Keresés

Keresési eredmények

• Működő tőke és jövedelmezőség a magyarországi növénytermesztő gazdaságokban

  34-44

  Makai Szabolcs

  Lakatos Vilmos

  Megtekintések száma:

  225

  Tanulmányunk a működőtőkével foglalkozó szakirodalom tematikus elemzése, amelynek célja a működőtőke-gazdálkodással kapcsolatos legújabb kutatások és értelmezések bemutatása. A tanulmány második felében a tőkemegfelelés és a működőtőke hatékonyságának értékelését és azok eredményeit saját adatgyűjtésünk alapján, a szakirodalom megállapításaival összevetve mutatjuk be.

• A mozgóátlagokra épülő kereskedési stratégiák sikerességének vizsgálata a nagy kapitalizációjú vállalatok példáján keresztül

  34-42

  Tóth Balázs Levente

  Fazekas Balázs

  Megtekintések száma:

  271

  A vizsgálat az indikátorok jelzései általi kereskedés, azon belül pedig a mozgóátlag kereszteződésein alapuló stratégiát vette górcső alá. A kutatás egyik fő iránya az egyszerű és az exponenciális mozgóátlagot felhasználó crossover stratégia közti hatékonyságbeli különbségek feltárása volt, továbbá a trendirányú kereskedés hatása az indikátorok teljesítményére. A kutatás a legnagyobb tőzsdei kapitalizációval rendelkező cégek példáján keresztül teszteli az indikátorok teljesítményét. A dolgozat főbb következtetése, hogy a vizsgált részvények esetében nem volt domináns indikátor, valamint a vizsgált, dominánsan emelkedő trendet követő időszakban a buy&hold stratégia felülmúlta az indikátorok alapján történő aktív kereskedés stratégiáját.

• Agroökonómiai beruházás almaültetvény vonatkozásában a Vajdaságban

  108-117

  Balog Árpád

  Megtekintések száma:

  158

  Az almatermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik. Bácskertes (Vajdaság, Szerbia) településen azonban ez a kijelentés intenzív termelés szempontjából nem állítható. Ezért is döntöttem úgy, hogy az otthon az amúgy is főként gyümölcstermesztéssel foglalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás kedvezőbb jövedelmezősége céljából, a tanulmány fő témájául az intenzív almaültetvény gazdasági beruházásait választom. Az intenzív almaültetvények létesítése a legköltségesebb beruházás a gyümölcsfajták közül, amelynek megtérülése számos tényezőtől függ. Munkámban a beruházási támogatásokkal telepített ültetvény gazdaságosságával foglalkozom. Kutatásomat a termelői adatok és szakirodalom segítségével készítettem, valamint helyzetfelmérést végeztem a helyileg legközelebb lévő frisspiacon a vásárlói igények felmérése kapcsán. A gazdaságosságra vonatkozóan az ültetvényt az NPV (nettó jelenérték), IRR (belső megtérülési ráta), DPD (dinamikus megtérülési idő), valamint PI (jövedelmezőségi index) mutatókon keresztül szemléltetem.

• A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -

  Szabóné Szőke Réka

  Pfau Christa

  Bartha Éva

  Müller Anetta

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  422

  Debrecenben 11 olyan nagyobb méretű fitnesz terem van, ahol szolgáltatásként megjelenik a csoportos edzés is. Ezeket a fitnesztermeket mind ezen szolgáltatás, mind területük, mind gépparkjuk alapján a város vezető fitnesz szolgáltatóiként azonosíthatjuk be. Ezen fitnesz szolgáltatók gazdasági elemzését végeztük el éves beszámoló adataik alapján. Végül 9 fitnesz szolgáltató mérleg és eredménykimutatásának adatait sikerült összegyűjteni, melyek segítségével a vizsgált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét elemeztük. Megállapítható, hogy a vizsgált fitnesztermek vagyonszerkezete profiljukhoz illeszkedő, azaz dominálnak az ingatlanba, a gépparkba történő befektetések, melyek gyakorta külső forrásokra támaszkodva valósíthatóak meg. Ezzel összefüggésben felmerül az eladósódottság veszélye, ami arra hívja fel a debreceni nagy fitnesztermek figyelmét, hogy a jövőben mind jövedelmezőségük, mind pénzügyi stabilitásuk fejlesztése érdekében szükséges lépéseket tenniük.

• DINAMIKUS ÁRAZÁS ÉS STRATÉGIAI FOGYASZTÓK: KIHÍVÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A HOTELSZEKTORBAN

  Fazekas Lajos Róbert

  Megtekintések száma:

  306

  Néhány évtizede a dinamikus árazás varázsszónak számított a szállodaiparban. Mitikus tevékenység, amelynek bevezetésétől az üzemeltetők, tulajdonosok a jövedelmezőség drasztikus növekedését várták. Aztán kiderült szisztematikus adatgyűjtés, az erőforrások által megengedett, lehető legjobb informatikai háttér és szakember szükséges hozzá. Tényként kezelhető, hogy aki kimaradt az lemaradt. Azonban aki beszállt, merre indult? Hová jutott? Önálló, sok irányzattal és kapcsolódási ponttal rendelkező tevékenységgé vált. Joggal nevezhetjük a szállodaipari yield management alapkövének. Áttekintésemben bemutatom, ma hol tart a szállodaipar a dinamikus árképzés területén. Az egyes irányzatok képviselőinek szeme előtt azonban egyetlen cél lebeg, a bevétel hosszútávú maximalizálása.

• A magyar e-kereskedelem üzleti teljesítménymérésének gyakorlati tapasztalatai

  58-75

  Csáki-Darabos Rita

  Megtekintések száma:

  27

  Az internetes kereskedelem egyre nagyobb teret hódít az egész világon és hazánkban is fokozódik szerepe a gazdaságban. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi inflációs környezet hátrányosabban érintette az e-kereskedelmet a hagyományos értékesítéssel szemben. Az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek áremelkedése megmutatkozott a  hagyományos fogyasztói kosarakban, míg a webkereskedelem során érezhető volt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet növekedése, amely a kosárérték csökkenése felé hatott, nehézségeket támasztva ezzel a teljesítménycélok eléréséhez. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem a teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. Előrejelzések szerint tíz éven belül a kiskereskedelem 30%-a online csatornákon keresztül zajlik majd. Ezek a megváltozott vásárlói szokások pedig kihívások elé állítják a vállalkozások vezetőit. A kutatásom célja annak meghatározása, hogy a magyarországi e-commerce vállalkozások teljesítményét, milyen mértékben befolyásolják az egyes teljesítménymérési eszközök és rendszerek, hogyan alkalmazzák azokat, mit használnak fel a teljesítmény fokozására és ezek hogyan hatnak a vállalati teljesítménycélok megvalósítására. Kiemelten fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejleszthetők és melyek jelentenek korlátokat vagy kockázatot a célok eléréséhez. A cégvezetőknek a kardinális döntések meghozatalához szüksége van azon információkra, mely tényezők hogyan hatnak, melyek segítik nagyobb mértékben a célok megvalósítását. Ehhez szükséges felmérni a vállalkozások jelenleg alkalmazott teljesítményfokozási és -mérési gyakorlatát, valamint az elért eredményeket és meghatározni az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A kutatást kérdőíves felmérés keretében végeztem el e-kereskedelmi vállalkozások körében.

  A kérdőíves felmérésben két blokkban összesen 24 db kérdés szerepelt. Az első blokkban általános alapinformációkat gyűjtöttem, majd az ezt követő blokkban a teljesítménymérés és értékelés gyakorlatát mértem fel. Itt megfogalmazásra kerültek teljesítménycélokra vonatkozó, a teljesítményt akadályozó és kockázati tényezőkre vonatkozó, a teljesítménymérés eszközeire, módszereire, az elért működési, a pénzügyi és a piaci alapú teljesítményre irányuló, majd a mért teljesítmény értékelését tartalmazó kérdések. Összesen 224 db válasz érkezett a felmérésre. Az adatok elemzése során főkomponens elemzést alkalmaztam az egyes változócsoportok szűkítésére, meghatároztam és egy főkomponensbe soroltam az egymáshoz közel álló értékeket a köztük meglévő összefüggések alapján. Meghatároztam a függő változót, majd a Backward módszer alapján kiválasztottam azokat a főkomponenseket, amelyek legjobb magyarázó erővel bírnak a függő változóra. Klaszterezéssel csoportokat alakítottam ki és megvizsgáltam a létrejött csoportok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi mutatóit. A klaszterezést később a tesztekben használok. Növekvő profit és hozamnövekedés, javuló pénzügyi teljesítmény a 2. klaszterben volt megfigyelhető, amely vállalkozások számára fontos volt az új termékek bevezetése, hosszú távú növekedési célok kitűzése, az oldallátogatás és reklamációk számának mérése, tehát ezeket érdemes kiemelten szem előtt tartani az online piactérben működő vállalkozásoknak.

• A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban

  54-60

  Puskásné Jancsovszka Paulina

  Megtekintések száma:

  161

  Bulgária EU-s taggá válásával 2007-ben a Közös Agrárpolitika (KAP) döntő tényezővé vált a bolgár mezőgazdaság számára. A KAP bevezetése és alkalmazása korántsem zökkenőmentes Bulgáriában, a pozitív hatások mellett negatívumok is tapasztalhatók. A bolgár agrárágazat teljesítménye az Európai Uniós csatlakozás utáni években a potenciálján jóval alul marad. Az ágazatba befolyt támogatások (több mint négy milliárd BGN2) ellenére, a növekvő nemzeti
  hozzájárulás mellett 2007 és 2013 között a hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói tovább romlottak és alacsony szintű maradt a versenyképessége. Felgyorsultak a birtokkoncentrációs folyamatok. Az egységes területalapú támogatások elosztása aránytalan és akadályozza a termelés piaci orientációját. A SAPS rendszer3 strukturális diszharmóniát is okozott az ágazatban – túlsúlyba került a gabona és olajos növények termesztése az állattenyésztéssel és zöldség- és gyümölcstermesztéssel szemben. Ezeket a problémákat az új KAP aligha fogja megoldani.

• Eladósodás és tőkeszerkezet vizsgálata a kvázi-fiskális szektorban Magyarországon

  129-138

  Hegedűs Szilárd

  Megtekintések száma:

  177

  Az önkormányzati alrendszer szervezeti struktúrájából adódóan nem csupán a hagyományos módon, költségvetési szervek közreműködésével látja el a feladatait, hanem a helyhatóságok gazdasági társaságokat is alapíthatnak a közfeladat ellátására, melyet a törvény a hatás-és feladatkörükbe utalt. Ennek megfelelően a helyhatóságok a feladataikat a tulajdonukban lévő önkormányzati cégek közreműködésével látnak el. Az önkormányzati adósságállomány
  konszolidálásra került 2013-ig, azonban az önkormányzati cégek azonban kockázatot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak, valamint az alrendszer pénzügyi kockázatait jelentik. A tanulmányban a megyei jogú városok és a Főváros tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok adósságállományának alakulását vizsgálom 2006-2013 között, melynek célja, hogy milyen mértékben jelentenek kockázatot a tulajdonosok, az önkormányzatok számára.

• Kreatív számvitel megítélésének, alkalmazásának vizsgálata

  23-33

  Hamad Mirjam

  Soós Rita

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  238

  Tanulmányunk témájaként a kreatív számvitelt választottuk, amelyt sokan a csalással, illegális módszerekkel azonosítják. Megkérdeztük a hazai szakmabelieket, ők hogyan értelmezik ezen jelenséget, esetleg alkalmazzák-e bármilyen vonulatában. Ennek megvalósításához egy 16 kérdésből álló kérdőívet állítottunk össze, melyet kizárólag könyvelőknek, szakmabelieknek küldtünk ki, s végül 134 kitöltésnél, 2023. október 8-án zártuk le a válaszok fogadását. Dolgozatunkban inkább a megítélése jelenik meg a kreatív számvitelnek, de érintőlegesen az alkalmazását is feszegettük, viszont tisztában voltunk vele, hogy a túl személyes, direkt kérdésekre nem szívesen fognak válaszolni a megkérdezettek. Kutatási kérdéseink közül egy a kreatív számvitel megítélésével kapcsolatos, egy a számviteli alapelvek jelentőségét boncolgatja, kettő pedig összefüggéseket próbált keresni a kapott válaszok alapján. Célunk a tanulmány elkészítésével, a kérdőív kiküldésével a kreatív számvitel megítélésének javítása, valamint felhívni a figyelmet alkalmazásának fontosságára, természetesen legális kereteken belül. Továbbá szeretnénk ezáltal elérni, hogy a szakmabeliekben akár csak elinduljon egy gondolat, miszerint ne annyiból álljon a számviteli szolgáltatásuk, hogy elvégzik a rutinszerű munkálatokat, hanem gondolják végig minden cégük esetében, milyen tevékenységekkel, esetleg választási lehetőségek módosításával tudják elérni az optimális működést, adófizetést, s ezáltal a vállalat nagyobb arányú jövedelmezőségét.

• A hazai baromfitenyésztés területi specializációjának jellemző vonásai napjainkban

  34-42

  Komarek Levente

  Megtekintések száma:

  183

  Az elmúlt évek során az Európai Unióban és hazánkban is egyre inkább előtérbe kerültek az állatfajták elhelyezkedésének területi kérdései. Hazánk egyes térségeiben eltérő állatfajtastruktúra alakult ki és egy-egy régióban különböző állatfajták váltak meghatározóvá. Az egyes állatfajták területi elhelyezkedését és fejlődését számos társadalmi-gazdasági tényező (a tenyésztés történelmi hagyományai, a tulajdonviszonyok, a munkaerő- és eszközellátottság, stb.) befolyásolja. A területileg differenciált állatfajta-struktúra esetében az egyes térségekben változó jövedelmezőséggel, humán-erőforrás felhasználással, műszaki színvonallal, más-más kockázati tényezőkkel és piaci lehetőségekkel kell számolni. A kutatási téma aktualitását fokozza, hogy napjainkban az állattenyésztés területi struktúrájának alakulása fontos kulcskérdéssé vált. Éppen ezért egyre inkább olyan hazai kutatásokra van szükség, amely elsősorban az állattenyésztés (baromfitenyésztés) szerkezeti átalakulását és annak törvényszerűségeit vizsgálja és elemzi, annak érdekében, hogy az egyes térségekben racionális és hatékonyan működő állatfajtastruktúra alakuljon ki. E mellett a modern piacgazdaságokban elvárható, hogy az egyes térségek azokra az állatfajtákra specializálódjanak, amelyek esetében kedvezőbbek a tenyésztési feltételek. Annak érdekében, hogy az elmúlt egy évtized baromfiállomány változásait (területi, szerkezeti) figyelemmel tudjuk kísérni, fontosnak tartottam megvizsgálni az egyes baromfifajták térségek szerint specializációjának időbeni alakulását.

• ELŐSEGÍTI-E A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A DÖNTÉSHOZATALT?

  Kerezsi Dóra

  Megtekintések száma:

  340

  Az elérhető információk befolyásolják a döntéseket, a nem megfelelően válogatott, hiányos, torz információk félrevezető képet adhatnak, s rossz döntésekhez vezethetnek. Egy vállalat külső piaci szereplőjéről elsőkörben a számviteli beszámolójából nyert adatokon keresztül juthat döntéstámogató információhoz. Ebből kifolyólag a kiegészítő melléklet, melynek célja a vállalkozás megbízható és valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének biztosítása, az egyik fő információforrások közé tartozik. Kutatási célom volt felmérni, hogy a vállalkozások vezetőit illetve gazdasági szakembereit milyen mértékben támogatják a partnervállalkozásaik kiegészítő mellékleteiből származó információk.

• A számviteli elvek által biztosított szabadság hatása a gazdálkodási folyamatok reális megítélésére

  51-59

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  210

  A gazdálkodók vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi helyzetükre vonatkozóan a számvitel információs rendszeréből kaphatnak folyamatosan tájékoztatást. A beszámolási kötelezettség teljesítésével és a nyilvánosság biztosításával a megfelelő információt a környezet is ebből a forrásból kapja. Az egységes rendszer működtetése érdekében az alapvető szabályokat a számviteli törvény határozza meg. A jogszabály alapelve szerint olyan nyilvántartási rendszert kell fenntartani, valamint olyan eszköz- és forrásértékelési szabályokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a gazdálkodó vagyoni helyzetéről megbízható, valós képet lehet kialakítani. Tény, hogy a számvitel sem alkalmazható a környezettől elzártan, a sajátosságoknak a nyilvántartásokban, a vagyonértékelésekben, a
  jövedelmi, pénzügyi folyamatokban is érvényre kell jutniuk. Az eltérő piaci és egyéb körülmények miatt – éppen a törvény alapcélja érdekében – rugalmasságot kell biztosítani. A körülményekhez történő alkalmazkodás érdekében a számviteli törvény elveket határoz meg és azok keretei között viszonylagos szabadságot biztosít a gazdálkodók számára. A belső szabályok kialakítása a számviteli politikában történik, amelyet minden törvény hatálya alá tartozónak el kell készíteni. A könyvvizsgálat kiemelt feladata annak ellenőrzése, hogy a lehetőségekkel a gazdálkodók helyesen éltek-e, vagy azt saját
  igényeik szerint alakították-e elferdítve a valóságtól a beszámolóban szereplő adatokat.