FUNKCIONÁLIS ÜDÍTŐK MEGÍTÉLÉSÉNEK ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK FŐBB JELLEMZŐI A 18-30 ÉVESEK KÖRÉBEN MAGYARORSZÁGON
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
Ebben a folyton változó, modern világban az egészséges életmód egyre inkább előtérbe ke[1]rül, amelynek az egészséges, vitamindús étrend és a rendszeres testmozgás a két alappillére. Ezen két pillérhez kapcsolódhatnak a funkcionális üdítők. Kutatásom célja annak felmérése, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a funkcionális üdítőket, hogyan vélekednek ezeknek az üdítőknek az élettani hatásairól, és milyen fogyasztói attitűdök jellemzik ezeket az üdítőket. Célom emellett az is, hogy vizsgáljam a vásárlók funkcionális üdítőkkel kapcsolatos elvárásait. Kutatásom kérdőíveken alapul, amelyet Google kérdőívként készítettem és a közösségi médián keresztül juttattam el a célcsoporthoz. Leíró statisztikai módszereket és nem-paraméteres próbá[1]kat alkalmaztam a beérkezett 444 kérdőív adatainak elemzésére. A vizsgált sokaság statisztikai[1]lag nem reprezentálja hazánk lakosságát az adott korosztályban, a kutatást nem tekintjük repre[1]zentatívnak, az eredmények iránymutatásként szolgálnak. Az eredmények alapján megállapítha[1]tó, hogy a válaszadók közel 60%-a már fogyasztott funkcionális üdítőket. Elmondható, hogy a fogyasztók leginkább a funkcionális üdítők beltartalmát értékelik, amelyet a termék íze követ. A fogyasztók számára a legkevésbé fontos tényező az üdítő színe, illetve a márkája. A megkér[1]dezettek többnyire egyetértettek abban, hogy a funkcionális üdítők egészségesek és hasznosak az emberi szervezet számára, mivel hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Bizonyos demográfiai tényezők alapján vizsgálva, az egyes fogyasztói szegmensek eltérő vála[1]szokat adtak bizonyos kérdésekre.
Hivatkozások
- BECH-LARSEN – SCHOLDERER J. (2007): Functional foods in Europe: consumer research, market experiences and regulatory aspects. Trend sin Food Science & Technology, Vol. 18, Issue 2, pp. 231-234.
- GOETZKE B – NITZKO S – SPILLER A. (2014): Consumption of organic and functional food. A matter of well-being and health? Appetite. Vol. 12, Issue 3, pp. 96-105.
- LANTOS Z. (2010): Az egészséges és az egészségesnek gondolt táplálkozás trendjei. Élelmiszer, táplálkozás, marketing. VII. évf. 1. szám, pp. 37-40.
- LEHOTA J. (2006): Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos észlelet kockázatok és a kockázatkezelési alternatívák. Élelmiszer, táplálkozás, marketing. III. évf. 1. szám, pp. 13-18.
- MENDIS S. – PUSKA P. – NORRVING B. (2011): Global atlas on cardiovascular disease prevention and control. World Health Organization, Geneva
- MENRAD K. (2003): Market and marketing of functional food in Europe. Journal of Food Engineering. Vol. 56, Issue 2-3, February, pp. 181-188.
- ROBERFROID M. (2002): Functional food concept and its application to prebiotics. Digestive and Liver Disease. Vol 34. pp.105-110.
- SÍRÓ I. – KÁPOLNA E. – KÁPOLNA B. – LUGASI A. (2008): Functional food. Product development, marketing and consumer acceptance – A review. Appetite, Vol. 51. pp. 456-467.
- MAKELA P. (2006): Drinking patterns and heir gender differences in Europe, Alcohol & Alcoholism Vol. 41, Supplement 1, pp. 8-18.
- SZAKÁLY Z. (2008): Trendek és Tendenciák a Funkci onális Élelmiszerek Piacán. Táplálkozásmarketing, 5. évf.,2-3 szám, pp. 3-11. (11) SZAKÁLY Z. (2009): Egészségmagatartás és funkcionális élelmiszerek: hogyan vélekednek a hazai fogyasztók? Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 6. évf. 1-2 szám, pp. 9-18