dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 7 szám 1 (2018)
Cikkek

Az átfutási idő csökkentésének lehetőségei az üzleti kapcsolatok minőségfejlestésén keresztül

Megjelent:
2024-03-14
Szerző
Ványi Noémi
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
ellátási lánc átfutási idő információmegosztás bizalom függés
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Ványi, N. (2024). Az átfutási idő csökkentésének lehetőségei az üzleti kapcsolatok minőségfejlestésén keresztül. Gazdálkodástudományi Közlemények, 7(1), 89-100. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14086
Absztrakt

Jelen tanulmány középpontjában az ellátási lánc szereplői közötti átfutási idő áll és ezzel szoros összefüggésben az együttműködők kapcsolatának minősége. A vizsgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén gazdálkodók körében történt, amely során 132 meggytermelő véleményezte üzleti kapcsolatát és az átfutási idő alakulását a lánc szereplői között. A kérdőíves megkérdezést követően félig struktúrált mélyinterjú formájában 22 meggytermelő válasza segített feltárni és megérteni a felmérés eredményeit, illetve az okokat és összefüggéseket. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a termelők legfontosabb vevőkapcsolataként a közvetítő kereskedő azonosítható. A második meghatározó kapcsolat a Tész/Tcs-vel való együttműködés, amelyet a nagykereskedelmi egység követ. A termelők összességében 12-48 órában határozták meg azt az időt, ami a szedés megrendelésének idejétől a vevőnek való értékesítésig tart. Ezt követően viszont már nem tudták, hogy a többi lánc szereplőnél mennyi időt tölt el a termék, illetve a legtöbb termelő a lánc további szereplőit sem tudta azonosítani. Ez azt jelenti, hogy a gazdák többsége az értékesítés után nem kap további információt a gyümölccsel kapcsolatban, még arról sem, hogy mely szereplőkön keresztül jut el a termékük a fogyasztóhoz. Annak érdekében, hogy a betakarított gyümölcs minél gyorsabban eljusson a vevőhöz, úgy, hogy annak sem frissességében, sem pedig beltartalmi értékében ne történjen változás, termelői szinten a szedési technológia fejlesztése, illetve a közvetlen értékesítés, ellátási lánc szinten pedig a gyorsabb logisztikai folyamatok és a fokozott információcsere lehet a megoldás.
Az eredmények tükrében továbbá kijelenthető, hogy a termelő-vevő kapcsolatokat a bizalmatlanság jellemzi, amelyben a gazdák egyértelmű kiszolgáltatott helyzete állapítható meg. Mindezek mellett az eredményes üzleti kapcsolatok legnagyobb gátjaként a lánc szereplők közötti információmegosztás hiánya azonosítható. A termelő és vevő közötti jó kapcsolat annak ellenére sem jön létre, hogy a kölcsönös bizalmon és elkötelezettségen alapuló együttműködésekben fokozott információcsere valósul meg, amely pedig hozzájárul az átfutási idő csökkenéséhez a gyorsabb értékesítésen keresztül, ami az összes lánc szereplő közös célja.

Hivatkozások
  1. DWYER, F.R. – SEJO, O.H. (1987): Output Sector Munificence Effects on the Internal Political Eco-nomy of Marketing Channels. Journal of Marketing Research. Vol. 24. pp. 347-358.
  2. DWYER, F.R. – SCHURR, P.H. – SEJO, O.H (1987): Developing Buyer-Seller Relationships. Journal of Marketing. Vol. 51. pp. 11-27.
  3. FYNES, B. – VOSS, C. – DE BÚRCA, S. (2005): The impact of supply chain relationship quality on quality performance. International Journal of Production Economics. Vol. 96. No. 3. pp. 339-354.
  4. FYNES, B. – BURCA S. – MANGAN, J. (2008): The effect of Relationship Characteristics on Relati-onship Quality and Performance. International Journal of Production Economics. Vol. 111. pp. 56-69.
  5. KUMAR, N. – SHEER, L.K. – STEENKAMP, J-B.E.M. (1995): The Effects of Perceived Interdepen-dence on Dealer Attitudes. Journal of Marketing Research. Vol. 32. (August) pp. 348-356.
  6. LUO, Y. (2002): Building trust in cross-cultural collaborations: Toward a contingency perspective. Journal of Management. Vol. 28. No. 5. pp. 669-694.
  7. MAGNUSSON, D. – SIMONSSON, P. (2012): A framework for decreasing lead times by supplier colla-boration. Department of Technology Management and Economics Division of Logistics and Transportation Chalmers University of Technology, Goteborg, Sweden.
  8. MAMAD, M. – CHAHDI, F.O. (2013): The factors of the collaboration between the upstream supply chain actors: Case of the automotive sector in Morocco. International Business Research. Vol. 6. No. 11. pp. 15-28.
  9. MOHAGHAR, A. – GHASEMI, R. (2011): A Conceptual Model for Supply Chain Relations Quality and Supply Chain Performance by Structural Equation Modeling: A Case Study in the Iranian Automo-tive Industry”. European Journal of Social Sciences. Vol. 21. No. 3. pp. 456-470.
  10. MOMIWAND, A. – SHAHIN, A. (2012): Lead Time Improvement by Supplier Relationship Manage-ment with a Case Study in Pompaj Company. World Applied Sciences Journal. Vol. 16. No. 5. pp. 759-768.
  11. MORGAN, R.M. – HUNT, S.D. (1994): The commitment-trust theory of relationship marketing. Jour-nal of Marketing. Vol. 58. (July) pp. 20-38.
  12. PECZE, K. (2004): Az üzleti kapcsolatok értékteremtő szerepének vizsgálata stratégiai nézőpontból. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék, 52. sz. Műhelytanulmány, HU ISSN 1786-3031
  13. PFEFFER, J. – SALANCIK, G.R. (1978): The External Control of Organizations: A Resource Depen-dence Perspective. New York, NY, Harper and Row.
  14. SÜLE, E. (2010): Az idő szerepe és jelentősége az ellátási láncban. Doktori (PhD) értekezés, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr.
  15. VÁNYI, N. (2018): Az üzleti kapcsolatok minőségi tényezői a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeigyü-mölcstermelő mikrovállalkozások aspektusából. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok doktori iskola, Debrecen.