Keresés
Keresési eredmények
-
Korszerű eljárások a légijárművek energia-takarékos és környezetkímélő üzemeltetésének javítására
205-215Megtekintések száma:120A légi közlekedés töretlen fejlődése közvetlen hatással van a repülőterek környezetére. Az évrőlévre folyamatosan növekvő légiutas forgalom növeli a légi járatok számát. A technológiák fejlődése lehetővé tette a légijárművek méretének, teljesítményének, - ezzel az egyszerre szállítható hasznos tömeg - növelését is. Mindezek eredményeként több tüzelőanyag felhasználása (elégetése) szükséges, így több károsanyag is kerül a levegőbe. Ráadásul ez nem csak repülés közben a levegőben, hanem a repülőterek üzemeltetése során is, fokozatosan növekvő mértékben jelentkezik. Néhány újítással, műszaki fejlesztéssel nemcsak környezetkímélőbbé tehetőek a légi kikötők, hanem üzemeltetési költségeik is csökkenthetőek. Ennek a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint a repülőgépek saját hajtóműveik nélküli repülőtéri mozgatásának egyes lehetőségeit kívánom az alábbiakban bemutatni.
-
A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén
126-141Megtekintések száma:132A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében. -
A légi járművek üzemeltetési stratégiáinak változásmenedzsment szempontú összehasonlítása
228-234Megtekintések száma:121A Magyar Honvédség repülő csapatainál ebben az időszakban új repülőgép típus jelent meg, amely magával hozta egy új üzemeltetési stratégia megjelenését is. Az új stratégia egyben üzemeltetési technológiaváltást is jelentett, s mint ilyen egy sor menedzsment problémát vetett fel, különösen az átállás, a változás (változtatás) folyamatának bizonyos szakaszaiban. Alapvető kérdésként vetődik fel a változtatás jellegének morfostatikus, illetve morfogenetikus volta, mely a változtatás sikeres véghezviteléhez lényegesen különböző menedzsment eljárásokat igényel. Jelen tanulmányban kísérletet teszek a két, jelenleg egyidejűleg jelen lévő üzemeltetési stratégia összevetésére, amelyből kitűnhet, hogy a változások mely folyamatokat, milyen szinten érintenek. Az elemzés hasznosságát abban látom, hogy a jövőben esetleg rendszerbe kerülő új légi jármű típus rendszerbe állítása folyamatának hatékonysága jelentősen javulhat.
-
Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján
61-66Megtekintések száma:232A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.
-
A turizmus iparágában végbemenő humánerőforrás átszerveződés az elmúlt évek távlatából, Erdély vonatkozásában
14-21Megtekintések száma:129Napjainkban a különböző gazdasági területeken történő foglalkoztatottság és a megfelelő szakmai tudás birtoklása nagy fontossággal bír, különösen a szolgáltatások szektorában, ahol a megfelelően szakképzett személyzet kulcsfontosságú tényezője a keresleti szegmens elégedettségének kialakulását tekintve. Ennek apropójaként az erdélyi régióban végbemenő humánerőforrás átszerveződések és a munkavállalási hajlandóság képezi a kutatás tárgyát a turisztikai szakágazatra összpontosítva, amely tekintetében a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások viszonylatában nehézséget jelentett a 2020-as évben elterjedő Covid-19 járvány időszaka. A témakörrel kapcsolatos nemzetközi tanulmányok jelentős részében említésre kerülnek a turisztikai humánerőforrás attitűdváltozása következtében kialakuló nehézségek, amelyek hátrányos helyzetbe terelhetik hosszú távon az idegenforgalmi létesítmények működését. Ennek hatására került a vizsgálat célpontjába az a tizenhat romániai megye, amelyek az erdélyi régiót képezik. Az említett megyékre levetítve, első sorban a Román Országos Statisztikai Intézet (INSSE) releváns adatai kerültek felhasználásra a 2010 és 2022 közötti időintervallumot vizsgálva, úgy éves, mint havi lebontásban. A felhasznált adatok értelmében lényeges úgy a turisztikai forgalom vizsgálatára hangsúlyt fordítani, mint az ágazatban foglalkoztatásra került személyek számára és annak változására, továbbá a munkájuk elvégzéséért kapott munkabérre és az ehhez társuló juttatásokra, amelyek motivációs tényezőként szolgálhatnak a munkavállalók megbecsülése mellett. A témakörrel kapcsolatos adatok vizsgálata rávilágít arra, hogy a 2008-as világválság drasztikusabb hatást gyakorolt a romániai munkavállalásra, mint a 2020-ban elterjedő Covid-19 világjárvány, amelynek hatása még manapság is érzékelhető.
-
A Debreceni Egyetem vezetői információs rendszerének SWOT elemzése
55-60Megtekintések száma:325A Debreceni Egyetemen 2009-ben kezdődött meg egy SAP alapú vezetői információs rendszer (VIR) implementálása. 2014-ben, a bevezetést követően létrejött a rendszer működtetését biztosító szervezet, a VIR Központ. A DE VIR funkcionálisan működik, azonban felhasználási köre és lehetőségeinek kiaknázása még nem teljes körű. A tanulmány SWOT elemzés segítségével mutatja be a VIR jelenleg kihasználatlan funkcióit és tesz javaslatot fejlesztésre.
-
Eladósodás és tőkeszerkezet vizsgálata a kvázi-fiskális szektorban Magyarországon
129-138Megtekintések száma:124Az önkormányzati alrendszer szervezeti struktúrájából adódóan nem csupán a hagyományos módon, költségvetési szervek közreműködésével látja el a feladatait, hanem a helyhatóságok gazdasági társaságokat is alapíthatnak a közfeladat ellátására, melyet a törvény a hatás-és feladatkörükbe utalt. Ennek megfelelően a helyhatóságok a feladataikat a tulajdonukban lévő önkormányzati cégek közreműködésével látnak el. Az önkormányzati adósságállomány
konszolidálásra került 2013-ig, azonban az önkormányzati cégek azonban kockázatot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak, valamint az alrendszer pénzügyi kockázatait jelentik. A tanulmányban a megyei jogú városok és a Főváros tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok adósságállományának alakulását vizsgálom 2006-2013 között, melynek célja, hogy milyen mértékben jelentenek kockázatot a tulajdonosok, az önkormányzatok számára. -
Kreatív számvitel megítélésének, alkalmazásának vizsgálata
23-33Megtekintések száma:118Tanulmányunk témájaként a kreatív számvitelt választottuk, amelyt sokan a csalással, illegális módszerekkel azonosítják. Megkérdeztük a hazai szakmabelieket, ők hogyan értelmezik ezen jelenséget, esetleg alkalmazzák-e bármilyen vonulatában. Ennek megvalósításához egy 16 kérdésből álló kérdőívet állítottunk össze, melyet kizárólag könyvelőknek, szakmabelieknek küldtünk ki, s végül 134 kitöltésnél, 2023. október 8-án zártuk le a válaszok fogadását. Dolgozatunkban inkább a megítélése jelenik meg a kreatív számvitelnek, de érintőlegesen az alkalmazását is feszegettük, viszont tisztában voltunk vele, hogy a túl személyes, direkt kérdésekre nem szívesen fognak válaszolni a megkérdezettek. Kutatási kérdéseink közül egy a kreatív számvitel megítélésével kapcsolatos, egy a számviteli alapelvek jelentőségét boncolgatja, kettő pedig összefüggéseket próbált keresni a kapott válaszok alapján. Célunk a tanulmány elkészítésével, a kérdőív kiküldésével a kreatív számvitel megítélésének javítása, valamint felhívni a figyelmet alkalmazásának fontosságára, természetesen legális kereteken belül. Továbbá szeretnénk ezáltal elérni, hogy a szakmabeliekben akár csak elinduljon egy gondolat, miszerint ne annyiból álljon a számviteli szolgáltatásuk, hogy elvégzik a rutinszerű munkálatokat, hanem gondolják végig minden cégük esetében, milyen tevékenységekkel, esetleg választási lehetőségek módosításával tudják elérni az optimális működést, adófizetést, s ezáltal a vállalat nagyobb arányú jövedelmezőségét.
-
A kisgazdaságok jövedelemtermelő képességének lehetőségei
124-128Megtekintések száma:114Az általunk készített modellben szabadföldi technológiával előállított zöldségfajok jövedelemtermelő képességét mutatjuk be. Megvizsgáljuk az egymás után termeszthető zöldségfajokat, amelyek egész évben munkát és bevételt adnának a termelőjének. Modellünkben kiszámításra kerülnek a szabadföldön termesztett zöldségkultúrák termesztési költségei (anyag, munkabér, közteher, gépi munka), a felmerülő szolgáltatás költségei. Az árbevétel vizsgálatánál meghatározzuk az egyes növények termésmennyiségét (pontosabban árumennyiségét). Vizsgáljuk az egyes időszakokhoz tartozó értékesítési átlagárat, amelynél figyelembe vesszük a minőséget, az értékesítés irányát. Modellünkben kiszámítjuk, hogy az adott terület mekkora nettó jövedelmet eredményez az egyes fajok társítása esetén. Az egységnyi felület jövedelemtartalma pedig arra ad választ, hogy a vállalkozónak mekkora felületen kellene folytatni tevékenységét a maga- és családja eltartásához.
-
Logisztikai szolgáltató központok fejlesztése hálózati kutatások eredményeinek felhasználásával
35-39Megtekintések száma:115A nagy árumegállító és hozzáadott értéket létrehozó logisztikai központok kialakulásával olyan hálózati csomópontok jöttek létre az együttműködő szervezetekben, amelyek különböző közlekedési útvonalak és alágazati pályák, infrastrukturális és informatikai összekötésével megvalósítják az ellátási láncok (hálók) menedzsmentjét. Az üzleti hálózatokban megjelenő logisztikai központok hatékony működtetését általában logisztikai szolgáltató (3PL/4PL)
vállalkozások végzik. Az ellátási hálókat komplex hálózatként értelmezve, a logisztikai központokat (HUB) csomópontoknak, a központokat összekötő útvonalakat és kapcsolatokat pedig a hálózatelméletben használt fogalom átvételével, éleknek nevezhetjük. Barabási hálózatkutatási eredményeit figyelembe véve keresünk összefüggéseket az általa bizonyított törvényszerűségek és a logisztikai rendszerekben található szolgáltatók által üzemeltetett központok (HUB) növekedési lehetőségei között. -
A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére
141-151Megtekintések száma:188A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófi zetést megkerülő „kreatív” eszközök
igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politi kai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését. -
A controlling alkalmazási lehetőségei az építőipari kkv-k-nál
351-358Megtekintések száma:147Modellünket elsősorban építőipari kis- és középvállalkozások számára állítottuk össze, ágazat specifikus jellemzők alapján. Ezek az alacsony alaptőkével történő megalapítás és szűk korlátok közt mozgó likviditás. E faktorok miatt nélkülözhetetlen a gyors információszolgáltatás, illetve a működőképességre és a finanszírozási kérdésekre történő összpontosítás. Ezért pár egyszerű elemmel kívántam segíteni azon építőipari kisvállalkozások vezetőinek/tulajdonosainak a gazdasági döntéseit, akik cégükben nem rendelkeznek önálló kontrolling szervezettel, viszont a megfelelő üzleti folyamatokhoz, a nyereséges működéshez szükségük van könnyen és gyorsan átlátható vezetői információkra a likviditás fenntartása érdekében.
-
A korszerű kukoricatermesztés ökonómiai összefüggései
254-259Megtekintések száma:151A világ és hazánk legfontosabb és legmeghatározóbb kultúrnövényei a gabonafélék. Fontosságuk megmutatkozik abban, hogy a világ szántóterületeinek 50%-át, hazánkban pedig 66-68%-át foglalják el kalászos gabonák és kukorica együttesen. A növénytermesztés versenyképessége jelentősen függ a termelés korszerűségétől, amely hazánkra különösen is érvényes. Ezért az egyik legfontosabb gabonanövénynek, a kukoricának a gazdasági helyzetét kívántam elemezni egy jól működő családi gazdaság tevékenységén keresztül. Munkámban vizsgálom a korszerű kukoricatermesztési technológiát. Bemutatom a gazdaság által alkalmazott technológiához tartozó munkaműveleteket és ismertetem a munkaműveleti normákat. Kiszámolom a kukoricatermesztés érdekében felmerülő költségeket, meghatározom a felhasznált anyagköltségeket, személyi jellegű költségeket, az amortizációt és egyéb költséget. Kiszámítom a kukoricatermesztés árbevételének és a jövedelmének alakulását támogatás nélkül és támogatással, valamint a főbb eredményességi mutatókat.