Keresés

Keresési eredmények

• Mentorprogram egy pénzügyi szervezetnél

  33-40

  Ferencz Vivien

  Szondi Réka

  Megtekintések száma:

  49

  Szinte minden egyes versenyszférában tevékenykedő cég elmondhatja magáról, hogy egyik legfontosabb célja a fejlődés, a profit növelése. Fontos több aspektusból is megvizsgálni a területet, hogy kiderüljön, hogyan segíti hozzá az adott szervezetet céljai eléréséhez pl. a megfelelő munkavállalók kiválasztása, valamint a megfelelő beilleszkedést elősegítő programok alkalmazása. A téma aktualitását is mutatja az a szemlélet, miszerint a humán tőke az egyik legfontosabb erőforrás a cégek számára. Azoknál a cégeknél, ahol működik a munkavállalók beillesztését és támogatását elősegítő program (például egy Mentor program) ott olyan lojális munkavállalói réteg alakulhat ki, ahol az alkalmazottak rövidebb időn belül nyújthatnak magasabb teljesítményt a szervezet számára. A beillesztés fontos szempontjai közé sorolható, hogy az újonnan érkezőkkel megosszák az adott cég szervezeti kultúrájának lényeges elemeit, valamint meghatározzák azokat a tudáselemeket, melyek a munka kielégítő elvégzéséhez szükségesek.

  Kutatási célként a vizsgálat anyagát képező pénzügyi szervezet mentor programjának elemzését tűztük ki, a kiválasztásnál alkalmazott módszerek, illetve a beillesztés, a résztvevők szakmai fejlődéséhez hozzájáruló mentorálás kiegészítésével. A vizsgálat során az esettanulmány, kérdőív és interjú módszerének alkalmazása valósult meg.

• A munkaerőpiacon elvárt kompetenciák a tehetséghiány tükrében

  75-82

  Sóskúti Rebeka

  Héder-Rima Mária

  Megtekintések száma:

  34

  A szervezeti hatékonyság eléréséhez kiemelkedő teljesítményű munkavállalók, azaz tehetségek szükségesek. A hatékony munkavállalók szervezetenként eltérő tudást, vagyis kemény kompetenciákat birtokolnak, mely az adott szervezet működési területétől függ leginkább. A sikeres teljesítmény további feltétele azonban a munkavállalók puha kompetenciáinak megléte, mely a szervezet működési területétől jellemzően független. Kutatásunk során arra kerestük a válasz, hogy Hajdú-Bihar megyében melyek azok a kulcsfontosságú kompetenciák, melyeket a munkáltatók leginkább igényelnek, és amelyek birtoklása révén egy-egy munkavállaló kiemelkedő teljesítményt tud nyújtani. Vizsgálataink során 33 helyi munkáltató több, mint 120 igényét vizsgáltuk meg a munkavállalókkal szemben igényelt kompetenciák tekintetében. Ez alapján megállapítható, hogy a munkáltatók által keresett kompetenciák zöme a puha kompetenciák körébe sorolható. Igazán keresett és egyben tehetséges munkavállalónak számít Hajdú-Bihar megyében az az egyén, akinek elsődlegesen kiemelkedő a problémamegoldó képessége, jól kommunikál, precíz/pontos munkát végez, és mindezt önállóan teszi.

• Az élelmiszeripari vállalkozások piacorientációjának vizsgálata

  51-57

  Kovács Bence

  Megtekintések száma:

  9

  Az élelmiszeripari vállalkozások működése folyamatosan napirenden lévő kérdés a gazdaság döntéshozóinak számára. Hangsúly kerül nemcsak arra, hogy milyen fontos a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe, hanem az is aktuális téma, hogy miként tehető versenyképesebbé a szektor. A napjainkban egyre jobban kiélesedő verseny újabbnál újabb kihívások elé állítja a vállalkozásokat. Ezeknek a változásoknak a kezelésében és felismerésében jelenthet fontos szerepet a piacorientált szervezeti kultúra vagy magatartásforma. A tanulmányban élelmiszeripari vállalkozások piacorientációját vizsgáltam és hogy a vállalatok által adaptált piacorientáció mértéke milyen kapcsolatba hozható a szervezet oktatáspolitikájával, marketing tevékenységével és az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelőséggel. Arra az eredményre jutottam, hogy a piacorientáció magas szintje együtt jár a szervezet oktatás iránti igényével, a marketing tevékenység végzésével és a magasabb marketing ráfordításokkal. Az élelmiszerbiztonság, az élelmiszertermék-fejlesztés és a piacorientáció közt kapcsolat azonban már nem mutatható ki.

• Tudásátadási formák elemzése egy tanulószervezetben

  71-78

  Kun Viktória

  Megtekintések száma:

  13

  Napjainkban számos szervezet felismerte, hogy a siker kulcsa a tudás. Ez a szellemi tőke kell, hogy az egyik legfontosabb vagyontárgya legyen a szervezeteknek és ez bizony az alkalmazottaik fejében rejlik. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy egy tanulószervezet, mely különböző szerepekkel és tulajdonságokkal bír, milyen tudásátadási formákat ismer, és hogyan használja ezeket. Vizsgálataimhoz kérdőíves megkérdezést alkalmaztam, esettanulmányt, valamint személyes célinterjút. A felmérés során a jelenleg használatos főbb tudásátadási formákat kellett értékelniük a megkérdezetteknek a megadott szempontok alapján. A válaszokat ezután összegeztem, majd csoportosítottam és értékeltem. Az eredményekből képet kaphatunk arról, a szervezet tagjai szerint mekkora hangsúly van az egyes tudásátadási formákon, és hogyan vélekednek azokról a formákról, amelyeket a vezetőség határozott meg számukra. Illetve, hogy mennyire találkozik a vezetők és a tagok elgondolása a szervezetben zajló Garvin - modelljén alapuló működésről, tudás megosztásról. Mennyire váltak be a felmérés kezdetén megfogalmazott hipotéziseim.

• „Összhangban a környezettel” – az NI Hungary Kft. környezeti politikája és annak hatása a vállalatnál dolgozók környezettudatosságára

  15-22

  Gál Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  11

  A környezettudatosság fogalma bár már több évtizedes múlttal rendelkezik, mégis elmondható, hogy a rövid távú gazdasági profit érdekek még mindig dominánsabban jelennek meg a döntéshozatalban, mind egyéni mind vállalati szinten. A fenntarthatóság felé történő elmozdulás érdekében pozitív hatást jelentene, ha a különböző ágazatok vállalatai tudatos lépéseket tennének annak érdekében, hogy csökkentsék a környezetre gyakorolt negatív hatásukat. Átfogó célkitűzésem volt, hogy teljes körű képet kapjak arról, hogy egy multinacionális vállalat körében mennyire élvez prioritást a környezettudatos tevékenység folytatása és ez a tevékenység milyen mértékben befolyásolja az adott vállalatnál dolgozók egyéni környezettudatosságát. Ennek érdekében primer és szekunder kutatást végeztem egy debreceni multinacionális vállalatnál, amely rámutatott arra, hogy egy szervezet is működhet optimálisan és gazdaságosan a környezettudatosság vállalása mellett, akár nyereség realizálása mellett is, és ez a magatartás képes hatni az egyén környezettudatos magatartására.

• Versenyképesség és családi gazdaság

  21-28

  Eszlári Ágnes

  Megtekintések száma:

  26

  A családi gazdaság fogalma a mezőgazdaságban, az egész világban ismert és használt fogalom. A legősibb, legalapvetőbb közegünk a család, nem meglepő, hogy a mezőgazdasági területen is jól működik a családi szervezet. A családi gazdaságok létjogosultsága az utóbbi évtizedekben nagyon aktuális téma Magyarországon, de meg kell jegyezni, hogy amíg Európában és Amerikában szerves fejlődés következtében jöttek létre ezek a családi gazdaságok, és általában hosszabb távon is életképesek, addig Magyarországon központi segítségre szorulnak. A tanulmány elkészítése előtt megfogalmazott hipotézisem szerint a vidéki térségekben hosszú távon van létjogosultsága a fenntartható, életképes családi gazdaságoknak, mindamellett, hogy középtávon a családi gazdaságok száma csökkenni fog, további koncentrálódás várható. Kutatómunkám során azokat a családi alapon működő vállalkozásokat mértem fel, amelyekben legalább egy fő dolgozik a családtagok közül a vállalkozásban, a családnak rendelkezésére áll a szükséges tőke ahhoz, hogy fenntartsák és fejlesszék a gazdaságot, vállalják a termelés kockázatát, és ez a mezőgazdasági tevékenység jelenti a fő bevételi forrást. Ezek a gazdaságok valamikor kis családi farmként kezdték működésüket, és mára ún. „középbirtokokká” fejlődtek ki. Felmérésen alapuló elemzés során azt állapítottam meg, hogy a vizsgált, és hasonló paraméterekkel rendelkező családi gazdaságok, illetve családi alapon működő vállalkozások hosszabb távon is felvehetik a versenyt a nagyüzemekkel, valamint létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen a világon, Európában és Magyarországon is.

• FUNKCIONÁLIS ÜDÍTŐK MEGÍTÉLÉSÉNEK ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK FŐBB JELLEMZŐI A 18-30 ÉVESEK KÖRÉBEN MAGYARORSZÁGON

  67-75

  Ricz Sándor

  Megtekintések száma:

  45

  Ebben a folyton változó, modern világban az egészséges életmód egyre inkább előtérbe ke[1]rül, amelynek az egészséges, vitamindús étrend és a rendszeres testmozgás a két alappillére. Ezen két pillérhez kapcsolódhatnak a funkcionális üdítők. Kutatásom célja annak felmérése, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a funkcionális üdítőket, hogyan vélekednek ezeknek az üdítőknek az élettani hatásairól, és milyen fogyasztói attitűdök jellemzik ezeket az üdítőket. Célom emellett az is, hogy vizsgáljam a vásárlók funkcionális üdítőkkel kapcsolatos elvárásait. Kutatásom kérdőíveken alapul, amelyet Google kérdőívként készítettem és a közösségi médián keresztül juttattam el a célcsoporthoz. Leíró statisztikai módszereket és nem-paraméteres próbá[1]kat alkalmaztam a beérkezett 444 kérdőív adatainak elemzésére. A vizsgált sokaság statisztikai[1]lag nem reprezentálja hazánk lakosságát az adott korosztályban, a kutatást nem tekintjük repre[1]zentatívnak, az eredmények iránymutatásként szolgálnak. Az eredmények alapján megállapítha[1]tó, hogy a válaszadók közel 60%-a már fogyasztott funkcionális üdítőket. Elmondható, hogy a fogyasztók leginkább a funkcionális üdítők beltartalmát értékelik, amelyet a termék íze követ. A fogyasztók számára a legkevésbé fontos tényező az üdítő színe, illetve a márkája. A megkér[1]dezettek többnyire egyetértettek abban, hogy a funkcionális üdítők egészségesek és hasznosak az emberi szervezet számára, mivel hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Bizonyos demográfiai tényezők alapján vizsgálva, az egyes fogyasztói szegmensek eltérő vála[1]szokat adtak bizonyos kérdésekre.

• A testtömegindex és testmozgás vizsgálata a 3-14 éves korosztály körében

  73-84

  Tarnóczi Dominika

  Bauerné Dr. Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  61

  A fejlődő szervezet számára az egészség megőrzése céljából a megfelelő tápanyagbevitel és a rendszeres testmozgás elengedhetetlen feltétel. A szélsőséges testtömeg, mely megjelenési formája lehet a túlsúly és az elhízás is jellemző a fejlett társadalmak tagjaira, sajnálatos módon ezt már egyre inkább tapasztalhatjuk gyermekkorban is. Az elhízás gyakorisága a 6-9 éves korosztályban a WHO adatai alapján Magyarország esetében átlag feletti értéket jelez, s a tendencia is azt mutatja, hogy ez a probléma következő időszakban egyre jelentősebbé válik majd. Jelen tanulmányban kutatásunk négy hipotézisét vizsgáljunk az egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás összefüggéseit elemezve. Kiemelten kezeljük a szülői magatartás hatásának a vizsgálatát, a nassolási szokások elemzését. Kutatásunkban a 3-14 éves korosztályt vizsgáltuk, a debreceni közoktatási óvodák és általános iskolák intézményeiben.

• A munkáltatói márkaépítés és a z generáció munkahelyválasztási preferenciái

  67-74

  Varga Alexandra

  Héder-Rima Mária

  Megtekintések száma:

  124

  A munkáltatói márkaépítés szerepe felerősödött az elmúlt években, ma már sokkal fontosabb egy munkahely külső megítélése is. A munkavállalók megváltozott igényekkel kezdenek bele az álláskeresésbe. Ahhoz, hogy egy szervezet felkeltse a pályakezdők érdeklődését, olyan tényezőket kell kialakítaniuk a munkaadóknak, amitől vonzónak fognak tűnni a munkaerőpiacon. A téma aktualitását tekintve a kutatással bemutatjuk a munkavállalással kapcsolatos preferenciákat, munkáltatói márkaépítés jelentőségét, megvalósítását, illetve átfogó képet törekszünk nyújtani ennek eszközeiről, mindezt a Z generáció véleményén keresztül mutatva be. Vállalati honlapokat vizsgálva bemutatjuk, hogy milyen munkáltatói márka elemeket használnak az egyes cégek a honlapjaikon. Kérdőíves felmérésből információt kapunk arról, hogy a Z generáció leginkább az online térben keres állást, rövid és középtávon tervez egy munkahelyen maradni, a KKV-k az elsődleges célpontjaik, a munkáltatói márka elemek közül pedig a munkahelyi légkör és a fejlődési lehetőségek számítanak nekik leginkább.