökológiai viszonyainak figyelembe vétele mellett gazdaságos termelést kell biztosítaniuk. Ezáltal az ökológiai és ökonómiai szempontból legkedvezőbben termeszthető növényeket kell az adott termőhely vetésszerkezetébe bevonni. Mindezen törekvéseket – takarékos és kímélő módszerek alkalmazása – úgy kell megvalósítani, hogy a növénytermesztési tevékenység kockázatát csökkentsék. Vizsgálatainkat a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található mintaterületen, Kenderes határában végeztük. A kísérlet talajtípusa réti-csernozjom, ahol 2011-ben talajmintavételezés és bővített talajvizsgálat történt. A tenyészidőszak során talajellenállás és talajnedvesség méréseket végeztünk több alkalommal (alapművelés után, vetés előtt, kelés után, intenzív növekedésben, virágzásban és a szemtelítődés időszakában). A vizsgált kísérleti parcellákra elkészítettük az ágazati költség-jövedelem vizsgálatokat. A költségek részletes számbavétele mellett kalkuláltunk az árbevétellel és a támogatásokkal, valamint meghatároztuk a legfontosabb gazdasági mutatókat (költségarányos jövedelmezőség, költségszint, önköltség, fedezeti pont stb.). A szántásos és lazításos technológia változat alapművelési költségéből származó megtakarítás meghatározását követően beruházás megtérülési vizsgálatokat végeztünk.

• Az átfutási idő csökkentésének lehetőségei az üzleti kapcsolatok minőségfejlestésén keresztül

  89-100

  Ványi Noémi

  Megtekintések száma:

  10

  Jelen tanulmány középpontjában az ellátási lánc szereplői közötti átfutási idő áll és ezzel szoros összefüggésben az együttműködők kapcsolatának minősége. A vizsgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén gazdálkodók körében történt, amely során 132 meggytermelő véleményezte üzleti kapcsolatát és az átfutási idő alakulását a lánc szereplői között. A kérdőíves megkérdezést követően félig struktúrált mélyinterjú formájában 22 meggytermelő válasza segített feltárni és megérteni a felmérés eredményeit, illetve az okokat és összefüggéseket. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a termelők legfontosabb vevőkapcsolataként a közvetítő kereskedő azonosítható. A második meghatározó kapcsolat a Tész/Tcs-vel való együttműködés, amelyet a nagykereskedelmi egység követ. A termelők összességében 12-48 órában határozták meg azt az időt, ami a szedés megrendelésének idejétől a vevőnek való értékesítésig tart. Ezt követően viszont már nem tudták, hogy a többi lánc szereplőnél mennyi időt tölt el a termék, illetve a legtöbb termelő a lánc további szereplőit sem tudta azonosítani. Ez azt jelenti, hogy a gazdák többsége az értékesítés után nem kap további információt a gyümölccsel kapcsolatban, még arról sem, hogy mely szereplőkön keresztül jut el a termékük a fogyasztóhoz. Annak érdekében, hogy a betakarított gyümölcs minél gyorsabban eljusson a vevőhöz, úgy, hogy annak sem frissességében, sem pedig beltartalmi értékében ne történjen változás, termelői szinten a szedési technológia fejlesztése, illetve a közvetlen értékesítés, ellátási lánc szinten pedig a gyorsabb logisztikai folyamatok és a fokozott információcsere lehet a megoldás.
  Az eredmények tükrében továbbá kijelenthető, hogy a termelő-vevő kapcsolatokat a bizalmatlanság jellemzi, amelyben a gazdák egyértelmű kiszolgáltatott helyzete állapítható meg. Mindezek mellett az eredményes üzleti kapcsolatok legnagyobb gátjaként a lánc szereplők közötti információmegosztás hiánya azonosítható. A termelő és vevő közötti jó kapcsolat annak ellenére sem jön létre, hogy a kölcsönös bizalmon és elkötelezettségen alapuló együttműködésekben fokozott információcsere valósul meg, amely pedig hozzájárul az átfutási idő csökkenéséhez a gyorsabb értékesítésen keresztül, ami az összes lánc szereplő közös célja.

• Intenzív spárgatermesztés beruházásának üzleti elemzése

  21-26

  Erdős Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  7

  A spárga, mint zöldségnövény az igen korai zöldségek csoportjába tartozik. Tudományos kutatások bebizonyították, hogy a spárgában található antioxidánsok és vitaminok jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Mindezek ellenére Magyarországon az egy főre jutó fogyasztása igen alacsony (0,1 kg), míg Nyugat-Európában az éves fogyasztás meghaladhatja a
  2 kg/fő mennyiséget. Az általam vizsgált vállalat 20 hektáros spárgatelepítést tervez. A 20 ha ültetési költsége több mint 147 millió Ft. Ebben az összegben a következő tételek jelennek meg: szaporítóanyag, ültető- és bakhátkészítő gép, öntöző- és tápanyag kijuttató rendszer, a kerítés, a fólia és a hűtőház.
  A technológia vizsgálatával és a technológiai tervlapok részletes kiszámításával elkészítettem a spárgaültetvény 10 éves termelési tervét. Vizsgálataim során a bevételi adatok meghatározását realista (legvalószínűbb), pesszimista, és optimista szcenáriókkal végeztem. Elemzéseim eredményeként a 20 hektáros spárgaültetvény reális esetben - önerő, hitel és támogatás mellett - a beruházás 9 év alatt térülne meg. A számításaim azt mutatják, hogy a beruházást mindenképpen érdemes és indokolt valósítania a vállalatnak.

• Eltérő méretkategóriájú tejtermelő gazdaságok összehasonlító vizsgálata

  85-92

  Szenderák János

  Megtekintések száma:

  33

  Az állattenyésztés bruttó kibocsátásának csökkenése 2011-ben megállt, de a legtöbb ágazat, így a tejtermelés jövőbeli alakulása is kérdéses. A tejkvóta eltörlése 2015-ben új szabályozási környezetet teremt a tej termékpálya szereplőinek. Fontos szempont, hogy olyan gazdaságok jöjjenek létre, amelyek képesek csökkenteni a termelési költségeiket, így versenyképesek tudnak maradni a nemzetközi piacon. Szakmai viták folynak arról, hogy mekkora az ideális telepméret a tejágazatban. Vizsgálataim célja eltérő nagyságú tejtermelő telepek összehasonlítása (600 – 1 700 – 3 000 tehén). Kijelenthető, hogy a takarmányköltségek aránya magas a költségeken belül, mely rendszeres legeltetéssel csökkenthető. A kisebb állomány nem befolyásolta negatív módon a nyereségességet. Erős befolyásoló szerepe van a gazdaságok specifikus tényezőinek (takarmányozási technológia, legeltetés lehetősége, állategészségügyi tényezők). A vizsgálat egyik alapvető eredménye, hogy kevésbé korszerű, de jól menedzselt tartástechnológiával is nyereséges lehet a gazdálkodás.

• Az ITIL felkészültség vizsgálata hazai vállalatok körében

  57-64

  Kupai Boglárka

  Megtekintések száma:

  18

  Az informatika egyre meghatározóbbá válik az üzleti tevékenységek eredményesebbé tételében. Egy vállalat fennmaradása elképzelhetetlen megfelelő informatikai felszereltség és annak megfelelő színvonalú üzemeltetése hiányában. Dolgozatomban elemzem az ITIL azon pontjait, ajánlásait, melyek ahhoz szükségesek, hogy egy vállalat az információs technológia segítségével életképes, megbízható hálózatot építsen ki. Továbbá bemutatom néhány magyarországi vállalat informatikai infrastruktúráját, valamint azt, hogy informatikai felszereltségük használhatóságát az ITIL folyamatok bevezetése milyen szinten segíti. Különböző magyar vállalatok ITIL felkészültségét vizsgálva kiválasztottam három céget, melyeknél különbözőféleképpen valósul meg a szolgáltatásnyújtás. Fontos különbség, hogy míg az első – profiljából fakadóan – másoknak nyújt informatikai üzemeltetési szolgáltatást, a második belső szervezete által üzemelteti saját informatikai rendszerét, a harmadik pedig külső és belső szolgáltatásokat egyaránt használ. A cégek adatait összehasonlítva teszek megállapításokat üzemeltetési biztonságuk fokozására.