Keresés

Keresési eredmények

• A háború társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata a kárpátaljai kistérségi önkormányzatok vonatkozásában

  97-112

  Gábor Pataki

  Megtekintések száma:

  50

  Az orosz-ukrán háború 2022 óta kiemelt figyelmet kap a mindennapokban és tudományos kutatások tekintetében is. Magyar szempontból jelnetős hatást gyakorolt a nemzetgazdaság számára, de olyan értelemben is fontos figyelemmel kísérni, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyarság számára a létét meghatározó társadalmi-gazdasági hatások indultak el. Az elemzés lehetősége igen szerteágazó, jelen tanulmány viszont összeköti a háború hatásvizsgálatát az elmúlt években létrejött un. kistérségek és az ott élő lakosság vizsgálatával.

  Első körben szakirodalmi kutatás keretében bemutatom általánosságban a háborúk társadalmi-gazdasági hatásait, majd egy empirikus kutatási sorozat mintáját vizsgálva elemzem a Kárpátalja határmentén elterülő három kistérség helyzetét 2021-2023 közötti időszakban.

  A kutatás eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzati csoportosulások közötti eltérések nem csak a gazdasági erejük, demográfiai kereteik és egyéb társadalmi tényezők hatására áll fenn, hanem jelentős különbségek vannak annak függvényében is, hogy a háború előtt, közvetlenül a kitörése utána, vagy pedig másfél évvel később vizsgáltuk. Ebből az következik, hogy mérhető a társadalomban a háborús kimerülés mind gazdaságilag, mind lélektani, jövőbe vetetett remény vonatkozásában. Ezért lenne fontos, hogy minél hamarabb az újjáépítés lehetősége álljon fent a háború degradáló állapotához képest.

• Az ETNOCENTRIKUS MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A CETSCALE MODELL ALKALMAZÁSÁVAL

  T. Nagy-Pető Dorka

  Szakály Zoltán

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  114

  Napjainkban a helyi gazdaság és társadalom védelme már nem csak nemzetek szintjén, de globális szinten is erősen támogatott. Vizsgálatunk Sumner (1906) etnocentrizmus fogalmára épített Shimp és Sharma (1987) féle CETSCALE modellre épült. A fogyasztói kérdőíves felmérést 2021 őszén egy omnibusz kutatás keretében bonyolítottuk le egy reprezentatív mintán (N=1000). A minta nemre, korra, településtípusra és régiókra nézve tükrözi az alapsokaság összetételét. A kutatás során a leíró statisztikai módszerek mellett faktor- és klaszteranalízist végeztünk annak érdekében, hogy feltárjuk a hazai etnocentrikus értékek mentén kialakuló fogyasztói szegmenseket. Mivel 2014-ben ezt az állítássort már elemeztük egy szintén reprezentatív nagymintás vizsgálat keretében, így a hét évvel korábbi eredményekkel való összehasonlításra is lehetőségünk volt. Várakozásaink szerint a 2020. évi járvány fokozta az elköteleződést a magyar termékek iránt. Előzetes feltevésünk ugyanakkor nem igazolódott be, az elemzések során kiderült, hogy számottevő változás nem történt a korábbi állapothoz képest. A CETSCALE állítások mentén két faktort sikerült azonosítani, és azok segítségével három szegmenst elkülöníteni, melyek a Nacionalista, a Patrióta és a Kozmopolita elnevezéseket kapták az értékcsoportokhoz való igazodásuk alapján. A hazai gazdaság szereplőinek alapvető érdeke, hogy a jövőben erősödjön a patrióta magatartás, aminek a stratégiáját ki kell dolgozni.