Keresés

Keresési eredmények

• ESG a magyar kis- és középvállalkozások körében

  85-96

  Gulyás Dávid

  Megtekintések száma:

  816

  A fenntarthatósági kérdések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak az üzleti élet valamennyi szegmensében. Az eleinte még csak a tőzsdén jegyzett, nagyobb méretű vállalatok számára kötelező szabályozások az ellátási láncok, a banki finanszírozások és az egyéb érintettek elvárásai miatt a jövőben a kisebb és tőzsdén nem jegyzett vállalkozásoknál is meg fognak jelenni. E tanulmány célja, hogy szekunder adatgyűjtés segítségével bemutassa a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) viszonyulását a fenntarthatósági kritériumokhoz. Primer kutatásként egy online kérdőív segítségével igyekeztem felmérni, vajon a magyar KKV-k menedzsmentje tisztában van-e az ESG keretrendszerrel, milyen mértékben integrálják üzleti tevékenységükbe a fenntarthatósági szempontokat, részét képezik-e az üzleti stratégiának, továbbá ezen vállalkozások hogyan viszonyulnak a fenntarthatósági jelentés készítéshez. Vizsgálódásaim során arra is keresem a választ, hogy milyen motivációs tényezők húzódnak meg a hazai KKV-k esetében az ESG szempontokat figyelembe vevő működés megvalósítását illetően, valamint kitérek a közzététel gyakorlatára ható tényezőkre.

• ÉRTÉKET NEM TEREMTŐ FOLYAMATOK FELTÁRÁSA VSM MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL EGY KIS VÁLLALKOZÁS GYÁRTÓRENDSZERÉNEK ESETTANULMÁNYÁN KERESZTÜL.

  Thalmeiner Gergő

  Harmat Vanda

  Gáspár Sándor

  Megtekintések száma:

  236

  Hazánk egyik jelentős problémája a termelékenység alacsony szintje. Ez az alacsony szint pedig kiemelkedően jellemző a kis- és közép vállalkozások körében. A legtöbb régiós és a nyugat-európai országokban ezen méretű vállalkozások átlagos termelékenységi szintje magasabb, mint hazánkban. A jelenlegi és várhatóan a közeljövőben is jelen lévő munkaerőhiányos környezet a vállalkozásokat kihívás elé állítja. A munkaerő megtartásához hozzájáruló bérnövekedés megteremtése hosszútávon kizárólag a termelékenység növelésével biztosítható. Ha a szervezet nem képes a termelékenység növelésének elérésére, alul marad mind a hazai, mind pedig a nemzetközi-globális versenyben.

  A hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének és a versenyképességének növelésében kulcs elem lehet a modern gazdálkodásszervezési és menedzsment rendszerek, például a lean menedzsment alkalmazása. A lean menedzsment az egyik leggyakoribb és leghatékonyabb folyamatszervezési módszer, illetve paradigma, amelyet a szekunder és tercier szektorokban bevált módon alkalmaznak, olyannyira, hogy a lean szemléletre épülő menedzsment módszerek alkalmazása sok esetben versenykritériummá, és alapvetővé vált.

  Kutatásunkban egy CNC fémforgácsoló KKV folyamatait, azon belül is a CNC marási és esztergálási folyamatok értékfolyamat feltérképezését készítjük el. Ez az értékfolyamat feltérképezési módszer lehetőséget kínál arra, hogy az ágazatban felmerülő veszteségek megismerhetővé és kiküszöbölhetővé váljanak.  A térkép elkészítésén keresztül megvalósítható a mudákat termelő folyamatok szemléltetése és ezáltal az átfutási idő csökkentése, illetve a termelékenység növekedése. Vizsgálatunk során egy CNC technológiával megmunkált fémalkatrészeket gyártó vállalkozás példáján keresztül mutatjuk be a módszer gyakorlati megvalósulását.

• A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei

  74-90

  Mester Éva

  Tóth Róbert

  Megtekintések száma:

  1196

  Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is az érdeklődés középpontjába helyeződtek a mikro-, kis- és középvállalkozások, többek közt a foglalkoztatottságban betöltött grandiózus szerepe, valamint a hozzáadott érték termelésében is szintén kiemelkedő jelenléte révén. A KKV-k könnyebben találják meg az új piaci lehetőségeket rugalmasságuk, kreativitásuk és alkalmazkodóképességük miatt. Azonban a világ jelenlegi gazdasági szakaszában, amikor késnek a szállítások, a hitelintézetek nehezebben folyósítanak kölcsönöket, a munkaadók dolgozókat bocsátanak el, a vállalatvezetőknek óvatosabban, nagyobb megfontolással szabad döntéseket hozniuk a vállalat menedzselésével, működtetésével kapcsolatosan. Így a pénzügyi döntések, mind rövid, mind pedig hosszútávon jelentősen befolyásolják a vállalkozás sikeres működését. Jelen tanulmány célja, hogy egy átfogó képet adjon a magyarországi KKV-szektor
  jelenlegi helyzetéről, egyes finanszírozási lehetőségeiről, valamint a fejlődésnek gátat szabó korlátokról. A tanulmány a magyarországi KKV-k finanszírozási jellemzőit feltáró primer kérdőíves kutatás elméleti alapjait kívánja megteremteni.

• COVID-19 AND CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY: EVIDENCE FROM NIGERIAN MICRO, SMALL AND MEDIUM ENTERPRISE (MSMEs)

  Stephanie M.

  Megtekintések száma:

  196

  The devastating impact of COVID-19 extends beyond health concerns; the coronavirus outbreak has rapidly transformed into an environmental, social and economic emergency. The global pandemic has prompted businesses to adopt innovative business models and re-strategize corporate social responsibility (CSR) in order to cope with the global challenges triggered by COVID-19. Micro, small, and medium-sized enterprises (MSMEs) are hit the hardest as they lack adequate resources to strive in these difficult times. This paper is a review article that uses secondary data to analysis COVID-19 pandemic and the CSR of MSMEs' in Nigeria. The study concludes that COVID-19 has a significant effect on MSMEs' CSR. Therefore, the study recommends that CSR projects should be compatible with government policies and plans to have a wider and even more sustainable effect. CSR engagement would be more fruitful if MSMEs embrace collective corporate social responsibility.

• Exploring Digital Maturity Perception vs. Reality in Hungarian SMEs

  1-12

  Péntek Ádám

  Kovács Sándor

  Helmeczi András

  Kovács Tamás

  Megtekintések száma:

  313

  The research aimed to explore how the digitalization development of micro, small, and medium-sized enterprises (SMEs) in Hungary relates to their perceived digital readiness, and what role the size of the enterprise plays in this relationship. During the data collection, structured questionnaire data were collected from 207 enterprises, which were analyzed using the Partial Least Squares Structural Equation Modeling (PLS-SEM) method. The reliability of the measurement model was adequate (Cronbach alpha: 0.728–0.915; AVE: 0.579–0.792), and the discriminatory validity was verified by several procedures (e.g., HTMT values: 0.425–0.641). According to the results of the structural model, actual digitalisation had a negative, significant relationship with perceived digital readiness (β = -0.444; p < 0.001) and perceived adaptability (β = -0.501; p < 0.001). The size of the enterprise also had a significant impact on the perception of adaptability (β = 0.363; p < 0.001) and also played an intermediary role in the model. The results suggest that more advanced businesses are more critical of their situation, while smaller companies tend to overestimate their digital capabilities. The research contributes to a deeper understanding of the distortions of digitalization self-assessment and the foundation of targeted development interventions.