Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI
    31-37
    Megtekintések száma:
    86

    A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
    elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

  • AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ CSALÁDOK SZOCIODEMOGRÁFIAI ÉS GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI EGY DÉL-ALFÖLDI PÉLDÁN KERESZTÜL
    Megtekintések száma:
    64

    A rendszerváltás jelentős változásokat eredményezett a hazai vidék életében, míg korábban a hazai vidéki jövedelmek világszínvonalúak voltak, addig a rendszerváltás után sereghajtókká váltunk. Az európai uniós csatlakozás és az európai vidéki politika új megvilágításba helyezte a vidéki területeket és az itt élő lakosságot. A tanulmányban a csatlakozás után 15 évvel kerül bemutatásra, hogy milyen szociodemográfiai és gazdálkodási ismérvek jellemzik az európai uniós támogatásban részesülő családokat a Dél-alföldi Régióban.

  • A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban
    54-60
    Megtekintések száma:
    76

    Bulgária EU-s taggá válásával 2007-ben a Közös Agrárpolitika (KAP) döntő tényezővé vált a bolgár mezőgazdaság számára. A KAP bevezetése és alkalmazása korántsem zökkenőmentes Bulgáriában, a pozitív hatások mellett negatívumok is tapasztalhatók. A bolgár agrárágazat teljesítménye az Európai Uniós csatlakozás utáni években a potenciálján jóval alul marad. Az ágazatba befolyt támogatások (több mint négy milliárd BGN2) ellenére, a növekvő nemzeti
    hozzájárulás mellett 2007 és 2013 között a hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói tovább romlottak és alacsony szintű maradt a versenyképessége. Felgyorsultak a birtokkoncentrációs folyamatok. Az egységes területalapú támogatások elosztása aránytalan és akadályozza a termelés piaci orientációját. A SAPS rendszer3 strukturális diszharmóniát is okozott az ágazatban – túlsúlyba került a gabona és olajos növények termesztése az állattenyésztéssel és zöldség- és gyümölcstermesztéssel szemben. Ezeket a problémákat az új KAP aligha fogja megoldani.

  • Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény-kísérletben paradicsommal
    183-189
    Megtekintések száma:
    89

    Az elmúlt évtizedekben a műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők és más vegyipari agrokémiai termékek látványosan növelték a mezőgazdaság termelékenységét. Napjainkra a sokszor gondatlan és túlzott használat – pozitív hatásaik mellett – a talajok szerkezeti romlását, savanyodását, a talajélet nagyfokú csökkenését is magával hozta. A fenntartható szemléletű termesztéshez olyan mikrobiális oltóanyagok, bioeffektor termékek nagyobb fokú felhasználására van szükség, amelyek képesek javítani a növény mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Munkánk során Európában már bevezetett kereskedelmi oltóanyagok alkalmazásának hatásait vizsgáltuk tenyészedényes kísérletben, három bioeffektor (BE) termékkel: BE1 - Trichoderma harzianum T 22; BE2 - Pseudomonas sp.; BE3 - Bacillus amyloliquefaciens Rhizovital 42 F1. Tenyészedényes kísérletben kerestük a termékek közti különbségeket, az alkalmazás módjától és idejétől, illetve a foszfor-formák felvehetőségétől függően is. A bioeffektorokat a gyártók által javasolt módon a vetéssel egy időben adagoltuk. Megállapítottuk, hogy azok a gyomok gyorsabb kelése miatt a gyomok biomasszáját növelték, megelőzvén a paradicsomot. A leghatékonyabbnak, a P-felvételt javítani képes BE 3 oltóanyag bizonyult. A bioeffektorok alkalmazásánál ezért a növény és az alkalmazott törzsek élettani igényei, potenciálja mellett a technológiai alkalmazási lehetőségeket is javasolt figyelembe venni.

  • A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata a marketing és környezetvédelem tükrében
    125-133
    Megtekintések száma:
    110

    A hiányosan működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült 2012-től egy díjtámogatással segítet üzlei mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval. (1. ábra). A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintet ek öngondoskodási felelősségvállalását. Az új, kibővítet , kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszerből 2012-ben és 2013-ban sem került felhasználásra a teljes összeg. 2014-re ezen újszerű lehetőség további elterjesztése egy fontos kérdése a biztosítási piacnak. Feladatunk, hogy megvizsgáljuk a piaci szereplők mennyire tájékozot ak illetve, hogy milyen markei ng megoldásokkal lehet jobban elterjeszteni és ”csábítóbbá” tenni?

  • A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN
    41-48
    Megtekintések száma:
    60

    A teljesítménymérés alapvető fontosságú a nemzetgazdaság minden szektorában. Mégis különösen igaz ez a mezőgazdaságra, mert ebben a szektorban is egyre fontosabbá válik a hatékonyabb gazdálkodás, hogy a lakosságot megfelelő élelmiszerrel lássák el. A tanulmány a romániai és a magyar mezőgazdasági cégek teljesítményét vizsgálja. Összesen 5390 cég került kiválasztásra az elemzési adatbázisba, amelyek közül 3789 román, 1601 pedig magyar cég volt. A teljesítményelemzésben a vállalatok hatékonysága 2018 és 2020 között időszakban került megvizsgálásra a Data Envelopment Analysis módszerrel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a román mezőgazdasági cégek statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb hatékonysággal működnek, mint a magyarok. Az is megállapítható azonban, hogy a vállalkozások átlagos hatékonysága mindkét országot tekintve igen alacsony. Alacsony a teljesítmény az alágazati hatékonysági együtthatók átlagait figyelembe véve is. Nincs olyan év, amikor az átlagos hatékonysági együttható bármelyik ágazatban meghaladja az 50%-ot. Az Olajosmagvak és Gabonatermesztés alágazati elemzése viszont azt mutatja, hogy különösen Romániában igen magas az 50% alatti hatékonysági együtthatóval rendelkező cégek aránya. Hasonló megállapítások tehetők a baromfi- és tojástermelés alágazat esetében is. További kutatások szükségesek a mezőgazdasági vállalatok alacsony hatékonysági okainak pontosabb feltárásához.