Keresés

Keresési eredmények

• MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA

  1-23

  Prof. dr. Boros Anita

  Müller Anetta

  Szántó Edina

  Prof. Dr. Rohács József

  Dr.Rohács Dániel

  Megtekintések száma:

  110

  Összefoglalás

  Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.

• A fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatának vizsgálata

  43-52

  Kulcsár Edina

  Megtekintések száma:

  114

  A vállalatok felelőssége a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében nyilvánvaló. A hagyományos lineáris gazdaságról való átállás a körforgásos gazdaságra egyre nagyobb terhet ró a vállalatokra. A megfelelő pénzügyi teljesítmény mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a környezeti teljesítményre. Jelen tanulmány célkitűzése megvizsgálni 20 bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok nem pénzügyi, fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó gyakorlatát. Ehhez a legmagasabb piaci kapitalizációjú vállalatok nem pénzügyi jelentései kerültek felhasználásra 2020 és 2022 között. Az elemzés eredményei alátámasszák azt a tényt, hogy a környezet érzékeny vállalatok beszámolói terjedelmesebbek, részletesebbek a vizsgált szempontok tekintetében. A vizsgált három év során a vizsgált vállalatok ESG jelentéseinek részletessége, hossza nőtt. A környezeti, társadalmi szempontok közzététele részletesebb a vizsgált bankok, kőolaj kitermelő, energiaipari vállalatok esetében. Emellett a vállalatirányítási szempontok közzététele részletesebb a vizsgált energiaipari és távközlési szolgáltatás nyújtó jegyzett vállalatoknál. A megvizsgált vállalatoknál megfigyelhető volt, hogy legtöbbnél GRI index szerint végzik a jelentéseket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vizsgált vállalatok egyre részletesebb és hosszabb jelentéseket készítettek. A kutatás eredményei alátámasszák azt a tényt is, hogy az ESG jelentés szempontjai (E, S, G) attól is függnek, hogy a vállalat milyen ágazatban tevékenykedik.

• A roma populáció egészségi állapota a társadalmi válságjelenségek összefüggéseiben

  14-23

  Nagy Melinda

  Megtekintések száma:

  32

  A közép-európai roma populáció számos társadalmi problémával küzd. Válságjelenségek mutatkoznak a munkavállalás terén, a lakáskörülményekben, a demográfi ai helyzett el, oktatási és szociális lemaradással kapcsolatban. Mindez hatással van az etnikum egészségi állapotára is: a romák egészségi állapota rosszabb, mint a körülött ük élő nem-roma populációé. A hátrány kiegyenlítése nem csak az egyenlő lehetőségek megteremtésén múlik. A romák speciális betegségei elsősorban sajátos genetikai jellemzőikből és a nem-romákétól eltérő életmódjukból adódnak. Nem az uniformizálás tehát a megoldás. Egészségügyi ellátásukban figyelembe kell venni és kiemelten kell kezelni a romákra jellemző betegségeket. Ilyenek pl. bizonyos founder mutációk, melyek a romáknál gyakori autoszomális recesszív betegségek lehetnek, miközben a nem-roma populációban világszerte csak sporadikusan fordulnak elő. Kiemelt kezelésük nélkül megtörténhet, hogy ezekre a betegségekre a nem-romákra jellemző alacsony előfordulás miatt még kérdéses diagnózis esetében sem gondolnak. Kutatásuk tehát a populációgeneti kai szempontok mellett közegészségügyi és gazdasági szempontból is fontos, különösen a roma populáció expanzív volta miatt . A romákra jellemező betegségek feltárása és megismerése lehetővé teszi a gyors diagnózist, bizonyos esetekben lehetőséget nyújt a tünetek kialakulásának késleltetésére, és megkönnyíti a célzott preventív intézkedések tervezését és alkalmazását is.