Keresés

Keresési eredmények

• A Z generáció borfogyasztási szokásai és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciái

  13-22

  Bodnár Gergő

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  10

  A bor az egyik legnagyobb történelemmel és kulturális vonatkozással rendelkező termék hazánkban, azonban az utóbbi években jelentős problémákkal néz szembe a magyar borágazat. Ezek megoldásában jelenthet segítséget a hatékony marketingstratégia megalkotása és végrehajtása, melynek fontos eleme a szegmentálás és a célpiacok kialakítása. A legfiatalabb borfogyasztók (a Z generáció) kiemelt vizsgálata és megcélzása azért fontos, mert jelenlegi fogyasztásuk mellett ők lesznek a jövő borfogyasztói is. Primer kutatásunk keretében ezért a Debreceni Egyetem nappali tagozatos hallgatóinak borfogyasztási szokásait és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciáit vettük górcső alá. Eredményeink szerint a válaszadók előszeretettel fogyasztanak borokat, a borfogyasztást nem tekintik idejétmúltnak vagy sznob szokásnak. A megkérdezettek általában, de közülük is kiemelkedően a nők a könnyedebb, édesebb borokat kedvelik inkább. A fiatalok általánosságban nem tekinthetők tudatos borfogyasztónak, azonban az érdeklődés megvan bennük a borok iránt. Válaszadóinkat elsősorban a közösségi médián keresztül lehet elérni, leginkább lazább hangvételű, lehetőleg rövid, maximum 1–2 perc alatt befogadható, őket érdeklő (pl. gasztronómiai vagy gyakorlati ismereteket nyújtó) tartalmakkal. Mivel ebben a témában viszonylag kevés kutatás áll rendelkezésre, jelen tanulmány új információkat és segítséget nyújthat a borászatoknak és a borágazatnak a fiatalokat célzó marketingmix-elemeik kialakításában.

• Siófok kulturális és gasztronómiai vonzerejének marketing lehetőségei

  23-28

  Czupper Zsófia

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  7

  Siófok város hallatán a legtöbb ember a vízpartra, a buliturizmusra, a szórakozó fiatalokra asszociál elsőként. Siófok városa szeretné elérni, hogy kulturális program lehetőségként is a városra asszociáljanak. A város egy egész éves Kálmán Imre tematikájú programsorozattal szeretne megemlékezni az operettszerző 140. születésnapja alkalmából. A kutatómunka célja, felmérjük, Siófokon milyen marketingeszközökkel és milyen módon lenne érdemes megvalósítani egy kulturális és gasztronómiai programsorozatot. A város célcsoportja elsőkörben a fiatalok és a családosok lennének. A primer kutatás során kvantitatív, online kérdőíves megkérdezést (N=200) és kvalitatív, netnográfiai felmérést is végeztünk. Összességében elmondható, hogy egy Kálmán Imre tematikájú kulturális és gasztronómiai programsorozatra célcsoportorientált marketingstratégiákat kell létrehozni, a fiataloknak, a családosoknak és az operettkedvelőknek is. Az interneten Kálmán Imréről pozitív véleménnyel vannak a felhasználók különböző platformokon és fórumokon is. Véleményem szerint a retro trendek alkalmazásával és a város növekedő közösségi média aktivitásával a csak szórakozni vágyó fiatalabbakat is meg lehet célozni Kálmán Imre tematikájú programokkal, illetve az ő népszerűsítésének a digitalizációja lehet a kulcs.

• A debreceni fiatalok egészségére ható tényezők vizsgálata a sportolás tükrében

  49-56

  Kanyó Krisztina Zsófia

  Pfau Christa Sára

  Megtekintések száma:

  10

  Napjainkban az egészséges életmód és a sport elterjedt fogalomként vannak jelen a köztudatban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás, a sport. Jelentős szerepe van a betegségek kialakulásának csökkentésében, s a mentális megbetegedések arányát is képes redukálni (XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA, 2007). Manapság, kiemelt tekintettel Magyarországon rengeteg mentális betegséggel küzdő fiatal él (KSH, 2018). Kutatásunk célcsoportja a debreceni fiatal felnőttek népességére terjed ki, azon belül a 17-30 éves korosztályt célozza meg. Vizsgálatunk során a sport, a debreceni fiatal népesség egészségére gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban a célcsoport általános egészségügyi állapotával, közérzetével, hangulatával kapcsolatos vizsgálatokat mutatjuk be. A kutatásunk primer és szekunder kutatásból épül fel. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a megkérdezett debreceni fiatal felnőttek fizikai értelemben vett egészségét, közérzetét, hangulatát a sportolói életvitel pozitív irányba befolyásolja. A megkérdezés során a sporttevékenységet nem végző egyének rosszabb arányokat produkáltak, amikor az egészségügyi állapotukkal, hangulatukkal és közérzetükkel kapcsolatos tapasztalataikat vizsgáltuk. A vizsgált célcsoport eredményei alapján megállapítható, hogy a sport pozitív hatással van a mentális egészségre.

• A településfejlesztés lakossági igényei Nagycsécsen

  91-96

  Pleszkó Réka

  Megtekintések száma:

  4

  Egyre kevesebb lehetősége van az önkormányzatnak hatékony fejlesztési program létrehozására, különösképpen akkor, ha jelentős forráshiánnyal küzd, és a működéshez szükséges anyagi eszközök sem állnak maradéktalanul rendelkezésre. Dolgozatomban megvizsgálom azokat a lehetőségeket, pályázatokat, melyekkel az ilyen hátrányos helyzetű község is megtalálhatja fejlődésének forrásait. A fejlődés irányát kijelölő fejlesztési program összeállításához nélkülözhetetlen a lakosságot foglalkoztató problémák megismerése, melyet 2010. február 8-21-ig kérdőíves közvélemény kutatással tártam fel. A feltárt problémák ismeretében már egy átlátható és végrehajtható fejlesztési terv alakítható ki. A problémák feltárásán túl megjelentek olyan lakossági igények is, melyek megvalósulása élhetőbbé és szerethetőbbé tenné a települést. A megkérdezettek közül a fiatalok a fejlődést hiányolták, mely perspektívát nyújthatna a fiatal, gazdaságilag aktív családok számára. A középkorúak a romló közbiztonságra, a mélyrepülésben lévő ingatlanárakra, valamint a működő vállalkozások stagnáló számára hívták fel a figyelmet. Az idősebb korosztály a hagyományok őrzésének hangsúlyozása mellett felhívta a figyelmet egy rentábilis befektetést jelentő idősek otthonának szükségességére is. A lakossági elvárások figyelembevételével kialakított fejlesztési program, és annak megvalósítása tapasztalatul szolgálhat más, hasonlóan hátrányos helyzetű települések fejlődéséhez is.

• TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN

  87-94

  Vámosi Kira Fanni

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  92

  Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az egészséges étkezés fontossága mind a tudomá[1]nyos szakemberek, mind a közvélemény esetében, mégis az emberek körében számos tévhit és hiedelem terjed az egészségesnek vélt táplálkozást illetően. Sokan olyan diétákat folytatnak, melyek kifejezetten károsak az egészségükre, habár ennek nem feltétlenül vannak a tudatában. Az egészségtelen táplálkozás megfigyelhető az egyetemisták körében is, vélhetően a rohanó életmódjuk, és a folyamatosan változó, követendőnek vélt divatdiéták miatt. Kutatásunk fóku[1]szában a 18-30 éves egyetemisták táplálkozási szokásait vizsgáltuk, egy országos kérdőíves felmérés segítségével, összevetve azt a szakemberek véleményével. A legfőbb következtetésünk, hogy egyre többen olyan diétákat folytatnak, melyek ételintoleranciához kapcsolódnak (pl. gluténmentes diéta 25,7%) úgy, hogy nem szenvednek ételintoleranciában, s tévesen gondolják azt, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, hiszen az emberi szervezetnek minden tápanyagra szüksége van a megfelelő mennyiségben. Csekély számú egyetemista (31%) fogyaszt naponta tej- és tejterméket, ami a fiatalok körében kiemelt fontosságú tápanyag. A tényleges fogyasztási szokások eltérnek a szakemberek által egészségesnek vélttől. A tévhitek és diétatrendek döm[1]pingjében kiemelt fontosságú lenne a megfelelő, szakmai tájékoztatás számukra.

• Nem csak a 20 éveseké a világ – avagy az élelmiszerek online értékesítésének lehetőségei

  61-66

  Molnár Evelin

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  3

  A tapasztalatok azt mutatják, hogy az online vásárlás nem csak a fiatalok körében népszerű, hanem az idősebb generáció tagjai is megjelennek az online térben. A modernizációval, az informatikai ismeret fejlődésével arányosan a felhasználóknak köre is bővült korosztályi szempontból. A cikkben az online kiskereskedelmi forgalom összetételének változását mutatjuk be, ezen belül is az FMCG cikkek vásárlását lebonyolító korosztályok megoszlását, kiemelt figyelmet fordítva az idősebb generáció tagjaira. Tanulmányunkból jól látható, hogy az idősebb generáció tagjai egyre nagyobb súllyal jelennek meg az élelmiszerek online vásárlásakor. A cikk megírásával célunk bemutatni a koronavírus járvány előtti, alatti és utáni online élelmiszerkereskedelem alakulását, amely kereskedői szemmel is igen meglepő eredményeket produkált.